Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-17 / 218. szám

Emlékezés Puskás Tivadarra 365 nap — 262 tojás Baromfitenyésztésünk a kiállításon Az újdonságnak számító angol Thorber-féle ketreces tojóhá zban háromszor annyi tyúk helyezhető el, mint a mélyalmos rendszerűben. Az etetés, itatás és trágyakiszáliítás tel­jesen automatizált. fajta értékét a nádudvari Vö- tojóházban. Az etetés, itatós rüs Csillag Tsz. I. díjat nyert, és trágyaszáilítás teljesen gé- és átlagosan 195 tojást tér- pesített. A ketreces tojóház meló tyúkjai nagyon jól nálunk egyelőre meg csak kí- szemléltetik. _ sérlet. Mindenesetre kipro­A helyes állatenyésztés po- báljuk, hogy viszonyaink kö- Iitikai intézkedések eredmé- zött miként válik be. A Lohmann-cég tojóházában a takarmány és ivóvíz 9 képen látható csővezetéken jut cl az automata önetetőkhöz és öu­itat ókhoz. Százhúsz évvel ezelőtt, 1844-ben született Puskás Tivadar, az első telefonköz­pont megalkotója. Általá­ban ez a lényege a róla írott megemlékezéseknek, sőt olykor még az is előfor­dult, hogy — merő tévedés­ből — nem a telefonközpont, hanem a telefon feltaláló­jának nevezik. Ha végiglapozzuk Pus­kás Tivadar életrajz íróinak műveit, az írásokban —ame­lyek rendszerint születési, vagy halálozási évfordulókra íródtak — bizonyos ismétlő­déseket fedezhetünk fel. Ugyanakkor a múló évek arányában — új beállítás­ban, munkásságát egyre tá- gább, átfogóbb körben érté­kelik. Ragaszkodva a legfon­tosabb, Immár kultúrtörté­neti tényékhez, Puskás Ti­vadar érdeme, hogy 1881. május elsején a máj József Attila utcában (akkoriban Fürdő utca 10. alatt) egy harmadik emeleti helyiség­ben forgalomba helyezték az első magyar telefonközpon­tot A berendezés végered­ményben egyszerű volt, a beszélő feleket úgynevezett keresztlemezes váltók kap­csolták össze dugaszotok se­gítségével, amelyeket telefo­nó« kisasszonyok kezeltek. Az elv tehát egyszerű, de a kezelés bonyolult volt, mi­vel a hivó félnek egyrészt a hívott nevét és telefonszá­mát hl be kellett mondania, ugyanakkor semmi sem je­lezte, ha a telefonbeszélge­tést befejezték. Ezek a hát­rányok főleg a telefonkeze­lőt* érintették, mivel fejben kellett tartania minden elő­fizető nevét és telefonszá­mát, — tegyük fel — az ösz- szes vonalon beszéltek, foly­ton meg kellett szakítania a vonalat, hogy megtudja, tart-e még a telefonbeszél­getés: Ha Puskás Tivadar élet­rajzából mai tanulságokat keresünk, elsősorban műsza­ki előrelátását kell kiemel­nünk- Qly korban élt, ami­kor nemcsak Magyarorszá­gon, hanem egész Európá­ban idegenkedtek és furcsá­nak tartották a tengeren tú­Lustán bandukoló lovak vonszolják a tengerivel megrakott szekerei- Ide sárgállik a távolból a górék elé hányt kukoricadomb. A pajtában dohányt fűznek. Ilyenkor -mozgalmas az élet a deaaecseri Dimitrov Tsz központi majorjában. Két kocsi áll egymás mellett Egyik a magtár előtt vetőmagért, a másik a kovácsműhelynél. A magtár előttinek fiatal a kocsisa, a másiké jóval idősebb. A fiatal kovács segít felrakni a szekérre az idősebbnek a gépalkatrészeket. A fiatal kocsis oldaldesz­kát emel fel a zsákok tete­jére. Mikor észreveszi az öreg kocsis így szói: — Megyek már, mert még a mezőgazdasági kiál­lításra indulókat is ki kell vinnem az állomásra. Az idős kocsis feléje for­dul, derekára teszi két ke­zét. ;— A személyszállító ko­csis én vagyok öcsém! Te abba nem kontárkodhatsz befp — mondja, s lehajlik egy újabb ekekapagép al­katrészért, s fellöki a kas- farbiju ér * Másik szekér fordul az Udvarra. Fenn gyereksereg vifiáncol. Egyikük a lovat hajtja. Á párttitkárral meg 11 technika újdonságait. Amikor például Bell bemu­tatta telefonját Erzsébet ki­rálynénak, korabeli újságok riportjai szerint a királyné igen örült a bemutatónak. Bell felkérte, hogy mond­jon néhány szót a mikrofon­ba, a királyné azonban visz- szautasította: „Csak nem be­szélgetek egy dróttal...” — mondta. Puskás Tivadarnak nehéz küzdelmet kellett vív­nia azért, hogy amit előre látott, a telefon szükségsze­rű elterjedését mások is tu­domásul vegyék, elismerjék. Az első telefonközpont­nak alig akadt előfizetője. Bámulatos, hogy például a kereskedelem, a rendőrség, s az államapparátus mennyi­re késlekedett a telefonköz­pont jelentőségének felis­merésében. Az első yonala egy újságnak, a Pesti Hírlap szerkesztőségének volt Bu­dapesten. Ha Puskás Tivadar olyan fajta feltaláló lett volna, mint amilyen az egyébként zseniális Jedlik Ányos volt, aki fiókjában tartogatta ta­lálmányait, hazánkban a te­lefon nyílván külföldi kez­deményezésre vert volna gyökeret. Puskás Tivadar nemcsak a telefonközponttal foglalkozott, nemcsak a tele­fonhírmondó nem is olyan régen megszűnt intézményét tervezte, ós valósította meg, hanem egyéb műszaki új­donságok is lekötötték fi­gyelmét. Német, svéd és amerikai szabadalmai vol­tak, életcélja pedig a hazai műszaki fejlesztés időszerű kérdéseinek felvetése és megoldása volt. Céljai meg­valósításáért küzdött maradi mérnökökkel, veszekedett begyepesedett háztulajdono­sokkal, akik például nem engedték meg, hogy házuk tetejét Puskás „elcsúfítsa” vezetékével. Ebben a harc­ban őrlődött fel és halt meg 1883 márciusában, amikor a telefonközpontnak Budapes­ten már 25Q0 előfizetője volt. Ez a szám az automata tele­fonközpontok bevezetéséig 40 ezerre növekedett. a két kováccsal figyeljük. Egyik' kovács megszólal. — A kocsis már megint felöntött. — Fel — hagyja helyben a titkár bosszúsan. — Pe­dig szóltam a kocsmáros- nak is, hogy ne adjanak már neki. — Még bajt is csinálhat. Autó is elütheti. Ilyenkor ősszel nagyobb a forgalom. Meg szégyen is! Mit mon­danak a többiek, ha látják? — néz kérdőleg a párttit- kárra az ősz hajú kovács­mester. A lovat hajtó fiú az os­toros kúthoz irányítja a szekeret. Égy férfi a do­hánypajta Irányából siető­sen méri lépteit, s közben káromkodik. Forgács, a párttitkár el­siet. Néhány perc múl­va visszajön. — Reggel már nem fog lovat hajtani. Levesszük a kocsiról — mondja —. Más munkára osszuk be, ahol nem lesz módja inni. A két kovács mosolyog. Sárga kétkerekű homokfu­tóval érkezik az elnök, Enyedi József. A párttitkár Népművészeti kiállítás nyílt A megyei háziipari és népi iparművészeti szövet­kezet és a Jósa András Mú­zeum közös rendezésében népművészeti kiállítás nyílt szerdán délben Nyíregyhá­zán. A nagy érdeklődéstől kísért kiállításon bemutat­ják a háziipari szövetke­zet legújabb termékeit, köz­tük a hagyományos pászabi és cigándi szőttest, beregi keresztszemest, amelyeknek készítésével ma már mintegy félezer asszony és leány foglalkozik a megyében, s csupán a belföldi piacok­ra évenként több millió fo­rint értékű árut szállítanak el. A hagyományos garnitú­rák melle.t láthatók az un. formabontással készített, többszín változatú termékek' is, amelyek a modern bú­torokkal berendezett laká­sok szép diszéül szolgálnak. 1960-tól 1135 kislakás épölt a nyíregyházi járásban A falusi kislakásépítkezé­sekről tárgyalt szerdai ülé­sén a Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Megállapították, hogy a járásban egyre több dolgozó épít új családi házat és so­kan veszik igénybe ehhez a kormány által nyújtott ked­vezményeket. Ezt mutatja, hogy csupán az utóbbi négy és fél évben 1135, vagyis egy egész községre való kislakás épült a járásban. 634-gyen vettek igénybe építési köl­csönt kb. 21 millió forint ér­tékben. Az építkezések lebo­nyolításának meggyorsítása céljából a községi tanácsok 760 házhelyet adtak át az OTP-nek értékesítésre. Egyes községekben azonban még így is házhely, másutt épí­tőanyag hiány lassítja a kis­lakás építkezéseket. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága azzal segíti az épít- tetőket, hogy a megyei tervező irodával 8 féle típústervet készíttetett. Orrostalálkozó a falu egészségügyéről ősszel Pécsett országos or­vostalálkozót rendez a nép­front, amelyen a falu egész­ségügyéről tárgyalnak majd a szakemberek. Egyebek kö­zött megvitatják a mezőgaz­dasági balesetek megelőzésé­nek kérdéseit, a mai agroké­mia egészségügyi vonatkozá­sait, a falusi asszonyok és lányok egészségügyi és szo­ciális helyzetét, valamint az egészségvédelem szervezésé­nek feladatait a termelőszö­vetkezetekben. magyarázza neki, hogy mi történt. Csóválja a fejét. ★ A pajta előtt Viléber Mi­hály. a dohányosok vezető­je bajlódik a zsineggel. Lentről nevetés hallatszik. — Jcj kedvük van, pedig három napig, a búcsú miatt, állt a munka — jegyzi meg az elnök. Behúzódunk a felfűzött dohánylevelek közé. Egymás mellett sorjában ülnek a lá­nyok, asszonyok. Ruhájuk zsíros a dohánytól. Csípős, szúrós a ziiíddohány illgta. — Sok van még asszo­nyok? — kérdezi nem kis célzással az elnök, s már a válaszra készül felelni. — Van még jócskán — így egy asszony. — Igen? Mert három na­pig ünnepeltek. Különben már készen lennének. — Esett az eső — yéde- kezik Kiléberné. — Hiába mondtam én is a feleségemnek, hogy most a dohányfűzés az első — panaszkodik Kiléber Mi­hály. — tíem mondom, előtte való nap, pénteken 20 póréval fűzött fel. — De Tyúkonként évente 262 to­jás! Kiváló teljesítmény! A baromfitenyésztési be­mutató nagydíjasai jól szem­léltetik azt az ugrásszerű fej­lődést, amely az állattenyész­tési ágban alig néhány év alatt végbement. Hogy mit fejlődhet csupán két év algtt js a baromfite­nyésztés, az két érdekes szám­mal is lemérhető: az 1962-es kiállításon nagydíjat nyert Alagi Állami Gazdaság fehér Leghorn állományának tyu- konképtj éves termelése 221 tojás volt Az idei kiállítás nagydíjas állománya pedig tyukonkénti 262-es tojáster­meléssel büszkélkedhetik. Milyen baromfifajtát érde­mes tartani a korszerű nagy­üzemben? A kiállítás minde­nekelőtt erre a kérdésre ad egyértelmű választ: ott, ahol a tartási és takarmányozási feltételek megengedik, az egy-. hasznú tojó és húshibridek tartása a célszerű. Rajna-menti hidak A baromfi tenyésztési bemu­tató azonban nem tartja egyedül „üdvözítőnek” az ún. intenzív fejtákat. Felhívja el­lenben a figyelmet arra, hogy ahol a nagy termelőképességű és fokozott igényű fajta neve­lésére nincsenek meg a felté­telek, ott tartsanak igényte­lenebb, de jól termelő barom­fit. Erre a célra a New- Hampshire fajlát ajánlják. E csak nem tudtam vissza­tartói őket. Szép a dohány, s már 14 0Q0 pórét felfűztek. A 36 holdon meglesz a nyolc- mázsás átlaguk. S a ter­més 40 százaléka a dohá­nyospisat iiíeíi. — Csak úgy mellékesként, a dohányból megkeresi egy- egy azt a 7-8000 forintot. Hát még a többé! Ezért aztán könnyen vannak — mond­ja gz elnök, — s maga is elégedett + Lassan esteledik. A kocsi­sok még hordanak. A mag­táros másnapra készíti a vetőmagot. A kovácsmű­helyben is cseng még az üllő. Az irodában vitatkoz­nak, az asszonyqk fűzik a dohányt és viccelődnek. Itt kinn az iroda előtt pedig egy sötétkék melegítés lányka a bejárati ajtóra most ragasztja ki az új moziműsor plakátját. Fiata­lok, idősebbek körülállták. Olvassák. Este filmet vetí­tenek. Ki pihenni tér, ki 01- ziba megy. Erőt gyűjteni másnapra. Farkas Kálmán nyeként egyre több termelő- szövetkezetben foglalkoznak ludtartással. A népgazdaság és a termelőszövetkezetek együttes érdeke, hogy 3 nagy­üzemi ludtartás szélesebb kör­ben elterjedjen I Mi szükséges ahhoz, hogy igazán jövedel­mezővé váljék a ludtartás? Erre ig választ ad a kiállítás. Felhívja a figyelmet a rajna- menti lúdfajtára, amely vi­szonyaink között jól fcigyálik és gazdaságosan térinél. Az ér­deklődők azt is tanulmányoz­hatják, hogyan kell tartani» takarmányozni a ludat. A kiállítás baromfitenyész­tési bemutatóján láthatók azok az épületek, amelyek a korszerű baromfifajták foko­zott igényeit kielégítik. A mostani kiállításon kétféle nagyüzemi tojóházat mutatnak be. Ezek közül 3 termelőszö­vetkezeteknek a mélyalmos, trágyaaknás, etetőláncos, át- folyós önitatóval ellátott to­jóház ajánlható. Ez a tojóház több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben jól vizsgázott. Amíg a csibéből tyúk lesz A hazai baromfitenyésztők zömének szokatlan, újdonság­nak számító, ketreces tojóhá- zat is bemutatnak a kiállítá­son. Az angol Tnorber cég technológiája szerint ebben háromszpr annyi tyúkot lehet tartani, mint bármely más Mi a teendő addig, amíg a csibéből tojótyúk lesz? Ezt mutatják be a kiállítás jéroé- nevejőjébpn» amely elő- és utóneveidéből áll. Ezj; a neve­lőt és technológiát azoknak a gazdaságoknak ajánlják, ahol tojástermelésré nevelik lel a jércéket Nempsak a fajtán múlik... Sok látogatója van a Loj}- mann-cég baromfiházának is. Ez érthető, hiszen a Lohmann- féle barornfifajták Magyaror­szágon jól bevágtak. A kiál­lításon bemutatott baromfi- tartási technológiájuk újszerű, tanulságos és igen látványos. Az érdeklődők hasznos ta­nácsokat kaphatnak itt áz intenzív tojó- és húsijibridek tartásához. Magam is tanúig voltam egy beszélgetésnek, apiikor valaki dicsérte 9 Loh- mann-féíe baromfifajták ki­váló termelőképességét. Áz egyik szaktanácsadó mindjárt meg jegyzete, hogy nem szabad egyedül csak a fajtának tulaj­donítani az eredményi;. A szakszerű takarmányozáson, a korszerű technológián, és nem utolsó sorban a hozzáértésen múlik a siker. Ha bármelyik ezek közül hiányzik, a várt eredmény elmarad. Ügy érzem, ebben mindnyá­jan egyetéi jketünk. Ezt 9 gon­dolatot tükrözi az egész ba- romfitenyésztési bemutató. Ta­nulságnak — gondolom — ez nem is kevés. Dr, Fehér Károly Szluka Emil ŐSZI KÉPEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom