Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

Leonyiti lilies Brezsnyev eiviársnak, a Szovjenliiió Kommunista Pártja Központi Bizottsága e’ső titkárának Moszkva Kedves Brezsnyev elvtárs! Engedje meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, pártunk tagsága és a magam nevében köszöntsem Önt a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága első titká­rává történt megválasztása alkalmából. A Magyar Szocialista Munkáspárt mint eddig, úgy a jövőben is az SZKP XX. kong­resszusa szellemében a testvérpártok által 1957-ben és 1960-ban Moszkvában elfogadott nyilatkozatok irányvonalát teljes határozott­sággal követve, a Szovjetunió Kommunista Pártjával vállvetve harcol a nemzetközi kom­munista mozgalom egységéért és összeforrolt- ságáért, a kommunista és munkáspártok kö­zös feladatainak megoldásáért. Kívánunk önnek erőt, egészséget és ered­ményes munkát az új felelősségteljes poszton. KADAR JÄNOS, A Magyar Szocialista Munkáspárt, Központi Bizottságának első titkára. Bíekszej Nyikolaiev'cs Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva Kedves Koszigin elvtárs! A Magyar Nép- köztársaság kormánya és a magam nevében köszöntőm önt a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökévé történt kinevezése alkalmából. Tiszta szívből kívánom, hogy a szovjet nép további nagy sikereket érjen el a kom­munizmus építésében, a világ békéjének fenn­tartásáért vívott harcban. A magyar népet a testvéri barátság eltéphetetlen szálai kötik egybe a Szovjetunió népével. A Magyar Nép­köztársaság a Szovjetunióval vállvetve küzd tovább a népek közötti barátság erősítéséért, a szocialista országok összefogásáért, a béke védelméért. Kívánok önnek jó egészséget és eredmé­nyes munkát a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének felelősségteljes posztján. KADAR JÁNOS, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke. Pártunk politikája változatlan A nyíregyházi gumigyárban fontos ügyken|Äzelik a fiatalok szakmunkás-képzését. Közülük való Hudák Mária is, aki már jártasságot szerzett a fonalburkoló gép kezelésében. Foto: Hammel József Brezsnyev és Koszigin elv- társ személyében olyan veze­tők kerülnek a Szovjetunió élére, akiknek a szovjet párt­ós állami életben, valamint a nemzetközi munkásmozgalom­ban betöltött szerepe azt ta­núsítja, hogy az SZKP és a szovjet kormány töretlenül folytatja lenini irányvonalát. Erről tanúskodnak mérték­adóan azok a sokat mondó sza­vak is, amelyeket a Pravda, az SZKP központi lapja pénte­ki számában, a közlemények mellett hangsúlyosan kiemel: .,A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szilárdan és állhatatosan hajt­ja végre a párt XX. és XXII. kongresszusán kialakított leni­ni fő irányvonalat. A Szovjet­unió népei, soraikat pártjuk köré szorosra zárva, hősiesen harcolnak a kommunizmus építése nagy feladatának meg­valósításáért. A marxizmus— leninizmus zászlaja alatt, a kommunizmus győzelméért!” Ezekből a sorokból kivilág­lik, hogy az SZKP XX. és XXiI, kongresszusán kialakí­tott politika, amely egyértel­műen és teljesen megfelel a szot jet nép, a szocialista világ­rendszer, az egész haladó em­beriség érdekeinek és kívánsá­gainak, volt és marad a szovjet vezetők, a szovjet kommunis­ták, a szovjet nép irányvonala. Ez az irányvonal — amelyet lenini szellemben, tudományos módon, a párt- és a tömegek alkotó közreműködésével ala­kított ki az SZKP Központi Bizottsága — határozza meg a jövőben is a Szovjetunió poli­tikáját. Az SZKP arra szorít­ja a szovjet embereket, hogy szorosra zárva soraikat, har­coljanak ennek az egyetlen le­hetséges, lenini irányvonalnak a sikeréért, amely már eddig is oly nagymértékben járult hozzá a szovjet ország hatal­mának erősítéséhez, a gazdasá­gi, a társadalmi, a kulturális fejlődés fellendüléséhez. Ez a felhívás E,zt jelenti, hogy az SZKP folytatja és fo­kozza történelmi jelentőségű erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a gyakorlatban megvaló­sítsa a különböző társadalmi trendszerek békés egymás mel­lett élését, a kapitalizmus és b szocializmus békés gazdasá­gi versenyét. Az SZKP és a Szovjet kormány, a Szovjet- ímió" ét a szocialista világ­rendszer növekvő hatalmára és erejére támaszkodva, foly­tatja azt a politikát, amely a haladás erőinek tömörítését és mozgósítását, a nemzetközi „veszettek” visszaszorítását szolgálja, a béke biztosítását, a teljes és általános leszerelést célozza, a gyarmati rendszer teljes felszámolására irányul és döntő tényező a függetleségü- kért és nemzeti felemelkedé­sükért harcoló népek harcának további sikerében. A szovjet nép folytatja a kommunista társadalom felépítésének pá­ratlan művét, a kommunizmus programjának megvalósítását, új eredményekre törekedve a békés versenyben, abban a gi­gászi munkában, amely vilá­gossá teszi majd a szocializ­mus és a kommunizmus fölé­nyét mindenki előtt megsok­szorozza vonzerejét az egész világon. Szólni kell ezzel kapcsolat­ban azokról a mélyreható tár­sadalmi változásokról is, ame­lyek a Szovjetunió életében a sztálini személyi kultusz oly szükséges felszámolása után végbementek, és amelyek to­vábbfejlesztésén a szovjet em­berek munkálkodnak. A szo­cialista demokrácia kibonta­koztatása, a fokozott gondos­kodás a dolgozók életkörülmé­nyeinek javításáról, a kom­munista építés nagy távlatai­nak összekapcsolása a tömegek növekvő szükségleteinek kielé­gítésével, a párt és a tömegek egészséges lenini kapcsolatának megteremtése — mind meg­annyi nagyszerű eredmény, amelynek beteljesítésére össz­pontosítja erőit a szovjet ve­zetés és a szovjet nép. Az SZKP-t mély felelősségtudat hatja át a világ békéjéért, a népek jövőjéért, a szocializ­musért és a kommunizmusért, ez a mély felelősségtudat az alapja annak a mély bizalom­nak, amely bennünket is, a nemzetközi munkásmozgalom harcosait is az SZKP iránt eltölt. A XX. és XXII. kongresszus irányvonalában korunk alap­vető történelmi szükségszerű­ségei fejeződtek ki. A nemzet-, közi munkásmozgalom osz­tagai, köztük a magyar kom­munisták, ezért is fogadták el őket, ezért tekintik útmuta­tónak az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatokat, azt a politikát, amelynek megalko­tásában az SZKP Központi Bi­zottsága és Nyikita Hruscsov elvtárs is nagy érdemeket szer­zett. S mert ezek a szükségsze­rűségek ma is fennállnak, ér­vényes az a politikai irány­vonal is, amely a legpontosab­ban tükrözte őket. Az MSZMP ennek az irányvonalnak szel­lemében dolgozta ki, a mi vi- j szonyainkra alkalmazva a i szocializmus teljes felépítésé­nek politikáját és ebben a szel­lemben folytatja harcát ma is. Pártunk VIII. kongresszusa megállapította: „A XX. kong­resszuson kimunkált lenini po­litikát igazolták az MSZMP tapasztalatai is. A XX. kong­resszus elveinek magyarországi alkalmazása tette lehetővé, hogy a párt a néppel összeforr­va gyorsan legyőzze a dogma- tizmus és a revizionizmus okozta zűrzavart, úrrá legyen az ellenforradalom okozta ne­hézségeken, irányt adjon a további építőmunkának, s a korábbinál jóval eredménye­sebben folytassa a szocialista építést.” Politikánk, amelyet pártunk és népünk országépítő tettek­kel is jóváhagyott, változatlan és a jövőben is megfelel a j VIII. kongresszus határozatai- I nak. Határozottan folytatjuk a | kétfrontos harcot, erélyesen | elutasítunk minden szektás és dogmatikus gondolatot és j szándékot, a párt és a nép ! kollektív tapasztalatára, a szó- j cialista rendszer demokratiz- j musára támaszkodunk még in- j kább, mint ahogy még követ­kezetesebben lépünk fel a kis­polgári megnyilvánulások, a li- ! beralizmus, a lazaság és a fele- j lötlenség ellen. Népünk min­dennapi feladatainak teljesíté- sével erősíti meg azt a politi­kát. Biztosak vagyunk benne, hogy az SZKP egyre nagyobb | eredményekhez vezeti a baráti szovjet népet a kommunizmus: építésének útján, újabb jelen- j tös lépésekkel segíti elő a béke, | a békés egymás mellett élés eszméinek érvényesülését. Kö- j zös erővel küzdünk a nemzet-! közi kommunista mozgalom | egységének megszilárdításáért,: a szakadárok ellen. Tovább mé- | lyítjük a megbonthatatlan szovjet—magyar barátságot, amely immár két évtizede, pár­tunk, a Magyar Népköztársa­ság, dolgozó népünk minden sikerének és eredményének zá­loga. A KISZ-kongresszus Balogh Istvánnak, a KISZ KB titkárának nyilatkozata Két hónappal a KISZ kong­resszusa előtt felkerestük Ba­logh István elvtársat, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának titkárát. Az ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseire kértünk tőle választ. —• A szövetség előző kong­resszusát négy esztendővel ezelőtt tartotta — mondotta első kérdésünkre válaszolva Balogh elvtárs. — Azóta a magyar ifjúság fejlődésének és nevelésének még kedvezőbb feltételei alakultak ki, A szocializmus lehetőséget ad a fiatalok egyéni vágyainak teljesülésére, képességeik ki­bontakoztatására. A fiatalok­nak nincsenek anyagi gond­jaik és a kulturális forrada­lom előrehaladásával, valamint az oktatási reform végrehajtá­sával kedvezően alakultak az ifjúság művelődésének, tanu­lásának feltételei is. A kedve­ző feltételek elősegítették, hogy ifjúsági szövetségünk teljesít­hesse korábbi határozatait és előkészítse ifjúságunkat a kö­vetkező évek még nagyobb feladataira. A fiatalok megnö- vekedett érdeklődése a köz­ügyek iránt és eszmei-politikai fejlődésünk megfelelően tük­röződik a lezajlott alapszerve­zeti vezetőségválasztó taggyű­léseken. Melyek a taggyűlések ta­pasztalatai? feltárták azokat a problémá­kat, amelyek akadályozzák a termelőszövetkezetük, üzemük még eredményesebb munkáját. A legtöbb helyen megfelelően fogadták ezeket a bíráló sza­vakat s a fiatalok észrevételei nyomán intézkedtek is. A KISZ-taggyűléseken sok szó esett az ifjúság speciális, kulturális és érdekvédelmi kér­déseiről. Élénk viták folytak a KISZ-szervezetek eddigi te­vékenységéről, a vezetőségek munkájáról, s azokról a prog­ramokról, amelyeket alapszer­vezeteink nyújtani tudtak. A vezetőségek iránti bizalom nyilvánult meg abban, hogy az eddigi vezetőségi tagok mint­egy 80 százalékát újjáválasz­tották. Kongresszusi határozataink megszabják majd a KlSZ-alap- szervezetek fő tevékenységi területét, de hibát követnénk el, ha a taggyűlések idején tapasztalható fellendülést nem használnánk ki és nem adnánk teendőket 3 fiataloknak. Két­ségtelen, a KISZ kongresszus­ra való felkészülés időszaka jó politikai iskola. Milyen feladatokat lát a KISZ Központi Bizottsága a fiatalok politikai neve­A legtöbb alapszervezetben jó és erdményes munkát vé­geztek. Az új vezetőségek meg­választása országszerte a végé­hez közeledik. Ezek a válasz­tások a kongresszusi felkészü­lés első állomásai, amelyek az alapszervezetekben mindenütt fellendülést hoztak. Miről esett szó a taggyűlé- seken? — Ügyszólván mindenről, ami a fiatalokat érdekli, s hoz­zátartozik az ifjúság életéhez. Örvendetes, hogy sokhelyütt nem fukarkodtak a bírálattal, lésében? — A kongresszusi * tézisek megállapítják, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. A KISZ, mint a párt ifjúsági szervezete, az elmúlt években megbecsülést, elisme­rést vívott ki magának társa­dalmi életünkben. A különbö­ző társadalmi, állami szervek és szervezetek bíznak az ifjú­sági szövetségben, támaszkod­nak rá munkájukban és segí­tik is. A pártbizottságok és pártalapszervezetek soha ilyen lelkiismeretesen és alaposan nem foglalkoztak az ifjúsággal, mint most. Nincs megye, ahol * külön­böző szintű pártszervek ne tár­gyalták volna meg a KISZ­kongresszus előkészítését, ne adtak volna segítséget. Nagyon sok helyen közös párt- és KISZ-taggyűléseket tartottak. A párt alapszervezetek és ve­zetőségek részt vettek a KISZ vezetőségválasztó taggyűlések előkészítésében. Több helyütt segítséget adott a helyi nép­frontbizottság és a többi tár­sadalmi szervezet is. Fejér me­gyében például 120 helyi nép­frontbizottság tanácskozott if­júsági szövetségünk kongresz- szusi téziseiről. Jólesően álla­píthatjuk meg, hogy a KISZ VI. kongresszusa az ifjúság fe­lé fordította az egész társada­lom figyelmét. Melyek a további időszerű feladatok? — Most a különböző kúldult- értekezleteken van a sor. Elő­ször a tanintézeti, városi és já­rási értekezleteket rendezik meg. Ügy gondoljuk: ezek még pezsgőbb légkört, nagyobb po­litikai aktivitást hoznak majd, mint a vezetőségválasztó tag­gyűlések. A készülő beszámo­lók — taggyűléseken elhang­zott javaslatok — valóban a fiatalok kérdéseivel íogialKoz- nak majd, s egyre kevesebD bennük a rossz értelemben vett hivatalosság. Megyei és járási bizottsá­gaink feladata, hogy már most foglalkozzanak az újonnan megválasztott vezetőségekkel, segítsék munkájukat. Ne fe­ledjék: a kongresszusi felké­szülés során eddig elért ered­mények csak kezdetét jelentik annak az útnak, amelyen el­jutunk kongresszusunk jelsza­vának valóraváltásához: „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocializmus teljes felépíté­séért!” 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom