Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-16 / 217. szám

Sikeres vetési bemutató Nyíregyháza termelőszö­vetkezeteinek, termelőszö­vetkezeti csoportjainak el­nökei és mezőgazdászai a Nyíregyházi Állami Gazda­ságban gabonavetési bemu­tatón és burgonyatermeszté­si tapasztalatcserén vettek részt. A közös gazdaságok vezetői megismerkedtek a gabonatermesztés optimális feltételeivel: tisztázták a táblatörzskönyv fogalmát, látták annak hasznosságát. A táblatörzskönyv évekre megmutatja, hogy az elővete- mények milyen hatással van­nak a gabonatermesztés eredményeire, hogyan fo­kozható a termésátlag a szerves anyag és a műtrá­gyák adagolásával, a szak­szerűen megmunkált és kel­lően ülepített, érett mag­ággyal, a vetés mélységével, a csirázóképesség alapján megállapított magmennyi- séggel. A vetési bemutató után a tapasztalatcsere résztvevői megismerkedtek a gazdaság öt burgonyafajtájának ter­mesztéstechnikájával, amely az idén is 60 mázsás hol­danként! átlagot eredmé­nyez. Goda Menyhért, főagronómus Késéskor is csatlakozik a mátészalkai munkásvonat A lap megírta — az illetékes szerv válaszol A Kelet-Magyarország szeptember 8-1 számában „IKV—OTP felhőszakadás" címmel megjelent cikkre az alábbiakat válaszoljuk: Igaz, hogy az utóbbi évek­ben már esetenként jelent­keztek beázások az OTP székházában. A cikk nyo­mán felülvizsgáltuk, az ösz- szes lefolyóvezetéket és megállapítottuk, hogy du­gulás sehol nincs. Az is megállapítható, hogy a be­ázások a felhőszakadások al­kalmával ismétlődnek meg. Ez azért történik, mert a meglévő csatorna és lefolyó­csővezeték rendszer nem bírja elnyelni a lezúduló 220 szakmunkásképző tanfolyam, 4000 felnőtt hallgató Hat új iskola, öt kollégium as oktatás szolgálatában Legjobb a vásárosnaményi és fehérgyarmati járás A mezőgazdasági szakem­berellátásban jelentős helyet foglal el a szakmunkásképzés. A felmérések alapján elkészí­tett ötéves fejlesztési terv alapján 1967-ig 17 000 szakmunkás­ra van szükségük megyénk mezőgazdasági nagyüze­meinek. A felnőtt szakmunkások kép­zése az ezüstkalászos tanfolya­mokra épült, azokból alakult ki. két éve 106, tavaly 193 tanfolyam volt, s a most kez­dődő oktatási évre 220 tanfo­lyamot terveztek) Az idén már több mint másfél ezer állattenyésztő, növénytermesztő és ker­tész szakmunkás volt. Az 1963/64. évi tanfolyamok mutatták, hogy a felnőtt szak­munkásképzésben most kezdő­dik az igazi kibontakozás: a tanfolyamok hallgatóinak szá­ma meghaladta a négyezret, s közülük 647-en nyerték el a szakmunkás-bizonyítványt. A most kezdődő tanévben, a terv szerint, a felnőtt szakmunkás-ta­nulók száma megközelíti az ötezret, s az idei hat és fél száz vég­zett tanulóval szemben 1100 körül lesz a végző harmad­évesek száma. Az első évfo­lyamok száma a tervek sze­rint eléri majd a százat, mint­egy kétezer tanulóval. Az első évfolyamok szervezésében a vásárosnaményi és fe­hérgyarmati járásokban értek el eddig legjobb eredményt, b baktalórántházi, csengeti, nyírbátori és mátészalkai já­rásban még közömbösség ta­pasztalható az induló évfo­lyamok szervezésénél. Az állattenyésztő, növény- termesztő és kertész szakága­kon kívül igen fontos a többi szakma szakmunkás-ellátása. Az 1962/63-as tanévben 800, az idén ezer traktorost képeztek ki, a most kezdődő tanévben 35 tanfolyamon 1600 traktoros képzését akarják megoldani, Eddig 363 dolgozó szerzett öntözéses szakmunkás-bi­zonyítványt, s a tél folyamán ebben a szak­ágban újabb tanfolyamokat indítanak. Amíg a felnőttek képzése tö­retlenül halad, s mind na­gyobb tömegeket érint, a fia­talok oktatásánál gondok van­nak. A fiatalok száma az if­jú szakmunkásképzésben messze mögötte marad a felnőttekének. Az arány javulásának — a szülők, a fiatalok helytelen szemléletén, sok tsz-vezető kö­zömbösségén túlmenően — akadálya volt az ifjúsági szak­munkás iskolák elégtelensé­ge, szemléltető, oktatási eszkö­zök hiánya. A megye több szakmunkás iskola építésére kapott a kö­zelmúltban engedélyt, 39 ipil- lió forint beruházási értékben. Ennek alapján épül vagy fog épülni Tiszabercelen, Baktaló- rántházán, Kisvárdán, Ti- szalökön, Mátészalkán 4— 4 tantermes iskola 120— 120 személyes kollégium­mal, ezek mellett Nyíregyházán is létesül 4 tantermes iskola, csa­tolva hozzá a meglévő tanuló­otthont Ezáltal lehetővé vá­lik, hogy az idei 600-zal szem­ben — a kollégiumok éven­kénti többszörös benépesítésé­vel — egy-két év múlva akár kétezer ifjú mezőgazdasági szakmunkásjelöltet oktathat­nak évente. S. A. vízmennyiséget. Á cikkben szóvá tett időpontban 46 ezer liter víz zúdult egy fél­óra alatt a Takarék-épület­re, mely vízmennyiséget 55 perc alatt tudja levezetni a csatornahálózat. A csapadék­víz zavartalan elvezetődését akadályozza az a körülmény is, hogy a városi csatorna- hálózat a felhőszakadás ide­jén nem képes elnyelni a nagy mennyiségű vizet. Okulva a létrejött hiá­nyosságokból kényszer­megoldásként biztonsági zsilipeket helyeztünk a le­folyó vezetékbe. így, ameny- nyiben a városi hálózat már nem bírja elvezetni a le­zúduló csapadékot, a zsili­pekkel az úttestre vezetjük ki a vizet. Ezzel a megold dással reméljük, sikerül elejét venni a további be­ázásoknak. Nyíregyházi Ingatlankezelő Vállalat * l Varga Jenő fehérgyarmati olvasónk panaszos levelében arról tájékoztatta szerkesztő­ségünket, hogy a szabad szombatok alkalmával köz­lekedő mentesítő munkásvo­natok mátészalkai csatla­kozása nem mindig történik meg, s ez sok kellemetlen­séget okoz az utazó dolgo­zóknak. Előfordul, hogy Debrecen felől késik a vo­nat) Mátészalkán nem vár­ják be az érkezést és elin­dítják a Fehérgyarmat­ízlés dolga Gyakran járok Nyíregy­házán, Ilyenkor leginkább a Szabolcs étteremben ebé­delek. Utóbb ugyancsak meglepődtem ahogy belép­tem kedvelt éttermembe. Üjonnan festették a falakat. Ez rendjén is volna, hiszen ráfért már. Hanem a minta! Előre bocsánatot kérek, lehet, hogy nincs érzékem a színek iránt, s miután vidéken élek elmarad­tam a fejlődés mögött, de a Szabolcs étterem falára rakott minta engem inkább elijeszt, mint becsalogat. Ef­fajta festést ma már ke­resve is nehéz találni, még a legkonzervatívabb családok is az egyszerűbb, a szem­nek kellemes mintát vá­lasztják. Igaz, a női ruha­divat olykor visszanyúl a múltba, de a szobafestők ezt a legritkább esetekben teszik. Mert a sima, vagy mértékletesen díszített fal nemcsak nyugtatóbb a ci- rádásnál, de — olcsóbb is, s főként: ízlésesebb! P. I* Nyírbátor Szerkesztői üzenetek Zajta felé közlekedő szerel­vényt. így hajnaltól reggelig kell várni a következő vo­natra. Olvasónk panasza ügyében a MÁV Debreceni Igazgató­ságtól kértünk intézkedést. Az igazgatóság vezetője kö­zölte szerkesztőségünkkel, hogy a panaszt jogosnak tartja és intézkedtek. hogy Mátészalkán a jövőben ké­sés esetén is biztosítsák a munkásvonatok csatlakozá­sát. Árkok és felelősök Hetekkel ezelőtt befejez­ték a Vörösh adsereg és a Makarenkó utcán a vízveze­tékhez szükséges csövek le­fektetését. A kiásott árkok­ból felhalmozott földtömeg­gel eltorlaszolták az utcák egyik oldalát és nemcsak hogy elvették a közlekedési lehetőséget, de esős időben térdig ér itt a sár. Pataki János, a városi ta­nács vb építési és közleke­dési osztályának . vezetője így vélekedik: — Hogy mire várunk, azt pontosan meghatározni nem tudom. Valószínűleg a kivi­telező vállalat nyomáspró­bája miatt áll a munka. Ugyanis, amíg a nyomáspró­bát el nem végzik, az árko­kat nem lehet beföldelni'. Forduljanak kérdésükkel a Vízmű- és Csatornaépítő Vállalathoz, ők pontosabb választ adhatnak... Rock István főmérnök el­mondta, hogy ez a munka nem tartozik a Vízmű- és Csatornaépítő Vállalathoz. Ez a munka egyedül a kivi­telező feladata. Tessék pró­bálkozni a megyei építőipari vállalatnál. Telefonhívásunkra gyorsan jelentkezik az építőipari vál­lalat. csak éppen az illeté­kest nem találják. Néhány kísérlet és hosszú percek után sincs senki, aki meg­mondaná: mit akarnak kez­deni a befedetlen árkokkal, a járdákra kitermelt föld­del. Ezúton keressük a választ. Farkas Pál %y forradalmár amiékére 1964. szeptember 16. Érseki és püspöki kinevezések zóvá, dr. Bánk Józsefet győri, dr. Winkler Józsefet szombat- helyi segédpüspökké nevezte ki. A kinevezésekhez a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. tvr. 1. paragrafus 1. bekezdés szerint szükséges hozzájárulást megadta. VI. Pál papa dr. Hamvas Endrét kalocsai érsekké, dr. Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzót c. püspökké, dr. Cserháti Józsefet c. püspökké és pécsi apostoli kormányzóvá, dr. Ijjas Józsefet e. püspökké és Csanádi apostoli kormány­lami Egyházügyi Hivatal el­nökhelyettese, Száll József, a Magyar Népköztársaság római rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Mons Luigi Bongianino apostoli nunciatu- rai tanácsos. •ir Az MTI tudósítója által fel­tett kérdésekre válaszolva Pramtner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a megállapodásról a következőket mondta: Ez a megállapodás, amely vonatkozik a püspöki kinevezé- 3ekre, a papok állampolgári es­küjére és a Rómában levő pá­pai magyar intézet helyzetére, slősegíti az állam és a római katolikus egyház közötti vi­szony további javulását. Köztudott, hogy államunk az alkotmányban lefektetett jogok az állam és az egyházak közöt­ti megegyezés szerint biztosítja i vallás szabad gyakorlását és az egyházak szabad működé­sét. Megelégedéssel fogadjuk, hogy egyes kérdések tekinteté­ben a Vatikánban is térthódí- :ott a Magyar Népköztársaság fejlődésének reálisabb értékelé­se és a szocialista országok megnövekedett tekintélye kö­vetkeztében megnyilvánult a készség a kapcsolatok rendezé­sére. E reális politikát folytatva, ehetővé válik, hogy az állam is az egyház viszonyában még megoldásra váró más kérdések is rendeződjenek. A Magyar Népköztársaság és a Vatikán megbízottai átfogó eszmecserét folytattak az ál­lam és a katolikus egyház vi­szonyára vonatkozó jogi és ténybeli kérdésekről. A Magyar Népköztársaság kormánya és a szentszék elhatározták, hogy mindkét fél számára kölcsönö­sen kötelező okmányban rozí- tik az eddig folytatott tárgyalá­sok eredményét. Ebből a célból Budapesten 1964. szeptember 15-én a Kül­ügyminisztériumban okmányt és ahhoz csatolt jegyzőkönyvet írtak alál. Ez tartalmaz né­hány gyakorlati megállapodást, biztosítékot, vagy kötelezettsé­get, a vita tárgyát képező kér­dések egy részéről és egyben lerögzíti az álláspontokat, igé­nyeket, fenntartásokat, amelye­ket a két fél az egyes kérdések­re vonatkozólag kifejezett. A, két fél kifejezte azt a kész­ségét, hogy a jövőben is foly­tasson véleménycseréket azzal a szándékkal, hogy lehetőség szerint más kérdésekben is megegyezésre jussanak. Az okmányokat a Magyar Népköztársaság kormányának teljhatalmú megbízottjaként Prantner József miniszter, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke, a szentszék teljhatalmú megbízottjaként Mons Agostino Casaroli, a rendkívüli egyházi ügyek szent kongregációja he­lyettes titkára írta alá. Az aláírásnál jelen voltak: Szilágyi Béla külügyminiszter­helyettes. Miklós Imre, az Ál­A Magyar Népköztársaság kormánya és a Vatikán megállapodása Szabó József, Kis várd*: La­punk 13-i számában foglal­koztunk a propán-butángáz el­látás problémájával. Tóth Sándor, Bcrkesz: Köz­benjárásunkra az apagyi Hu­nyadi Tsz már postázta ön ré­szére a munkabért. Szakács Gábomé, Gacsáj: A levélben felsorolt körülmé­nyektől függetlenül jogosult a hnszihptf»« S7aharlsápra Kovács László, Geszteréd; Kérésüket juttassák él a MÉSZÖV elünkéhez. Gebei Sándor, Vaja: Családi­pótlék ügyében a vállalat köz­pontjához forduljon. Peterman Antal, Cégénydá- nyád: A földművesszövetkeze­tek fehérgyarmati járási köz­pontja közölte a szerkesztő­ségünkkel, hogy a kártalanítás megtörtént. . járta a kommünárdok városát, l Párizst. Tanult, majd 1910-től eljegyezte magát a forradalmi mozgalommal, a Vas- és Fém­munkás Szakszervezetben, a Galilei-kör antimilitarisía munkájában, a Földmunkás Szövetségben, majd az ősziró­zsás forradalomban a Katona Tanács tagjaként harcol, szer­vez, tanul és tanít. 1919 elején Somogy és Tolna megyében lesz a Földmunkás Szövetség vezetője. Híre, neve itt válik országossá. Nehéz a helyzet. A földterü­let 69 százaléka a nagybirtoko­sok, hercegek, grófok — és . nem utolsósorban a papok ke­zében. Sok a föld — elég ah- . hoz, hogy mindenki viszonyla- . gos jómódba jusson, de tulaj- . donosaik ragaszkodnak az „ősi jussuk ’-hoz. — Ha a szegény­ségnek földre vásik a foga, . majd meglátjuk „ki döglik . meg előbb”, — mondták — és . parlagon hagyták földjeiket, , pusztítottak, amit lehetett'. Az ■ ellenfél erős volt, a földosztást . halogató, szabotáló barátaik . ott ültek a miniszteri bársony­■ székekben. Két lehetőség állt ■ Latinkáék előtt. Az egyik: ■ földfoglaló harcba vinni a sze­génységet. Ez kockázatos volt, rísz a somogyiak az évszázados ?1 nyomásból és lelki megnyo- norításból csak most ébredez­lek — és az ellenfél is erős. A másik:. kihasználni a földtÖr- rény adta lehetőséget, mely «mondta, hogy a termelés ve­szélyeztetettsége esetében a lagybirtok termelőszövetkezet réljára azonnal kisajátítható. Ez jobban meg is felelt La- linkáék szocialista meggyőző­lésének.) így történt. 1919 március elején az uradalmi cselédség sorra lefoglalta a sok ezer holdas hitbizományo- tat, megalakította rajta a ter­melőszövetkezetet és egységes srővel védték meg a felülről iövő támadással szemben. Latinka jól ismerte a pa­rasztokat. Tudta, nem szabad /elük szemben semminemű erőszakos rendszabályt alkal­mazni, — csak a saját tapasz­talatuk győzi meg őket egy slv igazáról. Ezért utasította a falusi tanácsokat, hogy ha va­lahol a parasztok mégis föld­osztást akarnak, akkor ezt a kívánságot teljesíteni kell. Ugyanakkor munkatársaival, róth Lajossal és Farkas Adoif- Eal, olyan termelőszövetkezeti rendszert, teremtett meg, amely a parasztságot a szövetkezet igaz hívévé tette. Erről írt Mó­ricz Zsigmond is, lángoló sza­vakkal. Latinka és a nép kapcsolatát mutatja ránk maradt levelezé­se. Az egyszerű emberek min­den ügyes-bajos dolgukkal hoz­záfordultak, és ő azonnal in­tézkedett. Tanulságosak ezek a a levelek. Szóljanak azok le- gelőigényröl, vagy tanoncvéde- lemről, helyi kiskirályok elleni fellépésről -** mind-mind La­tinka szenvedélyes igazságkere­sését tükrözik. Somogyország népe szívébe zárta Latinkát. Nagy tisztesség­gé vált 1919-ben, ha a róla el­nevezett zászlóaljban indulhat­tak harcba a szocialista haza védelméért is. Mártírhalála sem volt hiábavaló. Mikor a kaposvári megyeházra negyed­század múlva ismét felhúzták a vörös lobogót, az ő példáján tanult elvtársak voltak az el­sők, akik a zászló alá álltak­Szemere Vera IVT egyvenöt éve történt. A 11 levert prole tárd iktatón itán dühöngött a fehérterror \ Prónay különítmény kezébe terültek a Somogy megyei iroletárok vezetői, köztük La- inka Sándor. Prónayék napo- íig állati módon kínozták s etartóztatottakat, sőt —a visz- szaemlékezések szerint — La­linkét megkömyékezni is pró­bálták, hogy tagadja meg esz­méit. Úgy gondolták, bőgj ;gy ilyen népszerű, mindenki Utal tisztelt és szeretett em­ber átállása megzavarná i még mindig benne reményke­dők hitét. Latinka inkább a halált vá­lasztotta. A maga ásta sír szé­lén állva végignézte tizenegy társa szadista megkinzását á meggyilkolását, míg az 6 éle tét is kioltották. Latinka, az erdélyi vasműn kás fia, a szegény paraszt unó kája, sok harcon és tapasztala­ton keresztül jutott el ahhoz hogy vezetője és szervezője le­gyen az első proletárforrada­lomban Somogyország népének Ifjúságában bejárta az orszá got, Romániát, ott volt a2 1905 ös orosz forradalomban, meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom