Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1964-09-18 / 219. szám
A hetedik A nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésének, megszilárdulásának ez a történelmi szakasza szorosan összeforr a 3004-es kormányhatározatokkal, amelyek közül 1965 január elsején a hetedik lép hatályba. Maguknak a határozatoknak is külön történelme van már, s ez a hetedik az, amely az eddigiek között a legközvetlenebb módon buzdít segítségével arra, hogy a közös gazdaságok minél több gazdasági és szakmai kérdést, feladatot oldjanak meg saját erejükből. Az eddig érvénybe lépett 3004-eseknek igen sok közük volt ahhoz, hogy megyénk közös gazdaságaiban ma már többségében saját erőgép dolgozik, hogy kialakulhatott sok helyen a saját tenyésztésű jószágállomány, hogy nagyobb ütemben bontakozik az öntözéses termelés, nem is szólva a több száz dohánypajtáról, a sok ezer holdas fiatal gyümölcsösről, a szőlőültetvényekről, az épületberuházásokról. Az utóbbi években sokat javult a tsz-ek vezetése a kihelyezett elnökök, szakemberek, pártmunkások tevékenysége nyomán. A társadalmi ösztöndíjasok nem kis részének az állam biztosítja a költségeket, s már két esztendőn át érkeztek fiatal szakemberek a megyébe, akiknek fizetését szintén a népgazdaság oldja meg. Ez a gazdasági, politikai és szakmai megszilárdítási folyamat ölt testet a 30Ö4/7-es kormányhatározatban is. A talajjavítási, talajvédelmi és víz- rendezési munkáknál, a rét- és legelőjavításnál nagy súlyt fektet a határozat a gazdaságok saját erejére, de kimondja azt is, hogy a tsz-ek állatállományukat elsősorban ■ a közös és a háztáji állatok szaporulatából fejlesszék. Pótlás esetén tehenenként például 5000 forint középlejáratú hitelt kaphat a tsz, és kivétel nélkül minden üsző leellésekor 4000 forint vissza nem térítendő támogatást. Az itatásos borjune- velés kiterjesztése fontosságának megfelelően igen jelentős kedvezményt kapnak a tsz-ek. A gépi munkák díja, a beruházások vissza nem térítendő összegének mértéke továbbra is igen ösztönző a modem gazdaság kialakítására, s minden kedvezménynél megkülönböztetett figyelemben részesülnek a gyenge termelőszövetkezetek. A gyorsabb előrehaladás egyik legfontosabb láncszeme a közös gazdaságok szakmai megszilárdítása. Noha a 3004/7- es határozat csak Utal erre, annál nagyobb súllyal foglalkozik a szakemberellátás új rendszerével az ugyanakkor közzétett másik kormányhatározat. Első és legfontosabb talán az, hogy ez a határozat leszögezi a szakember fogalmát, azokét, akiket a kedvezmények érinthetnek. Hogy csak egyetemet, főiskolát, felsőfokú technikumot végzett szakvezető, legalább mérlegképes könyvelő tartozik a kedvezményezett szakemberek körébe — nagy minőségi ugrás a követelményekben! Csak rendkívüli esetben tekinthető a kedvezmény szempontjából szakembernek a középfokú technikumot végzett egyén. Kidolgozzák a tsz-szakembe- rek javadalmazásának egységes rendszerét, összhangban az állami gazdaságok bérrendszerével. A gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ekben dolgozó szakemberek jövedelemkiegészítése 2500 forintig terjedhet. Nagy súlyt fektet a határozat a szakemberképzésre, utánpótlásra. A gyenge és közepes isiteknél fokozzák az állami támogatás mértékét, hogy saját tagjaik, tagjaik gyermekei köréből kerüljenek ösztöndíjjal felsőfokú oktatási intézményekbe. A kezdő szakembernek, ha öt évi működésre kötelezettséget vállal a tsz-ben 10 000, házastárs esetén 15 000 forint letelepedési segélyt nyújtanak. Mezőgazdászok, könyvelők részére 80 000, fiatal szakemberek részére 90 000 forintig terjedő építési kölcsönt biztosítanak, de lehetőségük van árrá is, hogy gépkocsit vásároljanak 3 éves törlesztésre, a vételár 80 százalékának a meghitelezésével. A 3004-es határozatok által nyújtott lehetőségek igénybe vételével megyénk közös gazdaságai évente sok tízmillió forint kedvezményhez jutottak eddig is, s jutnak később például a íelepítvények termőre fordulásakor. Azonban vannak gondok, amelyek részben számviteli figyelmetlenségből fakadnak: sokszor nem veszik igénybe például az állattenyésztés fejlesztésével járó, ■ a gazdaságot megillető kedvezményeket. Elhanyagol a tsz olyan lehetőséget is, mint amilyen a hideglevegős szénaszárító megépítésével, működtetésével járó kedvezmény. A határozat végrehajtásával kapcsolatos irányelvek hamarosan a közös gazdaságok tudomására jutnak. Ezek tanulmányozása a jövő évi tervek készítése előtt, a bennük levő lehetőségeknek a tervekbe való beillesztése egyik igen fontos feladata valamennyi termelőszövetkezetnek az 1965 év gazdálkodás további szilárdítása érdekében. Samu András Gyors intézkedések az őszi munkák Versenyt kézdeményezetí a nyíregyházi járás Végezzenek csírázfatási próbát a tsz-ek Szüretelik a balul almát a berkeszi Bajcsy-Zsilinszky Tsz-ben, Fotó: Hammel J, Ä megyei mezőgazdasági operatív bizottság legutóbbi ülésén megvitatták az őszi munkákat, feltárták a hiányosságokat, s javaslatokat tettei ezek azonnali megszüntetésére. Az egy héttel korábbi értékelésen megállapították, hogy az őszi mezőgazdasági munkákban — kevés kivétellel — általános elmaradás van. A megyei tanács mezőgazdasági Osztálya azonnal mozgósította a járási szerveket, aminek pár nap alatt megmutatkozott az eredménye: a korábbihoz képest közel kétszeresére nőtt a két műszakban dolgozó traktorok száma. Azonban még ez sem elég: a gépállomásoknak, a tsz-eknek további erőfeszítéseket kell lenniök, hogy a szántógéppark hetven százaléka két műszakban üzemeljen. Erre annál is inkább szükség van, mert az ütemtervhez viszonyítva több ezer holdas az elmaradás az őszi árpa és a rozs vetésésok még a mélyszántásban nem részesített tarló, fokozni kell a burgonya- betakarítás ütemét. A silókukorica betakarításaik gyors befejezésére siló- jmbájnokat csoportosítottak t. A dohány folyamatos töré- : érdekében meg kellett ol- ini a jelentkező zsineggon- ot, de ezen túlmenően fo- ozni szükséges a fermentáló- ak a száraz dohány átvételt, hogy a gazdaságokban elyet biztosítsanak a m®§ jldeken lévő termésnek. A jkorrépa betakarításának teme megfelelő, azonban ar- a van. szükség, hogy elsősor- an a legrosszabb útviszonyok özött lévő vásárosnaményi és sengeri területről szállítsák i a termést Az őszi árpa vetőmagvát központi készletből majdcsak teljes egészében leszállították. s nyolcvan százalékát kiosztották, A rozs és búza elosztása is javult, de még gondok vannak a helyben termelt szokvány rozs vetőmagként való elosztásával A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat e hét végére fejezi be a 220 vagon rozs tisztítását: ezek csiráztatási próbáját pár nap alatt meg kell oldani. Az operatív bizottság felhívta a járási mezőgazdasági osztályok figyelmét: a gazdaságok mintegy 50Ö vagon saját rozs vetőmagjánál szigorúan ellenőrizzék a csíráztatást, ennek eredménye alapján állapítsák meg a szükséges holdrai- kéntj magmennyiséget. A rozs csiraképessége több helyen hetven százalék alatt van! A nitrogénműtrágyának több mint kilencven százaléka, a kálisónak közel kétharmada, a foszfornak még kevesebb mint fele van leszállítva. Az operatív bizottság — noha elsődleges feladata a munkában jelentkező problémák megszüntetése, elhárítta- tása — örömmel karolta fel a nyíregyházi járás közös gazdaságainak őszi versenykezdeményezését, amelyhez a kisvárdai járás már bejelentette csatlakozását. Országos tervpályázat az állattenyésztési munkák gépesítésére A Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési főigazgatósága három, az állattartási munkafolyamatok gépesítésével kapcsolatos témára, országos, titkos terv- pályázatot hirdetett. Az első témára pályázóknak a 300 és annál több férőhelyes tehenészeti telep technológiai munkafolyamatainak komplex gépesítését kell megoldaniuk. A második téma a 150, 300 és 450 kocalétszámú sertéstelep technológiai munkafolyamatainak komplex gépesítését, a harmadik pedig egyes sertéséi szarvasmarha-tartási munkafolyamatok gépesítésének megoldását írja elő, Az első téma 1, 2, 3. díja 15 000, 10 000, illetve 5000 forint, a második témáé 10 000, 0000, illetve 4000 forint, a harmadiké 6000, 4000, illetve 3000 forint. A pályázaton bárki, vagy bármely szakmai csoport több pályatervvel is részt vehet, de minden egyes pályaterv változatot önálló pályázatként kell benyújtani. A pályázati kiírást és a tervezési orogramot az érdeklődők a Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési főigazgatóságán 30 forintért vásárolhatják meg. Ezt az összeget a pályázat benyújtásakor visszafizetik. ÚJ KÖNYV: Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről A szerző rég esedékes feladatot vállalt magára. Elemzése tárgyává tette Magyar- ország második világháborús szerepével foglalkozó, Nyugaton megjelent könyveket, disszidens magyar politikusok és diplomaták emlékiratait. Horthy Miklós és miniszterelnöke, Kállay Miklós emlékiratainak, valamint két horthysta diplomata: Ullein Reviczki Antel és Kertész István munkáinak állításait. Szembesíti _ azokat a tényekkel, a legújabb magyar kutatási eredményekkel így az olvasó nemcsak a disz- szidens politikusok torzításait ismerik meg, hanem a második világháború tényleges menetet, eseményeinek és előzményeinek hiteles rekonstrukcióját is. Ránki a hamisítások leleplezésére felhasználta a horthysta magyar külügyminisztérium ma Londonban található iratanyagát, amelyben több tízezerre tehető a Magyarországra vonatkozó dokumentumok száma. A könyv bizonyítékul ismertet a budapesti német követség titkos jelentéseiből, a német kémszolgálat beszámolóiból, a I nyilasokra vonatkozó iratokból i és a berlini magyar követség feljegyzéseiből is. Mindezek alapján kirajzolódik a második világháború legfontosabb magyar vonatkozású mozzanatainak összefüggése és háttere. Dokumentumok cáfolják a hidegháború szellemében készült kommunista- és szovjetellenes beszámolókat, Horthy és egykori munkatársai történelemhamisító kísérleteit. Tények és torzítások szembesítésének sorozata Ránki György tanulmánya. Érinti a kisantaht-orSzágök ellen folytatott revizionista kampányt, a Dél-Szlovák!át visszacsatoló bécsi döntést, az erdélyi kérdést, Magyarország második Világháborús részvételét, a katonai vereség körülményeit, a horthysta politika és diplomácia két- kulacsos játékát, ügyetlen kiugrási kísérletét. A legérdekesebb, s az egész könyvre jellemző a „Hadüzenet a Szovjetuniónak” című fejezet. Horthy emlékiratában arról igyekezett meggyőzni a nyugati világot, hogy nem szívesen látta Hitler támadását a Szovjetunió ellen. Ezt azonban cáfolja Erdmannsdorff budapesti német követ 1941 április 9-1 jelentése, amely arról értesíti Berlint, hogy a magyar kormányzó a Szovjetunió megtámadását javasolja Németországnak. A háború kérdése június 15-én került a minisztertanács elé. Több miniszter ellenezte, hogy az ország önként csatlakozzék Hitlerékhez és hadseregéhez. Később mégis a háború mellett döntöttek. Horthy emlékiratában azt írta: ő vonakodott, Hitler azonban hadüzenetre kényszerítette. Ezzel szemben Erdmannsdorff táviratában ez áll Horthy reagálásáról: „A kormányzó ismételten megköszönte az általa pompásnak nevezett hír közlését. Hangsúlyozta, hogy huszonkét év óta várt erre a napra (t. i. a Szovjetuniónak megüzent háborúra) és most boldog.” A hadüzenetre Kassa bombázása szolgáltatott ürügyet. Június 28-én három repülőgép jelent rheg a város felett és mintegy huszonhét bombát dobott le. Bárdossy miniszterelnök a hadbalépést bejelentő kommünikét fogalmazta, amikor jelentkezett Krúdy alezredes. Kasea légvédelmi parancsnoka S jelentette, hogy a támadást — ellentétben a német és magyar vezérkar állításával — német gépek hajtották végre. Bárdossyt ez nem Ingatta meg elhatározásában. UUein-Reviczky Antal sajtófőnöknek kijelentette: „mivel a vezérkar szemmel láthatóan megegyezett a németekkel, s azt állítja, hogy a gépek oroszok voltak, hadat üzenünk.” Egyébként is, — hangoztatta —, ha német gépek bombáztak, ez is arra utal, hogy be kell lépni a háborúba, mert ez a németek kívánsága.” Horthy, Ullen-Reviczky és mások állításaival szemben ez a hiteles története a tragikus következményekkel járó hadüzenetnek. Ránki György könyve ezt és a többi fontos eseményt is érdekes, vonzó stílusban, izgalmasan, olvasmányos fejezetekben tárja a közönség elé. 1964. szeptember 18. jr
