Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-11 / 213. szám

Bódis Margit és a többiek... (Jj üzem, új szellem — Apróságok és mégis fontosak A lány ott állt, a világos, modem bútorokkal berende­zett Irodában. Gondját, amely­nek súlyát csak ő érezte iga­zán — feltörő könnyeivel küzdve mondta el: — Harmadik napja dolgo­zom az üzemben és tessék elhinni, igazán nincs semmi pénzem, öt forinttal jöttem el hazulról, és most ki kellene fizetnem a lakbért. Kopogtatás a szállásadónál Törőcsik Tibomé, a szakszer­vezeti bizottság titkára gond­terhelt arccal hallgatta a lány szavait. Mit tegyen? Szakszervezeti segélyt nem adhat, nincs rá lehetőség, hi­szen a lány nem szakszerve­zett tag, háromnapos munka­viszony után fizetési előleget sem kérhet számára. Más meg­oldást nem talált, elkérte Bő­dig Margit lakáscímét, majd feliteres te a szállásadót és be­szélt vele. Kérte, hogy előle­gezze a lakbért, adjon élelmet a lánynak az első fizetésig. A szállásadó megértő volt. Bódis Margit ügye így rende­ződött. Később a 18 éves lány szakszervezeti tag lett, bizal­minak választották. És rrtbst- már ő segít mások ügyeit, problémáit megoldani. A történet színhelye a Nyír­egyházi Konzervgyár volt. Az új gyár munkáslétszáma szinte egyik hónapról a másikra 2300 főre növekedett. És több­ségében nem kipróbált mun­kásokból, hanem olyan asz- szonyokból, lányokból, akik életükben először vállaltak üzemi munkát. A vezetőknek, a társadalmi szerveknek te­hát nemcsak termelés-szerve­zési, technológiai feladatokat sék. Elhatároztuk, hogy havi 275 forint ösztöndíjjal segít­jük a fiú tanulását Nagy Bé­la beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jó tanuló. A konzervgyár eredménye­sen teljesíti tervfeladatait. A gyár dolgozói aránylag rövid idő alatt elsajátították mun­kafeladataik fogásait, megis­merték és megszerették üze­müket. Hogy ez így történt, abban igen nagy szerepe van az apró, mindennapi esetek elintézéséljek is. Seres Ernő Országos érdeklődés előzi meg a Nyíregyházi Műszaki Napokat Tíz tudományos egyesület októberi programja Sokat fejlődött az eddig agrárjellegű Szabolcs ipara az utóbbi időben. Az iparosodás magával hozta a műszaki ér­telmiség számbeli gyarapodá­sát, a műszaki-gazdasági szín­vonal növelését. Mutatja ezt, hogy a Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetségének nyíregyházi inté­ző bizottsága irányítása alatt már több, mint tíz tudomá­nyos egyesület ' dolgozik, s ezeknek a tagsága meghalad­ja a hétszázát. A szervezett előadások, a tanulmányutak és a továbbképzés sok más for­mája eddig is módot adott, hogy a megye műszaki értel­misége haladjon, lépést tart­son a kor követelményeivel. — A fejlődés igen fontos állomása azonban most követ­kezik — tájékoztatta lapunkat Scboltz Béla főmérnök, a MTESZ nyíregyházi intézőbi­zottságának titkára. Október 10 és 17 között megrendezik Nyíregyházán a Nyíregyházi Műszaki Napokat. A megye első ilyen nagy rendezvénye azt jelenti, hogy Szabolcs-Szaímár ipara, műszaki színvonala és szakgárdája országos jelentőségre tett Szert. A tíz tudományos egyesület októberi programjában a me­gye iparának, közlekedésének, mezőgazdaságának fontos gya­korlati kérdései szerepeinek. A műszaki napok előadói pedig" a szakágak legkiválóbb orszá­gi», sőt nemzetközi tekinté­lyei lesznek. — A program ünnepi megnyitóját október 10-én Szurdi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára tártja a Móricz Zsigmönd Szak- szervezeti Művelődési Ház nagytermében megrende­zésre kerülő műszáki ér­telmiségi nagygyűlésén. Az ezt követő előadássorozat keretében Országos és megyei problémákról hangzanak el előadások, lesznek Viták. Az Építőipari Tudományos Egye­sület például vitát rendez a várc* rekonstrukciók