Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-06 / 209. szám

Miért mondott fel... ? A Területi Egyeztető Bi­zottsághoz (TEB) kerülő ügyek, ha nem is teljes mér­tekben, de részben tükrözik azt is, mely területeken van probléma, hol szükséges ja­vítani. örvendetes jelenség, hogy a múlt esztendő első feléhez viszonyítva az idén jelentősen csökkentek az olyan fellebbezési ügyek amelyeket a társadalmi tu­lajdon vétségéből eredő kár­térítési határozatok ellen nyújtottak be. Ez mutatja, hogy erősödik a közvagyon­védelem, megyeilég is előbb­re jutottunk az oly sokat emlegetett szocialista er­kölcs erősödésében. A szocialista erkölcsnek azonban nem ez az egyetlen kritériuma' jellemzője. Bele tartozik többek között az' emberekkel való bánásmód a munkáltatók és a munka- vállalók közötti helyes vi­szony is. E területen még van tennivaló. Erről tanús­kodnak a TEB elé került ügyek is. Szaporodott a munkások és a munkáltatók viszonyá­ból adódó panaszok száma. Mire hivatkozva mondják fel munkaviszonyukat egyes dolgozók? Legtöbben azért mert a vállalat nem a ké­pesítésüknek megfelelő mun­kakörben foglalkoztatja. Má­sok azért, rtvert ' úgy érzik, nem becsülik őket. Nem egy- azer megtörtént már, hogy egyes Vállalati igazgatók csak akkor voltak hajlandók a panaszos dolgozó fizetését emelni, amikor az illető be­nyújtotta a felmondását. Bár korábban is meg lett volna a módja a fizetés növelésé­nek, de figyelmetlenségből, nemíörődömségből elmulasz­tották. Ez joggal sérti az em­berek önérzetét. Sajnos, példa Béres József mélyépítő technikus esete. Az % M. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat vezetői hosszú ideig adminisztrátori munkakörben * foglalkoztat­ták. Ezért felmondott. Nem akarták elengedni. A válla­lati egyeztető bizottsághoz fordult segítségért. Ez el­rendelte, hogy az igazgató fogadja el Béres felmondá­sát. Azóta a megyei tanács mezőgazdasági osztályán dol­gozik képesítésének megfe­lelő munkakörben, s több hasznot hajt a népgazdaság­nak. Többször csak a TEB dön­tésére oldják meg a vállalat- vezetők a problémákat. Ez történt Gutyán Gabor tech­nikussal- az. .építőipari, válla­latnál. ígérgették neki, de ügyét nem intézték. Közben panaszkodnak, hogy nincs elegendő műszaki emberük. Kulcsár László mérnök a TITÁSZ-nál adminisztrátor' munkakörben dolgozott. Ez nem elégítette ki öt. A TEB hez küldött levelében többek között ezt írja: ....Az üzlet­igazgatóságnál 1300 forint bér mellett dolgozom immár 8 hónapja és dacára írásbeli és szóbeli előterjesztéseim­nek, kérelmemre érdemleges választ még nem kaptam...” A Területi Egyeztető Bizott­ság a népgazdasági és a dol­gozó egyéni érdekét mérle­gelve elrendelte a dolgozó felmondásának elfogadását. Azóta képzettségének meg­felelő munkakört tölt be a Vízmű- és Kútépítő Vállalat­nál. Fel felbukkanó és figye- , lemre méltó jelenség, hogy egyes dolgozók kevesebb fi­zetésért is hajlandók megvál­ni a vállalattól, mert nem érzik az anyagiak mellett az erkölcsi megbecsülést. Barsi Lajos művezetőnek pé Idául a havi átlagkeresete az építő­ipari vállalatnál 2783 forint volt. Mégis ezt írtá a TEB- hez küldött levelében: „...El akarok menni minden áron... az anyagiakkal meg lennék elégedve, annál kevésbé a megbecsüléssel. Hogy csak egyre hivatkozzak a sok kö­zül: 1963 novemberében ígér­tek a brigádomnak célpré­miumot egy kitűzött munka határidőre való elvégzéséért. A munkát a kitűzött időre becsülettel elvégeztük, a pénzt viszont a mai napig sem kaptuk meg (1964, már­cius 4)”. És inkább elment más vállalathoz kevesebb fi­zetésért dolgozni. __ Ezeknek a problémáknak a megoldása elsősorban a vál­lalati egyeztető bizottságok feladata lenne. De inkább a TEB-hez fordulnak. Ta­pasztalható viszont az utóbbi hónapokban a munkások ré­széről a helytelen önbírásko­dás is. Nem várják meg, míg ügyükben a vállalati egyez­tető bizottság, vagy a TEB dönt, már ezek határozata előtt önkényesen elhagyják munkahelyüket. Ez esetben hiába van igaza a dolgozó­nak, eleve megfosztja magát; attól, hogy javukra, igazsá­gosan döntsenek. Mint az elmondottak iga­zolják, nagyon sok függ a fi­gyelmességtől, az emberség­től, a helyes elvszerű és a törvényeinken alapuló kap­csolatoktól. Elsősorban ez a\ jó munka alapja. t Farkas Kálmán Törlesztik adósságaikat a tartozó nyíregyházi üzemek Vitás minőség — Ha nincs anyaghiány Nőtt az igény, a régi nem kell júniusra ígérte a leszállítást, de csak egy hónappal később kaptuk meg. így az utolsó pil­lanatban kénytelenek voltunk az import csöveket hazaival pótolni, de 12 szint így sem tudtuk elkészíteni. Közben megérkeztek a jugoszláv csövek, ezért terven fe­lül még 50 darab szín gyártását vállaltuk. — Vállalatunk foglalkozik burgonyaosztályozó készítésé­vel is. Ez a gép nagyrészt fá­ból készül, azonban a hazai fa nem alkalmas. Csak import fát lehet beépíteni. Azonban azt rendkívül nehéz beszerez­ni. A lemaradás ezen a téren is 25 darab. — A fenti nehézségek miatt csúszott be az 1.7 millió forin­tos lemaradás. Mivel az anyagok nagyrésze megérkezett, a lemaradást hamarosan behozzuk. Sőt, van remény arra, hogv jelentős túlteljesítést érünk el. Cseppentő József, a Cipő­gyár igazgatója: Átszervezzük a termelést — Éppen most tárgyaljuk, hogyan tudnánk a lemaradást minél előbb behozni. Körülbe­lül 2 millió forintot pótolunk a lemaradásból, de még akkor is adósak maradunk 4—500 ezer forinttal. Ennek oka,-hogy a kereskedelem már nem ve­szi át azokat a papucsokat, amelyeket régi anyagból , ké­szítünk. Nőttek az igények nem­csak a forma, hanem a minőség tekintetében is. Abban reménykedünk, hogy jobb minőségű anya­got kapunk. — A szolgáltatást,- — amely szintén hozzánk tartozik — át­szervezzük. . Fokozatosan megszüntet ink a város különböző pontja­in lévő javítórésziegeket, csak a felvevőhelyeket hagyjuk meg. A javítani­valókat behozzuk a gyár­ba, ahol gyorsan, és gé­pek segítségével szaksze­rűen elvégezzük a javítá­sokat. Ebből kettős haszon szarmazilo egyrészt gyorsabb, lesz a javí­tás, másrészt felszabadul né­hány szakember. akiket itt tudunk foglalkoztatni. A gyár ugyanis éves átlagban mint­egy 30 fő szakemberhiánnyal küzd. Ilyen alapon megvan á remény, hogy az éves tervét teljes egészében teljesíteni tudr juk. (angyal—bogár) ORSZÁGOS JELENTÉS? Iflainkáswáiifllorlás az ÉJI. építőipari vállalatainál Az Építésügyi Minisztérium pénzügyi főosztálya érdekes statisztikai beszámolót készí­tett a fninisztérium építőipari vállalatainak munkaerő-forgal­máról. Június második felé­ben, a vizsgált időszakban ösz- szesen 3118 építőipari dolgo­zót érintett a munkaerőván­dorlás. panaszok miatt, vagyis na­gyobb kereset reményé­ben hagyta ott vállalatát. Minden második kilépő önkényesen távozott. ból pedig már minden harma­dik munkás a mezőgazdaság­ban keresett új munkahelyet, így tehát lényegesen többen mentek a mezőgazdaságba, mint onnan az építőiparba. A vállalatoktól eltávozott 1529 munkás, 1589 pedig felvételét kérte. így fél hónap alatt kicserélődött a vállalatok dolgozói­nak több mint 3 százalé­ka. A csere hátrányos volt, mert lényegesen csökkent a szak- és betanított munkások szá­ma. A vizsgált időszakban azt is megkérdezték a távozóktól, miért kérik elbocsátásukat. A munkásoknak 31 szá­zaléka lakásához köze­lebb talált új munkahe­lyet, s 29 pedig bérügyi Feltételezhető, hogy azoknak a munkásoknak 30—40 százalé­ka is a mezőgazdaságban he­lyezkedett el, akik távozásuk alkalmával nem akarták. • vagy még nem tudták meg' I mi, hol fognak dolgozni. \ iávo- zók legnagyobb része, majd­nem 40 százaléka azonban az építőipari előiskola után a gyáriparba ment. A munkaerővándorlás hely­zetéről és jellemző vonásairól összeállított beszámolójelen­tést megkapták az ÉM főosz­tályai és más illetékes ható­ságok is. A vizsgálat alapján most az Építésügyi Miniszté­rium átfogó intézkedési tervet készít a munkaerővándorlás csökkentéséről, a munkaerő­gazdálkodás javításáról. # • Összkomfort helyett — türelem Huzavona egy vizsgálat körül Negyvenezer forint nem kis összeg. Sok-sok év szükséges ahhoz, amíg egy szerény fize­tésű család összegyűjti. Egye­sek kocsira, külföldi utazás­ra, esetleg bútorra tartogat­ják, — mások, és nagyon so­kan vannak. — lakásra. így gondolkodott az a negyven család is, akik a Kórház ut­cán társultak. Az induló ösz- szeg megvolt, az OTP adta a kölcsönt, amit 25—30 év alatt kell majd visszafizetni. Már készen van tíz. egyen­ként négylakásos társasház. Az első lakók ez év február­jában költöztek be, utána fo­kozatosan a többi. Jogosan remélték, hogy negyvenezer forintért, és az elég magas havi törlesztésért összkomfor­tos lakást kapnak. A legfájdalmasabb problé ma: a víz. A fürdőszoba ké­szen van ugyan, de a csapok üresek. Ha inni akarnak, a Himes utcáról hoznak vizet kannában. A fürdőszoba tehát használhatatlan. ugyanúgy, mint a vízöblítése; WC. Mi­kor lesz tehát víz? Dr. Borsi Endre, a KÖJÁL munkatársa: — A kótaji vízmű üzemel­tetéséhez nem járultunk hoz­zá. Sok olyan műszaki hiá­nyosságot fedeztünk fel, ami később szennyezést idézhetett volna elő. És egy vízmű, amely sok intézményt, üze­met és mégtöbb lakóházat lat el, igen komoly veszélyt rejt magában. Fokozott óvatosság­gal kell tehát kezelni. (A lak­hatási engedélyt ennek elle­nére mindenkinél; megad­ták...! A szerkó Döntésünket a Vízmű és Kútépítő Vállalat megfellebbezte az Egészség- ügyi Minisztériumhoz. A mi­nisztérium újabb vizsgái atot rendelt él az Országos Köz­egészségügyi Intézet bevoná­sával. Két héttel ezelőtti idő­pontban állapodtunk __ meg, azonban az OKI részéről sen­ki sem jelent meg. A KÖJÁL igazgatója most van Budapes­ten hogy egy újabb, es reméljük végleges, — határ­időben állapodjon meg. Re­méljük. hogy egv-két heten belül kitűzik az u'abb felül­vizsgálat, időpontiá', A 720 méter hosszú utca féiig már teljesen beépített. Az utcát ezúttal csak a két­oldalt tévő házsor jelenti, mert se járda, se kövezett úttest nincs. Márpedig ha be­köszönt az esős • idő, térdig A nagyhalász! malracüzemben hat szocialista brigád W Ténykedik. A képen megörökített Tompa Erzsébet a „Mái jus 1” brigád tagja. A hat szocialista brigád munkavers» nyéken ez a kollektíva érte el a legjobb eredményeket. Foto: Hammel S kintettel lesznek helyzetünkre és maradék nélkül eleget tesz­nek megbízásainknak, úgy si­keres lehet az év vége. Nehezí­ti helyzetünket, hogy az adós­ság törlesztése közben egy újabb termék, a billenős tar­gonca gyártását is meg kell kezdenünk, melyből év végéig 41 darabot szeretnénk elszállí­tani. Ha valaha, most nagy szükség van dolgozóink, a szo­cialista brigádok helytállására. Karádi Gyula, a Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat fő­mérnöke: Most már nincs objektiv akadály — Az első fél évben 1,7 millió forint volt a lemaradásunk. Ezt több olyan tényező idézte elő, aminek nagy része rajtunk kí­vül áll. 150 darab mezőgazda- sági mindent felhordó gépből csak 13 készült ei. Ugyanis hiá­nyoztak a gumihevederek. Szinte az egész országot összejártuk, amíg sikerült egy vállalatot találni, ahol vállalták a hevede­rek legyártását. — A lemaradás másik jelen­tős oka, hogy a csővázas szí­nekhez nem kaptunk" megfelelő csövet Az egyik jugoszláv cég Lassan vége a harmadik ne­gyedévnek. Ilyenkor valameny- lyi vállalatnál már az éves tervszámokiat figyelik: sike­rül-e teljesíteni? Ezúttal négy olyan nyíregyházi üzemben érdeklődtünk, amelyek adósat maradtak félévi tervük teljesí­tésével. Lipniczki József, a Minősé, gi Textilruházati Vállalal igazgatója: Űj termékkel jelentkezünk — Legjobb akaratunk mel­lett is több mint egymillió fo­rint adóssággal kezdtük a má­sodik fél évet. Ebben rajtunk íivülálló okok játszottak szere­pet nagyobb részt. Csak tetézte lehézségüreket, hogy egy 130C iarab gyermekkabátból álló étel anyaghibás lett a harma- iik negyedév elején. Még min­iig tart a minősítési hiba meg­alapítása • s ez hátráltatja munkánkat. Szeretnénk, ha a vitát el­döntő országos hatáskörű szervek mielőbb meg­nyugtató döntést hozná­nak. szeretnénk a nagy elmaradást valamiképpen csökkenten; az ív végére, bár ez nehéznek gérkezik. Minden esetre most a vállalat történetében először megkezdtük a szőrmés női kabátok gyár­tását. ügyelőre félezer darabbal kí­vánjuk így növelni a választé­kot. Reméljük, termékünk si­kert arat s így a második fél- íví feszített tervünket teljesí- •eni tudjuk. Medve István, a VAGÉP fő­könyvei ő je: Nincs anyaghiány — Vasszerkezeti termékein­ket a tervnek megfelelően ké- izítjük, adósság nélkül. Sajnos, ij termékünk, a MOTA targon- :a gyártása még mindig ne- rézségeket okoz a termelésben. Az év első hat hónapjában ez i gyáitmány idézte elő az el- naradást s a harmadik ne­gyedév elején nem sikerült örlesztenünk. A harmadik ne­gyedévben, szeptember végéig iO darabot kell elkészíteni az ígyenként 77 ezer forint érté­kű szállítóeszközből. A műszakiak bizakodnak miután ennél a sorozatnál már nincs anyaghiány, időre készen lesznek vele. Jgy mutatkozik, hogy a továb- >i megrendelések teljesítéséhez s elegendő anyagunk lesz. Ha i kooperációs vállalatok te­járhatnak a sárban a lakók. Pataki János, a városi ta­nács építés; és közlekedési osztályának vezetője: — A Kórház utcaiak járda­gondja nem ismeretlen előtt- tünk. Mivel az utca előbb- utóbb teljes hosszában beépül, a járdát is végig, meg kell építeni. Ez hozzávetőleges szá­mítás szerint 300 ezer forint­ba kerülne. Nejünk nincs ke­retünk arra, hogy teljesen újat készítsünk. Akkor tu­dunk csak hozzáfogni. ha legalább felét a KÖFA fi­nanszírozza. Az építés meg­kezdése előtt azonban egész sor probléma jelentkezik. Ad­dig ugyanis nem lehet meg­kezdeni a munkát, amíg a járda mellett a csatornára, úttestre vonatkozó komplett terv készen nincs. Bár bizto­sat ígérni'nem tudunk' de ha a KÖFA hozzájárul, van re­mény arra, hogy a következő évben elkezdjük a munkát., Födesi Mihály, a városi tanács községfejlesztési cso­portjának vezetője: A Kórház utcán valóban szükséges a járda. Ha hitel­fedezetet kapunk rá, a jövő évben megkezdődhet a mun­ka. A befejezést lényegesen gyorsítaná, ha az utca lákőí társadalmi munkát is fél­ajánlanának. Bogár Fcren« A munkaerőhiányt kihasz­náló „vándorlók” gyakran maguk kérik, hogy jegyezzék be munkakönyvükbe az ön­kényes kilépést. Furcsa kö­vetkeztetéssel ettől a bejegy­zéstől előnyöket várnak, mert szerintük az önkényes kilépés ..fémjelzi”, hogy jó munkások, hiszen nem akarták elengedni őket. Az építőipari vállalatok a távozók 36 százalékát hoz­zájárulással engedték el, s mindössze 3 dolgozót bocsátot­tak el fegyelmi úton. Az építőiparnak az előző években főleg a mezőgazda­ság adott új munkaerőt. A jú­niusi vizsgálat azonban kimu­tatta, hogy most már megle­pően alacsony a mezőgazda­ságból jött munkások száma, Csupán minden tizedik újon­nan felvett munkás volt koráb- ' ban mezőgazdasági dolgozó. Az fm =l=+/ilrfó1 «1 távozók-

Next

/
Oldalképek
Tartalom