Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

Az osztályharc mai problémái hazánkban Jelenleg hazánkban a szo­cializmus építésének második szakaszában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy leraktuk a szo­cializmus alapjait Az alapok lerakása után egyre többször és egyre többen kérdezik: je­lenlegi körülmények között folyik-e egyáltalán osztály­harc és ha igen, milyen for­mában. Az osztályharc meg nem értésének talán az az egyik legfontosabb oka, hogy a szo­cializmus alapjainak leraká­sa után hazánkban megvál­toztak az osztályviszonyok. Ez a változás abban mutat­kozik, hogy felszámoltuk az ellenséges osztályokat. A szocializmus felépítésé­nek megvalósítása és ennek során azoknak az erőknek, akadályoknak a leküzdése, amelyek gátolják előrehala­dásunkat — ebben lehetne egy mondatban kifejezni je­lenlegi körülményeink között az osztályharcot Jelenlegi körülményeink között sem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy ha már ellenséges osztályok nincsenek is, de hatásuk érvényesül, gyakran szívósan továbbgyűrűzik. Az osztályharc a szocializ­mus építésének jelenlegi sza­kaszában is három fő terüle­ten, gazdasági, politikai és ideológiai síkon folyik. Vizs­gáljuk meg először a gazda­sági harc területét A mun­kásosztály gazdasági harca a szocializmus építésének egész időszakában egy új, egy nagy feladat megoldására irányul: a szocialista gazdaság erősí­tésre, a termelés fokozására és a minőség javítására. So. k-in azt gondolják, hogy a gazdasági építés nem osztály- harc. Azzal érvelnek, hogy a termelésben ma már nincs dsztályok közötti ellentét, mint a kapitalizmusban volt és szerintük a termelés az embernek a természet foko­zott meghódításáért vívott harca. Az persze igaz, hogy a szocializmus építésének időszakában a termelés szfé­rájában már nem áll szem­ben egymással burzsoá és proletár. Ugyanakkor azon­ban a gazdasági építés egy­részt harc a szocialista ter­melési viszonyok erősítéséért, másrészt harcot jelent a ter­melőerők fejlesztéséért. Ez a harc, a szocializmus építé­se, a két rendszer harcának keretei között folyik s ez rá­nyomja bélyegét az egész fo­lyamatra. A kapitalizmusban élő dol­gozókra ma a legnagyobb ha­tást a gazdaság terén elért eredményeinkkel gyakorol­hatjuk. Már régen túl va­gyunk azon az időszakon, amikor a szocializmus csak könyvek segítségével hódí­totta meg az emberek szívét és eszét. A szocializmus — Elsősorban a Szovjetunió csaknem félévszázados lé­tén, nagyszerű eredményein keresztül — ma már reális, mindenki által érzékelhető valósággá vált. A szocializ­mus mint világrendszer el­sősorban gazdasági eredmé­nyeivel gyakorolja és kell, hogy gyakorolja a népekre a legnagyobb hatást. A mai helyzetben, amikor minde­nekelőtt a gazdasági erőm múlik a béke biztonsága, sl a szocializmus világméretű győzelme a cél, a gazdasági, építés kapitalizmus elleni: harcot, osztályharcot jelent, i A gazdasági harc azonban nemcsak nemzetközi mére­tekben tekinthető osztály­harcnak. Ahhoz, hogy az em­berek előtt saját országunk­ban véglegesen bebizonyít­suk a szocialista társadalm] rend fölényét a kapitalizmus­sal szemben, elkerülhetetle­nül szükség van a kapitaliz­musénál magasabb életszín­vonalra. Ezt pedig csak a termelés növelésével lehe: biztosítani. így a gazdasági építés sikerei segítik a szo­cializmust építő nép egysé­gének kialakítását Politikai téren az osztály- j harc jelenlegi legfontosabb , feiadaia a néphatalom szí- 1 lárditása és védelmezése. Je­lenlegi körülményeink kö­zött az osztályharchoz még hozzá tartozik az osztályel- lenség elnyomása, ezt azon­ban csak úgy valósíthatjuk meg, ha az adminisztratív fellépést összekapcsoljuk a politikai felvilágosító munká­val. Az osztályharc harmadik területe az ideológiai harc. „Fejlődésünk jelenlegi idő­szakának egyik jellemzője', hogy a politikai harc is gyakran ideológiai formában jelentkezik. A kapitalista it eszmei öröksége — az ellen­séges erők utolsó mentsvára fékezi a szocialista építést” — állapította meg az MSZMP VIII. kongresszusa. Jelenlegi körülményeink között a párt politikai céljainak megvaló­sítása — például a nemzeti egység kialakítása — elsősor­ban szívós ideológiai harcot követel. Igaz, hogy fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában már nincs a szocializmusban ellentétes érdekű osztály,' de a nemzetközi helyzet bonyo­dalmai vagy a belső fejlődés nehézségei kiválthatják az ellenséges társadalmi és ide­ológiai erők aktivitását. Ez megköveteli, hogy az ideoló­gia területén éberek legyünk, kizárólagossá tegyük a szo­cialista eszméket. A szocializmus építésének eddigi eredményei előre vit­ték a polgári és kispolgári gondolkodás elleni harcot is. Ennek ellenére még távolról sem mondhatjuk, hogy a ré­gi világ eszméi, szokásai, er­kölcse már teljesen eltűnt. A szocialista tudat kialakítá­sa, az emberek fejében a ka­pitalista nézetek megszünte­tése az egyik legnehezebb feladat. Az osztályharc egyik fő frontja a jelenlegi körülmények között éppen ezért a kapitalista eszmék, a kapitalista csökevények elle­ni harc. Ennek a harcnak egyik sajátos vonása az, hogy nem egyes emberek ellen fo­lyik, hanem éppen az embe­rekért. Ebből következik, hogy a harc speciális esz­közöket igényel; az érvelés, a meggyőzés, a színvonalas vi­ták eszközét. Amilyen türel­met tanúsítunk azokkal az emberekkel szemben, akik még nem gondolkodnak szo­cialista módon, vagy más vi­lágnézet hívei, olyan kérlel­hetetlennek és határozottnak kell lennünk a helytelen né­zetekkel szemben. Eszmei té­ren nincs és nem is lehet bé­kés egymás mellett élés. Ha röviden össze akar­Elindulhat a szállítmány . **., ' A gépek nem állhatnak —- És az üveg eltűnik — Fő a tisztaság íj munkások között a nyíregyházi konzervgyárban nánk foglalni, hogy a szoci­alizmus teljes felépítéséért vívott harcban, — amely egyben osztályharc is — erő­inket milyen kérdések megol­dására kell összpontosíta­nunk, a következőket mond­hatnánk: A gazdasági építés terüle­tén elsőrendű fontosságú népgazdaságunk tervszerű és’ arányos fejlesztése. Iparunk szerkezetét úgy kell kialakí­tani, hogy az megfeleljen or­szágunk adottságainak és a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásban rejlő lehető, ségeinknek. A szocialista me­zőgazdaság felemelése érde­kében tovább kell szilárdíta­nunk termelőszövetkezetein­ket, emelni kell a mezőgazda- sági munka termelékenységét, alkalmazni kell a tudomány és technika legújabb vívmá­nyait. Tovább kell folytatnunk országunkban a szocialisiá kulturális forradalmat. To­vább kell szilárdítanunuk né­pünk szocialista nemzeti egységét, el kell érni, hogy az emberek egymás közötti viszonyában a szocialista er­kölcs, a szocialista humaniz­mus elvei váljanak uralkodó­vá. A szocializmus teljes fel­építéséért folyó békés alkotó munka védelmében biztosíta­ni kell, hogy erős, ütőképes, a korszerű technika követel­ményeinek megfelelő honvé­delmünk legyen, amely — a többi szocialista ország fegyveres erejével együtt — képes megvédeni hazánkat az imperializmus katonai fe­nyegetéseivel, provokációival szemben. A szocialista országok kö­zötti együttműködés és egy­ség erősítésével, a különbö­ző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése elveinek érvényesíté­séért és a béke fenntartásá­ért folytatott küzdelemmel, a szocializmus teljes felépíté­sében elért eredményeink példaadó erejével hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a bé­ke és a szocializmus erői világszerte gyarapodjanak. E feladatok megoldása megköveteli az osztályharc gazdasági, politikai és ideoló­giai területeinek összekapcso­lását. "Végső soron e felada­tok végrehajtása népünk életszínvonalának, anyagi jó­létének, műveltségének to­vábbi emelésit szolgálja. A szocializmus teljes felépíté­séért folytatott harcunk az ember javára, az emberért folyik. B. M. Mozgalmas az élet a Nyír­egyházi Konzervgyárban. Jó­formán még meg sem szá­radt a festék az üzem falain; már megindult a termelés, így lehetne jellemezni: az üzem építése közben a tér- melés zavartalanul folyik... A gyár udvarára egymás után érkeznek a tehergépko­csik. Villamostargoncával emelik le az uborkávai, zöldbabbal, sárgabarackkal megtelt ládákat és továbbít­ják az üzem feldolgozó csar­nokába. „Elsőnek mi" — Az ország konzervgyárai közül elsőnek valósítottuk meg ezt a szállítási módszert — magyarázza dr. Istvánvi Andor, az áruforgalmi osz­tály vezetője. — Míg az­előtt hat óra alatt raktak ki egy vagon nyersanyagot, most ezt a munkát egy em­ber húsz perc alatt tudja el­végezni. A nyersanyag gyorsan és folyamatosan jut el a hatal­mas, világos üzemcsarnokba. Míg bejutnak a dolgozók, egy sor higiéniai ellenőrzésen mennek keresztül. Hisz -itt legfőbb jelszó: a tisztaság. Az impozáns feldolgozó csal nokban modem gépek zúgnak, s körülöttük fehér­köpenyes nők szorgoskodnak. Zöldbab, sárgabarack és uborka konzerválását vég­zik most a gépek. De mar előkészítik őket a paradi­csom konzerválására is. — Gyorsabban... gyorsab­ban a babbal — hangzik mellettünk Petrovics Anna csoportvezető szavai. — Ke­vés a nyersanyag, az osztá­lyozó gépek nem állhatnak... Használt a bíztató szó, mert a futószalag túlsó vé­géről elégedett mosollyal in­teget egy fiatal barna nő. .Bár új és fiatal üzemről van szó, mégis olyan benyo­mást kelt, mintha sok évi tapasztalatot sürítene. Itt jobb — A kezdeti bizonytalan­ságot már levetkőztük — mondja Bártfai Lajos főmű­vezető. — Ezek a fiatal lá­nyok és asszonyok gyorsan illeszkedtek az új munkakö­rükbe. A futószalagon érkező üve­geket gépek mossák, öblítik. Közben árgus szemek vi­gyázzák nemcsak az esetleges visszamaradó szennyeződést, hanem az üveg hajszálvé­kony repedéseit, csorbulását is. Mert csak olyan üveg ke­rülhet tovább, amely megfe- f lel a követelményeknek. In- i nét az üvegek katonás sor­rendben a töltőgéphez sikia- nak. A töltőgépnél négy fehér­köpenyes nő gumikesztyűvel fürgén egyengetik a zöldba­bot az egyenletesen forgó üvegekbe. Nagy figyelem és mozgékonyság kell ide, mert a gép nem vár... — Azelőtt a Tanárképző Főiskolán dolgoztam — mondja kérdésünkre Farkas Ilona. — Ott is jó volt, a munkámmal meg voltak elé­gedve, de itt jobban érzem magam. Lehet, hogy innét megyek nyugdíjba... Mellette a tizenyolc éves Majoros Erzsébet még csak két hete dolgozik az üzem­ben. — Nagyon oda figyelek minden mozdulatra, mert nem akarok szégyent vallani. Sokat segítenek a munkatárs­nők. Két házasság 1 évben A literes zöldbabbal meg­telt üvegeket tovább szállít­ja a futószalag egy másik csoporthoz, ahol Bereznaí Józsefné és munkatársai friss levet töltenek az üvegbe, fémlemezt tesznek rá, aztán a zárógéphez továbbítják. — Ez az egyik legfonto­sabb munkafolyamat — ma­gyarázza a főművezető. — Ha jói sikerül az üvegek fémzárolása, jó minőségű lesz az áru. A zárógépen Nagy Ilona dolgozik. Nem győzik keze alá rakni az üvegeket. Bete­szi a gépbe, majd a lábával megnyomja az indítót és az üveg eltűnik. Egy gombnyo­másra a gép elengedi és a jól fémzárolt üveget gyors mozdulattal a kosárba teszi. — Ha nincs törés, nincs Ma lejt — mondja a leány. — A legjobb fémzároló lá­nyunk — jegyzi meg a mű­vezető. — A múlt hónapban 1400 forintot kerestem — mondja — most többet várok. Kell a pénz... Lógó hajfürtjét igazítja, nevetve hozzáteszi: — Ebben az évben két há- zaságom lesz. Nemcsak a Vő­legényemmel, hanem az üzemmel is le akarom kötni az életem... 8 óra alatt: IC- vagon A fémlapokkal lezárt üve­gek lyukacsos kosárba kerül­nek — több száz is belefér — majd ügyes emelődaru a sterii ’zálóba szállítja, ahol fajtájuknak megfelelően 90 foktól 118 fok hőmérsékleten sterilizálják. A külső szemlélőnek lát­ványos és bonyolult munka­folyamat a konzerválás. Ve­zetők és munkások azt vall­ják, inkább gyakorlat dolga. Egy műszakban közel 23 ezer üveg konzervált uborkát, zöldbabot és sárgabarackot jegyezhetnek fel az üzem termelési lapjára. Elindulhat a szállítmány a belföldi pia­cokra és exr\rtra. — A napi termelésünk je­lenleg tíz vagon — mondja az áruforgalmi osztályvezető — De ahogy munkába lendü­lünk, úgy fog nőni a terme­lés is. Napi 30—35 vagonra számítunk. A kezdeti nehézségek elle­nére jól indult a konzerv­gyár. jCialakulóban van ai a mag, amely az üzem törzs- gárdájának alapja lehet. Bálint Lajos 241 ifjú nevelő tett esküt tegnap Nyíregyházán Az új pedagógusok felét már a főiskola adta (Munkatársunktól) Szombaton délelőtt kétszáz­negyvenegy fiatal nevelő lett tagja a megye pedagógus tár­sadalmának. Átvette kineve­zését és esküt ^tett 204 általá­nos iskolai tanár, tanító, óvó­nő és 37 középiskolai tanár. A megye kulturális életének igen jelentős eseménye ez; az idén sikerült először elérni, hogy egyetlen képesítés nélkü­li nevelőt sem kell alkalmaz­ni az általános iskolákban. Ebben a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskolának tekintélyes A fontos: az ember Télen nyáron kerékpárral — A% emberek szeretető Dr. Borsy Endre, érdemes orvos Huszonkilenc év az egészség szolgálatában dr. Borsy Endre a KÖJAL- hoz került közegészségügyi ellenőrnek — 1956-ban. Nincs olyan szakkérdés Dr. Borsy Endrét, a KÖJÁL közegészségügyi felügyelőjét három év­tizedes kiváló orvosi munkájáért az „Érde­mes Orvos” kitünte­tésre javasoljuk. Néhány héttel az előter­jesztés után; július 1-én, Semmelweis Ignác születé­sének évfordulóján az egészségügyi miniszter át­adta az „Érdemes Orvos” kitüntetést dr. Borsy Endré­nek. 1935-ben, amikor megsze­rezte orvosi diplomáját, szülőhelyére, Szabolcs me­gyébe kérte magát. Az egyébként is orvosproblémá­val küszködő megye szíve­sen fogadta a fiatal orvost. Kemecsére került — körzeti orvosnak. I Mindig szolgálatkész Kereken húsz évig küz­dött itt a szabolcsi népbe- egség, a gyakori fertőzéses járványok ellen. Télen, nyá­ron kerékpárral rótta az utakat, járt betegeihez. Éj­jel-nappal nyitva áll az ak­kor még hiányosan felszerelt orvosi rendelőjének ajtaja a betegek előtt. Lelkiismere­tes, odaadó munkájának ha­mar híre terjedt, s jöttek gyógyulást keresni hozzá a szomszédos községek bete­gei is. Gyakran látták ab­lakából éjszaka kiszűrődni a gyér lámpafényt — melynél képezte magát, tanult, hogy megismerkedjen a korszerű gyógyítási eljárásokkal. Gyakran keresték éjszaka, hívták egy-egy súlyosabb beteghez. S ő mindig szol­gálatkész volt. Munkájának első elisme­résére 1941-ben került sor: kinevezték az akkor még kemecsei járás tisztiorvosá­nak. Feladata zömmel hi­vatali munka lett volna. De Borsy doktor nem akarta abbahagyni a gyógyító mun­kát. S neki a hivatali elis­merésnél többet jelentett az egyszerű emberek szeretete. Nem találkozott olyan em­berrel, aki ne szorított vol­na kezet vele, s ne mon­dott volna egy-két baráti szót, hálás köszönetét. Nem a pénzért Soha nem törődött a pénz­zel. Nem azért ment or­vosnak, hogy jól keressen, ma is- megmaradt. a kerék­párnál. Nappal dolgozott, este pe­dig bevonult kis szobájába, s tanulmányozta a megye egészségügyi helyzetét, fel­mérte a tennivalókat. A lakosság egészségügyi ellá­tását kívánta megszervezni. Több olyan kezdeményezése volt — a külterületek egészségügyi ellátásával kapcsolatban — amelyet ma már az egész megye terü­letén foganatosítottak. A felszabadulás után újult erővel folytatta mun­káját. Már nemcsak azon fáradozott, hogy a beteg embereket gyógyítsa, ha­nem azon is, hagy megelőz­ze a betegségeket. Előadá­sokat tartott a falusi embe­reknek a leggyakoribb be­tegségekről, azok megelőzé­sének lehetőségeiről. Szám­talanszor hívta össze ta­pasztalatcserére a megye járási tisztiorvosait is. Neve kezdett ismertté válni a megyében. S amikor a kemecsei járás megszűnt, Azóta itt dolgozik, járja a megye községeit, terme­lőszövetkezeteit, s most sem tanul kevesebbet, mint tíz évvel ezelőtt. Széies lá­tókörrel rendelkezik —• vall­ják róla munkatársai — s nem igen akadna olyan szakkérdés, melyre ne tudna válaszolni. Nemcsak ellenőr­zi a termelőszövetkezetek egészségügyi helyzetét, ha­nem sokszor szaktanácso­kat is ad a termelőknek — mezőgazdasági jellegűeket. Ismer minden termelőszö­vetkezetet, mindenhová ré­gi ismerősként kopogtat. Az utóbbi időben már oktató munkát is végez: ta­nítja a fiatal egészségügyi dolgozókat, kollégáit. Elis­merést elismerés követ. Kér­ték igazgató főorvosnak, de nem vállalta el. Jóval na­gyobb lett volna a fizetése, csak akkor meg kellett volna válnia az emberektől. Ő p»edig szeret kapcsolatot tartani velük. Nem is költö­zött be Nyíregyházára. Ke- mecsén lakik, s onnan jár be reggelenként vonattal. Államunk, kormányunk ts jelét adta az elismerésnek: a megyéből idén ő kapta a két „Érdemes Orvos” kitün­tetés közül az egyiket. Román Dénes szerepe van. Az új pedagógu­sok csaknem felét ez az intéz­mény képezte a jövő nemze­dék nevelőjévé. Még ma is nagy hiány van azonban ide­gen nyelvszakos tanárokban és a tanulók számához ké­pest kevés a tanár a periféri­ális középiskolákban is. A most végzett pedagógu­sok az egyetemeknek, főisko­láknak, tanító- és óvónőképző intézeteknek megküldött mun­kahelylista alapján pályáz­tak. Nagyrészük arra a hely­re kapta meg kinevezését, ahová kérte, de voltak, akik kissé csalódottan vették tudo­másul beosztásukat. Az el­osztásnál a legnagyobb gon­dot a megyeszékhelyre irányu­ló kérelmek okozták. Az idén is az abszolút igazságot igye­kezett érvényesíteni a megyei tanács művelődési osztálya és a fiatal pedagógusok elosztá­sánál elsődleges szempont a pályázó szocális helyzete és a helyi adottságok koordinálá­sa volt. A fiatal nevelők kö­zül nyíregyházi státust mind­össze hét középiskolai tanár kapott. Az új tanerők minél jobb szociális ellátásáról a megyei tanács művelődési osztálya és a pedagógus szakszervezet- kö­zösen gondoskodott. Számta­lan helyen megoldották a pá­lyakezdők lakásgondjait, segí­tettek étkeztetésük megszerve- sében. Az elmúlt évben és az idén is három-hárommillió forintot költöttek megyénkben pedagóguslakás vásárlásra. Eb­ből az összegből főképpen az általános iskolák tantestüle­teit látták el lakással. A Mű­velődésügyi Minisztérjum cél­hitelt biztosított lakásépítés­re, és az OTP hitelakciója is segíti az építkező nevelőket. Az utóbbit azonban osak á já­rási székhelyeken élő tanítók* tanárok tudják igénybe ven­ni, mert csak ezeken a helye­ken van egyelőre lehetőség szövetkezeti lakások építésé­re. Az új pedagóguslakáso­kat elsősorban a régebben végzettek kapták. Azoknak az új nevelőknek, akiknek még nem jutott lakás, az iskola* igazgatói megfelelő albérleti szobát szereznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom