Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-21 / 247. szám
Hasznos útmutatás a műszakiaknak Pár nappal a Nyíregyházi Műszaki Napok után az eseménysorozat értékelésében az első szó legyen a statisztikáé. A megye tizenegy tudományos egyesületében hét nap alatt 16 szakelőadást tartottak, közel kétezer részt vevővel. Az előadásokra Budapestről, Pécsről, Miskolcról, Debrecenből és az ország különböző városaiból több százan jöttek el. A három kiállítást a megye üzemeinek termékbemutatóját, a város- rendezési és építészeti kiállítást, a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kiállítását több mint háromezren tekintették meg. Szakmai bemutatókon, tapasztalatcseréken, közel ezer fő vett részt. Hiba lenne csak ezeknek alapján kijelenteni: az MTESZ eredményesen dolgozott és a Nyíregyházi Műszaki Napok rendezése elérte célját. A lényegesebb, hogy megyénk műszaki és agrárszakemberei az előadásokon munkájukhoz nagy segítséget és útmutatást kaptak. Iparunk húsz év alatt jelentősen fejlődött, szinte a semmiből nőttek ki a több száz, sőt ezer főt foglalkoztató üzemek, a tennivalók nem csökkentek, gondjainknak köre bővült. A problémákat egészséges fejlődésünk hozta magával, és hogy tovább léphessünk, megszüntetésükön kettőzött erővel kell dolgozni. Üzemeinkben napirendi kérdés az üzemszervezés, a korszerű gyártástechnológia bevezetése, újabb gyártmányok előállítása. Ehhez szakemberekre van szükség. A Nyíregyházi Műszaki Napok legfőbb érdeme volt, hogy nemcsak rámutatott a problémákra, a megoldás lehetőségeit is taglalta. Jelenleg kevés a műszakiak száma és nincs mód a létszámnövelésre, de a végzett munka értékének és nagyságának fokozására rendelkezésünkre áll a továbbképzés, az oktatás. A műszakiak széles körű szaktovábbképzése egyéni tanulással, vagy állami oktatásban olyan tartalék, amellyel emberek helyettesíthetők, amellyel a már konkrétabban jelentkező javaslatok is megoldhatók. Ilyen javaslat: energiagazdálkodásunk terheit például csökkentsük úgy, hogy a termelőszövetkezetek csoportosítsák villamos energia fel- használásuknak idejét. Fiatal konzervgyárunk továbbfejlesztésében legcélszerűbb a félkész gyártmány előállítása, közvetlen a termelőterületen, vagy a termelőterületek központjában. A dohányfeldolgozás arányainak növelésére bevezetik a dohányfólia gyártását. A vízgazdálkodásban a talajvizek ésszerű felhasználására tározókat kell építeni. Közlekedésben a forgalom gyorsítására nagyobb arányokban gépesítsük a rakodást, átrakást. Építkezéseinket, a városrendezést oldjuk meg gazdaságosabban, célszerűbben. A javaslatok, elgondolások és észrevételek a műszaki napok részt vevőinek kétségtelenül a cselekvés helyes irányát mutatták meg. Az is kétségtelen, hogy a műszakiak és mindazok, akik a különböző tudományos egyesületek munkájában részt vettek, erőt és kedvet kaptak további alkotó munkájukhoz. A Nyíregyházi Műszaki Napok elérték- céljukat Seres Ernő Társadalmi tanácsadó testületek a községpoiitikal feladatok mepldásálifiz Az elmúlt hetekben az ország 15 megyéjében több mint ezer szakember részvételével tanácskozásokat tartottak a népfront községpolitikai feladatairól. Az összejövetelekre elsősorban azokat a mérnököket, technikusokat, s a mozgalom más hasonló segítőtársait hívták meg, akik a műszaki akcióbizottságok tagjaiként már sokszorosan bebizonyították, hogy készek részt vállalni a közösség dolgainak intézéséből. így például 3 népfront legutóbbi kongresszusát megelőző időszakban elkészítették háromezer község távlati rendezési irányelveit és szép számmal oldottak meg egyéb feladatokat is. A több mint ezer szakember m:nd a maga, mind társai nevében vállalta, hogy a jövőben is szívesen tevékenykednek a népfront különböző akcióbizottságaiban. A megbeszélések részvevői ezért egyebek között helyesnek tartották, hogy a következő hónapokban megalakítsák a népi rom megyei és járási műszaki tanácsadó testületéit. Ezek tagjai, akik egyébként jórészt az aktivisták eddigi táborából kerülnek ki, útmutatásokkal segítenék a hozzájuk tartozó községek vezetőit, hogy meghatározzák a különböző építkezések sorrendjét, minden szempontból jól válasszák meg az iskolák, óvodák, művelődési házak, mozik, stb. helyét. Becsülete van ”A juhásznak jól van dolga” — Hatvanperces műtét Nem igaz a’magány romantikája Műenalékak a nlegyében Szociális otthon, iskola, lakás a műemlék épületekben — Másfél milliós helyreállítás egy negyedév alatt Őrölni fog a túristvándi vízimalom Megyénk gazdag műemlékekben: mintegy 53 műemlék 300 műemlék jellegű, s 600 falu, városkép jellegű épület van a megyeszékhelyen és a községekben. A műemléki felügyelőség két éve saját építésvezetőségével végzi az értékes műemlékek helyreállítását. Miks Lajos építésvezető két év óta új házak helyett csupa régi épületet, várakat „konzervál”. Érdekesnek, változatosnak találja a munkáját, amely sok előtanulmányt, elővigyázatosságot kíván, de maradandó értékekkel ajándékozza meg az utókort. — Nemrég fejeztük be a gyulai Ferences-kolostor romjainak konzerválását Most pedig utazom Sárospatakra, ahol vörösmárványból faragva megtaláltuk Dobó Katalin szobrát. Nemrég fejeztük be a nagydobosi és a kálló- semjéni kastély helyreállítását egyenként másfél millió forintos munka volt. Mi a sorrend a műemlékek helyreállításánál? — A sorrendet az szabja meg, hol van a legnagyobb szükség a műemlék megóvására, másrészt, milyen funkciót tölt be az épület. Ma már kezd oszlani az a né- iet. hogy a műemlékek helyreállítása öncélú munka, vagy legfeljebb a történészek, a jövő szempontjából érdekesek. Sok millió forintot költ az állam az értékek megóvására, hiszen csak a megyében az év utolsó negyedében fegymilliónégyszázezer forintos munkánk lesz. A műemlékek, és ilyen jellegű épületek többsége hasznos funkciót is tölt be, iskola, szociális otthon, lakás kap helyet bennük. Van-e a megyében kiemelkedő és ritkaságszámba menő műemlék? — Országosan is egyedülálló ipari műemlék a turist- vándi vízimalom. Egymillió forinton felül költöttünk már rá eddig, hátra van még a gépészeti munka, melyhez a Szabolcs-Szatmár megyei Malom- és Terményforgalmi Vállalat is segítséget fog adni. Ugyanis a vízimalom elkészültével nemcsak mint idegenforgalmi nevezetesség áll majd a kiváncsiak rendelkezésére, hanem őrölni is fog. Értékes még a régi szabolcsi paraszti építkezés sajátosságait megőrző vitkai parasztház, melyet védőnői lakásnak rendeztek be, hozzákapcsolva egy jól illeszkedő és a műemléki jelleget nem rontó orvosi rendelőt. Hogyan segítik a műemléki munkát? — A megyében megértésre találtunk, a jóindulatban nincs hiány. Folytathatjuk a munkát Tuzséron, Tiszacsé- csén és Turistvándiban. Tuzséron egy régi kastély helyreállítását, Tiszacsécsén pedig Móricz Zsigmond szülőházának restaurálását végezzük el. P. G. OLVASÓINK ÍRJÁK: 1400 fiatal politikai továbbképzése a baktat járásban A baktalórántházi járás KISZ-szervezeteiben az újjáválasztott vezetőségek nagy gonddal készítik elő a most induló oktatási évet. A járásból 27 KISZ-propagand sla vesz részt Nyíregyházán továbbképzésen. Az alapszer. tízeteknél 1400 fiatal jelentkezett politikai oktatásra. A tematika szerint az előadások társadalmi, politikai alapis- meretekkeL időszerű nemzetközi kérdésekkel és mezőgazdasági szakismeretekkel foglalkoznak. A tanyákon élő fiatalok képzése érdekében — akiknez nincs lehetőségük a szervezet, oktatáson való részvételre — a járási KISZ-bizottság munkatársai havonta 1—2 alkalommal a helyszínen tartanak előadásokat. Kricsfalussy Béla Tettre kész úttörők Az eperjeskei úttörők vállalták, hogy hetenként felkeresik otthonukban a falu magányosan élő öreg lakóit. Elvégzik a ház körül azokat a munkákat, amelyeket az idős emberek már csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnának elvégezni. E segítségen túl a társtglanság, a magányosság szomorú érzését is kitörlik a magukra maradt öreg emberek szívéből. A vállalkozó szellemű, tettre kész gyerekek a betakarítási munkákból is kivették részüket. 45 órát társadalmi munkában, 615 órát pedig 3,— forintos órabérrel dolgoztak a tsz-ben. Végső László Befejezték az almaszüretet Vaján Az elmúlt héten, egy nap alatt, 21 vagon almát szállítottak el a vajai Béke Termelőszövetkezetből. Ezzel a szállítmánnyal már a százharmadik vagon alma indult útnak a fogyasztókhoz ebből a tsz-ből. A tervezett 140 vagon mennyiség helyett, 150 vagon almát értékesíthetnek. A szedést példás szorgalommal végezte a tagság. A családtagok is segítettek, így összesen háromszázan dolgoztak az almaszüret idején a gyümölcsösben. Ennek eredményeként 20-án befejezték az almaszüretet a 106 holdas termő gyümölcsösükben. K. B. Egész Beregben nincs igazibb juhász a barabási Kiss Sándortól. — Én vagyok a csatrangos juhász — mondja büszkén. — Egyedül! Ej de szépia a juhászélet. Nem cserélném fel semmivel... Nincs annál nagyobb gyönyörűség, amikor esténként neki borul a nyáj a legelőnek, a csillagok kigyúllad- nak az égen, s itt a legelőn, a sötét éjszakában úgy világítanak a bárányok szemei, mint megannyi szentjános bogárka, s hallgatja az ember a sok sok kolomp muzsikáját. Ilyenkor aztán maga a juhász is dudolgatja: Parlagnak terült a juhom, Zúgnak, búgnak a kolompom. — Mert nekem van vagy huszonhárom pergőm. S ahány kolomp, annyi féle. Huszonöt, negyven, hatvan krajcáros, kis forintos, forintos, ötkoronás — sorolja. — S ahogy mozog a juh, egyik kolomp a másiknak aláver, kontrázik... Ez a juhász fülének a legszebb muzsika. Én a pergőimet nem adnám oda egy tehénért™ Igaz, hogy Pesten ma is gyártanak pergőket, de hol vannak azok a régiekhez. Küldtem mintát a fővárosba, hogy hasonlót csináljanak, de hiába, nem tudják utánozni — sajnálkozik a juhász. — Pedig kellene. Eldönti a jövő Csak egy vigasztalja most: esett, kövérek a legelők, van mit harapni a birkáknak. — Más meg dühöng az esc miatt — mosolyog. — Hány éve juhász? Sértődötten néz rám. — Benne születtem — mondja kurtán. — Apám is juhász volt. Csatrangos juhász — büszkélkedik. — Szmrecsányi mél- tóságos és Schőnbrun bérc komenciósa, felese. Vele kezdtem mint gyerek, ötünk közül én voltam a kiválasztott, akit taníttatott, öt elemit, s nagy szó volt kérem, három polgárit is végeztem. A bátyám is juhász. Kiss Sándor alig negyven esztendős. Csontos, szikár napszítta ember. Haja erősen őszes. Megszokta és megszerette a magányt. — Aki a nyájjal nem érzi jól magát, nem lehet jó juhász — vallja. — Csak látszólagos a juhász magánya. Mindig van elfoglaltsága. Tudom, mert a negyven esztendőből tizet a legelőn éltem. Itt borult rám az este, itt köszöntöttem a reggelt. Kinn aludtam gyerekkorom óta bundában. Három éve nősült csak meg. — De már két fiúnk van — mondja nem kis büszkeséggel. Sándor és István. — Akar-e valamelyikből juhászt nevelni? Az igazi juhász... — Majd eldönti a jövő — vágja rá. — Azt akarom, hogy tanult emberek legyenek. Ehhez a mesterséghez meg nem kell nagy tudás. — Nem? Ügy hallottam, hogy maga operált is már juhot. Felderül az arca, rágyújt. — Ez igaz — tekint rám nem kis büszkeséggel. — Badak Jani bátyámmal, a másik juhásszal. Pedig az öreggel koAz egyik legjelentősebb népélelmezési cikkünk, a burgonya, az aszályos nyár utáni bővebb augusztusi—szeptemberi csapadék hatására fejlődésnek indult: a gumók „fia- sodtak”, ikergumókat hoztak. Ez egyrészt káros amiatt, hogy a főgumók felhalmozott tápláló anyagai átvándoroltak a sárj gumókba, csökkent az értékük, másrészt a sarjak — különösen a későn érő fajtáknál — gyengék maradtak, ezáltal igen leromlott a tárolhatóságuk. Tekintettel erre az adott helyzetre, a burgonya felszedése után most fokozott gondot kell fordítani a termés válogatására, osztályozására, szakszerű tárolására. A felszedett burgonyát azonnal el kell szállítani a tárolás helyére, s akár géppel, akár kézzel mielőbb elvégezni a válogatást. Ültetéshez csak a teljesen egészséges gumókat hagyjuk meg. Ne kerüljön közé sem „fias”, sem ikergumó, mert az ilyen, úgynevezett anyagumók csökkent értékűek, és elsősorban továbbszaporításra alkalmatlanok. A még zsenge gü- mórészek könnyen romlanak, a többit gyorsan megfertőzik. A fény hatására megzöldült burgonya, amennyiben egyébként megfelel a vetőgumó követelményeinek, jól ellenáll a betegségnek és tavasszal nagyobb a csírázási eréiye. A törött, „fias”, apró és rágott — tehát ipari és takarmányburgonyát nagy becsben kell tartanunk az idén, mert sokat segíthet a takarmány- gondokon. A főtt burgonyát szinte minden állat szívesen fogyasztja, s 4 kiló burgonya 1 kiló szemes kukoricával egyenértékű abraktakarmány. A beteg, vágott, meglágyult — fertőzött — burgonyát, a különválasztás után kezdjük meg takarmányozni. Takarmánynak csak egészséges — vetőgumóméret alatti — apró burgonyát tároljunk, hogy a könnyen romló tétel után, a koratéli időben is folyamatosan legyen a jószágnak takarmányburgonya, A vetőgumókat 80, az étkezési és a takarmányburgonyát 120 centiméter széles prizmákba rakjuk, alá szellőztető rácsot készítsünk. A válogatott, prizmába rakott egészséges burgonyát 50—60 centi vastag szalmaréteggel takarjuk le. Amikor a külső hőmérséklet nulla fokra süllyed, takarjuk le a prizmát 10—15 centis földréteggel, a gerincen szellőztető csíkot hagyva. Földelés előtt a nedves szalmát ki kell cserélni. A mínusz 3—5 fokos hideg beálltakor 30—40 centi vastagra növeljük a földréteget, s a szellőztető csíkot is földdel zárjuk le. A földelésnél 50—60 centi széles csíkot hagyjunk a prizma széle körül; így kerülhető el a prizmák aláfagyása. Téli földelés után 2—3 naponként szükséges elvégezni a prizmák belsejének a hőmérőzését. Ha a belső hőmérséklet eléri a plusz öt fokot — azonnal szellőztetni kell. A hőmérőzés igen lelkiismeretes munkát kíván: figyelmetlenség, nemtörődömség tönkre teheti a tárolt burgonyát. Fodor Tamás Ági növényvédő szakmérnök 1964, október 81. rábban riválisak voltunk mikor a tsz-be kerültünk. Mi tagadás irigykedtünk. Neki is volt egy falkája, meg nekem is. Én több tejet fejtem, ő viszont jobb gyapjút nyírt. Versenyeztünk. Ez még ma is így van. Végre aztán egy lett az akol is, egy lett a pásztor is, ahogy szokás mondani. Az éltetéseket is együtt végeztük. Egyik éjszaka én, a másikon ő volt szolgálatban. Mind a 450 anyajuh ellett. Az volt a célunk, hogy minden bárány megmaradjon. Szép is volt az eredményünk. Minden száz anya után 115 bárányt neveltünk... Egyik anyajuhunkon csak úgy tudtunk segíteni, ha megoperáljuk. Nekiláttunk. Jani bátyám rám bízta, de segédkezett. Két lehetőség volt: vagy megmarad, vagy elpusztul. Hatvan percig tartott a műtét. És sikerült. Végignézte Kun is, a főagronómusunk. — Lehetetten, hogy megmaradjon — mondta, amikor Kiss kivette a két bárányt az anyja hasából, s visszavárta a bőrt — Nézze meg, már eszik — újságolta örömmel néhány nap múlva a juhász, a főagronó- musnak. Az nem akart hinni a szemének. — Csodálkozott az állatorvosunk dr. Juhász is, mikor azt mondtam operáltunk. — Tanult embernek kell-e lennie a juhásznak? Kiss Sándor mosolyog. — Ügy látom Sanyi fiamnak lesz hajlama hozzá. Nagyon szereti a bárányokat... Én nem is bánnám, ha az tenne. Bár hallani, mondják, hogy megkopott a juhászélet romantikája. Nem igaz kérem. Az ellenben igen, hogy amióta tsz- ek vannak, a hodályokat oda építik, ahol a legelő van, s így nem kell ma már a juhásznak sem mindig bunda alatt hálnia. De hát ez csupán a romantika? Igazi juhász most is kinn alszik, míg tehet, s este 11 óra előtt nem hajt haza... Ilyenkor aztán rázendítünk a régi juhásznótákra. És dúdolni kezd egyet a sok közül: Amoda egy bokor mellett, három juhom, hatot ellett. Van már juhom, van bárányom, szeretőm is tizenhárom. Kiss Sándor kötelességtudó ember. Mindene a juh. A barabási tsz-be öt esztendővel ezelőtt került. Hívták. Kezdetben nehéz volt — Kezdetben nagyon nehéz volt — magyarázza. — Annyira el volt hanyagolva az állomány, hogy alig bírtak lábra állni szegény állatok. És pusztultak. f Meg is van a becsülete az egész falu előtt. Kun István a főagronómus beszél róla: — A nyáron, egyik alkalommal meg akarta csapatni a ló- heretáblát. Ügy húsz perc múlva észrevette, hogy kezdenek felfúvódni a juhok. Egyenként hordta bele őket a hideg vízbe, a tábla mellett folyó csatornába. Ötöt pedig meg- trokározott. De egy sem pusztult el. — Nem érkeztem még a ruhát se ledobálni magamról — mondja Kiss Sándor. Nem hiába mondja a nóta: a juhásznak jól van dolga. Valóban jó Kiss Sándoré is, a barabási Béke Tsz büszke, csatrangos juhászáé, aki elégedett, s mint vallja: míg él juhász marad, mert ennél szebb élete nincg senkinek. Farkas Kálmán 3 Nagy gondosságot kíván a burgonya tárolása
