Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-20 / 221. szám

VÁZLATKÖNYVBŐL Forgács Nincs rémesebb álla­pot, mint ha valaki egy­két számmal kisebb a beosztásánál. Az illető nem ér rá dolgozni, mert szünet nélkül azt kell bizonyítania, hogy odavaló. Minden emberileg le­hetséges gazemberséget elkövettem, most már biztos kézzel ítélkezhe- tem társaim hibái fölött. Némely vezető a hoz- zá nem értését fegyelmi szabályokkal igyekszik feledtetni. Amikor kocsmában hallom valamely atyám­fiától oly hévvel az ő magyarságát bizonyítani, gyanakszom, hogy a ko­mának igencsak jól me­hetett a Horthy-rend- szerben. Vannak, akik dicsére­tükkel is le, tudnak já­ratni embereket. Az egész világból ki­ábrándultak általában azok, akiknek véletlenül tudomására jutott, mi­ként vélekedtek róluk az emberek. (ordas) Elkészült az idei színházi évad mérlege. Felkerestük Pankotai Istvánt, a Nyíregyhá­zi Móricz Zsigmond Színház igazgatóját néhány időszerű kérdéssel. Hány előadást tartottak, milyen volt az érdeklő­dés? — Január 1-től szeptember 15-ig a kőszínházban és a sza­badtéri színpadon negyven különböző műfajú művet lát­hatott a nyíregyházi közönség, összesen száz előadást tartot­tunk, legtöbbet a Debreceni Csokonai Színház, a Déryné Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, az Egri Gárdonyi Gé­za Színház, az Országos Ren­dező Iroda és az Országos Fil­harmónia. — Az előadásokat 52 847-sn nézték meg, az egy előadásra jutó átlag: 528 néző. Évről év­re emelkedik a színházbajárók száma: 1963-ban 119 előadást 50 ezer néző látott, egy elő­adásra 423 néző jutott. Az idén beigazolódott, hogy a nyíregyházi színház közönsége egyre igényesebb, érettebb a komoly műfajok iránt is. A számok azt mondják erről, hogy a drámák, mai színmű­vek, operák, zenei előadások közönségének száma túlhalad­ta az operettek, zenés darabo­két. Igen érdeklődött a közön­ség a mai darabok iránt. Do­bozi: Holnap folytatjuk című darabját hétezer kellett elő­adni. A klasszikus darabok iránt is nagy volt az érdek­Kassák Lajos: Naplómból Annak idején enyém volt a legjobb gép örült gyorsasággal vágta a csavarok menetét. 18 éves voltam. A hidászoktól kerültem ide ■ egy csapat lány vezetője lettem. Vágtam a csavarmenetet és a lányokra sandítottam akik lesimított hajukkal olajos kötényükben is szépek voltak. Vonzottak és gyötörték fiatalságomat. Ó forró sistergő nappalaim álmokkal zsúfolt éjszakáim. Távoli ifjúságom felé fordítom arcomat és érinteni szeretném még egyszer a lányt aki az én gyönyörűségemre táncolt egy május elsején. lődés, amely a kiváló színé­szi játékkal, az igények maga­sabb fokával és a tanuló fel­nőttek szinte „kötelező” ön­művelésével magyarázható. — Mit várhatunk az új évadtól? Hogyan segítik a még magasabb színé­szi teljesítményeket? — Az új évad, amely ebben a hónapban elkezdődik, mint eddig is, főként a Debreceni Csokonai Színház repertoárjá­ra épül. Ez adja a színi évad gerincét. Szeptember 22-én kezdődik a bérletsorozat, szá­mos már játszót) klasszikus mü mellett új darabokat is megismerhet a nyíregyházi közönség. Bemutatják többek között, Huszthy Tamás: Egyet­len törvény című drámáját, Gyárfás—Viski: Férfiaknak tilos című zenés vígjátékát. A már ismertek közül Tolsztoj: Háború és béke című színmű­vét, Shakespeare Makrancos hölgyét, Brecht: Jó embert keresünk című színművét, Lope de Vaga: Kasztilia csilla­ga című drámáját, Puccini Pillangókisasszonyát... Nem maradhat el Kálmán Imre Csárdáskirálynője sem. — Az őszi téli évad slágere lesz Fejes Endre Rozsdateme­tője, Németh László Az áruló című történelmi drámája, is­mét műsorra tűzzük Tennessee Williamstól A vágy villamo­sát, az operett kedvelői pedig Ábrahám Pál nagyoperettjé­ben a Viktóriában gyönyörköd­hetnek. Ezeket a darabokat a Miskolci Nemzeti Színház mu­tatja be. A Déryné Színház is változatos repertoárral lép a közönség elé, új darabjuk: Tóth Miklós: Jeggyűrű a mel­lényzsebben, amely az elván­dorlással foglalkozik. — Ügy tudjuk, a zene kedvelőinek is gazdag műsort állítottak össze, s külföldi művészek is fellépnek a bérleti hang­versenysorozat előadá­sain. Igen gazdag a zenei mű­sor, s a bérletesek nem csa­lódnak a hangversenyeken — külföldi művészek is fellépnek. Ezeken kívül már most meg­kezdtük a jövő nyári program előkészítését. Szerződést kö­töttünk a Szolnoki Szigligeti Színházzal, a nyári idényben június közepétől augusztus végéig hcut héten át minden héten két-három előadást tar­tanak Nyíregyházán. — Ezzel részben megoldjuk a nyári színházi szórakoztatást, amely eddig nehézségekbe ütközött. — Az új évad küszöbén oszt­juk ki első ízben a szakembe­reik és a közönség elbírálása alapján a színészeknek járó ní­vódíjat, melyet a megyei tanács alapított, 10 ezer forint érték­ben. A négy legkiemelkedőbb színészi teljesítményt nyújtó művészek leap jók a nívódíjat ebben a hónapban. Ezt a kö­vetkező évadban is folytatjuk. — Hogyan alakul a bér­leti igény? Lesz-e újabb bérlet? — Három bérletünk lesz az új évadban, a József Attila és a Vörösmarty, egyenként 450 bérlettel, a városiaknak. Az Arany-bérletet tizenhárom tsz és két állami gazdaság kötötte le. Ez annyit jelent, hogy egy színházi évad alatti tíz bérle­tes előadást, feltéve, ha nem mindig ugyanazokat küldik színházba, a négyszáz bérlet­tel négyezer tsz-tag, állami gazdasági dolgozó jut el a színházi előadásokra a kultu­rális alapokból. A hálom fel­nőtt és ifjúsági bérleten kívül három zenei bérletet bocsá­tottunk ki, ebből kettőt az is­kolák tanulóinak. 13 komoly­zenei előadásra kerül sor a következő idényben. Szeptemberben átlép a nyír­egyházi színház az új évadba. Felgördül a függöny és meg­kezdődik a 101. előadás... Páll Géza A realista festő Miklósvári Zoltán rajn. mikor a tartalmát beleöntötte a tálba. Felragyogott a sze­münk és már bele is akartunk nyúlni a kanalakkal. — Na-na, várjatok egy csep­pet intett le Tera néném, előbb megkereszteljük a hor­nyuk Egy kicsit elszontyolod­tunk, mert olyan jó illata volt a zsemlicének, hogy csak úgy csiklandozta az orrunkat, de mivel Tera néném meg­álljt parancsolt, nem mertünk hozzányúlni, nehogy meggon­dolja a dolgot és azt mondja: — Kifele a kapun, gyerekek! ö meg leakasztott egy lite­res köcsögöt a léckerítésről, vizet öntött bele a kantából, aztán így szólt: — Na, utánam, legények! Nem tehettünk mást, így libasorban mentünk utána az istállóba. A kis tarka bomyu ott állt az anyja mellett és csudálkozva bámult ránk. Te­ra néném egy csepp vizet ön­tött n markába, majd megsi- mogattg vele a kisbornyu fejét és nagy áhítattal monda. — Adja isten, hogy bősége­sebben add a tejet majd. mint az anyád! Mai naptól Böske a neved! Mink meg kórusban kiál­tottuk : — Ügy legyen! — No, most mán leülhettek az asztalhoz! — fordult hoz­zánk Tera néném. Erre aztán lett nagy tolon­gás, majd felborogattuk egy­mást, úgy igyekeztünk az asztalhoz, s már lefetyeltük is a zsemlicét. Közben egyre kiabáltunk egymásra, különö­sen Parti Sanyira, mert ő volt a legszodébb: két kanál­lal is bekapott, míg a másik csak eggyel. Tera néném az eresz alól nevette nagy búzgóságunkat és egyre engem bíztatott: — Gyerünk Gabri, sebe­sebben hányd befele! — Látja Tera néném, hogy Boda Ferkó mindig lökdös, csak azír, hogy én keveseb­bet tudjak enni! — panaszol­tam. Nagyban kiabáltunk, lár­máztunk egymással, mikor Gulyás Anti úgy meg találta lökni Csordás Pistát, hogy az asztal felborult: a tál tartal­ma Kecse Zsigára ömlött, a tál maga pedig darabokra tört. Rémült csend lett: 6enki nem szólt agy szót sem csatc néztünk egymásra, aztán Tera nénémre, hogy: no, most mi lesz?! Engem legjobban a zsemli- ce bántott, mert még felinél is több volt a tálban és most ott fehérlett Kecse Zsigán meg a földön, pedig én még nem sokat ettem belőle... — Hogy a fene vigyen el benneteket, ezt a keresztelőt osztán jól megtartottátok! — mondta dorgálólag Tera né­ném, mink meg behúzott nyakkal, lesütött fővel lapul­tunk. — Hát most mit csináljak veletek? — lépett hozzánk Tera néném. — összetörtétek a szép nagy cseréptálamat! Szóljatok mán, betyárok! — Nem akartuk! — szól­tam félénken. Bűnbánóan áll­tunk ott. Kis idő múlva Tera néném újra bement a pitarba. Mikor visszatért, kötőjéből kivett, s mindőnknek két-két pogácsát nyomott a markába. Mink meg tódultunk a kapu fele, azt se mondtuk: befellegzett, nehogy még meggondolja és visszaszedje tőlünk a pogá­csát. Látod-e te nyavalyás — tá­madtunk Gulyás Antira, mi­kor már künn voltunk a ka­pun — miattad nem laktunk jól zsemlicével! — Ne félj, máskor nem is híjlak meg ilyen ünnepség­re! — fenyegettem meg nyo­matékosan, s miközben haza­felé ballagtam, szörnyen sze­rencsétlennek éreztem magam, hogy lám, egyszer lakhattam volna istenigazába jól finom zsemlicével, és akkor is a föld itta meg helyettem... Megyei gyermekkórus alakul Nyíregyházán A Nyíregyházi Móricz Zsig­mond Művelődési Házban a szakkörök egy része az isko­lai oktatás kiegészítésére, il­letve a tehetséges gyermekek­nek bizony ss többletismeret nyújtására hivatott. Ezek kö­zé tartozik az orosz társalgási szakkör, a rajz és festőszak­kör, a preparáló és gomba­tenyésztő szakkör, a fizikai szemléltető eszközöket készítő és barkácsoló szakkör, ame­lyeknek tagjai általános és középiskolás diákok. A gyermekek nyelvi mű­velését segíti a német óvo­dás és a német isitolás tár­salgási szakkör. Ezeken kívül gyermek színjátszó, zenei óvo­dás és iskolás szakkör, felnőtt színjátszó csoport, irodalmi színpad, főiskolás színjátszó csoport, haladó tánccsoport, és három szinten működő sza­bó-varró tanfolyam munkája teszi színesebbé a művelő­dési ház életét. Most szervezik a negyedik­hetedik osztályos általános is­koláinkból álló megyei gyer­mekkórust, amely a későb­biekben megyénket képvisel­heti, országos bemutatókon és hangversenyeken is. Az ének­kar vezetését Gulyás György, a híres debreceni Kodály-kó­1964. szeptember 20. Felgördül a függöny (Jj évad5 áj A 101. előadás — Hat bérlet, 13 tsz Szabolcsi régészeti 28 ezer új lelet Elektronikus keresőmüszer az ásatásoknál Emlékszobát avatnak Nyír vasváriban hatvan helyen: építkezés, gyü­mölcstelepítés, és egyéb ok­ból. Sok a lehetősége a lele­tek felszínre kerülésének. — Levélben fordultunk minden gépállomáshoz, sok tsz-hez — folytatja az igaz­gató — hogy tegyenek meg mindent a leletek megmen­tésére, értesítsenek bennün­ket. Sajnos, egyelőre gépko'- csival nem rendelkezünk, s ez nehezíti a leletmentést, a társadalom segítségére igen nagy szükségünk van. Értékes eredményekkel ér­keznek el a megye múzeumai a III. Országos Múzeumi Hó­nap megnyitásához. A me­gyében október 4-én lesz a múzeumi hónap megnyitója a Vajai Vármúzeumban. — Kiállítás nyílik Tisza, vasváriban, Nyírbátorban, Kisvárdán, Vásárosnamsny- ban, Nyíregyházán és még több helyen. Mintegy har­minc előadást tartanak » szakemberek ez idő alatti Filmvetítés, műemlék látoga­tás, a múzeumbarátok köré­nek találkozója és még szá­mos esemény teszi változa­tossá a hónap műsorát. A múzeumi hónap alkalmá­val nyitják meg Nyírvasvá­riban a Vasvári Pál Emlék* szobát. A következőkben pe­dig Tunyogmatolcson rende­zik be a Zalka Máté Emlék­szobát. A következő évben 1,4 millió forintot fordíta­nak megyei múzeumi hálózat bővítésére. Egy év leforgása alatt 28 Ezer régészeti lelettel gazda­godtak a megye múzeumai. 127 ezerről 155 ezerre gya­rapodott a leltárba vett tár­gyak száma. Éves viszony­aiban egymillióháromszáz- ;zer forintot költött az ál­lam a megyei múzeumi há­lózat fejlesztésére. •— Ma már valóban indo­kolt múzeumi hálózatról be­szélni. Ugyanis az 1868-ban alapított Jósa András Mú­zeum köré az utóbbi években egy sor új múzeum fejlődött ki — ismerteti az eredmé­nyes munkát dr. Csallány Dezső, megyei múzeumigaz­gató. Jósa András Múzeum Nyit egyháza, Báthori István Mú­zeum Nyírbátor, Kisvárdai Vármúzeum, Vajai Vármú­zeum, Tisza vasvári Vasvári Pál Múzeum, Beregi Múzeurr Vásárosnamény, Szatmári Múzeum Mátészalka, Kölcsey Ferenc Irodalmi Múzeum Szatmárcselce — így sorakoz­nak a múzeumok a megyé­ben. — A Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Iúodalmi Múzeum őszintén szólva, még nem be­rendezett, vontatottan halad­nak a munkák. A követke­zőkben nem törekszünk újabb múzeumok alapítására, a meglévőket akarjuk gazdagí­tani, minden tekintetben mú­zeummá fejleszteni. Különö­sen szépen dolgozott az utób- dí időben a Beregi Tájmúzeum, amely egy év alatt 3 ezernél több leletet gyűjtött össze. Az idei régészeti kutatások szenzációja íróit a szabolcsi ásatásoknál először alkalma­zott elektronikus keresőmü­szer, melyet a Nemzeti Mú­zeumtól kapott meg a me­gye. — Ez a műszer egy méte­res mélységben a legkisebb fémtárgyat, fémdarabot is jelzi. Ásatás előtt végighúz­zuk a föld felett és pontosai megmutatja, hol található ré­gészeti tárgy, hol kell vi­gyázni. Nagyon megkönnyí­tené a régészeti kutatásokai ez a műszer, ha megkaphat­nánk végleg a megyei mű zeumok számára. Eddig soha nem tapasz­talt munkák folynak a me­gyében, becslés szerint száz rus karnagya vállalta. A hat­van tagú együttes mellett húsz tagú kamarakórus meg­alakítását is tervezik. Honismereti szakkör alakul a Művelődési Házban Hárs­falvi Péter főiskolai adjunk­tus vezetésével. A szakkörnek már 14 tagja van. Feldolgozza Nyíregyháza történetét a fel- szabadulástól napjainkig. A szakkör munkájából április 4.-én kiállítást nyitnak és ku­tatásaiból kiadványt készíte­nek. Tizenöt megyénkben élő fafaragó munkájából értékes kiállítás nyílik november 7-én az imdaház nagytermében. A művelődési ház a kiállítók munkáinak értékelésére fővá­rosi zsűrit kért fel és díjazza a kiállított tárgyakat. A kiál­lítás befejezése után megala­kítják a felnőtt fafaragó szak­kört is. A művelődési ház könnyű­zenei csoportja tizenöt tehet­séges táncdalénekes nevelését) képzését végzi. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom