Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-23 / 197. szám
Bútorlapgyártó üzemet kap Myíre^yliáza Nagy Józsefné könnyűipari miniszter nyilatkozata a lakosság fogyasztói igényeinek alakulásáról és az új vidéki könnyűipari üzemekről a közeli egy-két esztendőben és milyen gyártási profillal, könnyűipari üzem? VÁLASZ: Iparosítási programunkban, új üzemegységek létesítésében, üzembővitásben már eddig is érvényesült az az irányzat, hogy a vidéket munkaalkalommal kell ellátni. Ilyen elgondolás alapján létesült a ceglédi, békéscsabai, szentesi, bácsalmási és ózdi ruhagyári telep. Ezzel a céllal indítottuk meg a Győri Kötöttkesztyűgyár celldömölki, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat Szekszárdi, a Pécsi Kesztyűgyár siklósi, a Szombathelyi Cipőgyár körmendi telepét Az idei és a harmadik ötéves tervünkben előirányzott mintegy 40 új létesítmény zöme is vidéki lesz, iÉpül 790 milliós költséggel a Dunaújvárosi Papírgyár, a közeljövőben kezdik el — 150 milliós költséggel — a Nagylaki Bútorlapgyár építést. Ugyancsak bútorlapgyártó üzem létesül majd Nyíregyházán. A nagy üzembővítések is legnagyobb részt vidéken történnek. Több mint 400 millió forintot költünk a Szegedi Textilművek bővítésére és mintegy 70 millió forintos költséggel korszerűsítjük a Szegedi Kenderfonógyárat. Sorolhatnánk tovább a terveinkben szereplő nyomdák, papírgyárak, és egyéb iparágakhoz tartozó üzemek bővítését, létesítését, amelyek mind a vidéki dolgozók jobb életkörülményeit biztosítják; azzal is, hogy munkaalkalmat adnak s azzal is, hogy termékeik a város és a falu árubőségét szolgálják, — fejezte be tudósítónknak adott nyilatkozatát Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Badapesö fcudösítóalc felkereste Nagy Józsefné könnyűipari minisztert és a szakembereket és fogyasztókat egyaránt érdeklődő kérdéseket tett fel neki. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a válaszokat. Kérdési Az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán sok szó esett — a belkereskedelmi miniszter beszámolója kapcsán — a kereskedelem és az ipar együttműködéséről, kapcsolataik további javításának szükségességéről. Hogyan látja ezt a kérdést a miniszternő? VÁLASZ: A könnyűipar és a belkereskedelem között évek óta kielégítő kapcsolat alakult ki. A tervezés időszakában immár egy évtizede közös programtárgyalásokat folytatunk. Ezek során megállapítjuk, hogy mit gyártunk és mit szállítunk a belföldi fogyasztóknak: Ha szűk kapacitásról vagy hiánycikkről van szó, szinte gyártmányonként határozunk. Ugyanúgy megállapodunk például abban is, hogy a szezoncikkeket, vagy az új gyártmányokat milyen ütemben szállítjuk. Ezeken a tárgyalásokon beszéljük meg a minőségjavító intézkedéseket, * csomagolás fejlesztését, hogy a jó minőségű áru szebb köntösben kerüljön a vevő elé. Az éves terv végrehajtása során igyekszünk az ipari és a kereskedelmi vállalatok között közvetlen kapcsolatot kiépíteni. A legtöbb iparágban a megrendeléseket ma már nem a központi szervek adják fel, hanem az új, átszervezett vállalatok. A kereskedelmi szakemberek így a piackutatásokon, az árubemutatókon ta- : pasztáit jogos igényeket közvetlenül a vállalatokhoz továbbíthatják. Mi természetesen igyekszünk éves terveinket. — tekintetbe véve anyag- készleteinket és kapacitásainkat — a vevők kívánságai szerint rugalmasan megváltoztatni. Mód van arra tehát, hogy szükség esetén eltérjünk éves megállapodásainktól is. Mindez persze, nem jelenti azt, r— mint ahogy az ország- gyűlésen elhangzott referátumból és a hozzászólásokból is kitűnt —, hogy a kereslet és kínálat, a termelés és a fogyasztás teljes összhangját már megteremtettük. Ezt még sok tényező gátolja, így az ipar anyagellátási nehézségei, a kereskedelem nem mindig helyes keresletfelmérése, az ipar egyenlőtlen szállítása, az új gyártmányok nehézkes bevezetése, de igen jelentősen korlátozza a szükséglet megfelelő kielégítését a raktárhiány is. A Könnyűipari Minisztérium kollégiuma éppen az elmúlt hetekben tárgyalta a gyártmányfej lejtési intézkedéseket; az új gyártmányok bevezetésével és a gyártmányfejlesztés irányításával kapcsolatos minisztériumi feladatok rendjét. A cél az volt, hogy az új gyártmányok körüli huzavonát megszüntessük és anyagilag is érdekeltté tegyük a vállalatokat új termékek gyártásában. A minisztérium kezdeményezésére, a vállalatok, hosszabb, féléves és éves szállítási szerződéseket kötnek a belkereskedelemmel és ezáltal is segítik a folyamatos áruellátást. Ezek a szerződések megakadályozzák. hogy alapvető, nélkülözhetetlen könnyűipari fogyasztási cikkekben, például szandálokban, bizonyos fajta ruhaneműéiben, ingekben, gyermekcipőkben stb. hiány lépjen fel. Az ipar és a kereskedelem jó kapcsolatainak kiépítéséhez hozzátartozik az is, hogy a kereskedelem, amely közvetlenül ismeri a fogyasztók igényét, kifogásait, a fellépő esetleges áruhányt, alaposabb piac- kutatási tanulmányok, pontosabb igényfelmérés alapján juttassa el kívánságait az iparhoz. Mi pedig — lehetőségeink szerint, — igyekszünk az igényeket kielégíteni. Kérdés: A gazdasági ‘árcák közül a könnyű- ; párnák van a legközvetlenebb kapcsolata a lakossággal. A fogyasztói kívánságok, a divat alakulása befolyásolja az ipart, az pedig — áruin keresztül — ízlésalkotó hatással van a vevőkre, a közönségre. Egészségesen alaknk-e ez a két folyamat? ' VÁLASZ: A könnyűiparnak nincs olyan közvetlen kapcsolata a lakossággal, mint a kereskedelemnek, ahol az eladó naponta találkozik a vevővel. Amikor azonban használatba kerülnek a könnyűipar termékei, azok jó vagy rossz minősége szabja meg a fogyasztónak az iparról kialakult véleményét. A könnyűipari cikkek jó minősége mindennapi életünkben okozhat örömet, de hibái bosszúságot is. A fogyasztók véleménye, kívánsága befolyásolja az ipar termelését, hiszen nem célunk raktárra termelni, sőt szigorú jogszabály van arra, hogy vállalataink csak előre megrendelt árut termelhetnek. A divat alakulása — vagy azt is mondhatnánk, szeszélye — befolyásolja az ipar termelését, ha nálunk nem is annyira, - mint a kapitalista országokban. Mi magunk is igyekszünk a divatot . befolyásolni, az emberek ízlését és szépérzékét nevelni. Több éve működik a tárcán belül a divattanács, újabban a gyártmányfejlesztési és divatbizottság, amelynek tagjai: a minisztérium, az iparművészeti-, és a nőtanács képviselője, valamint a kereskedelmi és iparvállalatok szakemberei. A bizottság félévenként kiadott, a közös vita alapján kialakult, a divatirányzatot összefolaló könyve utat mutat mind a nagyvállalatok divattervezőinek, mind a tanácsi vállalatoknak és a kereskedelemnek is. Az utolsó években sok volt a panasz, hogy a különleges méretű vásárlók nem találtak megfelelő ruházati cikkeket. Ennek a hiánynak pótlására a Ruházati Mintatervező Vállalat 1962. óta gyűjti az adatokat. hogy a megfelelő méretezést kialakítsa. 53 ezer férfit, nőt, leányt mértek meg és a részletesen kidolgozott mérettáblázat 88 férfi, 92 női, 96 leány és 102 fiú testalkatának megfelelő méretet alakított ki. Ennek alapján konfekció vállalataink már különböző méretállású ruházati cikkeket gyártanak, hogy minden-igényt kielégíthessenek. Kérdés: Milyen tapasztalatai vannak a minisztériumnak a vidéki lakosság fogyasztói igényeinek alakulásáról — a könnyűipar szempontjából? VALASZ: Ma már a televízió, a rádió, a kultúrházak hálózatának fejlődése, a közlekedés javulása következtében a falusi lakosság gyorsan reagál a változásokra, és ezért nem évek, hónapok, hanem napok kérdése, hogy a városban tért hódító, új alapanyagú, divatos cikkeket falun is keressék. A nagy lakásépítkezések nyomán nemcsak számolunk ezzel a változással, hanem segítjük is a falusi lakosság ilyen irányú fejlődését. Az elmúlt években és az idén 16 nagy vidéki városban tartott több napos divatbemutatót. a Ruházati Mintatervező Vállalat, több ízben ízlésnevelő előadásokkal egybekötve. A vidéki áruházak és szövetkezeti boltok programjában gyakran szerepelnek lakberendezési kiállítások is. A fejlődés arra vezetett, hogy — egy-két, a mezőgazda- sági munkát érintő cikket kivéve — ma már nem gyártunk mást a falusi és mást a városi lakosságnak. A Ruházati Mintatervező Vállalat rendszeresen foglalkozik mezőgazdasági munkaruha tervezésével, és a KGST keretén belül működő öltözködési állandó bizottság munkájában is fontos témaként szerepel a mezőgazdasági munkaruha. 1962—63- ban férfi mezőgazdasági gépTapasztalatcserék, ankétek, kiállítások Újítók klubja alakult Mátészalkán Újítók klubja alakult a közelmúltban Mátészalkán a Szatmárvidéki Faipari Vállalat, a Nyírbátori Vastömeg- cikkipari Vállalat, a Mátészalkai Sütőipari Vállalat legjobb újítói kezdeményezésére. Az érintett vállalatok előtt ezzel új lehetőség nyílt: együttműködés a kivitelezésben. a megoldásban és az újítások elterjesztésében. A klubban partnerekre, társakra talál az az úiító is. akinek munkahelyén jelenleg hiányoznak a javaslata kivíte’ezésé-- hez szükséges tárgyi feltételek, anyag, gép, kellő szakismeret. A klubélet érdekesnek ígérkerik, így havonta más- . más üzembe tapasztalatcsere- látogatást szerveznek, negyedévenként ankétot, ezenkívül,, szakkönyvek vásárlását, filmvetítéseket terveznek. A megyénkben eddig egye-'" dűli klub népszerűsítését fog- ’’ ja szolgálni az évenként meg- . rendezendő kiállítás. . Másfél milliós népművészeti export Szabolcsból Kilencmillió négyszázhúszezer forintra teljesítette első félévi tervét a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. A szövetkezetben már évek óta a népművészeti munkák kerültek előnybe, annál is inkább, mivel ezek komoly exportcikkeket képeznek. Az év első hat hónapjában egymillió 315 ezer forint értékű népművészeti munka jutott el Nyíregyházáról több nyugati államba, az NSZK-ba, Svájcba, Ausztriába, Svédországba, Olaszországba — zömmel a beregi keresztszemes kézimunkából és a paszabi' nép- ' művészeti szőttesből. Több ezer kesztyű, kézimunka, szőnyeg, kisruha is került a nyü- ' gáti vásárlóközönséghez. Az év második felében jó-* lentősen növekszik az export-i ra kerülő munkák száma. Szeptember 30-ig mintegy másfél milliós megrendelésük van. Még az idén megkezdik a tiszalöki sütőüzem építését Ez év tavaszán leégett a tiszalöki, napi százmázsás kapacitású sütőüzem. Nagy erőfeszítést tesznek most . az egyébként is szűk kapacitású nyíregyházi sütőüzemek, hogy p nyolcezer lakosú községnek biztosítsák a kenyeret. A megyei tanács vb. ipari osztálya, az illetékes szervekkel nyomban megindította a t--''válást az üzem felépítésére. Soltész Béla, a Tervező Iroda vezetője elmondta, hogy bár a megkötött szerződés szeptember 15-i határidőt jelöl meg. már e hónap Végére ' elkészülnek a tervezéssel, amit .sürgősen átadnak a ki- yiie'ező vállalatnak. Jeszenszki Istyán, az Építő és Szerelő Vállalat főépítés-, vezetője szerint az egymilliós költségű sütőüzem építését , még az ősz folyamán megkezdik. Nézzük a két felvételt» s legtöbben így kérdezzük ön- ihagunktól: ez Nyíregyháza? Erre gondolunk a roggyant tetejű, náddal fedett ház, és ezen tűnődünk a világvárosokat idéző új negyed láttán. Két kép, két világ. Hiszen az Oszőlö utca végén levő sötét ablakú tákolmány, mint emlékeztető, eszünkbe juttatja fiatal városunk nem is oly régmúltjtt. Azt az időt, mikor egész utcasorok ékeskedtek a szegénység jelképével: a vert fallal és a náddal, a szalmával. Azokat az éveket, amikor a nádtető alá fészkelt nincstelenek azzal vigasztalódtak, hogy a lopott pénzből épült polgármesteri villa kerítésére éjnek idején felmázolták a LOPTA-lak szót. Évtizedek peregtek le az idő homokóráján, de a vertfalak maradtak. legfeljebb a nádat, a szalmát újították rajtuk ötévenként. Miközben gyönyörködünk az új városnegyed panorámájában, jól tudjuk: ez még nem az egész Nyíregyháza, hiszen a toronyházak, a közművesített lakások mellett találni még itt is a városszélen nádtetőt. De ezek a palotaszerű új lakótömbök gyors ütemben szorítják ki a földszintes, ütött-kopott házakat, adnak igazán városi képet a 125 éves városnak. Aki ma elindul a pályaudvar elöl, hogy bejárja a városkapu környékét, „bennszülött” létére ii meghökken. Az utóbbi években beépült valamennyi üres telek, s ma már szanálással• kell helyet adni" az újabb épületeknek. ; / Változik, egyre tetszetősébb Nyíregyháza látképe. A tervezett gyorsabb ütemű -építkezés pedig még előbbre hoz- - za az utolsó nádtetős házalt eltűnését. ----A. S. Foto: Hammel L kezelőknek, tehenészeknek, női kertészeti dolgozóknak terveztek téli-nyári öltözéket és készítettek munkaruhát, általános mezőgazdasági munkához. Vállalataink általában mesz- szemenően figyelembe veszik a mezőgazdaság érdekeit. Most fejeződött be az aratás. Az ipar figyelemmel kísérte a felmerülő nehézségeket, a gátló körülményeket és igyekezett segíteni így pl. a kender, juta és textiliparban a szőni tudó műszaki és adminisztratív dolgozók is a gépek mellé álltak a hiányzó szövők helyett, hogy elég zsák legyen a learatott gabonához. S a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szegedi fonógyárában vasárnaponként is dolgoztak és gondosan ügyeltek arra, hogy naponta elszállítsák a megrendelt bálakötözőket, arató- kévekötözőket. (A Rostkikészítő Vállalat nagylaki gyára ebből a cikkből 50 tonnával túl is teljesítette a tervét.) De ugyanúgy szívügye volt az iparnak az ékszíj alapanyag-ellátás. Ebből a cikkből a szegedi gyár napi 1000 négyzetmétert szállított és a Lenfonó és Szövőipari Vállalat terven felül heti 4000 négyzetmétert ad október 15-ig a mezőgazdaságnak. Kérdés: Az ipartele- Pülés aránytalanságainak felszámolása ho.sz- szabb távra szóló fontos kormányzati feladat. A vidék — részben teljesen űj, részben fővárosi üzemek áttelepítése révén — egyre több ipari gyárat, üzemet kap. Mi a helyzet e téren a könnyűinari tárca szempontjából? A tervek szerint hol épül (vagy nyílik meg) jövőre, illetve Házak és HAZAK.
