Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-20 / 246. szám
(Folytatás az 1, oldalról) váltsuk valóra a nép akaratát, a politikai döntések kidolgozásában támaszkodjunk a nép tapasztalatára, állandóan érezzük a nép életének lüktetését. A Szovjetunió Kommunista Pártja betartja a lenini útmutatásokat. Az SZKP Központi Bizottsága, egész pártunk az ország sorsa felett érzett nagy felelősségtudattól fűtve eltökélte, hogy maradéktalanul megvalósítja a gyakorlatban a párt és az állami élet irányításának lenini elveit, következetesen tovább halad a lenini úton. A párt a szovjet nép teljes bizalmát élvezi, a szovjet nép a pártban látja azt az egyetlen erőt, amely össze tudja fogni az embereit millióinak teremtő energiáját, szervezni és lelkesíteni tudja az embereket, biztosítja a szovjet társadalom szüntelen előrehaladását. A Szovjetunió Kommunista Pártja bátran tekint előre, örülünk az elért sikereknek, de jól ismerjük az utunk közben felmerült reális nehézségeket is. A reánk váró nagy munka megköveteli népünktől, minden szovjet embertől, hogy alkotó munkát végezzen, nagy szervezettséget, egységet és a nagy lenini párt köré való tömörülést követel; Tovább haladunk előre, emelve a párt felelősségét, vezető és szervező szerepét a társadalom életében; politikánkat mélysége^ sen átgondolt, szigorúan tudományos alapokra építjük. Tovább haladunk előre a pártprogram megjelölte úton a kommunista építés újabb sikerei felé. Elvtársak! Országunk egyetlen hatalmas kommunista építkezés. Nagy lendülettel folyik a munka és még magasz- tosabbak az élet minden területén előttünk álló feladatok. A gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztése, szocialista államunk védelmi képességének erősítése a béke és a népek biztonságának érdekeit szolgálja. Sikereinkből az egész emberiség azt a meggyőződést meríti, hogy egyre izmosodnak a béke és az értelem erői, hogy a Szovjetunió lerakja az egyetemes béke és haladás diadalához vivő helyes utat. A Szovjetunió külpolitikájának megingathatatlan alapja: a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elve, a lankadatlan harc a béke megszilárdításáért, a népek közötti barátságért és együttműködésért, a nemzetközi feszültség további enyhítéséért. A jelenlegi viszonyok között ez az egyedüli ésszerű politika. A földön minden becsületes ember megérti ezt, egyetért vele és támogatja ezt. És ha más államok kormányai a maguk részéről törekedni fognak a békére, lia be fogják tartani minden népnek — a kis és nagy népeknek — azt a szuverén jogát, hogy önállóan döntsenek sorsukról — biztosítva lesz az emberek békés munkája és a haladás. A Szovjetunió internacionalista kötelességének tartja, hogy támogassa azt az igazságos harcot, amelyet a népek vívnak az imperializmus, a gyarmati rendszer és a neokolonia- lizmus ellen, társadalmi és nemzeti felszabadulásukért, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért. Mi állást foglalunk a fegyverkezési verseny megszüntetése, az általános és telj« leszerelés mellett, amellett hogy a népek megszabaduljanak a katonai kiadások növekvő terheitől. Mi síkra széliünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének megerősítéséért, a béke és a rrépek_ biztonsága érdekében. Mi fellepünk a hatékony európai biztonságért. Korunkban a béke és a társadalmi haladás ügye növekvő mértékben függ minden anti- tmperialista erő összeforrottsá- gának megerősítésétől és első- sarban a szocialista országok, a kommunista világmozgalom egységétől. Pártunk törekedni fog a testvéri szocialista országok nagy közössége egységének megszilárdítására, a teljes egyenjogúság, valamint a szocialista közösség általános érdekeinek és minden ország népe érdekeinek helyes társítása, a szocialista államok sokoldalú együttműködésének fejlesztése alapján, a békéért és a szocializmusért vívott közös harcunkban. Az SZKP védelmezni fogja a kommunista világmozga- lom közös irányvonalát, törekedni fog a soraiban támadt nehézségek leküzdésére, minden testvérpárt összefogására a marxizmus—leninizmus, a pi oletár internacionalizmus, a moszkvai értekezletek nyilatkozatainak elvei alapján. Az SZKP tevékenyen viszi azt az irányvonalai, hogy hívják ösz- sze az egész világ marxista—leninista pártjainak értekezletét, amely — meggyőződésünk szerint — elősegíti és elő is kell hogy segítse e célok elérését. Elvtársak! Nekünk ma nagy ünnepünk van, az egész sok milliós szovjet család ünnepe. Velünk együtt örül a béke és haladás minden barátja a földön. Mély tisztelettel nézünk a haza merész fiaira, örömmel közlöm, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Vosz- hod több férőhelyes szputnyik űrhajón végrehajtott űrrepülésért a Szovjetunió Hőse címmel tüntette ki Vlagyimir Mihajlovies Kómarov, Konsz- tantyin Petrovics Feoktyisztov és Borisz Boriszovics Jegorov elvtársakat. Egyidejűleg mindegyik megkapta „A Szovjetunió űrrepülője” címet. Tisztelet és dicsőség önöknek, drága űrhajós elvtársak! Továbbra is ilyen magabiztosan haladjon előre, éljen és virágozzék a mi nagy, soknemzetiségű hazánk! Éljen és virágozzék a szovjet nén — a kommunizmus alkotója! Éljen a mi lenini kommunista pártunk, korunk esze, becsülete és lelkiismerete! Éljen a marxizmus—leninizmus győzelmes nagy zászlaja! Fogadás a Kremlben ai űrhajósod tiszteletére A. IV. Koszigin beszéde Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Minisztertanács fogadást adott a nagy Kreml palotában Vlagyimir Komarov, Konsztantyin Feoktyisztov és Borisz Jegorov űrhajósok, valamint a több- személyes Voszhod űrhajó sikeres űrrepülését biztosító tudósok, tervezetők, mérnökök, technikusok és munkások tiszteletére. A fogadáson ott volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint a párt és a kormány több más vezetője. Jelen voltak a Szovjetunió és a Szövetségi Köztársaságok Legfelső Tanácsának tagjai, űrpilóták és a közvélemény képviselői. A vendégek soraiban külföldi diplomaták és Újságírók is megjelentek. A fogadáson Anasztasz Miko jan felolvasta a Legfelső Tanács Elnökségének rendeletét, amelynek értelmében a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki a három űrhajóst. Mi- kojan átnyújtotta a kozmosz hőseinek a címmel járó Le- nin-rendet és aranyosi! lagot. A Voszhod űrhajó három utasának „A Szovjetunió űrhajós pilótája” jelvényeket is átadták. A fogadáson Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt. A. N. Koszigin méltatta az űrhajót előállítók munkáját, majd így folytatta: — Amikor ma űrhajós hőseinket ünnepeljük és mindazokat, akiknek- tehetsége és tudása révén ismét kozmikus utakra jutott a béke és a szocializmus zászlaja, azt mondjuk: legyen a hatodik — a kozmikus — óceán az államok nemzetközi együttműködésének porondja. A világűrt nem szabad katonai célokra felhasználni. A szovjet kormány meg fogja sokszorozni erőfeszítéseit avégett, hogy békés úton oldják meg a vitás nemzetközi kérdéseket és fejlődjék az államok közötti kölcsönös megértés és bizalom, a népek gazdasági és kulturális együttműködése a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Ezután szólt az imperializmusról, amely erők veszélyeztetik a békét. „Ezzel feltétlenül számolnunk kell” — mondotta. Majd a kollektív alkotó munkáról beszélt. — Miközben megostromoljuk az eget, nem feledkezhetünk meg a földről sem, nagy földi feladatainkról, az új városok és gyárak, kényelmes lakások, iskolák, kórházak, utak építéséről, földjeink termőképességéről, a közoktatás, a tudomány, a művészet, az egész emberi kultúra további fejlesztéséről. Pártunk kijelenti: nincs nagyobb, nemesebb, időszerűbb feladat, mint az életszínvonal, a szovjet nép jólétének szüntelen emelése. E feladat megoldása elképzelhetetlen a munka termelékenységének töretlen növelése, a munkafolyamat megszervezésének állandó tökéletesítése, az egész társadalmi élet tudományos irányítása nélkül. Az anyagi és szellemi javak bősége nem hull alá az égből, de nem is akarunk semmit ingyen, munka nélkül, megfeszített alkotó tevékenység nélkül. Lenin arra tanított bennünket, hogy az élenjáró kapitalista országok által elért nagy munkatermelékenységet nem múlhatjuk felül a dolgozók kezdeményező készségének és öntevékenységének fejlesztése nélkül, anélkül, hogy a szocialista társadalom valamennyi dolgozóját bevonjuk nemcsak a termelési, hanem az állami kérdések intézésébe is. Ez a feladat nem oldható meg a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztése nélkül. Pártunk, a nagy Lenin pártja mindenkor figyelembe veszi a lángeszű útmutatások nagy jelentőségét. Sokoldalú megvalósításuk olyan rendkívül gyorssá teszi országunk egész gazdasági és kulturális fejlődését, hogy az emberek újabb százmilliói győződnek meg róla: az egyedül helyes jövőbe mutató út az, amelyet a marxizmus—leninizmus jelöl meg. A fogadás közben Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin a kozmosz új hőseivel együtt felkereste a palota egyik termét, ahol a jövő űrhajósai foglaltak helyet. Rendkívül meleg légkörben folyt le a találkozás azokkal, akik a jövőben indulnak majd útra a csillagok felé. A Kreml-beli fogadás három óra hosszat tartott. Az űrhajósok a párt és a kormány vezetőivel együtt távoztak a palotából. Közös nyilatkozat (Folytatás az 1- oldalról) Németországban meglévő militarista és revansista erőkre. A bonni kormány kitartóan törekszik az atomfegyverek közös rendelkezési és birtoklást jogának megszerzésére. Az utóbbi időben folytatott amerikai—nyugatnémet megbeszélések megerősítik, hogy helyes a szocialista országoknak az az álláspontja és ismételt figyelmeztetése, hogy az ilyen erők létrehozásával tulajdonképpen a német militaristákat akarják hozzájuttatni a tömegpusztító fegyverekhez. Mindkét fél ismételten megállapítja, hogy e tervek megvalósítása komoly fenyegetést jelentene a békére és keresztülhúzná az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló szerződés megkötésének lehetőségét is. Ebben a helyzetben egyre sürgetőbbé válik a német kérdés békés megoldása a fennálló határok, g a két német állam elismerése alapján, sürgető, hogy mindkét német állam kötelezze magát az atomfegyverekről való lemondásra és Nyugat-Berlin helyzetének normalizálására. Mindkét fél megállapítja, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a békeszerződés megkötésére mindkét német állammal. A felek aláhúzzák a Németország történelmében első munkás—paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság létezésének és fejlődésének történelmi jelentőségét. A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 15 éve alatt töretlenül küzdött a német probléma békés megoldásáért és a német militarizmus újjászületésével keletkező háborús veszély megszüntetéséért. A magyar és a lengyel kormány melegen támogatja a Német Demokratikus Köztársaság ez irányban tett összes konstruktív javaslatát. Mindkét fél figyelmet fordít arra a tényre, hogy az imperialista erők agresszív lépései következtében a világ különböző részein a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészkei keletkeztek. Tovább tart az amerikai fegyveres intervenció Dé!-Vietnamban, folytatódnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni provokációk, amelyeknek újabb megnyilvánulásai voltai a Tonkini-öbölben lezajlott események. Az Egyesült Államok a független Kuba ellen tovább alkalmazza a nyomás és a di- verzió politikáját. Ezek a tények, hasonlóan egyes nyugati államoknak Ciprus és Kongó elleni akcióihoz, arról tanúskodnak, hogy a reakciós erők nem mondanak le a más országok belügyeibe való beavatkozásról. Magyaiország és Lengyelország továbbr« is támogatni fogja a felszabadult népeknek országuk gazdasági és társadalmi fejlődésére, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására irányuló törekvéseit, valamint azon népek szabadságharcát, amelyek még gyarmati rabságban sínylődnek.' A felek továbbra is követelik, hogy vessenek véget az amerikai megszállásnak a Kínai Népköztársaság szerves részét képező Tajvanon és állítsák vissza a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben. Magyarország és Lengyelország további erőfeszítéseket fog tenni, hogy a Szovjetunióval, a szocialista tábor más országaival, a békéért és a népek függetlenségéért harcoló összes erőkkel együtt elősegítse a feszültség enyhülését, a leszerelés és a békés egymás mellett élés ügyének eredményes előrehaladását. A felek véleményt cseréltek a két pártnak és kormánynak a szocialista építésben elért eredményeiről és további terveiről. A magyar párt- és kormány- küldöttség nagyra értékeli a lengyel nepnek a szocializmus építésében elért új, hatalmas eredményeit. Ezek az eredmények is arról tanúskodnak, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetése alatt nagymértékben kibontakoznak a lengyel nép alkotó erői a szocializmus építésében A lengyel fél elismerését fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a forradalmi munkás—paraszt kormánynak és a testvéri Magyar Népköztársaság népének kiemelkedő gazdasági és erkölcsi-politikai eredményeiért. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság gazdasági kapcsolatai eredményesen fejlődnek E kapcsolatok különösen kiszélesedtek és elmélyültek az utóbbi időben, a Lengyel Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttségének 1963 novemberében a Magyar Népköztársaságban tett látogatása óta. A felek a jövőben is tevékenyen részt vesznek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkájában és különös fontosságot tulajdonítanak a tagországok közötti szocialista munkamegosztás fejlesztésének. Ehhez az együttműködéshez fontos hozzájárulás a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kétoldalú kapcsolatainak állandó fejlődése. A felek pozitívan értékelik a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság tevékenységét. A bizottság 6 éves tevékenysége elősegítette a két ország gazdasági együttműködésének növekedését, valamint új lehetőségeket tárt fel a magyar és a lengyel ipar együttműködésében és szakosításában. A két ország gazdasági erejének fejlődése következtében a kölcsönös áruforgalom lényegesen megnövekedett. Az 1953—1963 években a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti árucsereforgalom kb. két és félszeresére emelkedett. A forgalom növekedésével együtt jelentős változások következtek be a külkereskedelem struktúrájában, ami elsősorban a gépek és berendezések kölcsönös szállítása növekedésében mutatkozott meg. A felek pozitívan értékelték a meddőhányókat feldolgozó magyar—lengyel vállalat a „HADEX” mindkét ország számára hasznos tevékenységének állandó fejlődését. A felek hangsúlyozzák a Magyar Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői által a vaskohászat területén lérehozott együttműködési szervezet, az „INTERMETALL” megalakításáról 1964 júliusában aláírt megállapodás jelentőségét. Ugyancsak pozitívan értékelik a KGST néhány más tagállamainak ehhez a szervezethez történő csatlakozási szándékát. A két ország közötti együttműködésben nagy jelentőségű az 1965-től megvalósuló timföld-alumínium egyezmény, amelynek keretében a Magyar Népköztársaság timföldet szállít a Lengyel Népköztársaságnak alumíniumszállítások ellenében. Mindkét fél pozitívan értékelte az alapvető iparágakban a konkrét szakosítási ajánlások kidolgozása érdekében folytatott munka megindítását. Megállapítják, hogy 1963 novembere óta közös szakosodási irányokat dolgoztak ki a két ország iparában az elektronika, a híradástechnika, az erősáramú berendezések, az ipari armatúra, a gyógyszerek és a növényvédőszerek gyártása területén. Munkálatok folynak a finomvegyszergyártás, az elektromos szigetelő anyagok, a műszerek, valamint a hajóipar szakosítási irányainak megállapítására. Helyesnek és célszerűnek tartják, hogy a szakosítási munkát tovább folytassák, azt elmélyítsék és kiterjesszék más fontos iparágakra is. Mindkét fél részére hasznos közvetlen kapcsolatok létesültek az üzemek, tervezőintézetek, szerkesztő irodák, tudományos kutatóintézetek és minisztériumok között. A felek célszerűnek tartják ezen együttműködés további kiszélesítését és elmélyítését. Különösen fontosnak tartják a műszaki-tudományos együttműködés kiszélesítését, közös tudományos-kutató, tervezési, szerkesztési munkák formájában, a mindkét országot érdeklő területeken. Pozitívan értékelték a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság tervező szerveinek a két ország 1966—1970-es évekre vonatkozó népgazdaság-fejlesztési tervéről, valamint a két ország gazdasági kapcsolatainak és áruforgalmának további fejlesztéséről folytatott konzultációi eredményeit. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti kölcsönös áruforgalom 1970-ig az 1964. évihez viszonyítva 60—70 százalékkal növekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselői baráti véleménycserét folytattak a pártmunkának a legutóbbi találkozása óta eltelt bekövetkezett időszakban fejlődéséről, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom jelenlegi helyzetéről. A véleménycsere megerősítette, hogy mindezekben a kérdésekben teljes a nézetazonosság. Mindkét párt legfőbb internacionalista kötelességénél^ tekinti, hogy a közös cél érdekében folytatott harcban az egyenlőség, a kölcsönös t sztélét és a szolidaritás elvei alapján alkotó módon hozzájáruljon a nemzetközi munkásmozgalom egységének és összeforrottságának erősítéséhez. Hangsúlyozzák mindegyik párt önállóságát saját országa társadalmi átalakulásáért folytatott harcában és aláhúzzák az egész nemzetközi munkásmozgalom szoros együttműködésének szükségességét az imperializmus ellen a szocializmusért, a békéért és a népek szabadságáért folytatott harc közös stratégiájának és taktikájának kidolgozásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt hangsúlyozza azt a hatalmas élesztő hatást, amelyet a lenini gondolat és gyakorlat alkotó fejlesztésére, a dogmatizmus és revizioniz- mus leküzdésére a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusainak határozata gyakorolt a nemzetközi munkásmozgalomban. Mindkét párt egyaránt azon az állásponton áll, amelyet a kommunista- és munkáspártok 1957. és I960, évi tanácskozásán született határozatok tartalmaznak. A két párt kifejezi azt a meggyőződését, hogy minden szocialista ország, valamennyi kommunista- és munkáspárt köteles hozzájárulni a nemzetközi munkásmozgalomban fennálló véleménykülönbségek leküzdéséhez, a felmerült nézeteltérések csökkentéséhez és az álláspontok egymáshoz való közelítéséhez a marxizmus—leninizmus elvei alapján, párt- szerű légkörben folytatott megbeszélések útján. Mindkét párt _ úgy véli. hogy az ideológiai téren fennálló ellentéteknek nem kell kiierjedniök az államok közötti kapcsolatokra. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt megállapítja, hogy kapcsolataik erősödnek és mélyülnek. Együttműködésük szorosabbra fűzése szempontjából alapvető jelentőségű a két párt között kifejlődött küldöttség- és tapasztalatcsere. Mindkét párt tovább folytatja és mélyíti ezt a gyümölcsöző együttműködést. A felek egyöntetű meggyőződése, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás—paraszt kormány küldöttségének a Lengyel Nép- köztársaságban tett mostani látogatása hozzájárul a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez, valamint az egész szocialista közösség egységének erősítéséhez — a szocializmus és a béke érdekében. Kelt Varsóban, 1964. október hó 17-én. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkást- párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke WLADISLAW GOMTTLKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára JOZEF CYRANKIEWICZ, a Minisztertanács elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspár' Politikai Bizottságának tagja 1964. október 20. 2
