Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
Alkotmányunk ünnepére íita: Dr. Fekszi István Jk gyár dolgozó nép egyik legnagyobb Bnnepe. 15 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án életbe lépett népköztársaságunk alapokmánya, a dolgozó nép alkotmánya. Azóta évről évre megünnepli népünk népi demokratikus forradalmunk e nagyszerű vívmányát, amely kifejezője annak a nagy társadalmi, gazdasági és politikai átalakülásnak, arnely hazánkban a felszabadulás után végbement. A magyar feudális és bur- zsoá urak gyakran szerették hangoztatni, hogy Magyar- országnak ezeréves alkotmánya van, s ez az alkotmány az egész magyar nemzeté. Ez azonban nem volt igaz, mert az úgynevezett „ezeréves alkotmány” a kizsákmányoló, elnyomó urak érdekeit védte, nem pedig az elnyomott és kizsákmányolt dolgozókét; A magyar dolgozó nép első alkotmánya 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején született meg, amely először jelentette ki ebben az országban a nagyszerű álmokat betetőző jelszót: „Minden hatalom a dolgozó népé”. A Tanácsköztársaságot azonban a külső és belső ellenség túlereje leverte. Az ezt követő Horthy fasizmus ideje alatt ismét alkotmány nélkül maradt a magyar dolgozó nép mindaddig, míg a magyar munkásosztály a dicsőséges szovjet hadsereg segítségével ismét kezébe nem ragadta _ most már véglegesen — a hatalmat. Azok, akik végig élték a második világháborút, a fasizmus vandál pusztításait, akik látták a szovjet katonák elszántságát és bátorságát a fasizmus elleni harcban, s akik éltek a Horthy fasizmus népelnyomó uralma alatt, azok tudják, mit jelent a magyar munkásosztály és az egész dolgozó nép számára az alkotmány. Azok tudják, hogy mennyi harc, mennyi küzdelem és önfeláldozás árán értük el, hogy megszülethetett dolgozó népünk alkotmánya. Mit jelent a magyar dolgozó nép számára az alkotmány? Jelenti azt, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, és ebben az államban minden hatalom a dolgozó népé, „A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat.” „A Magyar Népköztársaság állama harcol • az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit, a szocialista építésre.” „Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.” zekben a paragrafusokban ott tükröződik az a történelmi jelentőségű változás, amely a magyar történelemnek új utat szabott, és nemzetünk előtt az anyagi, szociális és kulturális felemelkedés eddig soha nem tapasztalt távlatait nyitotta meg. A magyar dolgozó nép történelme folyamán sokat küzdött sorsa jobbraíordulásáért, a hatalomért. Népünknek mindig két ellenséges erővel kellett szembeszállnia: egyrészt a külső reakció, másrészt saját elnyomói ellen. A hatalomért vívott harc történelmünk tanulsága szerint csak akkor vezetett eredményre, amikor a magyar munkás- osztály, pártja vezetésével kezébe vette a forradalmi harc irányítását. A Szovjetunió győzelmes, hazánkat is felszabadító harca megadta népünk számára a lehetőséget, hogy megteremtse a népi hatalmat, es véglegesen felszámolja a kapitalista uralmat. Népünk, munkásosztályunk vezetésével élt is ezzel a lehetőséggel. Népköztársaságunkban a hatalom szilárdan a munkástése e mellett azért is jelentős, mert kedvező irányban változtatja meg a megye gazdasági arculatát és erőteljesen hat megyénk mezőgazdaságának fejlődésére is. Gyökeres változás következett be dolgozó parasztságunk életében is. Megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése, amelynek következlé- ben új alapokra helyeződött mezőgazdasági termelésünk. Termelőszövetkezeteink .évről, évre nagyobb gazdasági eredményeket tudnak felmutatni; ez a munka szervezésének, a termelőszövetkezet vezetésének, megszilárdulásának a Következménye. Termelőszövetkezeti parasztságunk egyre világosabban látja, hogy a falu életében végbement alapvető változások, a falusi lakosság gazdasági és kulturális felemelkedése saját munkájuknak eredményeként következik be. Mindaz az eredmény, amit megyénk községeiben fel tudunk mutatni, annak köszönhető, hogy pártunk következetesen juttatts érvényre a munkás—pa raszt szövetség lenin; elveit, s e tanításokat ét útmutatásokat a munkásosztályhoz hasonlóan, helyesei követi termelőszövetkezeti parasztságunk is. Tudjuk, hogj a mezőgazdasági termelés számtalan tényező befolyásol ja, de az évről évre megismét lődő aszályos időjárás ellenéri is magasabb termésátlagoka tudunk elérni, mint a régi kis ü2emi termeléssel elértek. ugusztus 20-a nemcsal A az alkotmány, hanen egyben az új kenyér ün nepe is. Az az acélos búza amely adja az életet adó ke nyeret, ez évben már az égés országban a szövetkezetek kö zös tábláin termett. Ezért a az új kenyér, amelyet terme lőszövetkezeti tagjaink augusz tus 20-án megszegnek, egybei szimbóluma is népünk össze fogásának; a munkás—parasz szövetség éltető-teremtő ereje. E nagy népi összefogásnak és a dolgozó nép hatalmának köszönhető az, hogy megyénk falvai, a felszabadulás óta, de különösen az alkotmány létrejötte óta többet fejlődtek mint az elmúlt társadalmi rendszerben évszázadok alatt. 1983. évben villamosították Aporliget községünket, ezzel a megye valamennyi községe villanyt kapott. Minden községben van iskola, egészséges ivóvízű kút, sőt törpe vízierőműveket létesítünk, hogy közelebb kerüljön a lakossághoz a jó ivóvíz. A község lakossága azonban nemcsak Igényli a magasabb kultúrát és a jobb egészségügyi ellátását, hanem igyekszik saját erejéből is erőfeszítéseket tenni ezek megvalósítása érdekében. Ezt bizonyítja az, hogy megyénk községei saját erejükből számtalan iskolai tantermet, óvodát, fúrott kutat, orvosi rendelőt, kuitúrházat és járdát építettek. E nagyszerű eredmények ellenére is jelentkeznek még igények, s további erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy megyénk falvai tovább fejlődjenek. Ehhez viszont az szükséges, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk minden Igyekezetével törekedjen a magasabb terméseredmények elérésére, a termelőszövetkezeti munkafegyelem megszilárdítására, a tagság közötti összhang és együttműködés megteremtésére. Alkotmányunk ünnepén büszkén és tiszta szívvel jelenthetjük ki, hogy a felszabadulás óta eltelt időszakban, országunk — és ezen belül megyénk — igen sokat fejlődött. Az elmúlt másfél évtized alatt, munkásosztályunk vezetése mellett, népi államunk többet tett a dolgozó nép fel- emelkedéséért, mint a régi rend urai hosszú évszázadokon keresztül. Ez a felemelkedés nemcsak gazdasági, hanem kulturális, szociális és egészA nyíregyházi tüdőszanatőrlu m parkrészlete ségügyi téren is jelentkezik. Megyénk kulturális területen az ország legelhanyagoltabb része volt. Itt volt a legalacsonyabb az iskoláztatási szint. Itt élt a legtöbb analfabéta. A nagybirtokokon éle cselédség kultúráról nem is álmodhatott. Örültek ha a gyermekeik az írással, olvasással megismerkedtek. A lakosság igen szűkös anyagi helyzete miatt nem voltak meg az iskolába való járás legelemibb lehetőségei sem, de az oktacás tárgyi, személyi feltételei is hiányoztak. Ezt csak 1—2 számadattal kívánom bizonyítani. 1945-ben 1390 nevelő volt megyénkben, s ma már 4051-re emelkedett a nevelők száma. Megyénkben a felszabadulás előtt 11 középiskola volt. Ez a szám 25-re emelkedett. A középiskoláit között olyan intézmények is vannak, mint a technikumok és szakközépiskolák, amelyek az általános műveltség mellett szakmai képzettséget is adnak. Közel került a középiskola a tanulók lakóhelyéhez. Olyan helyen építettünk középiskolákat a járási székhelyeken kívül, mint Mándok, Nagyecsed, Uj- fehértó, Ibrány, Vencsellő. Létrejöttek a középiskolák mellett a diákotthonok, kollégiumok, amelyekben a legrászorultabbak kapnak igen kedvezményes térítésért teljes ellátást. A szocialista kultúrforra- dalom egyre erőteljesebben bontakozik ki. Nemcsak az iskoláskorban lévő gyermekek, hanem a felnőtt lakosság tíz és tízezrei tanulnak, és szereznek magasabb képesítést, nagyobb műveltséget alkotmányunk szellemének megfelelően. Ezzel növekszik tudásuk, szélesedik látókörük és ez az alapja a magasabb színvonalú eredményes munkának is. A magasabb műveltség megszervezésének elősegítését szolgálja a megyénkben lévő 355 könyvtár is. A könyvtárban lévő könyvek olvasóinak száma állandóan igyekszik pótolni tudásban is a lemaradást, mert tudja, hogy a szocialista társadalmat felépíteni csak képzett emberek képesek. Erőnket csak növeli az a tudat, hogy hazánk a szocialista, táborhoz tartozik. Ezegyi ben kötelezi is dolgozó népünket arra, hogy munkájával, politikai állásfoglalásával kifejezésre juttassa hovatartozását és erősítse a szocialista tábor egységét. A béke megvédésének ügye számunkra nem közömbös. A szocializmus építése, életszínvonalunk növelése nyugodt és békés körülményeket követel meg, s ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha a békeharcban szilárdan együtt haladunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A szocialista tábor békés szándékának és eredményeinek köszönhető, hogy nem robbant ki egy újabb világháború. Minden eredmény, amelyet a szocialista tábor fel tud mutatni, nagyszerű biztatás népünk békés alkotó munkájához, a szocializmus teljes felépítéséhez. Ezen a szép augusztusi ünnepen hálával és szeretettel gondolunk a nagy szovjet népre, annak hős fiaira, akik győzelmes harc és nagy áldozatok árán teremtették meg népünk szabadságát, annak az alapját, hogy élni tudjunk a szabadsággal. Es ezen a napon köszöntjük szorgalmas, dolgos munkásainkat, parasztságunkat, az értelmiséget, egész dolgozó népünket, amely munkájával napról napra kemény küzdelemben valósítja meg alkotmányunk tételeit. Ü nnepeljük a dolgos napok munkájának eredményeit, élvezzük annak gyümölcsét. Pihenjük ki a munka fáradalmait, vagy dolgozzunk ott, ahol megkövül teli a munka, hogy aztán még jobb kedvvel, újabb erővel építsük a boldogabb jövőt. amelyet pártunk VIII. kongresszusának határozatai kijelöltek. Hazánkban felszámoltuk a kizsákmányolást, megszüntettük a kizsákmányolás lehetőségét. Társadalmunkban ma már nincs olyan osztály vagy réteg, amely mások munkájának kisajátításából élne. A termelési eszközök a nép tulajdonába kerültek, és a termelt javak is az egész nép érdekében kerülnek felhasználásra. Megnőtt hazánkban a munka becsülete. Ma már nem szégyen, hanem dicsőség dolgozni, s még nagyobb dicsőség jól dolgozni. Alkotmányunk szerint a munka nemcsak jog, hanem kötelesség is. Alkotmá. nyunk jelentőségét és tartalmát akkor értjük meg igazai, ha visszagondolunk arra, hogy a múlt társadalmi rendszerben megyénk területén is több tízezerre volt tehető a munkanélküliek száma. Jövőjük azonban nem volt biztos még azoknak sem, akik munkában álltak, mert a földbirtokosi önkény, vagy a tőkés személye miatt állandóan fenyegetett a munkanélküliség réme. Népi államunk alkotmánya nemcsak biztosítja a munkához való jogot, hanem meg is teremti annak feltételét. Alkotmányunk létrejötte óta eltelt 15 év, megyénk társadalmi és gazdasági életében is gyökeres változást hozott. Ezelőtt egy évtizeddel alig volt számottevő ipari üzeme a megyének. Ma viszont ezek száma, termelése, jelentősége népgazdasági szinten is egyre növekszik, különösen az utóbbi években. Ezt bizonyítja a Nyíregyházán működő gumigyár, cipőgyár, konzervgyár, almatároló, a mátészalkai és komorói fűrészüzem és sok más üzem. Ezek az üzemek több ezer megyei dolgozónak adnak munkát és jobb' megél- hetőséget. A meglévő üzemek bővítése és új üzemek létesiosztály kezébe került. A hatalom birtokában, biztos léptekkel haladunk a szocializmus teljes felépítése megvalósításának útján. Azért tudunk ezen az úton eredményesen előrehaladni, mert a munkásosztály érzi a hatalom birtoklásával járó óriási felelősséget, és az MSZMP irányításával úgy gyakorolja a hatalmat, hogy minden intézkedés, minden tett a dolgozó nép jólétének megvalósulását segítse elő. A hatalom gyakorlása egyet jelent a legszélesebb alapokon nyugvó munkás—paraszt szövetséggel. Alkotmányunk, ban ez a mondat: „Minden hatalom a dolgozó népé” mindennapi munkánkban ölt testet, amikor a munkásosztály, a munkás—paraszt szövetségen túlmenően megteremtette a széles osztályszövetséget. ártunk VIII. kongreszJJ szusának határozatai vi- lágosan és félreérthetetlenül kimondják azt, hogy a munkásosztálynak a dolgozó parasztsággal való szilárd szövetsége mellett meg kell teremteni a szocialista nemzeti egységet. A munkásosztály ezt a határozatot igyekszik a legmesszebbmenőkig végrehajtani. Ma már felmérhetetlen tömeg támogatja a munkásosztályt. Segíti a pórt és a munkásosztály által kitűzött célok megvalósítását. Ez a tömegméretű aktivitás jelenti a hitet a szocialista építőmunkánk sikerében, és a bizalmat pártunk vezetése és politikája iránt. Minek köszönhető ez a bizalom? Köszönhető annak, hogy a párt politikája az egész dobozó nép politikájává vált. Milliók és milliók értették meg, hogy népünk felemelkedése, a múlt örökségeként egyes területeken még ma is jelentkező elmaradottságunk felszámolása csak akkor következhet be, ha határozottan és következetesen haladunk azon az úton,
