Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-22 / 222. szám

Halié Szelasszié Magyarországon (Folytatás aa 1. oldalról.) a világbéke fenntartását, egy­szersmind hozzájárul Afrika népeinek anyagi felemelkedé­séhez. Az afrikaiak ugyan na­gyon sokat szenvedtek az im­perializmustól, a gyarmatosí­tástól, ennek ellenére úgy vél­jük, vannak olyan területek, amelyeken együttműködhetünk a korábbi gyarmati hatalmak­kal. Meggyőződésem, hogy minden afrikai országnak arra kell törekednie, hogy megta­lálja az együttműködésnek ezeket a területeit és népe ja­vára hasznosítsa ezeket a kap­csolatokat. — Tudjuk, hogy a magyar nép a békéért és a haladásért küzd, s ez az, ami jó alapot nyújt az etióp és a magyar nép közötti együttműködéshez, közős céljaink valóra váltásá­hoz. — Köszönjük elnök úrnak, hogy megemlítette üdvözlő be­szédében Ruth Desta nevét, ö nem azért van velünk, mert az unokám, hanem, mert azo­kat az etiópiaikat képviseli, akik az Etiópia ellen elkövetett fasiszta agresszió idején har­coltak és szenvedtek. Ruth Desta apja ugyanis egyik nem­zeti hősünk, alti életét vesztet­te az agresszorok elleni küzde­lemben. — Elnök Űr! Engedje meg, hogy kifejezzem azt a remé­nyemet: mostani látogatásom tovább fogja erősíteni a né­peink közötti barátságot és kapcsolatokat. Köszönöm a szívélyes baráti fogadtatást a magyar kormánynak, a ma­gyar népnek. A nagy tetszéssel, hosszan tartó tapssal fogadott beszéd után a díszőrség díszmeneté­vel fejeződött be az ünnepé­lyes fogadtatás. I. Hailé Szelasszié Dobi Istvánnal együtt gépkocsiba szállt, s rendőri díszmotorosok kíséretében hagyta el a repü­lőteret. Az útvonalak mentén mindenütt sokan köszöntötték a kedves vendéget. Az üzemlátogatás után a vendégek átmentek a MOM művelődési házába, megtekin­tették a szakköri helyiségeket, a gyermekbalett bemutatóját, s a művelődési ház színházter­mében meghallgatták a gyári kórus próbáját is. A látogatást befejezve I. Hailé Szelasszié császár ismé­telten elismeréssel szólt a lá­tottakról és szívélyesen elbú­csúzott a házigazdáktól. Hailé Szelasszié látogatása Kádár Jánosnál I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára hétfőn délelőtt a Ma­gyar Hősök Emlékművének megkoszorúzása után látogatást tett Kádár Jánosnál, a kor­Látogatás az Elnöki Tanács elnökénél mány elnökénél az Országház­ban. Ez alkalommal folytatód­tak a magyar—etióp tanácsko­I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára vasárnap látogatást tett Dobi Istvánnál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnö­kénél az Országház Munkácsy- termében. Az etióp császár kíséretében volt a látogatásnál Imru Hailé Szelasszié herceg, Abyi Abbé­ba vezérőrnagy, a szenátus el­nöke, Ketema Yifru külügy­miniszter, Lidj Michael Imru, az Etióp Császárság budapesti követe, dr. Minassie Hailé, a császári kabinet politikai osz­tályának vezetője és Yohannis Kidane Mariam, a császár sze­mélyi titkára. Részt vett a látogatáson Ká­dár János, a kormány elnöke, Valamint Kállai Gyula, a kor­mány elnökhelyettese, Péter János külügyminiszter, és Rácz Pál. a Magyar Népköztársaság addisz-abebai követe. zások. Dobi István ebédet adott az etióp császár tiszteletére Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke vasárnap az Országház Va­dásztermében ebédet adott I. Hailé Szelasszié, Etiópia csá­szára tiszteletére. Részt vettek az ebéden a csá­szár kíséretének tagjai is. Magyar részről ott volt Ká­dár János, a kormány elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke. Kállai Gyula, a kormány elnökhelyet­tese, dr. Horgas Gyula kohó­és gépipari, Ilku Pál művelő­désügyi, Losonczi Pál földmű­velésügyi, Péter János külügy­miniszter, s a politikai és tár­sadalmi élet több más vezető személyisége. Az ebéden pohárköszöntőt mondott Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és I. Hailé Szelasszié Etiópia császára. Ezt követően a Parlament­ben etióp—magyar tárgyalások kezdődtek. Az Elnöki Tanács fogadása A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa hétfőn este az Ország­házban fogadást adott I. Hailé Szelasszié Etiópia császára tiszteletére. Részt vettek a fo­gadáson a császár kíséretének tagjai is. A fogadáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Kádár János, a kormány elnöke, Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Pap János, a kormány elnökhelyettesei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetőié és tagja. A fogadáson Dobi István, és Hailé Szelasszié pohárköszön­tőt mondott. Magyar—etióp tárgyalások Vasárnap délután az Ország­házban megkezdődtek a ma­gyar—etióp tárgyalások. Az Elnöki Tanács részéről Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a kormány részéről Kállai Gyula, a kormány el­nökhelyettese vezeti a tárgya­lásokat. Részt vett a tárgyalá­son Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János külügyminiszter, dr. Be- resztóczy Miklós, az országgyű­lés alelnöke, Kiss Károjy, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminiszter-helyet­tes, dr. Hetényi István, az Or­Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, hétfőn délelőtt viszontlátoga- tást tett I. Hailé Szelassziénál, Etiópia császáránál. Részt vett a látogatáson Kádár János, a kormány elnöke, Kállai Gyula, szagos Tervhivatal elnökhelyet­tese, Rácz Pál, a Magyar Nép- köztársaság addis-abebai köve­te és Mányik Pál követ, a Kül­ügyminisztérium főosztályveze­tője. Etióp részről I. Hailé Sze­lasszié császáron kívül a tár­gyaláson részt vett Imru Hailé Szelasszié herceg, Abyi Abbéba vezérőrnagy, a szenátus elnöke, Ketema Yifru külügyminiszter, Lidj Michael Imru, az Etióp Császárság budapesti követe és dr. Minassie Hailé, a császári kabinet politikai osztályának vezetője is. a kormány elnökhelyettese, Pé­ter János, külügyminiszter, Rácz Pál, a Magyar Népköztár­saság addis-abebai követe. Je­len voltak a látogatásnál I Hai­lé Szelasszié császár kíséreté­nek tagjai. Budapestre érkezett az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ha­zánkba érkezett az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának kéttagú kül­döttsége, Emanuel Macaluso- nak, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága tag­jának vezetésével. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja fogadta. Rz ENSZ főtitkár- helyettesének látogatása Dr. Raph J. Bunche, az ENSZ főtitkárhelyettese Péter János külügyminiszter meghí­vására néhány napos látogatás­ra Budapestre érkezett. Waller Ulbricht beszámolója Berlin, (ADN): Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke vasár­nap bulgáriai és jugoszláviai látogatásának befejeztével visszaérkezett az NDK-ba. A berlini repülőtéren tartott be­szédében beszámolt bulgáriai ] és jugoszláviai látogatásáról. Hailé Szelasszié látogatása a MOM-ban Dobi István viszontlátogatása l. Hailé Szelassziénál Véget ért a Magyar Földrajzi Társaság vándorgyűlése Mint ahogy lapunkban több ízben beszámoltunk fóla, a Ma­gyar Földrajzi Társaság Nyír­egyházán tartotta nyírségi tudo­mányos ülésszakát. Az ezt köve­tő XVIII. vándorgyűl-s szep­tember 19—21 között végezte munkáját; Nyíregyházán, s tett tanulmányi kirándulásokat a megyében az ország minden tá­járól összegyűlt tudósok, szak­emberek és pedagógusok rész­vételével. A vándorgyűlés második napján, vasárnap, több mint háromszáz érdeklődő előtt taglalta Borsy Zoltán egyetemi docens, az MFT választmányi tagja a Nyírség életének ter­mészeti földrajzi tényezőit. — Többek között elmondotta, hogy a nagy kiterjedésű Nyír­ség homokvilága mind nagyobb jelentőségű hazánk mezőgazda­ságában. A termelés javítása érdekében sokat változtattak a nyírségi táj arculatán: évti­zedekkel korábban kezdve, egészen 1858-ig 3200 kilométer helvízlevezető csatornát épí­tettek. Száz esztendővel ez­előtt még megillette a Nyírséget az „ezer tó vidéke” jelző, ma azonban a megmaradt néhány tó is a pusztulás képét mutat­ja. Ezért vált szükségessé a vízgazdálkodás megjavítása ér­dekében új, mesterséges tavak létesítése az Ös-Tisza és sok más hajdani, a Nyírséget átsze­lő folyó ágyainak legmélyebb vízgyűjtőiben. Dr. Simon László, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára A Nyírség fő népességi és gazda­sági problémái című beszámo­lójában összefoglalását adta az ülésszak és a vándorgyűlés ta­nulságainak. Elemezte a mun­kaerőhelyzet és a belterjes gazdálkodás törvényszerű ösz- szefüggésejt, elmondotta, hogy a Nyírség öt százalékát adja az ország területének, mégis itt termelik meg a burgonya 25, a dohány 50, az exportalma 60—70 százalékát. De a tudo­mányos kutatásokon alapuló nagyüzemi gazdálkodós még csak most bontakozik ezen a tájon....! A belterjes gazdálko­dás ütemének a gyorsítása igen fontos: itt a legkevesebb az egy mezőgazdasági dolgozó­ra jutó szántóterület: csupán ggyharmada annak, amire a gépesítettség jelenlegi fokán szükség lenne. Tizenöt éy alatt 118 ezer szabolcsi — nyírségi ember vándorolt el az ország különbö­ző területeire, s ez a folyam?* még nem állt meg. Egyébként ez nem veszélyes, hanem ter­mészetes velejárója a megvál­tozott gazdasági viszonyoknak. A gond a krónikussá vált el­öregedési folyamatban van: a mezőgazdasági lakosság — a termelők — átlagéletkora ma­gasra szökkent. Ezen csak­is úgy lehet segíteni, ha a ter­melés további bel térj esi lésével vonzóvá teszik a fiatal korosz­tály előtt a gazdálkodást, en­nek anyagi kihatásait. Amikor a Nyírség távlatában is tipikusan mezőgazdasági te­rület marad, arra is gondolni kell, hogy rövid időn belül az öntözéses gazdálkodás 4Q0Qr— 5000 szakmunkást, 18—20 ezer egyéb állandó munkást igényel, s ezek munkájának a termelé­kenysége, tevékenységük nyo­mán a dolgozók jövedelme ipa­ri szintre emelkedik. Ez már részben bekövetkezett a gyü­mölcstermesztő üzemekben. A Nyírség a legmélyebb len* melési ellentétek hordozója — jelentette ki dr. Simon László, — s ezek feloldása, megszünte­tése összpontosított társadalmi erőfeszítéseket igényel. A meg­különböztetett figyelmet azért is megérdemli, mert — noha taJajadott-ságai a legszerényeb­bek, de az ember tudományom alapokon tett szakszerű beavat­kozása itt igen gyorsan meg­hozza a yá>*t eredményt. Dr. Simon László előadásá­val befejeződött a beszámoló sorozat, majd a hétfői — Nyír­egyháza—Kisvárda— Dombrád —Szabolcs—Tokaj útvonalon tett — tanulmányi kirándulás­sal véget ért a Magyar Föld­rajzi Társaság XVIII. vándor­gyűlése. Szervezettebb előkészítést a beruházásoknál A megye átalakulása, jel­legének megváltoztatása egészséges ütemben halad. Ebben a fejlődésben döntő jelentőségük van a beruhá­zásoknak. A megyei pártbizottság konkrétan meghatározta a párt és kormány határozatai­ból megyénkre vonatkozó fontosabb tennivalókat mind a beruházó, mind a tervező és kivitelező szervekre. Van­nak is eredmények. Az épít­mények egész sora, azok vál­tozatos megjelenése közvet­lenül is tanúskodik az ilyen irányú fejlődésről a város­ban, falvakban egyaránt. Az eredményekkel azonban nem lehetünk megelégedve: je­lentős tartalék maradt Ifi­használatlanul az ez évi be­ruházások lebonyolításánál is. Nem tettünk meg mara­déktalanul mindent annak érdekében, hogy gyorsulja­nak az előkészítések, érvé­nyesüljenek az egyszerűbb és eredményesebb megoldások, hogy a tervdokumentációk jobban megfeleljenek a ki­vitelezés meggyorsításának, a gazdaságosság követelmé­nyeinek. Ezt mutatja az épí­tőipari vállalatok termelésé­ben tapasztalható szervezet­lenség, bizonyos fokú terv- szerütlenség is. Annak elle­nére, hogy 1964 kezdetén lé­nyegesen jobb volt a kivite­lező vállalatok tervellátottsá­ga az előző évinél, számos beruházás tervszolgáltatása nem, történt meg időben. Még a mai napig sem került jó- néhány ezerre tervezett beru­házás előkészítése olyan ál­lapotba, hogy megfeleljen a megvalósítás követelményei­nek. Az egyébként, is sok nehézséggel küzdő építőipari vállalatok ilyen körülmények között nem tudnak eleget tenni a velük szembe támasz­tott igényeknek. A beruházások előkészíté­sében lévő elégtelenségek okozták elsősorban, hogy a tanácsi építő és szerelő vál­lalat még néhány héttel ez­előtt sem tudta, hogy az ez évi kijelölésében szereplő mintegy húszmillió forint értékben milyen létesítmé­nyeket fog ebben az évben építeni. A vállalat eredeti tervét elsősorban emiatt csak jelentős csökkentéssel fogja teljesíteni. Ez évre mai na­pig sem rendelkezik teljes tervdokumentációval a vál­lalat, holott már a jövő évi beruházások előkészítésén kellene munkálkodniuk. 1965-ös gazdasági esztendő erősen közeledik. Az épít­mény-jegyzékeket már el kel­lett készíteni. A feladat most már a tervek és dokumentá­ciók készítésére korlátozódik. A beruházó szervek az össz­hang jobb megteremtésével arra törekedjenek, hogy a tervezők a terveket, az építé­si hatóságok a szükséges ea- gedélyokmónyokat és vala­mennyi szerv a reá vonatko­zó írásos szakvéleményekét az eddiginél sokkal rövidebb idő alatt, nagyobb felelősség- érzettel bocsássák rendelke­zésre, mert csak így érhető el eredmény a beruházások megvalósításának gyorsításá­ban, tökéletesítésében. Az együttműködés magasabb szintre való emelése szüksé­ge a jövő beruházásainak maradéktalan megvalósításá­hoz. Ezt követeli tőlünk a megye és a népgazdaság. Szabó Gyula, a megyei pártbizottság mun­katársa Emlékezés Pataki Istvánra ötvenéves lenne, ha élne... De harmincéves korában el­ragadtak a nyilas suhancok és 1944 karácsonyán a békesség ünnepén, amikor hazánk nagy része már szabadon léleazett megölték őt. * • Pataki István fiatalon, tizenhat esztendős korában kap­csolódott be az ifjúmunkás mozgalomba. Vésnöktanonc volt, később vasesztergályos lett, majd a vasas szakszervezeti moz­galomban az ifi csoport vezetője. A jobboldali opportunisták korán felismerték tehetségét és szerették volna rávenni, hogy fékezze a vasas ifjúmunkások hősies antifasiszta akcióit. Pata­ki István akkor még nem volt kommunista, de forrón sze­rette hazáját, osztályát — és meghiúsította az opportunisták terveit. A náci megszállás újult tettekre sarkallta. 1944-ben s Kommunista Ifjúmunkás Szövetség tagja lett, a csepeli Weiss Manfred gyárba került, ahol tevékenyen bekapcsolódott az antifasiszta, háborúellenes agitúcióba. Kommunista és ellen­álló sejteket szervezett, illegális röpiratokat terjesztett. Fel­ismerte, hogy csak megalkuvás nélküli harccal lehet elháríta­ni a nemzetet fenyegető halálos veszedelmet. Fegyveres akció­kat szervezett a fasiszták ellen, amig 1944 novemberében Kreutz Róberttel és Pesti Barnabással együtt letartóztatták. A nyilas vérbiróság közel húsz esztendővel ezelőtt ítélte halálara a három ifjút. Pataki István kivégzése előtt egy órá­val levelet írt családjának. Kis húgának írta a következő so­rokat: Emmilce. kis húgom, gondolj majd az életben arra, hogy volt egy bátyád, aki téged nagyon szeretett és aki meg­halt egy eszméért, mert érdemes volt érte meghalnia!” Pataki István céltudatos hazafisága, gyorsan megérett vi­lágnézete és harcos helytállása örök példaképe lehet korunU minden egyes törekvő ifjú emberének. A béke és társadalmi haladás hősei között ragyog nemes alakja... ló műszaki dokumentumokat is. Az uralkodó a tájékoztató után köszönetét mondott az ismerte­tésért. Az eszemecsere befejezése­ként Posch Gyula vezérigazgató a gyár dolgozói nevében aján­dékokat nyújtott át 1. Hailé Szelasszié császárnak és a töb­bi vendégnek. A vendégek ezután üzemlá­togatásra indultak az optikai csiszolóban. Hailé Szelasszié és a többi vendég nagy tetszéssel szemlélte az Ásszuáni-gát épí­tésénél használt műszerek egy- egy példányát. A császár sok sikert kívánt az üzemrész dol­gozóinak, s a jókívánságot az egyik brigád munkanaplójába bejegyzett névaláírásával is hitelesítette. I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára kíséretének tagjaival hétfőn délután felkereste a Magyar Optikai Műveket. A gyárban Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, továbbá a XII. kerület és a MOM veze­tői üdvözölték a vendégeket, majd KISZ-fiatalok virágcsok­rokkal kedveskedtek Hailé Sze­lasszié császárnak és kísérete tagjainak. Az üdvözlés után az üzem tanácstermében Poscti Gyula Vezérigazgató ismertette a gyár munkáját, fejlődését. Hailé Szelasszié császár nagy figyelemmel szemlélte a gyár legfontosabb termékeit ábrázó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom