Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-23 / 223. szám

Örömmel tapasztaljuk, hogy városunk rohamosan fejlődik, úi városrészek épülnék a régi utcák he­lyén. Eszel együtt megold­ják Nyíregyháza közműve­sítésének problémáját is. Csatornákat ásnak, csövedet fektetnek a város több pontján: ezek nyilván job­bak lesznek mint a régi utcai vízlevezető csatornák. Sajnos Sz örömbe üröm is vegyül, új lakónegyed és régi lakónegyed is egyelőre egyformán sáros, ha esik az eső. Víz folyik a járdákon, az úttesteken, a levezető csa­Javul az áruellátás A Kelet-Magyarocszág Szeptember 19-1 számában közolt panaszt megvizsgál­tattam, s az eddig beérke­zett észrevételek alapján is megái lapítottam, hogy a panasz jogos. A rendelke­zésre álló töltelékáru elosz­tása nem az előírásnak meg­felelően történt. A mulasz­tót felelősségre vontam, és intézkedtem a korábban ki­adott utasítások maradékta­lan végrehajtására. A jövő­ben, a lehetőségeken belül, a Toldi utcai öhkiszólgáló- bolf csemegeáru ellátása za­vartalan lesz. tornák nem kénesek befo­gadni a lehulló csapadékot. Esős időben művészet a város belterületén is közle­kedni. Azt hiszen nem elő­ször teszik ezt már szóvá a nyíregyháziak. A magam és mindannyiunk nevében, akik szenvedő részesei va­gyunk: az utcák nem éppen kellemes járhatóságának, legalább magyarázatot, in­dokolást kérünk az arfa illetékesektől, bár pérSzé az intézkedés lenne a legjobb magyarázat... Oláh Gytlla, Nyíregyháza, Sóstó vasóik panaszát a Báktáló- rántházán létesített törpe- benzinkútról. Kifogásolták, hogy bár a kutat megépí­tették, az üzembe helyezés rhég mindig késik. Vállala­tunk a kút üzemeltetőjével — a helyi fmsz-szel — kö­zösen megteremtette a mű­ködéshez szükséges feltéte­leket. így e hó 3-tól a tör­pében zinkút már a környék­beli fogyasztók rendelkezé­sére áll. AFOR Vállalat Budapest, Ternyák Benő, igazgató Apagyról, Svájcba Beérett a szabolcsi alma az Apagyi Állami Gazda­ság 590 holdas termő gyü­mölcsösében is. A termés szedését 570-en végzik. A meleghegyi almafeldolgozó üzemben pedig 200—22Ó asszoriy és láhy válogatja; csomagolja az almát. A dolgozók létszáma napról napra nő. Üzemszerűen, géppel folyik az osztályozás és szalagszerűen a csoma­golás. Egy-egy dolgozó 25— 30 láda almát csomagol be naponta. A rakodást is nagymér­tékben gépesítették. Az emelőtargoncák rakodólap­jain egyszerre 20—25 ládát szállítanak egyenesen a va" gonokba. A rakodás to­vábbi gépesítését gátolja, hogy a gazdaság nem kap elegendő cementet a rako­dótér betonjának bővítésé­hez. Bár még nem teljes ka­pacitással dolgoznak. de máris 62 vagon alma indult útnak, nagyrészt külföldre: Szovjetunióba. Csehszlová­kiába. NSZK-ba. Sót Svájc­ba is küldtek 16 vagon apagyi almát. Kricsfalussy Béla Nincs gazdája? Olvasóint panaszára válaszol az illetékes Kombájnokkal aratták az NK 120-as hibrid cirok termését a Nyínhádái A Itt1 mi Gazda­ságbán. Foto: Hammel József Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Deák János ig. Üzemel a benzinkút Lapjuk szeptember 5-i számában .,,Van és még- sincs” címmel közölték ol­A napokban, csak úgy időtöltésből, amíg a buszra vártam összeszámoltam a szemét-„állományt” a me­gyei kórház előtt lévő autó­busz váróban. Huszonöt féle hulladékot sikerült „leltár­ba” vennem, kezdve a sö­rösüveg kupaktól, a cigaret- tás dobozig. A kórház előtti térség sem különb. Kétségtelen, hogy ez egyik legforgalma­sabb pontja a várbshák- Naponta sok ^záz ember vá­rakozik, megfordul itt, s sajnos az emberek hanya­gok. Éppen ezért kellene na­gyobb górtdót fordítani a tér t'sztárttartására; H. József Nyíregyháza Csörög :í; a dió Efőskezű férfiak hosszú ru­hákkal hád'önászriak á sárguló lorríbok között. Kettén még a magas fa ágai közé is felmász­tak s ott zörögrtek. A száradó gyepszőnyegre könnyű, illatu­kat vesztett levelekkel együtt apró, sűrű koppanásokkal hull a termés. A fák alatt, asszonyok mel­lett, nagyobbacska gyermekek js serénykednek a szedésben. És csörög a kénlény héjú dió, ahogy rakják egymásra a ko­sarakba. Csörög akkor is, ami­kor a telt kosarakból zsákokba öntik. Tucatnyi zsák telt már ma a munka jutalmául. — Mi, öt család vagyunk itt, most' egy munkacsapat: Mol­nár jAJberték, Csapó Béláék, Kiss' Józsefék, Szoboszlai Gá- bbrék meg az én családom — mbndja Csapó Lajos, a legidő­sebb szüretelő. Jó a termés? — Jobb, mint tavaly Volt. Tegnap tizenöt és fél mázsát szüreteltünk. Csiháljuk né- hátíy napja. Vagy harmincöt holdnyi területen van itt diós, csak az a baj, ritkás. Sűrűb­ben is ültethették vblrta az elő­dök. Lehet, ültették is. Mi meg köszönhetjük, hogy ennyit meghägvott, tart az ártér. Mert bajos azt, elképzelni, mennyit Telrtfek a zsákok. Hammel j. felv. küszködhettek a gyenge fák télen-tavasszal az áradások vizével, jegével. — Maguk kapnak a termés­ből? — Persze. Ide is szól a pre­mizálás. Aki lerázza, egy má­zsa harminchárorrt kiló utáh, két munkaegységhez, két ki­lót kap. A szedő egy egység­hez egy kilót. így jól körül nézünk, nehogy á várják dézs­málhassanak utánunk. Fene sok van érré belőlük. — Mennyi termésre számí­tanak? — Száz mázsán felül. Igye­keznünk kell vele, mert egyéb munka is vár bennünket a napraforgóban. kukoricá­ban ... A szedők megint ürítik a megtelt kosarakat. S csörög a dió a Csapó Lajos által tartott zsákba. Tivadar alatt, a Tisza árterében... ab. Hová leitek a honfoglaláskori Alj * I O Bölények ezer éve és most — Barnamedve QllQl OK ■ helyeit tHúflon — Eitüűl á jáí-órSzar vas A Nemzeti Múzeumban ä „Magyarország állatvilága” cí­mű kiállításon bemutatják a hazánk területén csak régeb­ben élt, ma már kipusztult si- látfUjök&t is. Illetve fezeknek egy részét, mért ha mindegyik­ből csak egy példányt is állíta­nának ki, alig jutna hely a mai fauna képviselőinek. M'ost kö­rülbelül 100 emlős állatfaj él az drszág tertiletéh, ezer és tízezer évekkel ezelőtt ázónbán Sokkál változatosabb, gazda­gabb volt az állatvilág. Egyes állatfajok kipusztulását á ter­mészeti körülmények megvál­tozása, másokét az einb'er te­vékenysége idézte eiő. Már a Heve sem ismert A jégkorszakban a Kárpát­medence egyik nagy számban élő áltála v.olt a jávorszarvas. A jégkorszak után, a nagy láperdők kipusztultéval eltűnt területünkről á jávorszarvas is, mégis Sokáig „jellegzetes ma­gyar” állatnak számított, s év­századók sorári tipikus tiguhájá volt u heraldikának.is. A mos­tani kiállításra azonban a Ter- méSzéttü'dömányi Múzeum már csak Léiiihgrádból tudott ere­deti .iávorszárvás-boi-t szerez­ni... A jégkorszak utáni, idő­szakban, a hőmérséklet felme­legedésének és lehűlésének gya­kori váltakozása köVetkezté- bfen, sok más állatfajjal is sze­gényebb lett a Kárpát-medence faunája. Több, ma már nevé­ben is alig ismert rágcsáló költözött más vidékre. Ilyen például a most Észak-Ameriká- ban élő rozsomák, vagy az újabban Észak-Európábari ho­hes, különös nevű lemming. Nagy Lajos idején... Ha kevésbé messzire; az élő­világ alakulásában nem nagy jdonbk számító ezer esztendőre tekintünk csak vissza, akkor is a mostanitól erősen eltérő ké­pet kapunk hazánk állatvilágá­ról. A honfoglalás idején még csőrdákban járták erdeíhket a bölények, s még 600 évvel ez­előtt, Nagy Lajris király ide-jári is gazdag .zsákmánnyal járták a híi-es bölény vadásza tők. A farkas, sakál, hiuz és néhány más hasonló ragadozó minden­napos állatnak számított, s fő­ként á tatárjárás után szaporo­dott fel; amikor az ember nem íákta, nagy pusztaságok, kiter­jedt ,ná,das'ok kiváló lakhelyét nyújtották száfrtükrá. „Import bölények" A nagyobb erdőségekben sZép szähimäl éltek — az előbb ehilltett állátfajbkkál együtt a jégkorszak utáh bete­lepült — bárnáthedvék is... Aztán az ember kiírtótta a ná­dasokat és az erdők egy részét bfehepesítettfe á pUSztaSág'ökat s a ragadozók nagy része ki­pusztult, máradékuk meg el­húzódott az embertől még ke­vésbé megzavart vidékekre. Fáuháhk Ugyan szegénye­sebb, mint évezredekkel ez­előtt de a^ért van néhány olyan új állatfajunk, amit hon­foglaló elődein^ még pem is- mérnétték. Ilyen a muflon és a dámVad; amelyekét már az em­ber telepített, értékes bőrükért és fejdíszükért erdéihkbe. És há nagyszabású böl'ényvadásza- tbkat még nem is tudunk ren­dezni, rézeryáturnáihkban már ismét él héháhy — gimportbö- lény.” Értékesítési túlteljesítések a vásárosnaményi járásban A hágyományos abrak- és takarmányféleségek rh'eíleit mindjobban megbecsülik a rendelkezésre álló ipari tápo­kat is a vásárosnarhéhyi já­rásban. Felhasználásuk fegyrfe inkább szakszerűbbé Válik, aminek eredménye különösén áz egyes állatfajták nevelésé­nél, hizlalásánál és a termékek növekedésénél jelentkezik, $ megkönnyíti az értékesítési tervek rendezését. A járásnak évi szinten 8 ezer darab hízó sertés értéke­sítési terve van, amelyből szeptember 1-ig 5562 darab ke­rült átadásra. Év végéig pedig összesen 9480 kövér disznó ér- tékfesítése Várható. S ezertbe- lül például a vásárosnaményi Vörös Csillag TSz a tervezeti 480 helyett 571-et, a tarpai Győzelem Tsz 530 helyett 653- at ad közfogyasztásra. A járás tsz-eí együttesen előrelátható­lag 118 százalékban tesznek eleget év végére hízott sertés eladási tervüknek. Baromfiból ugyancsak meg­lesz a terv. Sőt, a tárpai, be- regdarpci, gulácsi tsz-ek szál­lítási tervükön felül is adnak át baromfit a felvásárló válla­latnak. Kedvezően alákül a járásban á tojás és tej értékesítés is. felőbbiből az egész évre 2 millió 800 ezer darab, utóbbi­ból 55 ezer hektoliter a felvá­sárlási előirányzat. Tojásból már 95 ezer darabbal több a felvásárlás, míg tejből 2 száza­lékos túlteljesítés várható. 1964. szeptember 23. Nagyobb figyelmességet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom