Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1964-09-04 / 207. szám
Kiállítás nyílt A reneszánsz-kor művészete Magyarországon A Budapesti Szépművészeti Múzeum hatalmas márványtermében megnyílt „A reneszánsz-kor művészete Magyar- országon” című, igen jelentős kiállításon Corvin Mátyásnak három arcmásával is találkozunk. Három különböző műfaji ábrázolásban. Az egyik, a legismertebb, a névtelen „Lombardiai mesterinek ragyogóan fehér márvány domborműalkotása, jáspig alapon. A kiállítás termében ott ragyog a falon Mátyás gyönyörű, Firenzében szőtt arany ló trónkárpitja, az e^yik vitrinben Mátyás kalapált és öntött, aranyozott ezüst díszkulcsa, egy másik vitrinben pedig az ugyanolyan kiváló ötvösmunkával kénzült „hólyagos” serlege. A kiállítás gazdag anyagával és ennék műfaji sokrétűségével (kőfaragványok, faszobrok, táblaképek, szárnyasoltár, kódexek, címerlevelek ötvösművek, textilek, bútorok kerámiadarabok) egyaránt elragadó. Válogatottan szép műalkotásban mutatja meg az utgt, amelyet Magyarországon a művészet a középkori eszményvilágtól és stíluskifejezé- sektől megtett a reneszánsz humanista szelleméig, a görög — .-limai antikyitás „pogány” Újjászületéséig és az új formák kibontakozásáig. A változás természetesen sohasem hirtelen, és a régi formák még jó ideig együttélnek és együtthatnak a kifejlődő újakkal. Ezt bizonyítja az a kiállítás is, amely jó tagolásban sorakoztatja fel a Mátyás-, és az azt követő Ja- gello-korszak legszebb ránkmaradt képzőművészeti s iparművészeti alkotásait. A kisszebeni főoltár táblaképei még szorosan a középkori művészethez kapcsolódnak. (Képünk a kisszebeni főoltár egyik szárnyképét ábrázolja. MTI. foto — Bóját Sándor felvétele.) Újra láthatjuk a kiállításon a korszak talán legzseniálisabb magyar művészének, MS mesternek két festményét, amelyekkel azonban — a ragyogó színek káprázatá- ban — szinte vetekszenek más, ugyancsak restaurált, régi alakjukba visszaállított kevésbé ismert festmények. Kincseket láthatunk áz új kiállításon, szorgos munkával restaurált értékeket. Á csaknem száz bemutatott, válogatott mű elénkvetíti azt a sokoldalúságot, amellyel idegen és hazai mesterek megteremtői voltak a reneszánsz-kor művészetének Magyarországon. Murányi-Kovács Endre M - ............... — Özvegy menyasszonyok A vita abból ered, valóban ilyenek a nők, legyenek bár egyetemet végzettek vagy főzőkanál mellettiek, fiatalok és idősebbek — egyszóval valamennyien annyira megszédülnek a mésédes, de olcsó bókoktól vagy sem. Ez ugyanis az új magyar film alfája és ómegája. Bűnügyi filmnek indul, majd átcsap bűnügyi paródiába, hogy végül is kikössön á hői naivitás .. és szentimentalizmus paródiájánál. Ez persze nem árt, Filmkritika helyett Ranem használ a filmnek, mintahogy a közbeszúrt ismeretterjesztő kockák — budapesti nevezetességek körül. S ízelítőt ad a cirkuszművészetből is, aláfestve és érzékeltetve egy cirkuszi artistanő nehéz pályafutását, akin úgy áll bosz- szut férje és egyben artista partnere, hogy „bezabál”, folyton hízik, hogy ez- éfil próbára tegyg. felesége nyakizmait. Az artistanő eközben a házasságszédelgq donzsuánnál keres lelkivigaszt Közben persze sok minden történik. Hajszál híján megismétlődik a Különös házasságban lezajló erőszakos házasságkötés, csak itt papi segédlet és cselszövés ntlkül. tfevefüpk, szórakozunk, hazamegyünk. És egy kicsit bosszankodunk is. Hogy miért rosszak a magyar filmek? P. G. Megállapították a téli alma felvásárlási árát Többletjövedelmet biztosít a korai szüret — Minősítés ét átvétel a termőhelyen — Tsz-szállilás AKÖV-menetlevéllel A megye téli ajma termesztése az elmúlt tíz évben ugrásszerűen fejlődött, s a következő másfél évtizedben két-háromszorosára nő a megtermelt érték a mostanihoz viszonyítva. Az almaszüret és értékesítés a gazdaságok, a bel és külföldi piacok szempontjából egyaránt jelentős. A korábban érő téli almák szürete ezekben a napokban általánossá válik, és a márkás jonatán, s egyéb piros fajták betakarítása is rövidesen kezdetét veszi. — Munkatársunk a Szövetkezetek Értékesítő Központjában érdeklődött a téli alma értékesítésének a lebonyolítása iránt. Az 1964. őszi téli alma fel- vásárlási árakat kidolgozták. A termelőszövetkezetek szerződéses felvásárlási árai a minőségi osztályozást, a nagyság szerinti szétválogatást ét a nagyüzemi felárat is tartalmazzák- Amennyiben a termelő nem végzi el a belföldi árunál az osztályozást, akkor, kilogrammonként 0,07, nagyságszprinti válogatás elmaradása esetén 0,08 forinttal csökken a felvásárló5* ár- A szeptember 3-tól érvényben lévő árak a következő^: Az export és a belföldi minőség közötti nagy árkülönbség kellő ösztönzést ad a termelőknek ahhoz, hogy a szüreti munkák során különös figyelmet fordítsanak az egészségesen megtermett gyümölcs szépségének, hibát- lanságának a megóvására Ezen túl igen lényeges az, hogy a belföldi árunál *s a megfelelő minőségi és nagyság csoportba kerüljenek a gyümölcsök. Az „egységes” ál ráfizetéssel jár az osztályozott alma áraval szemben. Az elmúlt évben bontakozott ki, s ma már általánossá vált az exportminőségű almának a termelő üzemben való csomagolása. A tsz-ek az önálló exportcsomagolásért — az importáló ország igé-_ nyétől függően — általában 4000—6000 forint térítést kapnak 100 mázsánként. A szüreti, feldqlgozási szezon kibővítése, mintegy két héttel való előrehozása, a tsz-jovedelem fokozása, a piac jqbb ellátása érdedében igen fontos a jonatán almánál a korai szípelőszedés. az alma szárának a kicsípése. A M^K, 3 hűtőházi kapacitásnak megfelelően, 450 vagon színeiőszedéssel szüreteit almát vesz át a tsz-ek- től. Ez a mennyiség — a közös gazdaság munkaerő kapacitásától függően — teljes egészében szárcsipett lehet. Az október 10-ig színéivé szedett alma kilójáért AA minőségben 40. ha a szárcsípést is elvégzik összesen 95 fillért kap a tsz a kereskedelemtől. Ez az összeg, a fel- vásárlási áron túl 4000, vagy 9500 forintos többletbevételt jelent a t§z-nek száz rizsánként. Az így előkészített almát a MÉK azonnal elszállítja. Az áru minőségi átvételéi a felvásárló kereskedelem a gazdaságokban, a termelőhelyed végzi. Ebből a célból 65 minősítő áruátvevőt biztosítottak a legnagyobb gyümölcstermesztő tsz-ekbe. A termelőszövetkezetek saját járműveikkel végzendő gyü- mölcsszálütások lebonyolításához AKÖV-mepeflevelgt kapnák, s részükre a vasúthoz való szállításért teljes AKÖV-fuvardíjat íizetppk. Ha a tsz piás közös gazdaságnak is végez gyümölcsszáÜí- tást, az így szerzett fuvardíj bizonyos százalékát prémiumként kapja. A gyümölcs vagpnba rakásáért száz mázsánként 145 forintot kap a tsz. A tapasztalatok szerint a szüret szervezése sok helyen még mindig nem kielégítő. Több szövetkezetben rnég mindig nem fordítanak gondot § fg alatti úgynevezett durva válogatásra, áz exportáru elkülönítésére- Ez nagyon megnehezíti a minősítést késpbb, nerrt szólva gr- rpl, h°gy a kártevőktől megfertőzött, vagy sérült-zúzott gyümölcs igpn károsítja a ládákban az egészséges al- mpt. A durva válogatás alig igényel valami többlétmunkát, viszont elmarad a későbbi sokszoros erő- és munkabefektetés, a minőség romlása. S. A. A Magyar Rádió (Budapest) pályázatpt hirdet bemondói munkakör betöltésére •feteptkezm lehet legalább érettségivel rendelkezőknek. Korhatár: 32 év. A pályázatra kizárólag írásban lehet jelentkezni, ehhez életrajzot is mellékelni kell. Beküldési határidő 1964. szeptember 15. Cím: Magyar ftádiq és Televízió nyíregyházi stúdiója, Nyíregyháza, Vöröshadsereg útja 42. (412) A nyíregyházi Gumigyár 24—30 éves korig írettsésizett férfiakat 2 éves vegyipari technikum ESTI TAGOZATÁRA BEISKOLÁZ BUDAPESTRE. A tanulmányi idő alatt Budapesten fizikai munkát biztosít. Szállásról és élelmezésről költségtérítés mellett gondoskodik. AZ ISKOLA IDŐTARTAMA 2 ÉV. A z öreg tanító kihéz a ko- esi ablakán. Puha fényű szemében tükrözve rebbennek gz út ménjén rohanó fakorok, földek, ritka kerítések. Tanyák között szaladj kocsi. — Ez a fasor sem volt — mondjg a felfedezés izgalmával. Húsz éve nem járt itt- És majdcsak negyven éve nem tanított már itt. De azért még emlékezik: — Ezen a helyen egy hatalmas akácfa állt. Persze, már kivágtak. Kanyarodik az út. Mintha nem is a kocsi futna, hanem az aszfalt cipelné őt, valami csodálatos keleti szőnyeg módján, vissza az időben. — De sokszor jártam erre. Most meg nem ismerek rá — nem tudni, örül-e, vagy sírni akar, öreg embernél könnyen nyílik a szem csatornája. — Télen, nyáron sokszor . jártam. Gyalog, keresztül a földeken. Észre se vettem, hogy messze a város. Sokszor a feleségemmel jöttünk ketten, megrakva kosarakkal, egész havi cukrot, sót, dohányt hoztunk. Égy autó jön szembe. — Nézze csak tanító úr — figyelmzeteti a gépkocsivezető —, ez az egyik tanyai pedagógusé. Jó lett volna akkoriban önnek is. Nem? Az öreg tűnődve csóválja a fejét. — Minek lett volna? Szerettem én a tanyát. Hajnalban a napfelkeltét, délben a hűvös tantermet. Nyáron, szünetben is a tanteremben éltem. ,— Mit csinált ott, tanító úr? — Sok mindent. Zongorát is. Kutyacsontból faragtam a billentyűket, Órát. Ami volt a tanyán, mind én javítottam. Aztán a kérvények... ’ meg készültem az új tanévre. Táblát festettem, ablakot,. ajtót... elkészítettem a jegyzeteket... — És a többiek? — Többiek? Milyen többiek? Magam voltam. Égy tanterem, száz gyerek. Tanítás reggel nyolctól délután hatig. Az első két padban az első osztály, aztán a második harmadik... — Mit csináltak a többi osztályok, amig egyikkel foglalkozott tanító úr? — Kiosztottam én a feladatokat! Egyjk írásbelit végzett, a másik rajzolt...' — Száz gyerek! Nem sok? — Sok. De mire elvégezte a hatot, mindent tudnia kellett. Én meg úgy ismertem őket, mint a saját gyerekeimet. Meg is állítottak a városban, ha később találkoztunk. Csak már nem járok kint a városban. Elmúlt az idő. Most hányán tanítanak az én volt iskolámban? — Talán hatan. Vagy heten. A tanító úr erezett, sápadt, öreg keze, mint egy szép kínai elefántcsontszobor, mozdulatlanul kapaszkodik az ülésbe. — Hután, vagy heten — mondja csendesen. — És autójuk is vap. — Meg motorjuk. Nem is itt laknak, a városból jár- nah ki. — Értem, persze. Minden új, glig ismprek gz útra. Ez a tó is kiszáradt. Volt a közelben egy öreg kút- Egy öreg kút... Szóval,' itt se laknak. Pedig jó vólt itt, mindenkit ismertem. Szerettem őket. ők is szerettek. Amikor sár vqlf, térdig ragadtam. De mit számított! Cementet hoztam ki a városból, a hátamon. Esett, de a vászon zsák nem ázott át. Mi ez? Fűszerüziet? Akkor nem volt. — És a szegénység? — Bizony, sok gyereknek én adtam reggelit, ebédet. Mezítláb mindegyik. Ma persze, az sincs. Égyszer csináltam egy sárkányt, akkorát se láttam még azóta se. Eltépte a zsineget a vihar, elment, elment... Sok fiatal katona meghalt a háborúban, "fíií Egy tisztás röppen az útszélre. A halvány, csontba faragott kpz, amely több mint negyven évig rajzolta a betűket a naplóba, arra int — Itt táboroztak a sátoros cigányok. Félelmes emberek voltak, de joszívűek. A nyomorúság vitte őket a vándorlásra. Én nerp féltem tőlük. Hogy mondja? Most hatan vagy heten vannak? — Igen. — Nem baj gz. Csak szeressék a tanyát. Szeressék az embereket, a gyereket Többen is lehet tanítani. Szigorúan, de szeressék őket. A legnehezebb hivatás: a tanítás. Minden szava sugárzik; belső izgalma remeg a hangsúlyokon, mint az elhalt ak-. kordok a hegedű húrjain. Húsz év után is érzik rajta hogy most érzi: hazajött. Pedig új itt minden, az úi is, amely szelíden kanyarogva vezeti, mint a gyermeket, vagy öregembereket szokás. fis, mirithá csendes ünnep lobogózná a fákat: átragyogja sárguló lombjaikat a nap. Sipkay Barna amelynek sikeres befejezése után TECHNIKUSI KÉPESÍTÉST ÉS KÉPESÍTÉSÜKNEK MEGFELELŐ MUNKAKÖRT KAPNAK. Jelentkezni személyesen lehet Nyíregyháza Der- kovlcs u- 197. Jelentkezési határidő: szeptember 10. (4192) Fülpösdaróci Petőfi Termelőszövetkezetben 2500 kéve nád eladó. A helyszínen megtekinthető. (425) Ibrány és Vidéke Körzeti Föidművesszövetkezet yas-mű- szaki boltjába eladó segédei alkalmaz, feltétéi: szakmunka^ és működési bizonyítvány. Fizetés kollektív szerződés szerint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 'Jelentkezés a* íbrányi földművesszövetkezei központi irodájában, Ibrány ban. (424? Fajták Osztály Szabad Szerződéses Egyéni Tsz Pirosfajták: Export AA I. 4,50 5,00 5,23 Export A 11. 3,60 4,10 4,30 Belföldi 55—65 mm. I. 2,70 3,00 3,15 Belföldi 65 mm. fölött I. 3,40 3,80 4,00 Belföldi 55—65 mm. II. 2,10 2,40 2,52 Belföldi 65 mm. fölött If2,70 3,00 3,15 Belföldi egységesen 1,50 * 1,75 Fehérfajták: Export AA I. 3,20 3,63 3,75 Export A II. 2,50 2.80 2,05 Belföldi 55—65 mm. !• 1,60 1,80 1,90 Belföldi 65 mm. fölött 12,20 2,50 2,60 Belföldi 55—65 mm. II. M0 1,30 1,35 Belföldi 65 mm. fölött II. 1,80 2,oq 2,10 Belföldi egységesen 1,001,25 Ipari piros, fehér IV. 0,60Ünnep a tanyai úton