szerepé­ről, ismerteti Nyíregyháza rendezési terveinek történetét, új általános rendezési tervet és a városközpont építésére kiirt tervpályázat eredmé­nyeit. A gazdag és nagy ér­deklődésre számottartó prog­ramon az Építésügyi Miniszté­rium Vezetői, szakemberei, s a tervezéssel, építéssel foglal­kozó egyetemi tanszékek tu­dományos munkatársai vesz­nek részt. Ez alkalommal kerül sor a sóstól nagyszállóban a városrendezési és építésze­ti kiállítás megnyitására Is. A Gépipari Tudományos Egyesület a gépipar átszerve­zésének és a Vidéki ipar fej­lesztésének kérdéseit tárgyal­ja majd, filmösszeállitást mu­tat be . „Korszérű gyártás” címmel és a résztvevők meg­látogatják a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat üzemét. Sötétedéskor egymás után jöttek a fiúk, lányok. Kettesé­vel, hármasával. Akinek volt ideje, átöltözött ünneplőbe, mások egyenesen a munkából érkeztek. A terem lassan megtelik. A KISZ-tlitkár beszámolójá­ba mélyedt, a széksorok kö­zött halkan beszélgetnek. Égy kislány így szól a szomszéd­jához: — Nyolckor kezdődik a én akkor elmegyek. film, azonban sokáig nem akart megindulni. A csendben időn­ként reccsent egy szék, a so­rok között lassan megindult a suttogás. Az ötödik sorban valaki papírra írt néhány szót és átadja egy nála bát­rabbnak, hátha elmondja a problémát. A csendet Papp Margit töri meg: — Miért van szükség a ve­zetőség újraválasztására? — Helyiség kellene aKISZ- nek — szólal fél Gyimesi Pál. Elég volt a „majd‘‘-ból ma­Vlada Bulatovics Vib: A kriiika vására kellett megoldaniuk, hanem olyan ügyeket is intézni és jól elintézni, amelyek egyes emberek, vagy kisebb kollektí­vák lényeges problémái vol­tak. — Nemrég két üzemvezető összeveszett — meséli Törő- csdk Tibomé — és a vita alapja a szakszerűtlen munka­hely átadás Volt. Elbeszélget­tünk a két vezetővel és meg­győztük őket, egyrészt arról, hogy nem helyes az üzemben a hangoskodás, civakodás, más­részt, hogy a terméléssel kap­csolatos előírásokat minden* kinek meg kell tartania. A konzervgyárnak jelenleg 14 társadalmi ösztöndíjasa ta­nul egyetemen, technikumban, vagy szakközépiskolán. Az egyik ösztöndíjas, Nagy Béla esete külön kis történet. — Negyvenhárom ipari tanu­lót iskoláztunk be, — emléke­zik vissza Bajdik András. — A negyvenhárom tanulóból hatot alkalmasnak találtunk arra, hogy szakközépiskolán tanuljon. Beszéltünk a szü­leikkel. hogy engedjék meg a gyerekeknek a továbbtanu­lást. A hat fiú közül négy sikeresen letette a felvételi vizsgát a nagykőrösi szak- középiskolában, és elintéztük, hogy kollégiumban lakhassa­nak, Béla levele Ekkor kaptuk még Nagy Bé­la levelét, amelyben írta, hogy kedve van a tanuláshoz, de édesapja nem él, édesanyja munkaképtelen, négy testvére Vafl és niftes annyi jövedel­mük, hogy a tanuláshoz szük­séges eszközöket előteremt* a ártam-keltem a világ­ban és semmi sem kötötte le figyelmemet. Ek­kor pillantottam meg a táb­lát: Kritikai vásár. Nagyon vágytam látni. Es lám csdk, az Éles kritika odaállított egy palánk elé egy vétkes elvtársat és ké­sekkel vette célba. — Állj meg, kritika, hi­szen megsebesíted azt a sze­rencsétlent, — kiáltottam rá. Az Éles kritika megigazí­totta műfogsorát és így szólt: — Oda se neki, csak ijeszt­getem. Már megint tönkre­tett egy gyárat. De amikor meglátta ijedt arcómat, hozzátette: — Nyugodj meg, hiszen csak papírvágó kések. Mentem tovább és meglát­tam a Szigorú kritikát. Csi­nos, jólfésült kisasszony volt. Körbe járkált, homlo­kon csókolgatta a vétkes elvtársakat és előléptetéseket osztogatott. Alig tudtam sze­mem levenni róla. Odalépett hozzám az Elv­társi kritika, vállon verege­tett és éttől kisebb lettem. Később jólöltözött embere­ket láttam, akik valamilyen gépezetet öklöztek és kíván­csian figyelték a mutatót, amely azonban sehogyan sem akart ugrani. — Mit csinálnak? — kér­deztem. / — A felelősségét mérjük. Megkívántam én is a kri­tikát és ezért beléptem egy nagy terembe, amelyre ki volt írta: Önkritika. Tányé­rokon különböző kritikákat lehetett kapni, szép Szavak­kal körítve. A falon figyel­meztetés: „Szolgáld ki gad!” — Kinek kell fizetni? — Majd fizetnek helyetted mások! Elégedetten folytattam sé­támat. Egy szőnyegen birkó­zók mérkőztek. Néztem őket egy kicsit, aztán elmentem. Unatkoztam. Mert a Szub­jektív kritika mindig le­gyűrte az Objektivet. Már elfáradtam és betér­tem a Mérsékelt kritikához című cukrászdába. Éppen sü­teményt sütöttek. Fogtak égy hibát, megcukrozták, s aztán szalagot kötöttek rá. Már elegem volt a süte­ményből is, meg el is fárad­tam. Állandóan kapkodnom kellett a fejemet, hogy kike­rüljem a Felülről jövő kriti­kát és így botlottam bele az Alulról jövő kritikába. Ekkor csípett nyakon csősz: — Fizettél beléptidíjat? — Nem. Mennyi? — Adj három hibát. Adtam neki négyet és odébbálltatn. (Ford. Péter Zsuzsa) *— Több segítséget várunk a tsz pártvezetőségétől, — mondja ki végre a démécseri fiatalok legfőbb problémáját Gyurkó Pál. — Már nagyon sokat Ígérgettek nekünk, de az Ígéretek végén mindig ott van a „majd”. A tsz kultu­rális alapjából a fiatalokra is kellene gondolni néha. A vita egyre hevesebb. Egymás után állnak fel a KISZ-tagok. A lányok szabó­varró szakkört kérnek, az ifjúsági munkacsapat meg­alakítását sürgetik, mások a sportélet fejlesztésére tesz­nek javaslatokat. Mindenki­nek van valami jó ötlete, ter­ve. A kérdésekre, kérésekre az illetékes községi és tsz-veze- tők válaszolnak. A művelődé­si ház igazgatója — látszik, hogy ő valóban szívén viseli a fiatalok érdekeit — heten­ként egyszer a tsz KlSZ-szer- vezét rendelkezésére bocsát­ja a művelődési házat. ígéri, hogy megszervezi a kézimun­kaszakkört Is. A tsz párttit­kára konkrét terveket nem erfiiit, de segítséget ígér a fiataloknak. Magasba lendülnek a kezek Közben a háromtagú jelö­lőbizottság egy másik terem­ben végzi munkáját, s ami­kor visszaérkeznek a nagyte­rembe, mindenki feszült fi­gyelemmel várta: vajon kik lesznek az új vezetőség tag­jai? — Szanyi Erzsébet... Má­tyás Anna... Jenei István... Balogh Eszter.,. Ilosvai Ár­pád... Kerepesi László... Gyi­mesi Pál... — sorolja a jelöl­tek nevét a jelölőbizottság el­nöke, s a hét név hallatára magasba lendültek a kiezek, Megválasztották az új ve­zetőséget, amelytől a tervek, ötletek megvalósítását várják a demecseri fiatalok. , ez. sz amennyiben a tsz várható pénzügyi mérlege ezt lehetővé teszi. Ha ezzel a lehetőséggel okosan élnek, egyben érvényt szereznek a mihőségi követel­ményeknek, akkor ném lehet akadálya annak, hogy az al­ma szűretjét október 20-ig, fel­dolgozását november 20-ig be­fejezzék. A minőség megtartá­sa Végett lényeges az optimá­lis időben végzett szüret, s az, hogy a fákról leszedett aiSa feldolgozását azonnal kezdjék meg — most elsősorban a fe­hér almánál —, és a kereskede­lem késedelem nélkül szállítsa él a gyümölcsöt; a feltorlódott fehér alma tételek ne akadá­lyozzák az üzemben a piros fajták szedését ládahiány miatt. Mert ládákban most sem bővelkednek. Amikor azt mondják a szakvezetők, hogy ne késleked­jenek a közös gazdaságok a szüret kezdésével, befejezésé­vel, azt ís javasolják; várják be a legkedvezőbb időt, mert az esők hatáséra gyorsan fej­lődik az alma, s hamar eléri a következő nagyságkategóriát — ez vagononként 4—5 ezer fo­rintos értéktöbbletet jelent. A gyümölcs feldolgozása, ér­tékesítésre való előkészítése — elsősorban a jonatán almánál — a hűvös, gyakori esőkkel járó időszakra esik. Feldolgozó helyiség még kevés van a tsz- ekben, legtöbb helyen szabad­ban végzik