Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-03 / 206. szám

Oklevél és tartalom A Nyíregyházi Fodrász Ktsz egyik üzletében díszes oklevél közli, hogy az ott dolgozók be­csülettel teljesítették első fél­éves tervüket, s másodikok let­tek a műhelyek szocialista munkaversenyében. Helyén való a dolog: a becsü­letes munka meghozta a gyü­mölcsét, amely után a megér­demelt anyagi és erkölcsi elis­merés is megszületett. Ám, en­nél az esetnél időzzünk egy keveset. A műhely dolgozói ugyanis nem örülnek tiszta szívvel az oklevélnek. Joggal, hiszen mint mondják, a ver­seny értékelése nem volt reá­lis. Olyan másik műhellyel ha­sonlították össze az eredmé­nyeiket, amely eleve jobb fel­tételekkel, adottságokkal in­dult. Az a másik műhely lett az első — jóval kisebb lelkese­déssel, lanyhább munkatempó­val. Ez természetesen nem a mű­helyek dolgozóin múlott. Mint sok mák szövetkezetnél, úgy itt is a vezetőség a hibás ab­ban, hogy nem mindig azok kapják meg a magasabb el­ismerést, akik megdolgoztak érte és megérdemlik. A KISZÖV vezetősége nem­régiben tárgyalta ezt a témát. A helyzet ismeretében kendő­zetlenül állapította meg, hogy a megyében már mintegy öt- ézer tagot számláló kisipari szövetkezeti mozgalomban — bár az előző évekhez viszonyít­va tapasztalható fejlődés — nem élnek eléggé a munka­versenyben rejlő nagy lehető­ségekkel. A fenti megállapítás- dél elsősorban abból indultak ki, hogy a ktsz-ek dolgozóival ftefíi ismertették az OKISZ-nak a munkaverseny formáiról, cél­kitűzéseiről és a versenyben élenjáró jutalmazásáról szóló 1962-ben megjelent határozatát. A tagság általában sem ismeri a határozatot, ugyanakkor a szövetkezet gazdasági politikai vezetői sem szereznek érvényt a határozatnak. „...Biztosítani keli, hogy a dolgozók fokozot­tabban vegyenek részt a terv­feladatok kialakításában és a tervek teljesítéséhez szükséges műszaki-tervezési feltételek megteremtésében. A vezetők kötelessége a munkaverseny mozgalom szervezése és ösztön­zésé, hogy a dolgozók tudásuk, szorgalmuk hasznosításával újabb és újabb termelési ered­ményeket, munkasikereket ér­jenek el. Ehhez fel kell hasz­nálni a munkaverseny maga­sabb formáját, a szocialista brigádmozgalmat is.” Az első fél év statisztikai adatai szerint a legfontosabb területen, vagyis a lakossági és javítási szolgáltatásnál, a la­kossági építkezésnél és az ex­port termelésnél találkozunk súlyos élmaradással. A hat hó­nap alatt így kiesett közel tíz­millió forintos termelést némi­leg indokolja a téli idő­járás, a jelentkező anyag­hiány. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy a legtöbb fbsszúl teljesítő szövetkezetben Héfn biztosították a munkavef- senyhez, a vállalások teljesíté­séhez feltétlenül szükséges a lo­vakat. A felajánlások is irreá­lisak, voltak néhány helyen, s a szövétkezeti bizottságok tét- !enül nézték, hogyan válnak ormálissá és teljesíthetetlenné a tagság felajánlásai. Sorolhat­nánk az elmaradó szövetkeze­tek között a fehérgyarmati asztalos és vasipari ktsz-t, a nagyhalászi és vásárosnamé- nyi vegyes ktsz-t, ahol a fen­ti okok miatt esett vissza a dolgozók lendülete, alkotó ked­ve. E pillanatban kisipari szö­vetkezeteinkben 30 brigád 211 tagja küzd a megtisztelő szo­cialista cím elnyeréséért. Már ez a szám is bizonyítja, meny­nyire nem élnek a lehetőségek­kel! A KISZÖV vezetősége már korábban felhívta a szövetke­zetek figyelmét, hogy különle­ges alapjaik 70 százalékát for­dítsák a munkaversenyben élenjárók jutalmazására. Ez a 70 százalék megyénkben egy esztendő alatt megközelíti az 1 millió forintot. A szövetkeze­tek vezetői azonban furcsa és érthetetlen módon takarékos- kodnak ezzel a pénzzel, amely a jelvények, oklevelek odaíté­lése nyomán egy-két heti, illet­ve egy havi fizetést jelentené­nek a kiváló szövetkezetükért, s egyúttal a lakosságért sokat munkálkodó ktsz-tagoknak. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a legkiválóbb termelési eredmények — mint erre a Nyíregyházi Vas- és Fémipari szövetkezet példája bizonyíték — éppen ott születnek, ahol a vezetők törődnek a verseny szervezésével, irányításával. Ott, ahol nagyobb megbecsü­lésben és erkölcsi elismerésben részesülnek a több éve folya­matosan ugyan abban a szö­vetkezetben dolgozók — vagy­is a törzsgárdák tagjai — a termelés és a termelékenység, végső soron a lakosság számára kamatozik a munka. A megbe­csülés hiányát pedig az mutat­ja, hogy eddig mindössze né­hány szövetkezet adta ki a törzsgárda jelvényeket, holott határozat írja elő: a régi és becsületesen helytálló dolgozó­kat ezzel az elismeréssel is ösztönözni kell a jobb munká­ra. Döcög megyénk ktsz-einél a szakma ifjú mestere cím el­nyeréséért indított mozgalom, amely ugyancsak fontos része a szocialista munkaversenynek. Ez az új, á harminc éven aluli fiatalok nagy tömegeit mozgó­sító versenyforma alkalmas ar­ra, hogy tovább képezze a fia­tal szakmunkásokat, s az álta­lános szakmai, isméreteken túl a mindennapi termelő munka végzésével szorosan összefüggő szakmai kérdésekre irányítsa a fiatalok figyelmét. A pártszer­vezet és az ifjúsági szövetség gondjaira bízott mozgalom noha egy-egy jó példája me­gyénkben is akad — nem vert gyökeret; az oka a közönyös­ségben keresendő. Sok kisipari szövetkezete van Szabolcsnak, mint a tiszavas vári, vagy a vásárosnaményi, ahol még a tervüket sem telje­sítik. Nem kis mértékben oka ennek, hogy csak papíron indít­ják el a munkaverseny moz­galmat, amely pedig ösztönzést ad a munkának, alkotó kedvet a dolgozónak, haszonnal jár az üzemnek és a népgazdaság­nak. Az oklevél, a jelvény nagyon fontos eszköze, kifejezője áz elismerésnek. Élni kell vele mindenütt — mégpedig úgy, hogy mögötte tartalom, telje­sebb és szorgalmasabb tevé­kenység legyen. K. J. Szeptember a megye legnagyobb közis gazdaságában Garancia: a tagok jó hangulata — Van tartalma a politikai munkának Eredményes esztendőt zárnak Nagyecseden — „.A felelős Galgóczi Pis­ta. — Még ezt az egyet, rend­ben van — mondja a főagro- nómus. — De néhógy aztáh megsértődjön valaki, mért ne­ki nem jutott — teszi hozzá nevetve. A nagyecsedi Rákóczi Ter­melőszövetkezet szűkebb vezetőségének délutáni tanács­kozására csöppentünk be; a másnapi termelési tennivaló­kat) a sorra kerülő közgyű­lésre való felkészülést vitat­ták meg. rr Ősi módszer szerint —■ Sók kijut .mostanában a megbeszélésekből — mondja Básti Ágoston, a termelőszö­vetkezet elnöke —, de most nem bánjuk; kamatozni fog­nak ezek a tanácskozások a földeken... Többek között, hosszú vita után terjesztjük a közgyűlés elé az őszi vetések céljutalmazását: holdanként öt forintot javaslunk. A megye legnagyobb közös gazdasága a nagyecsedi Rákó­czi Tsz. Egy-egy tennivaló mérete több száz holdat, vagy több ezret is jelent. — Három­ezer hold kalászosunk aratása eddig nem tapasztalt gyorsa­sággal befejeződött — mond­ja Bíró Gusztáv párttitkár. — A garantált munkaegység és á prémium alapján 500 forint volt az aratnivaló holdja. A cséplést augusztus első felében rendbetettük. Háromezer holdon elkészül­tek a nyári mélyszántással, s ennek egynegyede már kész magágy az őszi vetéshez. Az őszi tennivalók betakarításnál: burgonya 950 — ebből 150 nyári vetés —, kukorica 800, cukorrépa 430, napraforgó tíz híján 400, dohány Í10, mag­kender 730, zöldségféle 130, si­lókukorica 200 hold. Vetniva- ló: intenzív búzából 1032, ha­zai fajtából 468, rozsból 950, árpából 350 hold. — A szállítások, a talaj­munkák és a vetés kivételével többségében kétkezi munkára várnak a tennivalók — jegyzi meg a felsorolás után Galgo- czi István főmezőgazdász. — A cukorrépát ekével forgatjuk ki, de a burgonyát, a mi tala­junkon a Kálló-típusú gépek nem tudják betakarítani. A magkender cséplése is csak az ősi módszer szerint megy. Az ecsediek szeretik a lovat... A nagyecsedi Rákóczi Tsz egyik legjobban reprezentáló közös gazdasága a megyének a mostani mezőgazdasági kiál­lításon. Ott van a nagydíjas burgonyája, a paprikája, mag- lucernája, ötösfogata... — Nem áltatjuk magunkat — mondja az elnök. — Tavaly az ifjúsági brigád kitett ma­gáért a 108 mázsás büfgönya- terméssél. Az idei aszályban a terv is csorbát Szenved. Legalábbis ezt mutatja a kez­deti eredmény. A gülbaba krumplit egyébként már szál­lítjuk az állomásra. Papriká­ból — annak ellenére, hogy kívánnivalót hagy maga után, az öntözőberendezés kései ér­kezése rniátt — ötven holdról, ha a korai fagy közbe nem szól, megközelítjük a milliós bevételt. A lucernamag, amit a kiállításon látnak, idei. Egyéb­ként 140 holdon termeltük, ter­ven felül; 173 mázsát takarí­tottunk be, s a tisztított magot pér nap múlva Vetjük —• há­romszáz holdba. Az ötösfcigat? Az ecsediek mindig szerették a lovat... A cukorrépával is élmentek az első vagonok; szeretnék a termés negyedét gyorsasági felárral értékesíteni. A silóku- kbricát három kombájn fo­gyasztja. A dohány jórészt1 már a pajtákban sárgul. Há­romszáz hóldón kikelt a tele­pített fű. Tennivaló rengeteg van még. A szövetkezet 29 saját erőgénéböl 9 szállít. Ingajárat­ban. Ezt a termelékenv mód­szert Básti Ágoston á HóflásH Állami Gazdaságból viite át, ahol igazgató, s emellett vég­zi a tsz elnöki teendőit. Húsz gépükön ké* műszakban dol­goznak a traktorosok. Előré- látóak voltak az ecsediék; a kettős műszakon túl is van tartalékban képzett traktoro­suk. Ök most a szállításnál se­gítettek, de nemsokára étke­zik még két MTZ traktor... Ezerháromszáz aktív dolgo­zó tagja van a Rákóczi Tsz- nek, de a biztos munkaegység, áz anyagi érdékeltség már ta­valy megszüntette a családta­gok közömbösségét: vigyázni kell például arra, hogy a cu­korrépa betakarításban túl rte szárnyalják a szállítási ütem­tervet. — Ha úgy hozza a hely­zet) „lecsapoljak” az ésetleg jelentkező munkaerőtöbbletst — mondja Básti Ágoston. — Átviszünk az állami gazda­ságba néhány napra 50—100 dolgozót. Ezzel a tsz is, a gaz­daság is jól jár. Nem unott séma Több helyen unott sémának tartják a politikai segítő mun­kát a termelési tennivalók si­kere érdekében. A nagyecse- dieknek más a véleményük. Igen komoly rendszere alakult ki náluk a politikai-gazdasági segítésnek. A pártvezetőség tagjai elsősorban a szakveze­tőknek segítenek szervezési kérdésekben, a párttagok, a széles körű aktivahálózat tag­jai a földeken tevékenyked­nék. Egy 84 tagból álló önkéntes társadalmi ellenőrző bizottság is van a szövetkezetben. En­nék tagjai nappal is, éjjel is feltűnnek itt-ott; ellenőrzik a munka minőségét, a megsza­bott munkaterv betartását. Különben a felelősség ügye, ami éppén a találkozásunk elején élhangzott, igen komoly dolog. Az őszi munkák terve úgy készüít, hogy a főrrtéző- gazdász üzemegységekre, ag- ronómusokra bontotta a ten­nivalókat, ők bfigádokra, a brigádvezetők munkacsapatok­ra — s mindnyájan saját be­osztásukban felelősek a mun­ka elvégzéséért — Tavaly október 16-án fe­jeztük be a vetést. Az idén ok­tóber 20-ig, ha csak valami rendkívüli időjárás nem lesz, eleget teszünk ennek a fontos feladatunknak — állítja az él­heti. — Ehhez biztosíték a tá­gok jó hangulata^ traktoro­saink szorgalma, a szakveze­tők lelkiismeretessége, s nem Utolsósorban az, hogy á garan­tált munkaegység havi részese­désére a pénzt továbbra is sa­ját erőből biztosítjuk. Ezt rész­ben az eddigi áruértékesítés­sel, másrészt terven felüli ter­meléssel és eladással alapoz­tuk meg. — Az elnök eívtírs említet­te a rendkívüli időiárást — jegyzi meg végül Bíró Gusz­táv. — Megpróbálunk azon is kifogni. Traktoros velősépeink elegendőek a vetéshez, de férő­be tettük a foeatosokat is. És ha szőrit az idő, azokkal csatasorba állunk. Samn András A nénike a második- eme­leti lakás ablakában a porrongyot rázta. Egy óvat­lan mozdulat és a porrongy, miHt barna zászló, lefelé len­gedezett a szélben. A ház előtti fa csupasz ága hirte­len bársonydíszt kapott. A porrongy ugyanis valaha szebb napokat látott, csipkés, barna bársonyruhához tar­tozott. Ebből a ruhából ma­radt meg ez a darabka, amely hosszú évek óta por­rongyként hasznosította ma­gát. Az idős asszony partvist kerített, s úgy, ahogy volt, pongyolában az utcára sie­tett és a fa alá állt. A ruha- maradék azonban nagyon magasan kötött ki, nem lehe­tett a hosszú partvissal sem elérni. — Hozzon csak ki innen a Röltextől egy széket! — szólt a néni a ház bámészkodó la­kójának. A székről sem lehetett a porrongyot megcélozni. — No, majd én, — mondta a boltból kisiető nyakigláb eladó. De még mindig hi­ányzott néhány centi a part­vis vége és az ágon libegő porrongy között. — A Béla kellene ide, 6 ISO A porrongy centi, — mondta az eladó és visszatért a boltba. A járókelők megálltak a színhely előtt, hiszen Pesten mindenre akad néző, legyen az baleset, árurakodás, épít­kezés, idejét múlt plakát, vagy akármi, ami felkeltheti a figyelmet. Hogyne állná­nak meg, amikor egy öreg néni toporog a fa körül s mindenki a magasba figyel. Kövekkel is dobálták a ron­gyot, a bársonydarab még­sem volt hajlandó leesni. Azután valaki létráért ment. Egy kövér nő méltatlan­kodni kezdett: — Ilyen felhajtást csinál­nak egy vacak rongy miatt! Itt a Röltexben pár fillérért kaphatna, újat. Több sem kellett a mellet­te álló asszonynak. Mérge­sen kiáltott a másikra: — Szép kis háziasszony maga! Még hogy vacak! £s pár fillér a Röltexben! A jó porrongy igenis érték. Igaza van a néninek. A porrongyot is meg kell becsülni. A kövér megvetően legyin­tett: — Nem vitatkozom. Egyéb­ként telefonáljon a tűzoltók­nak. Azok leszedik... Nulla ötös. És elsietett, nagy sajnála­tára a többieknek. Amíg a veszekédés folyt, hoztak egy sámlit, rátették a székre és onnan a partvissal végre elérték a barna bár­sonydarabkát, amelyet a né­niké örömmel szorított ma­gához. — Érdemes volt ezért ilyen küzdelmet vívni? — kérdezte egy fiatal nő. — Hideg van és a nénikén sincs meleg ru­ha. Megérte7 Az öregasszony összehúzta magán a pohgyolát és a ka­puból szólt vissza: — Megérte, kedves. Per­sze, otthagytam volna, ha közönséges porrongy lenne. De emlék... Nagyön kedves báli emlék... Palásti László 117 adósság Más üzem eh pontos munkájától függ ti megyei villanyszerelő vállalat tervteljesítése OLVASÓNK ÍRJA Olvastam, hogy a Kelet- Magyarország szóvátette, milyen egészségtelen bűz terjeng a nyíregyházi MÁV állomás Petőfi téri épületé­nek környékén. Nagyon sok ember nevében is Íródott a cikk, hiszen Nyíregyháza egyik legforgalmasabb pont­jának tekinthető a Petőfi tér; ahol naponta több ezer ember fordul meg. Néhány hét múlva aztán olvastam a MÁV illetékeseinek vála­szát, amelyben közölték) hogy megtették az intézke­dést a bűzös állapot meg­szűntetésére. Ennek igazán örültem. Sajnos, azonban a tapasztalatok á válasszal ellentétesek. Ugyanis az orrfacsaró szagok nem tá­voztak a térről. Ném sok foganatja volt tehát a vá­laszban jelzett intézkédés- nek. H. Károly Nyíregyháza, Pétőfi ut. 1964. szeptember 3. vasszerkezel tel. Erre keretet a megyei tanács tervosztálya biz­tosít. De az évenként megálla­pított 12 tonna kevés. A szük­séglétnek csak a 10 százalékát biztosítja. A többi 90 százalé­kot a villanyszefelő vállalat a megye ktsz-eitől rendeli meg. Ha a ktsz-ek kapnak anyagot legyártják, ha nem, akkor prob­léma van. Legtöbbször azonbán a ktsz-ek sem tudják kielégíte­ni az igényeket. Megint más a helyzet a csavafhiánnyal. Je­lén pillanatban 8 ezerre lenne szükség, de nincs. A vállalat 2 hetes késéssel rendelte meg a szükséges mennyiséget á Buda­pesti Csavaráru Gyártól. A csa- varprobélmán ahogy tudtak, segítették. Készítettek maguk, vagy csináltatták más üze­mekkel. Ez azonban növelte az önköltséget. Ezek együtt kés­leltetik a munkák befejezését. A különböző anyagok hiánya azonban nemcsak a termelési terv teljesítésében akadályozta meg a vállalatot, felborította a munkaerő tervét is. Ez év első hat hónapjában 20, míg a máso­dik fél évben űjabb 20 fővel kellett volna emelni a vállalat dolgozóinak a létszámát. Erre azonban nem kerülhetett sor, hisz munkát nem tudtak volna részükre biztosítani. Ennek tudható be, hogy a termelé­kenységi tervét az üzem telje­sítette. Szak- és segédmunká­sokra viszont szükség lenne, hisz 190 helyen dolgozik a vál- lálat. Nem biztatók a kilátásók á második fél évre sem. Legfőbb gond az anyaghiány: 2Ó tonna huzalra, 200 köbméter megfele­lő méretű oszlopra Van szük­ségük. Huzalból 12 tonna bizto­sítva van, 6 tonnára pótkeretet kértek. Ha kapnak segítséget, s a budapesti vállalat és a mis­kolci üzem is szívügyének te­kinti, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Villanyszerelő Vállalat téljésítse a tervét, akkor még nem késő. Ha nem, akkor az idei terv sem teljesül. S ennek hátrányát nemcsak a vállalat, hanem a Szabolcs-Szatmár me­gyei tsz-ek érzik meg igazán. De általuk az egész népgazda­ság is. Farkas Kálmán Igaz ugyan, hogy má már mindén száböltísi községbe elju­tott a villany, dé köfáht- sem jelenti a villamosítás befe­jezését. Nagyon fontos feladat a jelen időszakban a szocialis­ta mezőgazdasági nagyüzemek, a tsz-ek villamosítása és a fal­vak villányhálőzátáhak a bőví­tése. Ezek azonbaft nem halad­nak zökken őrben t esen. A Szabolcs-Szatmár megyei Villanyszerelő Vállalat tiúgúsz- tus derekáig 117 mknkti befeje­zésével adós. Ennek többsége a szövetkezetek villamosításá­ból adódik. A vállalat ném tel­jesítetté múlt évi tervét, de az idei élső féléves terv teljesíté­sével is adós. Az 1963. évi ter­vük teljesítését 5 tonna alumí­nium hálózati huzal hiánya húzta keresztül. Ez növelte a vállalat gondját, hisz a tavalyi elmaradást is az idén kellett pótoíni, méghoz­zá az 1964. évre kiutalt hálóza­ti huzalból, mellyel csökkent az idei anyagkeretük. Az áthúzódó muhkákat az első negyedévben befejezték ugyan, a féléves térvet viszont nem tudták tel­jesíteni. Több mint 700 000 fo­rint az adósság. Egyrészt ismét a hálózati huzalok hiánya miatt. Húsz tsz-ben állnak a villanyoszlopok, s várják, mi­kor kerül sor a vezeték bekö­tésére. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy hiány van transzfor­mátor vasszerkezetből és vas­tartó szerkezetből is, s nem kaptak 24 milliméteres csava­rokat sem. Ezek miatt áll befe­jezetlenül 117 munka. Mire hivatkoznak az illetékes gyárak, üzérnek, vállalatok akiknek ezeket az anyagokai szállítaniuk kellett volna? Ha a szabolcsi vállalat vezetői Buda­pesten a Villamosanyag Értéke­sítő Vállalatnál érdeklődnek, vagy anyaghiányra hivatkoz­nak, vágy a miskolci Décembei 4 Drótmű üzemre hivatkoznak mondván még nem jelentettek kész anyagot, amit küldhetné­nek. A miskolciak ázt mond­ják, hogy ném kaptak kiutalást a Villamosanyag Értékesítő Vállalattól, vagy- item jó A gé­pük, s nem tudnak gyártani. S folyik a labdázás hónapokon keresztiül. Más a probléma a Csak ígéret? P

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom