Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-16 / 165. szám

~.még nem történt haláleset... de... Súlyos muH ászt ások a munkás védelemben, ellátásban, közegészségügyben a megyei építőipari váSSaSatná! Csaknem két évvel ezelőtt, 1982 szeptember 2-án cikk jelent meg a Kelet-Magyaror- szágban a munkásvédclemről cs ellátásról a NEB vizsgá­lata alapján. A hibák, mu­lasztások miatt bírálat érte az ÉM. Szabolcs-Szatmár megyei Áliami Építőipari Vállalat vezetőit is. Szóvá teltük, hogy nem tartják be a munkásvédelmi és ellátási rendelkezéseket. Megírtuk, hogy a mulasztások miatt a munkahelyeken nagy a bal­eseti veszély, valamint a ro­hamosan növekvő munkás­létszámmal nem tart lépést az üzemi konyhák, étkezdék és étkezőhelyek berendezése és felszerelése. Kifogásoltuk, hogy a rendelkezések ellené­re 6em tartanak ilyen irányú ellenőrzéseket, sőt elnézik a hibákat. A NEB akkor hatá­rozatot jogadott el a hibák megszüntetésére, melyet el­juttatott az illetékes szervek vezetőinek. Mi történt ezek után? A fjjj NEB által feltárt és az újságban közölt hibákat az építőipari vállalat igazga­tója még csak érdemleges vá­laszra sem méltatta. Csak ál­talános ígéreteket tett, meg­kerülve a problémákat. Két év után, most újra megvizs­gáltuk, mi történt. Semmi! Még talán rosszabb a helyzet a munkásvédelemmel és el­látással, mint akkor volt. Többek között a hegesztők ma sem kapják meg a mun­kájukhoz szükséges védőfel­szereléseket. A munkavédel­mi felelős a gyárat hibáztat­ja, mert megrendelésük elle­nére sem küldött védőszem­üvegeket. Az igazság az, hogy belenyugodtak, s nem tettek annak érdekében többet, hogy legyen. Ennél azonban súlyo­sabb hibák i* vannak. Épít­keznek a Nyíregyházi Kísér­leti Gazdaságban is. Itt olyan életveszélyesen mérgező anyaggal dolgoznak a mun­kások, mint a fluor. Ez, ha a szükséges védőfelszerelé­seket nem használják, belég- zés útján halált is okozhat., Gázálarcról a vállalat veze­tői azonban a mai napig sem gondoskodtak. Igaz, hogy en­nek hiányában Majzer Meny­hért munkavédelmi megbí­zott megtiltotta a munkát, de ő sem ellenőrizte, hogy be­tartják-e utasítását vagy nem. így aztán tovább dol­goznak az emberek. Hogy ki­nek az utasítására és felelős­ségére? Nem tudni, mert a vezetők egymásra utalnak. És még csak súlyosbítja a vezetők hanyagságát, hogy erről nem szóltak üzemi or­vosuknak, dr. Szabó Lajos­nak sem. De nem ez az egye­düli eset. Rendszeresen el­mulasztják a rendelkezések­ben is előírt havi szemlék megtartását a vállalat mun­kahelyein. Dr. Szabó Lajos orvos csak akkor szerzett már tudomást most is a do­logról, miután bekövetkezett a baj. Egy munkás mérgezést kapott. Utána az üzemorvos baleseti oktatást tartott a munkások részére, felhívta figyelmüket a veszélyekre. De vajon ennyi elegendő-e? Nem! Mert még gázálarc ma sincs, ami óvná az em­berek egészségét. Súlyos mulasztások van- ápji nak az építőipax-i válla­latnál a munkások ellá­tásával is. Két évvel ezelőtt csak annyit jegyeztünk meg, hogy ezzel kapcsalatban nem tartanak ellenőrzést. Ezt most módosítjuk. Akkor úgy tud tűk, hogy csak némi mulasz­tásról van szó. Sajnos nem. Evek hanyagsága terheli a vezetést emiatt is. Ugyanis itt, ahol több ezer ember vé­delméről, ellátásáról, egész­ségének óvásáról kell gon­doskodni, több mint öt esz­tendeje nem tartottak egész­ségügyi ellenőrzéseket a konyhákon, étkezdéken és ét­kezőhelyeken. S ez meg is látszik. Az egészségügyi elő­írásokat, rendeleteket nem tartják be. Felelős ezért a KÖJÁL, amely a rendelkezé­sek ellenére sem tartotta meg az évenkénti vizsgálatokat, hasonlóan elmulasztotta a sége a NEB-nek küldött le­velében, hogy az üzemi ét­kezdében, konyhákon és étke­zőhelyeken rendet teremte­nek. Ez azonban csak ígéret maradt. Akkor is mtegállapí- tották, hogy az edényeket sürgősen ki kell cserélni, mert nem felel meg nagy ré­szük a közegészségügyi köve­telményeknek. Mai napig sem vettek újakat. A különböző r.n-nkahélyekre olyan teher­autókon szállítják a munká­sok ebédjét, amelyen azelőtt néhány perccel még cemen­tet, téglát, fát és különböző építőanyagokat szállítottak. Az étkezőhelyek nem az elő­li ásóknak megfelelők- Egy részüknél hiányzik a megfe­lelő ivóvíz. Nem beszélve ar­ról, hogy az üzemi konyhá­kon és étkezőheiyckcn olyan dolgozókat foglalkoztatnak, akiknek hiányzik a szükséges orvosi vizsgálata, de ezekről nincs tudomása még az üze­mi orvosnak sem. Vajon miért? Mert dr. Szabó Lajost megkerülve, a rendeleteket megszegve saját szakállukra intézkednek a vezetők. Hogyan történhet meg ilyesmi? Még a múlt eszten­dő őszén megállapodást írt alá a Szabolcs-Szatmár me­gyei Építőipari Vállalat ve­zetősége a TEMPO-val. Ezek szerint a vállalatnál koráb­ban egyéb beosztásban fog­lalkoztatott ebédfelelősöket, konyhai dolgozókat és takarí­tókat a TEMPO állományába adta át. Fizetésüket ezek a dogozók a TEMPÖ-tól kap­ják, de bérüket átutalás út­ján a vállalat biztosítja. Tu­catjával küld a TEMPÓ olyan dolgozókat, akiknek nincs meg az előírásoknak megfelelő szakmai és orvosi vizsgája. És most kezdheti az oktatást elölről az üzemor­vos. .. Sorolhatnék tovább a hi­ijjj:; bakai De ennyi is elég. A munkásvédelmi, ellá­tási és közegészségügyi ren­deletek megszegéséért fele­lősség terheli az igazgatót, az ellenőrzések elmulasztásá­ért a vállalat igazgatójával együtt az üzemi orvost, a munkavédelmi felelőst, a szakszervezet vezetőit, a KÖJÁL-t és a városi tiszti- orvosi hivatalt is. Több esz­tendeje tart az a hanyagság. Vajon meddig tűrhető, hogy nem tartják be a törvényes rendeleteket? Farkas Kálmán Egy TEB-tárgyalásró! jelentjük: Költözködési ceremónia — bonyodalmakkal — ön, Pusztai Imre tehát azt állítja, hogy jogtalanul fizettettek ki magival ezeröt- ven forintot. — Igen, kérem. Direkt ki­szúrtak velem. Tudom én, hogy miért van az egész... Int az elnök: itt nincs he­lye a személyeskedésnek. Felüti a 153. számú aktát s a Területi Egyeztető Bi­zottság munkához lát. »Azt sem tudom, mihez kezdjek™’* Négyen ülnek az elnök­kel szemben: valamennyien a Nyírségi Kísérleti Intézet gyulatanyai gazdaságának dolgozói. Böszörményi Gyu­la főállattenyésztő kapja az első kérdést: — Valóban telefonált ön­nek Pusztai Tornyospálcáról? — Igen, de én csak azt vá­laszoltam neki, hogy kérését közlöm a főagronómussal. Mást nem mondtam. Pusztai közbevág: — Nekem egy szót sem ej­tett arról, hogy még aznap este nyakamra küldik a te­herkocsit. Én csak másnap reggel hat órára kértem. Lassan megvilágosodik az eset. Pusztai Imrének, a gyulatanyai gazdaság törzs­állattenyésztőjének 1962 őszén — családi okok miatt — Tornyospálcára kellett költöznie • Gyulatanyáról. Egy évvel később, 1963 ok­tóberében lehetőség nyílt arra, hogy visszaköltözzék munkahelyére. Kérte, a gaz­daság legyen segítségére jár­művel a költözködésben. Megállapodásuk szerint Pusztai múlt év október 14-én Tornyospálcáról tele­fonált Gyulatanyára a gaz­daságba, hogy másnap reg­gel hat órára legyen ott a jármű, akkorra összepakol. — Képzelhetik, azt sem tudtam, mit csináljak, még aznap este kilenc órakor oda­állított egy pótkocsis autó, zuhogó esőben, sötétben. Szunyogh György szállítá­si felelős kér szót: — Nehéz napok voltak ak­kor. Éppen az exportalma szállításának csúcsideje. Nem tudtuk volna másként el­költöztetni Pusztait, csak éj­szaka. — Nem őrültem meg olyan vaksötétben útnak indulni! Hiszen jövetben a kocsi bele­hajtott az árokba, úgy kel­lett kivontatni. Tornycspálcán. Ók marad­tak, mondták, inkább pi­hennek. Szállást kaptak és vacsorát. Október 15-en az­tán, 13 órára megérkezett a költöztető kocsi Gyulata­nyára Pusztai családjával, bútorával. — Kis híján ezerkétszáz forintot számláztak rám ezért — méltatlankodik Pusztai. — Megfizettették velem az égés-, éjszakai ácsorgást, a kilomé­terpénzt, a munkások szállá­sát, meg a napidíjat. Nem nyugodott bele, fel­lebbezett a vállalati egyeztető bizottsághoz, ahol csak rész­ben méltányolták panaszát. Száznegyvennégy forinttal csökkentették az eredeti ösz- szeget. Pusztai ezt is sokall­ta, s ezért tárgyalja most panaszát a TEB. — Rendeletek, utasítások szabják meg a kocsi igény- bevételét, mi ezek szerint jártunk el — így a szállítási előadó. — Október 14-én délután fél öttől másnap 13 óráig szá­moltuk el a sofőr és a rako­dók illetményét — toldja meg Háda László vezető bér- számfejtő. tanultak-e az esetből a gaz­daságbeliek? Nem egyedülál­ló ez a példa arra, hogy még a szállítási csúcsidőben is meggondolatlanul futtatják a kocsikat! Halyénvalóak-e az ilyen apró „szívességek”? Angyal Sándor Nyíregyházának miért nem? Szerelik a csőállványokat a gazolin leválasztó tornyok szomszédságában. A hajdúsági földgáznak, a a nemzeti kincsnek mennél teljesebb és célszerűbb hasznosítására Hajdúszo­boszló határában gazolin és propán-bután leválasztó üze­met építenek. A létesítmény 500 millió forintba kerül, de a haszna szinte felbecsülhe­tetlen jelentőségű. Ez az új létesítményünk 1985. végére készül el. Tel­jesen automatikusan fog működni és naponta 500 tonna háztartási és ipari cé­lokra használható propán­bután gázt és a benzin ok- tanzzám emeléséhez hasz­nált gazolint választ majd ki. Erre a célra naponta két­millió köbméter gáz szüksé­ges, további kétmillió köb­métert pedig tisztítás után továbbítanak ipari és ház­tartási célokra. A Tiszavidéki Vegyikom­binát és a miskolci üzemek már használják a hajdúszo- boszlói gázt, amely eljut a debreceni és hajdúszoboszlói háztartásokba is. Budapest­re a külön e célra most épü­lő gázvezeték továbbítja a hajdúsági földgázt. Gáz te­hát van; csak éppen Nyír­egyháza küzd a gázellátás­sal? Ha Nyíregyházára nem vezetik a hajdúsági föld­gázt (erre más tervek van­nak), legalább ideiglenesen megölhetnék megyénk ellá­tását, amely meglehetősen akadozik. »Segíteni akartunk” Paragrafusok, bekezdések számai röpködnek a levegő­ben, a gazdaság képviselői egymást előzve bizonygat­ják, hogy nincs igaza Pusz­tainak, a pénzt is jogosan vonták le tőle. —- De 6 a jármüvet csak másnapra kérte. A TEB elnök közbeveté­sére csend lesz. így igaz, nem lehet mit mondani rá. — Csak az a furcsa, hogy a lehetőségek szerint a gaz­daság segíteni akart egy dol­gozóján s most ilyen kelle­metlen helyzetbe keveredett — tárja szét kezét a főállat­tenyésztő. Az apró szívességek kára Számla Pusztainak Pusztai azt ajánlotta a so­főrnek, meg a három rako­dónak: menjenek vissza és csak reggel hatra legyenek Elvégzik a szükséges ada­tok bejegyzését, néhány per­cig magára marad a TEB, s aztán kihirdetik a döntést: Pusztai Imrétől 663 Ft-ot kö­vetelhet a gazdaság, csak azt az összeget, amely az általa kért indulási és érkezési idő között költségként jelentke­zett. Ha nem fellebbez a gazda­ság, lezárul az ügy. Megálla­pítják a felelőst, kifizettetik vele a károsodást. Egy lénye­ges kérdés azonban megvá­laszolatlanul marad: vajon Újsághír: Kilencven új agrármérnök megyénkben Bemutatjuk: Hreskó Tamást, egyet a kilencvenből A napokban lezajlott tsz- elnökök és most végzett mezőgazdászok tanácskozá­sán is részt vett kilencven fiatal szakember közül ke­restük fel Hreskó Tamást — Hogyan látja jövő­jét, mik a tervei, hol fog dolgozni? — A szamosszegi Dózsa Termelőszövetkezet ösztön­díjasaként végeztem a Deb­receni Agrártudományi Fő­iskolán. Június 27-én volt az utolsó vizsgám. A napok­ban jelentkeztem a tsz. ve­zetőségénél. Dolgozni sze­retnék minél előbb. Igaz a nyári gyakorlataimat is Szamosszegen töltöttem. Is­merem az embereket, a szö­vetkezetei. Szigorlatomra a szövetkezetünk egyéves távlati üzemtervét készítet­tem el. — Hogyan fogadta a tsz. vezetősége az új agrármérnököt? — Nagyon vártak. Év vé­gére a lakás felépítésére is ígéretet kaptam. Ez mint­egy 240 ezer forintba kerül a szövetkezetnek. De addig is ideiglenesen biztosítottak lakást. Augusztus elején a családom is oda költözik. Nagyon barátságosak a Kis jó: A nyár jelei Az idén olyan tavaszon estünk át, amely a legkevés­bé sem hasonlított a tavaszra, a me­teorológusokat annyiszor blamálta a légáramlat, hogy belekékültek, a magam részéről egy percig sem hi­szek a dátumnak, a napsütésnek, a melegnek és a nyári zivataroknak sem. Az idén volt napsütés március­ban, meleg febru­árban és menny­dörgés januárban is. Mik a tárgyi bi­zonyítékok? 1. Nincs gyü­mölcs. Tipikus nyári jelenség Pesten. Méghozzá hogyan nincs? Ak­ként, hogy cseresz­nye a gyümölcs- és zöldségboltokban nincs, de cseresz­nyemag a járdán, az van. 2. Szélesedik és mélyül a tudomá­nyos ásatások frontja. A lelet kü­lönösen a Dohány­utcában gazdag. Felszínre került öt­ven törött csator­na, száz korhadt oszlop, továbbá földi giliszta ösz- szesen százhatvan méter hosszú. Ta­láltak ezenkívül hajókötelet, cse­réppipát, megköve­sedett sóskiflit, de ahogy elnézem, fé­lek, Attila sírját az idén sem fogják megtalálni 3. Általános a minőségi javulás. Az utcai mérlegek felirata a tavaly előtti nyáron ez volt: Mérés 10 fil­lér. Egy év múlva javult a minőség, mert a felirat ez lett: Pontos mérés 20 fillér. Az idén itt-ott újabb minő­ségi javulás: Hite­les, pontos mérés 30 fillér. Jövői-e jön az írásban adott hiteles, pon­tos mérés 40-ért, végül a becsület­szóra 50. A nyár többi je­le. Az Utasellátó ja­vítja az utasok nyári ellátását a varsói gyorson. A színigazgatók több magyar be­mutatót ígérnek az őszre. Vágány korszerű­sítés miatt módo­sul több villamos- járat, igazi nyári öröm. Hol futballozza­nak a gyerekek? És ha majd ki­fogják a minden eddiginél nagyobb vizát a Tiszából bízvást el lehet mondani, hogy itt a nyár. szatmári emberek. Feri bá­csi, a tsz kovácsa bejött hozzám a múltkor. Azt kér­dezte „tudok-e sakkozni”, de már hozta is a sakktáb­lát. Játszanom kellett vele. Győztem. Revansot akart* de már nem volt időm to­vább játszani. „Ha vissza­jön Nyíregyházáról megren­dezzük a második partit’“ — búcsúzott el az öreg. A múltkor egy nagybajusza idős bácsi állított megí „Hallottam, hogy maga lesz az agronómus. Gondoskodjon majd, hogy több zab jusson a lovaknak." A könyveket ezután sem teszi el. A felesége képesí­tés nélküli tanítónő. Eddig Tyúkod újtelepen tanított, de szeptembertől már ő is Sza- mosszegre kerül és a Nyír­egyházi Tanárképző Főisko­lán folytatja tovább tanul­mányait. Hreskó Tamás pe­dig a Gödöllői Agrártudo- . mányi Egyetem öntözőmér­nöki karának levelező ta­gozatára jelentkezett. —- Tudományos munkát nem akar-e végezni? — Erről egyelőre hallgat­ni akartam. Szeretnék egy kisebb területet kapni a tsz-től, amelyen új takar­mánynövényekkel, somkóró- val, édescsillagfürttel, zöld­trágyával kísérleteznék. Én lennék a legboldogabb em­ber, ha terveim megvaló­sulnának. — Gondolt-e arra, ha lejár a szerződése el­megy a tsz-től? — Itt akarok letelepedni. Miért mennék el? Kész l<asz a szép lakás és biztosan megtalálom a számításomat is a szövetkezetben. Van szórakozási lehetőség a fa­luban, könyvtár, cukrászda, filmszínház. Nem félek a jövőtől. Mindenünk meglesz. Erdelics Imre negyedévi ellenőrzést a váro­si iisztiervosi hivatal, nem beszélve arról, hogy a havi ellenőrzést maga a vállalat vezetői is évek óta elhanya­golták. Dr. Szabó Lajos üzemorvos így panaszkodott: „A havi ellenőrzési szemlé­ket amelyek megtartását ren­delet írja elő, már évek óta nem tartjuk, mert az igazga­tó nem jön. Egyedül nem vé­gezhetem, mert a törvény előírja, hogy ezeken az igaz­gatónak, a munkavédelmi felelősnek, a szakszervezet megbízottjának kötelessége jelen lenni.” .„j. Igaz e mulasztás miatt iíHI: még nem történt halál­eset. De vajon nem tör- tínhetett volna? S akkor ki vállalja a felelősséget? Akadt azonban ételmérgezés. Ezt azonban annyival letudták, hogy a szakácsot elbocsátot­ták. Ígérte a vállalat vezető-

Next

/
Oldalképek
Tartalom