a munkát, s az idő­járás itt erősen érezteti hatását a minőségben. A cséplések be­fejeződtek, legtöbb betakarítás­ra kerülő terményhez nem kell ponyva, így nincs akadálya annak, hogy a tsz-ek nagy ponyvákat béreljenek: ezeket néhány oszlopra feszítsék ki, s alattuk kedvezőbb körülmé­nyek között lehet dolgozni, és a gyümölcs sincs kitéve az időjárás viszontagságainak, ötvenmillió forintról, de le­het, hogy még többről ván szó! Tegyenek meg megmentésé, megtartása érdekében minden lehetőt a termelőszövetkezetek; segítsék ebben őket a járási tanácsok, de nem kevésbé fon­tos a felvásárló kereskedelem dolgozóinak a segítségé, akik részben szaktanácsadással, részben a szállítás gyors lebo­nyolításával tehetnek sokat. Samu András dósé az, hogy az exportértéket megmentsék a télt almánál egészen az értékesítésig, hanem elengedhetetlen üzemi, egy­ben népgazdasági érdek. Megyei vezető szakemberek véleménye az, a gyakorlati ta­pasztalatok alapján, hogy nem lehet elégszer hangoztatni a legfontosabb technológiai, munkaszervezési elvek megis­merésének, majd ezek végre­hajtásának fontosságát. A szü­retnél egyik leggyakoribb problémának tartják, hogy nein Végzik el a fák alatt az ex­port- és belföldi minőségű gyümölcs különválasztását, az úgynevezett durvaválogatást. Ennek következetében a sérült, romlott vagy pajzstetűvel fer­tőzött alma nagy kárt okoz az egészséges gyümölcsökben. Csak középiskolás korú gyere­keket szabad alkalmazni a szü­retnél, mert a fiatalabbak hal­latlan károkat okoznak, mi­vel nincs, még nem lehet kellő felelősségérzetük. A tsz-ek ve­zetői éveken át újra és újra meglátogatják azokat az álla­mi gazdaságokat, amelyekben megismerik a hazai, legkorsze­rűbb, kerten belüli szállítási formákat; ennék ellenére szin­te sehol sem lehet találni csúszólapos szállítást, pedig ezt a nagyon hasznos szállító­eszközt valamennyi tsz kovács­műhelyében könnyűszerrel el lehet készíteni. Munkaerő-gond igazában ott nem lehet, ahol a közvetlen anyagi érdekeltséget és más ösztönző módszereket att-al- mazzák — és helyesen alkal­mazzák. A tavalyi almatermést senki nem mondhatta kevés­nek, s például a tuzséri Rá­kóczi Tsz-ben mégis megbir­kóztak a feladattal, ahol több száz tonna alma termett, és munkaerőben nem bővelked­nek. A tagok — egyéb nappali munka után — éjjeli műszak­ban is szívesen végezték, csa­ládtagjaik bevonásával, az t lma minősítését, csomagolását, irdemes volt, mert a község mintegy másfél millió forinthoz jutott ezáltal. Lehetősége van ahhoz minden tsz-nek, hogy a családtagok munkájának ellen­értékét a szürethél, feldolgozás­nál — azonnal kifizessék, a tagoknak a közgyűlés által megállapított prémiumot úgy­szintén, s az előleget is, Gyümölcstermelő szövetkeze­teink évek óta — és teljes jog­gal •— büszkélkednek azzal, hogy a téli alma termesztésében meghaladták a 70—80, több he- lyen túlszárnyalták az export- rrtlnősegkben a 90 százalékot: a fán. Arról azonban — és szin­tén évek óta — már kevesebb szó esik, hogy áruértékesítésnél megközelítően is elérnék a fá­kon még meglévő export­arányt. Kevés kivételtől elte­kintve — és ez a tsz-ek mellett az állami gazdaságokra is vo­natkozik — 25, 30, esetenként még magasabb százalékkal csökken szürettől az értékesíté­sig a fán még exportra alkal­mas álma minősége. Hat­nyolc hét alatt tehát — az ex­port- és belföldi minőségű al­ma átlagosán két forintos ár­különbsége aiapjén — száz má­zsa, 80 százalékú* exportnak induló gyümölcsöt számítva, az üzem 4500— 5000 forintot dob ki az ablakon. De ez a 30 szá­zalékos minőségcsökkenés Sza- boles-Szatrnárban nem holmi apró összeg ám! Tízezer va­gon megtermelt almából — 80 százalékos exportminőségű ter­mésnél 2400 vagont, értékcsök­kenésben 45—50 millió forintot jelent! Ezt a hatalmas összegű pa­zarlást semmiképpen nem, még akkor sem engedhetjük meg magunknak, ha története­sen szerencsés esztendő kö- szöntene be nagyüzemeinkbe, a termelés minden területén. Mindenki tudja azt, hogy ép­pen Szabolcs-Szatmárral bánt legmóstohábban az idén az or­szágban az időjárás; ezért is égetőén fontos, hogy minden kiló, minden mázsa terményt a legjobb minőségben mentse­nek meg, takarítsanak be és értékesítsenek. Ebben fő sze­repe van a fán meglévő télial- ma-minőség megmentésének, mért az említett ötvenmillió negyedrésze annak az összeg­nek, amely várhatóan érték- csökkenésként jelentkezik az idén, az aszály következtében a megye közös gazdaságaiban. Ha a gyümölcstermelő közös gazdaságok megmentik — a mihőség megtartásával — ezt az összeget, negyedrészével csökkentik a várható megyei termelési értékkiesést, ha nem, akkor... Tehát nem hangulat — ahogy esik úgy puffan — kér­Ötvenmillió forint sorsa Október 13-án tart ülést a Közlekedéstudományi Egyesü­let. A megye és Nyíregyháza szempontjából rendkívül idő­szerű közlekedéspolitikai és ä közlekedés távlati fejlesztésé­ről szóló előadásokat dr. Mé­száros Károly, a KPM mű­szaki fejlesztési és közleke­déspolitikai főosztályának ve­zetője és dr. Kádas Kálmán tanszékvezető egyetemi tanár tartja. Dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának mezőgazdasági osztályví-z-dóje tartja a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezvényének előadását ;» „Mezőgazdasá­gi termelés fejlesztésének Időszerű problémái” cím­mel október 14-én. A műszaki napok keretében fontos kérdést — a villamos energia felhasználását •— vi­tatják meg az ElektrohechniKai Egyesület rendezvényén, ahol Molnár L. János villamosmér­nök, a TITÁSZ igazgatója szá­mol be a jelenlegi helyzetről és a lehetőségekről. Foglalkozik a program a megye vízhasznosításának helyzetével, jövőjével. Az Ön­tözésről, a szabolcsi viszonyok­ról Szászhelyi Pál, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság helyettes főigazgatója beszél. A hidrológusok ezután meg­nézek a megye jelentősebb ví­zi létesítményeit, s nagymére­tű kiállításon is bemutatják a szabolcsi öntözést, tározást, halgazdálkodási, ipari Vízel­látást. Érdekes mésyel problémát Vitát meg a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesülőt helyi csoportja. A dohánytermelés jélénílegi és jövőbeni feladatairól Bordács István, a Magyar Dohányipar Igazgató főmérnöke tart elő­adást. A másik rendezvényen a nyíregyházi konzervipar mű­szaki színvonaláról dr, Gyö- mös Károly, a Konzervipari Tröszt igazgató főmérnöke be­szél majd. Hasonló előadást rendez az Erdészeti Egyesület is. Mint az MTESZ illetékesei elmondták, a Nyíregyház? Műszaki Napok alkalmává a me­gye ipára nagyszabású termékbemutaíó kiállítás­sal is felhívja magára a figyelmet. A kiállításon — a József Atti­la Művelődési Házban — lát­hatjuk majd a Tiszavasvári Alkaloida, a Nyíregyházi Gu­migyár, a Dohányférmentá- lógyáf, a Nyírbátori Növény- olajipari Vállalat, a Kisvárdai Vasöntöde, a nyíregyházi tej­ipar, a VAGÉP és a Nyíregy­házi Konzervgyár termékeinek színe-javát. Egy fontos este az Ezüstkalászban Az elnöklő fiatal agíonó- mus feláll, a teremben elhal­kul a beszéd, megkezdődik a demecseri EZüstkalásZ Tsz KISZ-alapszervezetének ve­zetőségválasztó gyűlése. Az agronómus után Szanyi Er­zsébet, KISZ-titkár ismerteti az elmúlt négy év eredmé­nyeit. Beszél a szervezeti kér­désekről, a termelésről, a sportmunkáról, a kulturális tevékenységről, sok mindenről és mégis kevés elvégzett KlSZ-munkáról. Az ok a be­számolóból nem tűnik ki, de az ezt követő vita mindent megmagyaráz. Az agronómus megadja a szót a KISZ-tagoknak, a vita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom