Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

A nyíregyházi városközpont újjászületése 600 íős mozi ÁBC áruház Autóbusz­pályaudvar Kultúrkombinát Harmonikus egység Közlekedési vonalak A két vxíágháború közöt­ti időszak polgármesterei sokszor és önelégülten nyi­latkoztak arról, hogy Nyír­egyháza már eljutott váro­si történelmének férfikorá­ba. Állításuk nagyképűsé­gének bizonyításául elegen­dő, ha a belváros légi fel­vételére tekintünk. A falu­sias háztetők tengeréből a templomtornyok« kívül csak elszórtan és szervezet- lenül emelkedik ki egy-egy emeletes középület. A bel­város úthálózata is korsze­rűtlen és ha még azt is em­lékezetünkbe idézzük, hogy az 1926-ban készített első közműtervekből az egyetlen kótaji próbafúrás és a Dó­zsa György úti vezetékek kivételével semmi sem való­sult meg, érthetőbbé válik városiassági elmaradottsá­gunk. Az elvesztegetett évtize­dek pótlását csak tervsze­rű munkával érhetjük el, A városi tanács kor­mányzatunk támogatásával már 1954-ben hat kutat fu- ratott Kótajban. Két évvel később pedig megindította az 1-es számú szennyvízcsa­torna építését. Ez utóbbi tette lehetővé a déli alköz­pont környékén és az Arany János utcában a nagysza­bású lakásépítési prógram megindítását. A közművek továbbépítése 1960 óta a megyei tanács irányításával folytatódott. Azóta elkészül­tek a városközponton átha­ladó csővezetékek és be­fejezéshez közeledik a víz­műtelep, a városi szennyvíz- derítő-telep építése. Az alapfokú közművekre ed­dig 120 millió forintot köl­töttünk. 1965-re' a gazdasá­gos építkezés feltételei már a városközpontban is meg­lesznek. Viszonylag nem vágattak sokáig a belváros konkrét építési terved sem. Már megkezdődött a Zrínyi Ilona utcán egy több eme­letes és négy funkciós tömb építése. Rövidesen el kell kezdeni a megyei tanács és a Szabolcs Szálló bővítését, a 600 fős mozi, az ABC áru­ház, az autóbusz-pályaud­var és a marxista—leninis­ta egyetem kiképzését. Ezen túl a Művelődésügyi Minisztérium igéretett tett az új kultúrkombinát léte­sítésére. E középLVetek együttes értéke meghaladja a 60 millió forintot, Telepí­tésük nem történhet ötlet­szerűen, hiszen nagymérték­ben befolyásolhatják a vá­rosközpontban kialakítandó igazgatási, művelődési, ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari negyedek kapcsolatait, a jármű- és a gyalogforgal­mat. Ezért határozta el az EM. településfejlesztési fő­osztálya és a városi tanács, hogy pályázat útján szerzi* be a szakemberek javasla­tait, a belváros részletes rendezésének kidolgozásá­hoz. Huszonhárom pályamunka érkezett a városi tanácshoz, ezeket a bíráló bizottság 1964. május 26-ig bírálta el. Három pályatervet 25—18 ezer forintos díjazásban, 5 tervet pedig 12—6 ezer fo­rint összegű megvételt juta- mazásban részesített. Milyen is lesz ezeknek alapján az új Nyíregyháza központja? Néhány irányelv, amelyet a részletes terv ki­dolgozásakor figyelembe kell venni: A központba vezető utak átmenőjellegű forgalmát, a belvárost övező elosztókör­gyűrűn célszerű levezetni. Az úgynevezett Kiskörút, az Egyház, az Iskola, a Hunyadi utcán és a Kes­keny közön fog áthaladni. A városközpontba irányuló célforgalom számára a Beth­len Gábor utcai, a Dózsa György utcai és a Vörös- hadsereg úti csomópontokat kell alkalmassá tenni; A belvárosi közinlézmények megközelítése a Körúton belül, teljesen zári, vagy részben nyitott, úgynevezett feltáró úttal oldható meg legelőnyösebben. Emellett a város szívében közel más­fél ezer gépjármű részére kell parkolási lehetőséget teremteni. Az autóuusz- pályaudvar elhelyezésére a Jókai és a Lenin tér kör­nyéke jöhet számításba. A pá­lyázat igiazoita, hogy a külön­böző rendeltetésű központi intézmények csoportos.tusá­ra megvan a lene tőség. A varosközpontban lakásépí­tést csak szeré"y mérték­ben kívánatos szorgalmazni, mert a kapcsolódó szociális intézmények •— óvodák, böl- cscídék, — forgalmi és zöld területi igényei nem elégít­hetők ki. E helyett arra kell törekedni, hogy a meg­kezdett lakótömböket — Béke ház, Szabadság tér, Kálvin tér — fejezzük be, zárjuk le. A Kossuth tér déli oldala alkalmas lesz áruház, bolt, kis áruházak­ból, szaküzletekből és étte­remből álló üzletközpont kiképzésére, A tér északi ol­dalát jelentősebb épít­ménnyel kell majd elválasz­tani a Lenin tértől. így a városközpontban elegendő lesz 2—3 magasabb ház el­helyezése. Az emeletes töm­bök csoportjait a Kiskörút külső oldalára ajánlatos telepíteni, de csak olyan mennyiségben, hogy a város- központ ne szakadjon el kü­lönálló szigetként az új ne­gyedektől. A Város Épí­tési Tervező Vállalat ez év végére készíti el Nyíregyhá­za központjának végleges beépítési tervét. Szeptem­berre már a vázlatterveket is rendelkezésre bocsátják. Ésszerű lenne ezeket meg­várni, hiszen feltétlenül mérlegelni kell, hogy pél­dául az ABC Áruházat a volt Kiskorona helyén fel­építeni, nem ütközik-e a távlati elképzelésekkel. Ha- son'ó megfontolásra van szükség más létesítmények­nél, mert jóformán még be sem fejeződött a pályater­vek elbírálása, máris jelent­keztek egyes beruházók a városi tanácsnál, követelve területet, új létesítménye­ikhez. A nemrég életre hí­vott Megyei Koordináló Bi­zottságra hárul az a fel­adat, hogy a tárcaberuházók sürgős és egyedi érdekeit egyeztesse a helyi távlati tervekkel. Reméljük, hogy városközpontunk .átépítésé­nek folyama helyes mederbe terelődik, és a lakosság igé­nyeinek kielégítését termé­kenyítőén szolgálja majd. Czimbalmos László most is pontosan érkezik este hat órára a gyümölcsösbe. Az UE—28-as kormányán bizto­san tartja vaserőg markát. A gyümölcsös brigád soros tagjai: Várnagy Károly, Tin- ku István, Halász Imre, Ve­res István, Szaniszló Pál és Czabina István mindmeg­annyi meglett férfi, üdvözle­tét integetnek a pajta mel­lől. Indulnak az géphez. Várnagy Károly meg Tin- ku István miután felteszik a védőkészüléket, gumikesztyűs kezükbe veszik a szórófejet. Egyenletes léptekkel halad­nak két sor almafa között a gép után. így végzik a per­metezést. Napszállta után homály borul a környező világra. A traktoros felgyújtja a lám­pákat. A terhüket növesztő lombos fák kincset rejtő, sö­tét, furcsa sátraknak tetsze­nek. Leveleik megrebbennek a rájuk lövellő permetszer sugártól. — Milyen a nyomás — for­dul hátra a traktoros. — Nagy. Lassabban! Vi­gyázz szét ne repedjen a cső! — kiáltja Szaniszló Pál, \T annak beszédtémák, ” amelyek vonzzák a vi­tát. Ilyen téma a forradalmi- ság. Akadnak, akik eskü- döznek: náiunk ma igazán nagy forradalmi tettek elkép­zelhetetlenek. Hol van a for­radalom olyan országban, ahol az emberek Trabantra meg hűtőszekrényre gyűjte­nek? Miféle harcos az, aki­nek takarékbetétje van? Jó­szándékú kérdések ezek, ezért a valóság meggyőző vá­laszát érdemlik. Nincs még egy hete, hogy halászemberekkel beszélget­tem. Azzal a réteggel ültünk egy asztalnál, amelyet a ré­gi mondás igen ügyesen ka­tegorizált: „Halász—vadász —madarász üres zsebben ko­torász.” Ez a beszélgetés vi­szont úgy folyt le, hogy az el­nök egyik fiatal munkatársa (halász leánya maga is) vil­lanygépen kávét darált, kis presszógépen megfőzte, s az egészet egy neoncsővel meg­világított asztalon tálalta. A beszélgetés során kiderült, hogy az egyik halászcsalád­ban két testvér 90 forintjával 800 munkaegységet vitt haza 1963-ban, saját házuk van és egyiküknek gépkocsira is futja már, a háztartás telje­sen gépesített. Azok ked­véért, akik azt kérdezik, a jó­lét ilyen látható jelei között ugyan miféle társadalmi te­vékenységre képesek ezek a halászok, elmondhatom, hogy a harmadik fivér tanácstag, pártbizalmi és még sok más megbízatása van, valameny- nyien alapító tsz-tagok. A po­litikai öntudat, mondjuk ki: a szocialista haza és a társa­dalmi rend szeretete egy má­sodpercre sem kerül náluk ellentétbe se a hűtőszek­rénnyel, se a tv-antennákkal; I munkájuk egy forradalmi fo­jlyamat része. j Hogy mennyire igazuk van, azt néhány őszinte — és a múltról vallott — mondatuk világította meg igazán meleg fénnyel. Egyikük a szülői házról beszélt, a régi, süly- lyedt kis viskóról, amelyet az 54-es árvíz sodort el örök­re. A halászbérlők uralmá­ról,. akik fillérekkel fizettek és pengőt tettek zsebre. Szak- könyvszerűen kimondhat­nánk: tökéletes képét adták a kizsákmányolás brutális és rafinált módszereinek, mindannak, amit forradalom és benne a szövetkezet elsö­pört. Ezek az emberek nagy­A mezőgazdaság erőtel ies gépesítése egyre több szak­embert, traktorost kíván. Az e téren jelentkező szakem­ber-utánpótlás érdekében — a rendes téli traktorosképző tanfolyamon kívül — a Nyír- madai Gépállomás a tavasz folyamán üzemi alapfokú mert most ő a csőtartó Cza­bina Istvánnal. Négy lajt kipermetezése után váltanak. Ilyen sorrend­ben cséréinek helyet a ke­verő emberek. Veres István és Halász Imre. Köz.hrn mind magasabbra ér t Hold, sápadt fénye szét­terül az éjjel dolgozó embe­rek körül. A csőtartók kérik a traktorost, oltsa el a lám­pákat. Látnak úgy is. A pihenő emberek a ho- dály melletti oszlopra szerelt villany alatt füstölnek, be­szélgetnek, hogy el ne nyom­ja őket az álom. Az éjsza­kai beszédnek különös íze, zamata van. A legbeszéde­sebb téma: meg lesz-e év végére egységenként a ter­vezett negyvenkét forint? így éri őket hajnali há­romkor a kerékpárokon ér­kezők csapata. Ezek is hatan vannak. Köszönnek, kezelnek. Újabb hat férfi veszi át a gépet segítő munkát. Akik éjjel dolgoztak kerékpárra ülnek s elkarikáznak a fa-; luba. Csak a traktoros marad, öt nincs még aki váltsa. Pe­dig nem bánná. Dehát annyian vannak, ahány gép. üzemben élnek, a motor és a villamos halászgép a barát­juk és miközben egy ősi szakma termelési forradal­mát hajtják végre, a halász­bokor is újfajta társadalmi közösséggé emelkedik. Tanul­nak (még ők is, de a gyere­keik csaknem mind) és joggal mondják: ha az öregek fel­támadnának, nem ismerné­nek rá nemcsak a falvakra, de a családokra sem. Mindez pedig látszólag unalmas munkanapok során született. Napokon, amelye­ken piacra hozzák a meg­fogott halat és közben a csónakok újra kiindulnak, a perion-varsák újra a vízbe hullanak,. a halak teste is­mét csillog, a hálót újra ki­húzzák, békésen hazamennek és halászlét főznek. A fiata­lok tanulnak, motoroznak vagy udvarol «i mennek, tele­víziót néznek és azon vitat­koznak, Vico Torriani jobb énekes-e vagy Jonny Hally- day és győz-e a csapat vasár­nap? A nap leszáll, az ár­nyak megnyúlnak, egy-egy hazatérő motorkerékpáron lányok fejkendője lebben — este lesz. Eltelt egy nap. Es közben forradalmi dolgok történtek. Esetleg egy olyan család vett egy tucat jó köny­vet vagy nézett meg egy drá­mát a tv-ben, akinek régen a 4 filléres újságokra se telt. És a falu határában négy vagy öt halász segített a me­zőgazdasági tsz-nek, mert hallották, hogy az országnak az kell. Miért segítenek? Ha nem is mondják ki, vagy ta­lán nem is tudják megfogal­mazni így: azért, mert más­képp van mint régen. Mert megváltozott az élet. Fordult, Forradalom van? Az van, ezeken a langyos estéken is. Kombájnvezetőkkel beszél­tem. Az egyik a földön ül, ka­nalazza a jó levest. Miért nem eszik bent? Ehetne, de nem akarja itthagyni a gépet. A gép a gépállomásé. Nem akar elmenni a gép mellől, amelyet rábíztak, dühöng egy órányit, alkatrészhiba miatti állásért, ideges, csupa moz­gás, hogy a szövetkezet bú­zája előbb magtárba kerül­jön. Érdekelt benne? Igen. Csak azért érdekli? Nem* de érdekli, mert megválto­zott az élet. Itt a búzatáblán is forradalom van, miközben az alacsony, kékzubbonyos legény a nagyon szép színű húslevest kanalazza. B. traktorvezetői tanfolyamul szervezett. A tanfolyam hallgatói nemrég adtak számot tudá­sukról a gépállomáson meg­tartott alapfokú traktorveze­tői tanfolyam záróvizsgá­ján. • A tanfolyamon részt vett 28 hallgatóból 24 tett eredmé­nyes vizsgát. — falussy — De ha így van, ezért is me^ mutatja. A köz érdekében. Van rá mód, hogy másképp legyen az ő szolgálata is. Ki­várja. Másnap tízóráig tart egy­huzamban a nyújtott mű­szak. A hatszáz literes per- metezőlajt harminckétszer ürült ki s töltötték újra. Ne­gyedik éjjel egymás után. — Holnap éjjel végzünk? — kérdezik az emberek a traktorost. Czimbalmos László dere­kára szorítja vasmarkát* zsibbadt lábát térdben haj­togatja. — Végeznünk kellene, öt­kor kezdjük, nem hatkor. Még alig ötven holdat szán­tottam. Az is szorít bennün­ket. Hazatérőben kisfia, kislá­nya várja a kapuban. S hiába tartotta tizenhat órán át a kormányt, mindkét gyerme­ket a karjára kapja. Asztalos Bálint 1964. július 26. Kalocsai István főmérnök ÉTÉ titkár Éjjel a gyümölcsösben Váltás hajnali háromkor — Tizenhat órán át a kormánynál port. Ezek az emberek nagy- Tudósítónk fria: 24 új traktoros Nyíregyháza jele nlegi látképe délkeleti irányból. Forradalmi hétköznapok i s Elsődíjas pályamű makettje. Szerző: Darnyik Sándor. Koren Pál, Meiszter Irén. Várostervező Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom