Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-16 / 165. szám
~.még nem történt haláleset... de... Súlyos muH ászt ások a munkás védelemben, ellátásban, közegészségügyben a megyei építőipari váSSaSatná! Csaknem két évvel ezelőtt, 1982 szeptember 2-án cikk jelent meg a Kelet-Magyaror- szágban a munkásvédclemről cs ellátásról a NEB vizsgálata alapján. A hibák, mulasztások miatt bírálat érte az ÉM. Szabolcs-Szatmár megyei Áliami Építőipari Vállalat vezetőit is. Szóvá teltük, hogy nem tartják be a munkásvédelmi és ellátási rendelkezéseket. Megírtuk, hogy a mulasztások miatt a munkahelyeken nagy a baleseti veszély, valamint a rohamosan növekvő munkáslétszámmal nem tart lépést az üzemi konyhák, étkezdék és étkezőhelyek berendezése és felszerelése. Kifogásoltuk, hogy a rendelkezések ellenére 6em tartanak ilyen irányú ellenőrzéseket, sőt elnézik a hibákat. A NEB akkor határozatot jogadott el a hibák megszüntetésére, melyet eljuttatott az illetékes szervek vezetőinek. Mi történt ezek után? A fjjj NEB által feltárt és az újságban közölt hibákat az építőipari vállalat igazgatója még csak érdemleges válaszra sem méltatta. Csak általános ígéreteket tett, megkerülve a problémákat. Két év után, most újra megvizsgáltuk, mi történt. Semmi! Még talán rosszabb a helyzet a munkásvédelemmel és ellátással, mint akkor volt. Többek között a hegesztők ma sem kapják meg a munkájukhoz szükséges védőfelszereléseket. A munkavédelmi felelős a gyárat hibáztatja, mert megrendelésük ellenére sem küldött védőszemüvegeket. Az igazság az, hogy belenyugodtak, s nem tettek annak érdekében többet, hogy legyen. Ennél azonban súlyosabb hibák i* vannak. Építkeznek a Nyíregyházi Kísérleti Gazdaságban is. Itt olyan életveszélyesen mérgező anyaggal dolgoznak a munkások, mint a fluor. Ez, ha a szükséges védőfelszereléseket nem használják, belég- zés útján halált is okozhat., Gázálarcról a vállalat vezetői azonban a mai napig sem gondoskodtak. Igaz, hogy ennek hiányában Majzer Menyhért munkavédelmi megbízott megtiltotta a munkát, de ő sem ellenőrizte, hogy betartják-e utasítását vagy nem. így aztán tovább dolgoznak az emberek. Hogy kinek az utasítására és felelősségére? Nem tudni, mert a vezetők egymásra utalnak. És még csak súlyosbítja a vezetők hanyagságát, hogy erről nem szóltak üzemi orvosuknak, dr. Szabó Lajosnak sem. De nem ez az egyedüli eset. Rendszeresen elmulasztják a rendelkezésekben is előírt havi szemlék megtartását a vállalat munkahelyein. Dr. Szabó Lajos orvos csak akkor szerzett már tudomást most is a dologról, miután bekövetkezett a baj. Egy munkás mérgezést kapott. Utána az üzemorvos baleseti oktatást tartott a munkások részére, felhívta figyelmüket a veszélyekre. De vajon ennyi elegendő-e? Nem! Mert még gázálarc ma sincs, ami óvná az emberek egészségét. Súlyos mulasztások van- ápji nak az építőipax-i vállalatnál a munkások ellátásával is. Két évvel ezelőtt csak annyit jegyeztünk meg, hogy ezzel kapcsalatban nem tartanak ellenőrzést. Ezt most módosítjuk. Akkor úgy tud tűk, hogy csak némi mulasztásról van szó. Sajnos nem. Evek hanyagsága terheli a vezetést emiatt is. Ugyanis itt, ahol több ezer ember védelméről, ellátásáról, egészségének óvásáról kell gondoskodni, több mint öt esztendeje nem tartottak egészségügyi ellenőrzéseket a konyhákon, étkezdéken és étkezőhelyeken. S ez meg is látszik. Az egészségügyi előírásokat, rendeleteket nem tartják be. Felelős ezért a KÖJÁL, amely a rendelkezések ellenére sem tartotta meg az évenkénti vizsgálatokat, hasonlóan elmulasztotta a sége a NEB-nek küldött levelében, hogy az üzemi étkezdében, konyhákon és étkezőhelyeken rendet teremtenek. Ez azonban csak ígéret maradt. Akkor is mtegállapí- tották, hogy az edényeket sürgősen ki kell cserélni, mert nem felel meg nagy részük a közegészségügyi követelményeknek. Mai napig sem vettek újakat. A különböző r.n-nkahélyekre olyan teherautókon szállítják a munkások ebédjét, amelyen azelőtt néhány perccel még cementet, téglát, fát és különböző építőanyagokat szállítottak. Az étkezőhelyek nem az előli ásóknak megfelelők- Egy részüknél hiányzik a megfelelő ivóvíz. Nem beszélve arról, hogy az üzemi konyhákon és étkezőheiyckcn olyan dolgozókat foglalkoztatnak, akiknek hiányzik a szükséges orvosi vizsgálata, de ezekről nincs tudomása még az üzemi orvosnak sem. Vajon miért? Mert dr. Szabó Lajost megkerülve, a rendeleteket megszegve saját szakállukra intézkednek a vezetők. Hogyan történhet meg ilyesmi? Még a múlt esztendő őszén megállapodást írt alá a Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat vezetősége a TEMPO-val. Ezek szerint a vállalatnál korábban egyéb beosztásban foglalkoztatott ebédfelelősöket, konyhai dolgozókat és takarítókat a TEMPO állományába adta át. Fizetésüket ezek a dogozók a TEMPÖ-tól kapják, de bérüket átutalás útján a vállalat biztosítja. Tucatjával küld a TEMPÓ olyan dolgozókat, akiknek nincs meg az előírásoknak megfelelő szakmai és orvosi vizsgája. És most kezdheti az oktatást elölről az üzemorvos. .. Sorolhatnék tovább a hiijjj:; bakai De ennyi is elég. A munkásvédelmi, ellátási és közegészségügyi rendeletek megszegéséért felelősség terheli az igazgatót, az ellenőrzések elmulasztásáért a vállalat igazgatójával együtt az üzemi orvost, a munkavédelmi felelőst, a szakszervezet vezetőit, a KÖJÁL-t és a városi tiszti- orvosi hivatalt is. Több esztendeje tart az a hanyagság. Vajon meddig tűrhető, hogy nem tartják be a törvényes rendeleteket? Farkas Kálmán Egy TEB-tárgyalásró! jelentjük: Költözködési ceremónia — bonyodalmakkal — ön, Pusztai Imre tehát azt állítja, hogy jogtalanul fizettettek ki magival ezeröt- ven forintot. — Igen, kérem. Direkt kiszúrtak velem. Tudom én, hogy miért van az egész... Int az elnök: itt nincs helye a személyeskedésnek. Felüti a 153. számú aktát s a Területi Egyeztető Bizottság munkához lát. »Azt sem tudom, mihez kezdjek™’* Négyen ülnek az elnökkel szemben: valamennyien a Nyírségi Kísérleti Intézet gyulatanyai gazdaságának dolgozói. Böszörményi Gyula főállattenyésztő kapja az első kérdést: — Valóban telefonált önnek Pusztai Tornyospálcáról? — Igen, de én csak azt válaszoltam neki, hogy kérését közlöm a főagronómussal. Mást nem mondtam. Pusztai közbevág: — Nekem egy szót sem ejtett arról, hogy még aznap este nyakamra küldik a teherkocsit. Én csak másnap reggel hat órára kértem. Lassan megvilágosodik az eset. Pusztai Imrének, a gyulatanyai gazdaság törzsállattenyésztőjének 1962 őszén — családi okok miatt — Tornyospálcára kellett költöznie • Gyulatanyáról. Egy évvel később, 1963 októberében lehetőség nyílt arra, hogy visszaköltözzék munkahelyére. Kérte, a gazdaság legyen segítségére járművel a költözködésben. Megállapodásuk szerint Pusztai múlt év október 14-én Tornyospálcáról telefonált Gyulatanyára a gazdaságba, hogy másnap reggel hat órára legyen ott a jármű, akkorra összepakol. — Képzelhetik, azt sem tudtam, mit csináljak, még aznap este kilenc órakor odaállított egy pótkocsis autó, zuhogó esőben, sötétben. Szunyogh György szállítási felelős kér szót: — Nehéz napok voltak akkor. Éppen az exportalma szállításának csúcsideje. Nem tudtuk volna másként elköltöztetni Pusztait, csak éjszaka. — Nem őrültem meg olyan vaksötétben útnak indulni! Hiszen jövetben a kocsi belehajtott az árokba, úgy kellett kivontatni. Tornycspálcán. Ók maradtak, mondták, inkább pihennek. Szállást kaptak és vacsorát. Október 15-en aztán, 13 órára megérkezett a költöztető kocsi Gyulatanyára Pusztai családjával, bútorával. — Kis híján ezerkétszáz forintot számláztak rám ezért — méltatlankodik Pusztai. — Megfizettették velem az égés-, éjszakai ácsorgást, a kilométerpénzt, a munkások szállását, meg a napidíjat. Nem nyugodott bele, fellebbezett a vállalati egyeztető bizottsághoz, ahol csak részben méltányolták panaszát. Száznegyvennégy forinttal csökkentették az eredeti ösz- szeget. Pusztai ezt is sokallta, s ezért tárgyalja most panaszát a TEB. — Rendeletek, utasítások szabják meg a kocsi igény- bevételét, mi ezek szerint jártunk el — így a szállítási előadó. — Október 14-én délután fél öttől másnap 13 óráig számoltuk el a sofőr és a rakodók illetményét — toldja meg Háda László vezető bér- számfejtő. tanultak-e az esetből a gazdaságbeliek? Nem egyedülálló ez a példa arra, hogy még a szállítási csúcsidőben is meggondolatlanul futtatják a kocsikat! Halyénvalóak-e az ilyen apró „szívességek”? Angyal Sándor Nyíregyházának miért nem? Szerelik a csőállványokat a gazolin leválasztó tornyok szomszédságában. A hajdúsági földgáznak, a a nemzeti kincsnek mennél teljesebb és célszerűbb hasznosítására Hajdúszoboszló határában gazolin és propán-bután leválasztó üzemet építenek. A létesítmény 500 millió forintba kerül, de a haszna szinte felbecsülhetetlen jelentőségű. Ez az új létesítményünk 1985. végére készül el. Teljesen automatikusan fog működni és naponta 500 tonna háztartási és ipari célokra használható propánbután gázt és a benzin ok- tanzzám emeléséhez használt gazolint választ majd ki. Erre a célra naponta kétmillió köbméter gáz szükséges, további kétmillió köbmétert pedig tisztítás után továbbítanak ipari és háztartási célokra. A Tiszavidéki Vegyikombinát és a miskolci üzemek már használják a hajdúszo- boszlói gázt, amely eljut a debreceni és hajdúszoboszlói háztartásokba is. Budapestre a külön e célra most épülő gázvezeték továbbítja a hajdúsági földgázt. Gáz tehát van; csak éppen Nyíregyháza küzd a gázellátással? Ha Nyíregyházára nem vezetik a hajdúsági földgázt (erre más tervek vannak), legalább ideiglenesen megölhetnék megyénk ellátását, amely meglehetősen akadozik. »Segíteni akartunk” Paragrafusok, bekezdések számai röpködnek a levegőben, a gazdaság képviselői egymást előzve bizonygatják, hogy nincs igaza Pusztainak, a pénzt is jogosan vonták le tőle. —- De 6 a jármüvet csak másnapra kérte. A TEB elnök közbevetésére csend lesz. így igaz, nem lehet mit mondani rá. — Csak az a furcsa, hogy a lehetőségek szerint a gazdaság segíteni akart egy dolgozóján s most ilyen kellemetlen helyzetbe keveredett — tárja szét kezét a főállattenyésztő. Az apró szívességek kára Számla Pusztainak Pusztai azt ajánlotta a sofőrnek, meg a három rakodónak: menjenek vissza és csak reggel hatra legyenek Elvégzik a szükséges adatok bejegyzését, néhány percig magára marad a TEB, s aztán kihirdetik a döntést: Pusztai Imrétől 663 Ft-ot követelhet a gazdaság, csak azt az összeget, amely az általa kért indulási és érkezési idő között költségként jelentkezett. Ha nem fellebbez a gazdaság, lezárul az ügy. Megállapítják a felelőst, kifizettetik vele a károsodást. Egy lényeges kérdés azonban megválaszolatlanul marad: vajon Újsághír: Kilencven új agrármérnök megyénkben Bemutatjuk: Hreskó Tamást, egyet a kilencvenből A napokban lezajlott tsz- elnökök és most végzett mezőgazdászok tanácskozásán is részt vett kilencven fiatal szakember közül kerestük fel Hreskó Tamást — Hogyan látja jövőjét, mik a tervei, hol fog dolgozni? — A szamosszegi Dózsa Termelőszövetkezet ösztöndíjasaként végeztem a Debreceni Agrártudományi Főiskolán. Június 27-én volt az utolsó vizsgám. A napokban jelentkeztem a tsz. vezetőségénél. Dolgozni szeretnék minél előbb. Igaz a nyári gyakorlataimat is Szamosszegen töltöttem. Ismerem az embereket, a szövetkezetei. Szigorlatomra a szövetkezetünk egyéves távlati üzemtervét készítettem el. — Hogyan fogadta a tsz. vezetősége az új agrármérnököt? — Nagyon vártak. Év végére a lakás felépítésére is ígéretet kaptam. Ez mintegy 240 ezer forintba kerül a szövetkezetnek. De addig is ideiglenesen biztosítottak lakást. Augusztus elején a családom is oda költözik. Nagyon barátságosak a Kis jó: A nyár jelei Az idén olyan tavaszon estünk át, amely a legkevésbé sem hasonlított a tavaszra, a meteorológusokat annyiszor blamálta a légáramlat, hogy belekékültek, a magam részéről egy percig sem hiszek a dátumnak, a napsütésnek, a melegnek és a nyári zivataroknak sem. Az idén volt napsütés márciusban, meleg februárban és mennydörgés januárban is. Mik a tárgyi bizonyítékok? 1. Nincs gyümölcs. Tipikus nyári jelenség Pesten. Méghozzá hogyan nincs? Akként, hogy cseresznye a gyümölcs- és zöldségboltokban nincs, de cseresznyemag a járdán, az van. 2. Szélesedik és mélyül a tudományos ásatások frontja. A lelet különösen a Dohányutcában gazdag. Felszínre került ötven törött csatorna, száz korhadt oszlop, továbbá földi giliszta ösz- szesen százhatvan méter hosszú. Találtak ezenkívül hajókötelet, cseréppipát, megkövesedett sóskiflit, de ahogy elnézem, félek, Attila sírját az idén sem fogják megtalálni 3. Általános a minőségi javulás. Az utcai mérlegek felirata a tavaly előtti nyáron ez volt: Mérés 10 fillér. Egy év múlva javult a minőség, mert a felirat ez lett: Pontos mérés 20 fillér. Az idén itt-ott újabb minőségi javulás: Hiteles, pontos mérés 30 fillér. Jövői-e jön az írásban adott hiteles, pontos mérés 40-ért, végül a becsületszóra 50. A nyár többi jele. Az Utasellátó javítja az utasok nyári ellátását a varsói gyorson. A színigazgatók több magyar bemutatót ígérnek az őszre. Vágány korszerűsítés miatt módosul több villamos- járat, igazi nyári öröm. Hol futballozzanak a gyerekek? És ha majd kifogják a minden eddiginél nagyobb vizát a Tiszából bízvást el lehet mondani, hogy itt a nyár. szatmári emberek. Feri bácsi, a tsz kovácsa bejött hozzám a múltkor. Azt kérdezte „tudok-e sakkozni”, de már hozta is a sakktáblát. Játszanom kellett vele. Győztem. Revansot akart* de már nem volt időm tovább játszani. „Ha visszajön Nyíregyházáról megrendezzük a második partit’“ — búcsúzott el az öreg. A múltkor egy nagybajusza idős bácsi állított megí „Hallottam, hogy maga lesz az agronómus. Gondoskodjon majd, hogy több zab jusson a lovaknak." A könyveket ezután sem teszi el. A felesége képesítés nélküli tanítónő. Eddig Tyúkod újtelepen tanított, de szeptembertől már ő is Sza- mosszegre kerül és a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán folytatja tovább tanulmányait. Hreskó Tamás pedig a Gödöllői Agrártudo- . mányi Egyetem öntözőmérnöki karának levelező tagozatára jelentkezett. —- Tudományos munkát nem akar-e végezni? — Erről egyelőre hallgatni akartam. Szeretnék egy kisebb területet kapni a tsz-től, amelyen új takarmánynövényekkel, somkóró- val, édescsillagfürttel, zöldtrágyával kísérleteznék. Én lennék a legboldogabb ember, ha terveim megvalósulnának. — Gondolt-e arra, ha lejár a szerződése elmegy a tsz-től? — Itt akarok letelepedni. Miért mennék el? Kész l<asz a szép lakás és biztosan megtalálom a számításomat is a szövetkezetben. Van szórakozási lehetőség a faluban, könyvtár, cukrászda, filmszínház. Nem félek a jövőtől. Mindenünk meglesz. Erdelics Imre negyedévi ellenőrzést a városi iisztiervosi hivatal, nem beszélve arról, hogy a havi ellenőrzést maga a vállalat vezetői is évek óta elhanyagolták. Dr. Szabó Lajos üzemorvos így panaszkodott: „A havi ellenőrzési szemléket amelyek megtartását rendelet írja elő, már évek óta nem tartjuk, mert az igazgató nem jön. Egyedül nem végezhetem, mert a törvény előírja, hogy ezeken az igazgatónak, a munkavédelmi felelősnek, a szakszervezet megbízottjának kötelessége jelen lenni.” .„j. Igaz e mulasztás miatt iíHI: még nem történt haláleset. De vajon nem tör- tínhetett volna? S akkor ki vállalja a felelősséget? Akadt azonban ételmérgezés. Ezt azonban annyival letudták, hogy a szakácsot elbocsátották. Ígérte a vállalat vezető-