Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
Mesterséges holdkórosság Hárommillió alvajáró az Egyesült Államokban A holdkórosság tanulmányozásában újabban jelentős eredményeket ért el két tudós. Az egyik dr. Jósé Delgado, a Vale Egyetem világhírű neurofizio- lógusa, a másik Jean Delais, a párizsi Szent Anna elmegyógyászati kórház tanára. Dr. Delgado az első tudós, akinek sikerült mesterséges úton hold- kórosságot előidézni. Huzal a koponyában Eljárása a következő: betegének erős hatású altatószert ad be. Balfüle fölött vékony huzalt vezet koponyájába. A huzal végén az agyvelő bal, homloki részében, parányi elektród van, amelyen át elektromos áramot bocsát az alvó agyvelejébe. A percenként száz periódusé váltóáram feszültsége tíz volt. Az elektromos kisüléstől az alvó ember fölkel, és az útjába eső tárgyakat öntudatlanul megkerülve, egyik szobából a másikba bolyong. Később visszafekszik ágyába és nyugodtan alszik tovább. Miközben tehát az altatószer az agyvelő ébresztőközpontját kikapcsolja, az elektromos áram működésbe hozza az agykéreg bizonyos területét. A beteg tudata, a holdkóroséhoz hasonlóan, kettéválik. Egy része tovább alszik, a másik pedig működésbe lép. A beteg jár — kel, mintha ébren volna. Ellentétes agyműködés hasonló A szki- beadott Jean Delais tanár eredményekre jutott, zofréniás betegeinek tophranil serkentőszer hatása néha túl erős volt, és a betegnél nyugtalanságot idézett elő. Hogy valamiképp megnyugtassa őket, erős hatású kábítószert adott be. Az eredmény meglepő volt. A két ellenkező hatású gyógyszer ellentétes agyműködést idéz elő. A beteg mesterséges úton kerül hold- kóros állapotba. Álmában felkel és járkál; A holdkóros állapotot rendszerint túlzott idegfeszültség, vagy súlyos gond idézi elő, és sokkal gyakoribb, mint általában gondolnánk. A betegek nagy része azonban gondosan titkolja állapotát. Hozzávetőleges számítások szerint az f" Amerikai Egyesült Államokban hárommillió holdkóros van, Franciaországban pedig 8Ü0 000. Túlnyomó részük lakásában bolyong, majd visszafekszik ágyába és tovább alszik. De olyanok is vannak, akik ebben az állapotban napi munkájukat folytatják. Azasz- ezonyok például kötnek vagy a mosogatást fejezik be. A férfiak irodai munkájukat folytatják. De olyan esetet is följegyeztek már, hogy a diák fölkel és feladatát készíti, a cipész lábbelit talpal, a kovács pedig az üllőt kalapálja. datában. Az, hogy az agyműködés tudat ellenőrzése nélkül is lehetséges, az utóbbi néhány évtized egyik legjelentősebb lélektani fölfedezése. A holdkóros nem mindig veszti el kapcsolatát a külvilággal. Kaliforniában nemrégiben Marcia Wulner gépkocsijának kormánya mellett ébredt fel. Éjfél után két óra volt. A gépkocsi száz kilométeres sebességgel száguldott Az aszony csak nagyon ritkán szokott vezetni. Rendszerint férje ült a kormánykerék mel lett Amikor végre megállt, kiderült, hogy hatvan kilométerre van lakásától. A dolog válóperrel végződött, mert senki sem alrarta elhinni, hogy álmában ült a kormánykerék mellé, s úgy távozott hazulról. Értékes fölfedezés holdkóros állapotban A holdkórosokkal néha csodálatos dolgok történnek. Álom közben olyan dolgokat fedeznek föl például, amilyenre ébren képtelenek. Otto Levy osztrák fiziológussal is ez történt. Holdkóros állapotban jutott olyan fölfedezés nyitjára, amelyért később Nobel-díjat kapott. Negyven évvel ezelőtt a tudósok azt tartották, hogy a szimpatikus idegrendszer valamilyen inger útján irányítja az emésztőszervek munkáját Levy azt állította, hogy az inger vegyi hatásra jön létre. Ezt azonban be kellett bizonyítania. Egy éjjel, anélkül, hogy felébredt volna, fölkelt, e gépies mozdulattal dolgozószobájába ment. Tollat ragadott és papírra vetette elméletének tudományos megindokolását. A holdkóros állapotban levezetett kísérlet arról szólt, hogy egy béka szívverése nagymértékben fokozható, ha paraszimpatikus idegrendszerét egy másik béka szívizomváladéká- val izgatjuk. Levy másnap hozzálátott a kísérlet gyakorlati levezetéséhez. Teljes mértékben sikerült. Elmélete helyességét ezzel bizonyította. Az egyik legfontosabb hormon, az acetilkolin laboratóriumi előállításához azonban még jó néhány évi munkára volt szüksége. Egy rég letűnt város romjai Régészeti ásatások a Fekete-tenger partján — Egy 2500 éves görög város maradványait tárták tel a szovjet régészek * Képi az ógörög nyelvben kertet jelentett. Ez a neve annak az ősrégi görög városnak is, amelyet nemrégiben ástak ki a Fekete-tenger ésazAzovi- tenger közötti Tamanszk-fél- szigeten. A város a legrégibb görög települések egyike volt ezen a vidéken. Alapítói Mi- lösz szigetéről jutottak oda 2500 évvel ezelőtt. Főképp mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel és halászattal foglalkoztak, a város falain belül azonban, hamarosan kifejlődött és igen magas fokot ért el a kereskedelem és a kézművesipar is. Az ebből az időből Eennmaradt műemlékek arról tanúskodnak, hogy Képi lakosai értékelték és igen nagyra becsülték a szépművészeti alkotásokat. A környező barbár törzsek sorozatos támadásának következtében, majd pedig a hunok pusztításai miatt azonban, a virágzó város hamarosan romhalmazzá vált. A félsziget régészeti leleteinek rendszeres feltárása 1957- ben kezdődött. A munkálatokat egy régészekből álló szakcsoport indította meg, majd két évvel később a moszkvai régészeti múzeum szakemberei is bekapcsolódtak az ásatásokba. Nina Szorokin vezetésével. Az eredményekről Nikolaj Szo- kolyszki számolt be nemrégiben a Szovjet Tudományos Akadémia egy ülésén. Az eddigi leletek szerint Képi város két szinten épült, 25 hektár területen. Az alsó várost a tenger hullámai pusztították el, úgyszólván teljesen. A sziklafal lábánál azonban, amelyre a város felső része épült, számos ősrégi kő- kútra bukkantak, s egyet sikerült teljesen rekonstruálni. A lakosság élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a kisázsiai görög településekkel valamint a görög városállamokkal. Ennek következtében nagy mennyiségű dísztárgy, művészeti kivitelű váza és más műtárgy jutott a városba. Az építkezéshez szükséges anyagot Pantikapeoszböl, a mai Kérésből szerezték be. Saját pénzverdéjük nem volt, így hát a beszerzett áruért mezőgazdasági termékekkel, főképpen szőlővel és borral fizettek. A város az időszámításunk előtt III, és II. századA város véglegesen 1500 évvel ezelőtt pusztult el, nyilván a hunok pusztításainak Következtében. A romok alatt egy elég jól fennmaradt holttestet, valamint 750 kisázsiai eredetű pénzdarabot is találtak. Az egyiken jól kivehető, 322-ben verték. Képi, az egykor virágzó város tehát eltűnt a föld színéről. Helyén sokáig csak legelő volt. Az első újabbkori település, illetve falucska körülbelül 500 évvel ezelőtt keletkezett. A legelőket idővel búzatáblák és más mezőgazdasági növények váltották fék Az ember mégsem robot Az ember a holdkóros állapotban sem válik robottá, nem jár — kel és dolgozik robot módjára. Bár szeme nyitva van, tekintete üres. Járása tétova. Fényt és hangokat nem érzékel. Nevét azonban meghallja, s ha kérdezik esetleg válaszol is. Félelmet nem ismer, fájdalmat nem érez, még ha szúrkálják is. Legkönnyebben úgy ébreszthető fel, hogy szemébe fújunk. A holdkórosnak két egyénisége van. Szellemi képességeinek jó részét megtartja, de ennek nincs tuAz emberi akaraterő csodája Szájával mintáz, fest, gépen ír a kéz nélküli Branko RaJunkovic T ermelőszö vetkezetek figyelem! Fehér fajtájú „téli almára“ augusztus* 20-ig, piros fajtájú „téli almára*4 szeptember 1-ig még köthető értékesítési szerződés, a helyi földművesszövetkezetekkel Ezt a mindössze 120 centiméter magas emberkét joggal nevezhetjük c6odaszülöttnek. Huszonhárom éves, egy Pod- ravska Slatina-i földműves- család gyermeke. Két nappal ezelőtt kiállítást nyitott Növi Sadon, az Ivó Lola Ribar iskolában. 35 makettet állított ki, ismert középületek, kolostorok, Tito szülőháza stb. Kicsinyített mását. Habár mindegyik mű magában is kiváló, nem az a csodálatos, hanem hogy egy kéz nélküli ember készítette őket. Határtalan akarat, életerő, optimizmus eredménye ez a fából, kartonból készített kollekció. A 23 éves Branko születési hiba folytán mindkét keze helyén egy arasznyi csonk van, teste kifejletlen. Testi hiányosságait akaraterejével pótolja, s mivel iskolába nem járhatott. már kilenc éves korában alkotni kezdett Rajzolt, festett, ceruzát vagy ecsetet szorítva fogai közé, majd később kalapácsot vésőt és „építész” lett. Naponta legalább négy órát dolgozott. Leginkább a téli hónapokban szorgoskodik, az év többi szakában pedig kiállításokat szervez, minden külső segítség nélkül. Remekműveknek nevezhető makettjeivel eddig 56 kiállítást rendezett országszerte, s mint mondja, körülbelül 600 000 látogatója volt. Munkái közül főleg a Zica kolostor makettje tűnik ki, amelyen 240 órát dolgozott Branko nemcsak mintáz, barkácsol, hanem gépen is ír, s teljesítménye felér egy amatőr gépíróéval. A szájában tartott kalapáccsal percenként legalább százat üt a billentyűkre. Egy-egy szerszámot a hónaalá szorít, úgy dolgozik vele. Hallani sem akar arról, hogy műkezet szereljenek karjára. Azt mondja nem volna vele olyan finom munkákra képes, mint így. így is mindent el tud végezni, mosdik, öltözködik, fésülködik segítség nélkül. Szakemberek véleménye szerint egyik másik műve néhány százezer dinárt is megér, Branko azonban nem hajlandó eladni egyiket sem. Azt mondja, hogy öreg napjaira tartalékolja őket, addig kiállításainak belépődíjaiból él. A közeljövőben Karlócára szeretne költözködni, s ott állandó kiállítást nyitni* A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat felvételre keres lakatos, hegesztő, mezőgazdasági gépszerelő, segédmunkás dolgozókat. Jelentkezni lehet a Vállalat Munkaügyi Osztályán, Nyíregyháza, Acél utca 2. sz. (3942) A Szabolcs megyei Tejipari vállalat, mátészalkai üzemébe gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt keres felvételre szeptember 1-i belépéssel. Jelentkezés Mátészalka, Vajüzem, üzemvezetőnél. (381) lön! Nyíregyházára a Holland nagycirkusz Jön! augusztus 21, 22, 23, 24 és 25-én jegyek elővételben már válthatók a Színháznál —■ ban élte fénykorát. Itt is, mint a többi boszporuszi településen, magas szintet ért el a keramika, valamint az elefántcsontból és márványból faragott dísztárgyak megmunkálása. 1963-ban a régészek egy kisebb méretű épület maradványaira bukkantak. Megállapították, hogy az időszámításunk előtti II. századból származik, s hogy annak idejét szentélyül szolgált. Az épülel ugyanis számos gipszfigurával és szebbnél szebb márványszobrocskával volt díszítve. Mindez persze elpusztult Egyetlen kivétel a szereleír istennőjének, Vénusznak fél méter magas márványszobra amely a szakemberek véleménye szerint egyike a helér szobrászat legszebb alkotásainak az időszámításunk előtti II. századból. A lelet továbbá azt bizonyítja, hogy Képiben a Vénusz-kultusz minden mái kultusznál erősebb volt. A lelettől nem messze egy szoboralapzatot is találtak az időszámításunk előtti harmadik századból. A hiányos feliral arról tanúskodik, hogy valamelyik keletrómai császár szobra állt rajta. Egy közeli sírboltban pedig egy kis szoborfejre bukkantak, amelyről megállapították, hogy a per- gamoni iskola hatását viseli magán; Az időszámításunk előtti I évszázadban a környező barbár néptörzsek betörései mine gyakoribbá váltak. Végül teljesen kifosztották a várost majd felperzselték. A szentélyek, a márványszobrok é: más dísztárgyak elpusztultak, szétszóródtak. Valóságos csoda, hogy a Vénusz-szobor megmaradt, bár feje letört. A szerencsétlenség után a város ismét felépült valameny- nyire, és még két évszázadon át fennállt. Területe még növekedett is. Üj cserépedényégető kemencék, kisipari műhelyek és néhány nagy borpince épült, amit számos építészeti és régészeti lelet bizonyít. Sok kőbe faragott feliratot is találtak a keletrómai császárok rendeletéivel és más korabeli feljegyzésekkel. álSZfag Állandó pénzforrása. áarxpmfTntltíe&c ÜSZŐ N EVELÉSI i ÉS BIKA-TINÓ iHIZLALÁSli S Z E RZ ő D ÉST1
