Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-26 / 226. szám

Egymillió — pulykából A timári Béke Termelőszö­vetkezetben az 1903. évet több mint egymillió forint mérleghiánnyal zárták. Ezt tetőzte az, hogy 1964 tava­szán a Tisza áradása folytán több száz hold szántóterület víz alá került, ami hátráltat­ta a tavaszi munkák elvégzé­sét. A tsz. vezetősége ennek ellenére nagy lendülettel kez­dett a munkához, és amint az idő engedte, azonnal megkezd­ték a vízsújtott terület meg­művelését. Ütána az aszályos időjárás gátolta nagymérték­ben munkája sikerében a ter­melőszövetkezet vezetőségét és tagságát. A kedvezőtlen időjárás ellenére a termelő- szövetkezet előreláthatólag ki- gazdálkodja az egymillió fo­rint mérleghiányt és az egy munkaegység értéke megha­ladja a 30 forintot. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez egész éven át megfeszített erővel kellett dolgozni, állandóan gondol­kodni azon, hogy miként le­het ezt megvalósítani. Az ál­lattenyésztési tervben szerep­lő pulyka darabszámot meg­duplázták, így a jövedelem is jelentős mértékben növeke­dett. Több mint egymilliós be- vételt várnak a pulykából, amiből 400 ezer forint tiszta jövedelmet nyernek. Ugyan­csak jó munkájukat tükrözi az is. hogy a 70 hold cukor­répa 200 mázsás átlagtermést ad holdanként. Jfentős mér­tékben növeli a jövedelmet a 90 holdon termelt napraforgó, 9 mázsás termésátlaga is. Szerkesztői üzenetek Budaházi Gyula Beszterec: Leve­le alapján a június havi családi pótlék kifizetésére az Építő- és Szerelő Vállalat, a július havi csa­ládi, pótlék kifizetésére pedig a Miskolci Vízügyi Igazgatóság az illetékes, amennyiben a szükséges feltételekkel rendelkezik. Kegye István Nyíregyháza: Szep­tember 15-én foglalkoztunk ,a gáz­ellátási problémával. A Nehézipari Minisztérium figyelmébe ajánlott cikkünkben, az ön panasza is képviselve volt. A minisztérium válaszát közöljük majd lapunk­ban. Izsó Péterné Nyírlövő: Panaszos ügyében a termelőszövetkezet ve­zetősége e heti ülésén hoz határo­zatot, amelyről tájékoztatják önt. Nagy Jánosné Tiszalök: Újszü­lött gyermekek után a születést követő hónaptól kezdődően folyó­sítják a családi pótlékot. Tehát önnek augusztus hónaptól jár csa­ládi pótlék. Hollósi Árpád A lap megírta — az illetékes válaszol Miért éppen egyszerre? A Kelet-Magyarország szep­tember 2-i számának Fórum- rovatában ,,Miért éppen egy­szerre” címmel közölte egy ol­vasó panaszát, aki azt kifogá­solta, hogy Nyíregyházán egyes üzletekben indokolatlanul több napig leltároznak, ugyanakkor nem gondoskodnak hasonló szakboltok nyitvatartásáról. Kifogásolta továbbá, hogy egyes iparcikk és élelmiszer- boltok egyidobén tartják ebéd­szünetüket. A panasszal kapcsolatban közöljük, hogy a belkereske­delmi miniszter utasítása írja elő a vállalatok részére a kö­telező leltárak megtartásét, évente két alkalommal. A lel­tározás alatt álló boltok ajta­jára ki kell írni a legközelebbi szaküzlet címét. Ennek végre­hajtására a kiskereskedelmi vállalatok figyelmét felhívtam. Szeretném megjegyezni, hogy egyes szakboltokból csak egy- egy van városunkban, például vas- és edénybolt, járműszak-* üzlet, bútorbolt stb. Ebédszünetet az iparcikk boltok szerdán és szombaton nem tartanak, tekintettel az e napokon tapasztalt nagyobb forgalomra. Ezenkívül több fontosabb iparcikk bolt és cse­megeüzlet ebédszünet nélkül tart nyílva. A jelenleginél több bolt déli nyitvatartását bizto­sítani nem áll módunkban, mert akkor az esti zárórát kel­lene korábbi időpontban meg­állapítani. Hercku Tivadar ■városi tanács keresk. feiügy. Csak ígéret? A lap szeptember 3-i számá­ban megjelent „Csak ígéret”? című cikkel kapcsolatban az alábbiakat közlöm: Nyíregyháza állomás szenny- vizderítő épületén a belső megvilágítás céljára üvegtégla elemek vannak beépítve. A tél folyamán egyes elemek ki­fagytak és egy korábbi cikkük megjelenése után ezeket pó­toltuk, hogy meggátoljuk a kel­lemetlen szag kiáramlását. Azonban az épület nyílászáró berendezéseinek legtökélete­sebb zárása mellett is kijut a térre a szag, ez azonban a dé­ri tési eljárás során teljesen ki nem küszöbölhető. A kérdést véglegesen csak a derítő berendezés elbontása és a szennyvíz gyűjtőcsatornába való elvezetése oldaná meg. Ez, tudomásunk szerint a Pető­fi tér átrendezésénél Nyíregy­háza városrendezési tervében szerepel is. Tóth János MÁV Debreceni Igazgatósága vezetője Már megint az a gép A közelmúltban a Kelet-Ma- gyarországban „Már megint az a gép...!” címmel megjelent cikkükre az alábbiakat vála­szolom: Lemez profilhajlító géppel lakatosüzemünk hosszú éve­ken át nem rendelkezett. Be­szerzésére több ízben adtam utasítást, sőt a megrendelést is elküldtük. Sajnos, a gépet felügyeleti hatóságunk biztosí­tani nem tudta. Ezért a laka­tosüzem akkori dolgozói közül Kresztyankó György, Puskás Béla, Szilágyi János megtekin­tettek egy Miskolcon üzemelő hasonló gépet, de a gyártásra csak akkor került sor, amikor Zajácz Pál vette át a főépítés­vezetői munkakört. Ugyanis ő vállalta a gép elkészítését. Kétségtelen, hogy Zajácz Pál főépítésvezető igen so­kat foglalkozott e géppel, de ténykedését nem minősíthetem újításnak, de munkája elisme­réseként jutalomban részesí­tem. Megyei Építőipari Vállálat Gyebroszky László igazgató Harmincegy szolgáltatórészleg nyílik öt új női szabó részleg falun Uütőgéptöltő üzemet létesítenek Elkészült a szolgáltató üz­lethálózat fejlesztési terve, mely szerint — amennyiben a szükséges helyiségeket bizto­sítani tudják — 31 új szolgáltató részleget nyitnak jövőre megyénk községeiben. I A jakon és Nyíregyháza kül­területén férfifodrászatot, Kó- tajban női fodrászüzletet, Le­veleken. Csen gerben, Porcs­almán, Fehérgyarmaton, Nyír­bátorban és a gergelyiugornyai 6trandon vegyesfodrászatot terveznek; Fényképész ktsz nyílik Ti­sza lökön, a vásárosnaményi üzemházban autójavító rész­leg, a baktalórántházi új üzemházban férfiszabó ktsz kezdi meg működését. A megye öt községében tervez a KISZÖV női szabó részlege­det: Pores almán, Szatmárcse- kén, Záhonyban, Balkányban, Tiszadobon és Tarpán (a ter­Búiorötöm vek szerint itt üzemház is létesül majd). Háztartási hűtőgéptöltő üzem létesítését is tervbe vet­Csak a dicséret hangján szólhatok arról a figyelmesség­ről amelyet a bútorgyárak ta­núsítanak vásárlóikkal szem­ben. Most, hogy megvásároltuk az új étkező-, ülő- és fekhe­lyeket, s tele a szoba összesze­relésre váró lapokkal, asztal és széklábakkal, csövekkel a staneszlikben mellékelt külön­böző fa- és vascsavarokkal, kü­lönböző faidomokkal, melyek egy kupacban hevernek ott középen, megpihentünk. Mo­dern bútor, mint az összerakó játék. Ez igen! Ha kell: szek­rény, ha kell: virágállvány, ahogy a vevő parancsolja. Ez már szocialista kereskedelem! Nejem kezében jótállási jegy. Tehát védve vagyunk. A la­pocska elülső oldalán ez áll nagy betűkkel: sok örömet az új bútorokhoz. Ez igen, ez már a szocialista kereskedelem szelleme. Hiába, fejlődünk. Jó étkezést, kelle­mes fekvést és kényelmes ülést kivannak a dolgozónak. A jótállási jegy túlsó olda­lán felhívják a figyelmemet. Ez igen, ezt már nevezem... Tizennégy pontban figyelmez­tetnek a következőkre: Bútorainkat úgy helyezzük el, hogy az ajtókat, fiókokat, a rekamié betéteket akadály nél­kül használhassuk. Gondoskodjunk arról, hogy a fűtőtesttől olyan távolságra le­gyenek, hogy hőmérsékletük a szoba hőmérséklete fölé ne emelkedjen. Páradús vagy éppen nedves helyiségben bútort ne tartsunk. A bútor ajtóit, fiókjait hasz­nálat után azonnal csukjuk be. Etcetera, etcetera... gondosak! gondosak... Meg is fogadnám. Csak kioktattak volna, hogyan kell ezeket a mértani idomokat összeszerelni? S hát ha még szerszámokat is mellékeltek volna! Ez igen, ez már... Farkas Kálmán ték. Az új nyíregyházi ktsz a közületi és a lakossági hűtő­gépek gáztöltését végezné. A tartós fogyasztási cikkek javítására létesített „hozom- viszem” szolgálatot hat gép­kocsi végzi. A jövő évben új gépko­csikkal a kisvárdai, a nagykállói és a mátészal­kai járás szolgáltató háló­zatát fejlesztik. Kozmetikai részleget nyit­nak Csengerben, Tiszalökön és Vásárosnaményban. Űj üzemházak létesítésére csupán szövetkezetfejlesztésa alapból 4 millió forintot, ta­tarozásra, üzletek berendezé­sére saját erőbői másfél mil­liót költenek a jövő évben. (Sz. Sz.) Zrínyis lányok a szovjet hősök emlékművénél. Felszabaduld sunk 20. évfordulójára készülő dolgozathoz gyűjtenek anyago t. Foto: Hammel József Jegyzet színházról és filmről: Gyárfás Miklós: FÉRFIAKNAK TILOS A Csokonai Színház nyíregyházi bemutatója Négy lány meg egy férfi, így állította fel az egyenletet a szerző. A megoldás: a négy lány közül egyet átviszünk az egyenlet másik oldalára, a férfi mellé. Ehhez az oldalhoz hoz­záadjuk még a fiatalság, a sze­relem, az élet erejét, s így kapjuk meg a végeredményt: összedől a Tillei kisasszonyok erődítménye, amelybe a soro­zatos csalódások hatására a férfiak elől, az élet elől bás­tyázták el magukat, vénkisasz- szonyos zárkózottságba. Négy lány él a köztük leg­idősebb szinte aszkétikus szi­gorú irányítása alatt egy la­kásban, ahová férfiak nem lép­hetnek be. A legkisebb azon­ban. egy fiatal orvossal ismer­kedik meg és meghívja ebédre. Ezzel a bonyodalmak sorát „zúdítja” az eddig órarend­szerű fegyelmü családra. A legidősebb nővér hiába harcol a régi (már megsavanyodott, de biztonságosnak mutatkozó) életforma megtartásáért. A fiatalság, a friss életszemlélet győz. A természetellenes álla­pot megszűnik, a levegő ki­tisztul. A tanulság — mert a vígjátéknak is lehet tanulsága — egészséges testű, lelkű em­berek nem élhetnek hosszabb ideig laboratóriumi elzártság­ban. Ennek a különféle műfajban már sokszor megfogalmazott igazságnak az újból való el­mondására a sok vígjátéki le­hetőséget rejtő vénkisasszonyos életforma szinrevitelét válasz­totta a szerző. Nem azzal a céllal íródott ez a darab, hogy filozófiai mélységekben járva elmélkedjen egy ma már külö­nösen idejét múlt életszemlélet tarthatatlanságáról, — a vígjá­téki műfaj sajátosságai és hatá­rai erre nem is adnak lehetősé­get —, hanem hogy annak fo­nákságait, kisebb-nagyobb ha­zugságai^ önámítását a, néző elé tárva elsősorban nevettes­sen, szórakoztasson. (Ne írjuk hát rovására, hogy többnyire a felszínen mozog.) Gyárfás Miklós zenés vígjá­téka bővelkedik mulatságos fordulatokban. Nem fárasztja a nézőt, sőt mivel a szerző nem fogy ki az ötletekből, si­kerül mindvégig ébrentartania a közönség figyelmét, jóked­vét: a marionett-szerű beveze­tő képtől a „mama etűdjein”, a fiatal doktor kedves, szemte­len erőszakosságán, az idősebb nővéreknek a doktor ellen in­dított szerelmi ostromán át egészen a harmadik felvonásig. Mert ide is jutott egy ötlet. Sok jó alkalom és lehetőség a neveltetésre, melyeket a deb­receni Csokonai Színház mű­vészei igyekeztek jól ki is aknázni. Pós Sándor rendező a helyesen alkalmazott módo­sítással, húzással élénkítette a szöveget, a történést, jól hang­súlyozta a vígjátéki elemekét, bár a néhol kissé vaskos szö­veg miatt harsányabb színű lett a játék. A szereplők közül Haumann Péter (dr. Kovács) emelkedett ki színes, jó stílusú játékával, ahogyan egy-egy gesztussal, félmozdulattal, rebbenéssel reagált a partnere szavaira, mozdulataira. A most másod­éves színésznek ebben a darab­ban felfedezett komikusi ké­pessége igazi nyeresége a Cso­konai Színháznak. Tikos Sári rajongó szerelmes 18 éves Jú­liája kedves hangulatot terem­tett, életigenlő zendülésével friss levegőt hozott a színpad­ra. Zsófia keserű csalódottságát, szigorát, önámítását Lontay Margit, Franciska ábrándos szolgalelkűségét Hegedűs Er­zsébet, Piroska cinizmusba haj­ló realizmusát és szemtelensé­gét pedig Újvárosi Katalin kel­tette életre A rendőr szerepé­ben a „beugró” Siklós György fakasztott nevetést. A zenéről: kár, hogy Visky András friss, modern hatású, kellemes melódiájú dalbetétei nem érvényesülhettek kellően az egyébként jó játékot nyújtó prózai színészek előadásában. Seregi István IGEN Ül magyar tilm Mi dolgunk a világon? Küz­deni erőnk szerint a legnemes- bekért. Vörösmarty fogalmazá­sa ma is helytálló. Boldizsár Iván és Révész György filmje, az Igen már címében is egyet­értőén hirdeti ezt az igazságot, a történet célja pedig az, hogy meggyőzően érveljen a közis­mert igazság mellett. Egy mai magyar értelmiségi­ről van szó, akinek munka­kedvét és életkedvét egyaránt megbéklyózza, hogy húsz év­vel ezelőtt, a háborúban egy bombarepesz elrabolta tőle szeretett feleségét. Épp akkor, amikor az gyermeküket várta. Az emlékeket az új háborútól való félelem tartotta ébren és tette a tehetséges mérnököt cinikussá, késztette arra. hogy ne a jövőnek, csak a pillanat­nak éljen. Ekkor jön az új szerelem, amely a pillanatnál többet kö­vetel. Ez már nem kaland: ez a szerelem felnyitja a szemét. A jövőbe fut már azért is, mert házasság lesz s ekkor tá­mad az új probléma: legyen-e a házasság egyben családala­pítás is? A filmben lassan, fokról-fokra szakad fel a há­borús félelem vonta máz s az eltemetett gondolatok —* a napvilágra kerülve — védeke­zésre és támadásra kénysze­rülnek. A film témája volta­képpen ez a vita: hősünknek döntenie kell, hogy vállalja-e a jövőt, az élet tovóbbplántá- lását. Érvei egyre erőtleneb­bek, végre is szilaj vízióba tö­mörülnek, de a szörnyű láto­más is meghunyászkodik vé­gül az élet ereje előtt. A kérdés az: valóban meg­győző-e az érvelés, amely az igazság kimondásáhaz vezet? E tekintetben maradt némi hiányérzetünk: a történet in­kább csak felmutatja napjaink borúlátásának az eredőit és motívumait, a vitában azon­ban megelégszik részben pub- licisztikus, részben érzelmi ér­vekkel. Révész György rende­ző korszerűt és hagyományost elegyítő stílusában látványos és hatásos képekkel igyekszik kiegészíteni a történet hiányosságait, megerősíte­ni gyengéit, ám ez a módszer olykor épp az erőtlen pontok­ra tereli a figyelmet. Szécsényi Ferenc operatőr szép képekbe foglalta a történetet. Béres Ilona —■ a női fősze­replő — szépsége és bárso­nyos hangja hiteléssé teszi* hogy az ébredő, új szerelem­ben mindinkább lehetetlenné válik az önző, tunya életfor­ma. Szenvedélyes játéka a szűzies szépségtől a kedves kacérságon át az asszonyi böl­csességig és a jövendő anya elszántságáig a jellemvonások seregét vonultatja fel hitele­sen. Darvas Ivánnak — a férfi főszereplőnek — leginkább a belső vívódást kellett érzékel­tetnie, azt az utat ábrázolnia, amelyet a főhős megjár a ci­nizmustól, a félelemtől, az ön­zéstől, a nemtörődömségtől és tunyaságtól az élet felelős vál­lalásáig. A mérnök széteső jel­lemzését nem sikerült tökéle­tesen egybefognia, de ez azzal is összefügg, hogy játékába húsz év előtti képek is ve­gyülnek, s az időbeli szakadé­kot nem tünteti el eléggé a maszk. A filmnek szép és tiszta a szándéka. A legnemesbekért való szakadatlan küzdésre ösz­tökél. Az Igen vállalkozása ak­kor is dicséretes, ha — az em‘ lített okok miatt — csak rész-« ben sikerült megvalósítania. Zay LászUl

Next

/
Oldalképek
Tartalom