Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-15 / 164. szám
Már most készülni kell a télre Kedvező az alkalom az abraktakarmány készletek növelésére Unatkoznak a gyerekek Idénynapközit létesítettek Berkeszen is a nagy nyári munkák idejére. Sok édesanya vái Iáról került le a gyermekelhelyezés gondja, nyugodtan dolgozhatnak a tsz földjein. Csak éppen a gyerekek nem érzik jól magukat ebben az ideiglenes otthonban. Még meg is szöknek, ha alkalom adódik. Unatkoznak. Nincs játékuk. A községi tanács és az iskola vezetői megfeledkeztek erről az igen fontos „kellékről”, amikor a szükséges anyagiakat számba vették az idénynapközi létesítéséhez. Sürgősen pótolni kell a hiányt, s ebben a községi nőtanács is segíthetne a tanács és az iskola vezetőinek, S. L. Játék a játszótérrel A Bukarest utcán az elmúlt évben létesített játszóteret a városi tanács a környék gyermekeinek. A telket négyszögölenként 50 forintért meg is vásárolta a tanács a tulajdonosoktól. Hintát is szereltek fel a téren, s volt hol rúgni a labdát büntetlenül. Erre a nyárra talpalatnyi hellyé zsugorodott a játszótér, mert a régi tulajdonosok ismét beültették a városi tanács tulajdonát képező telekrészeket is. Övhatatlan, hogy a parányi térségről be ne repüljön a labda a vetemények közé: ezért napirenden vannak a veszekedések, a perlekedés nemegyszer tettle- gességre fajult. Ügy gondoljuk, ha a városi tanács megvette a játszóteret, gondoskodnia kellene arról is, hogy az valóban a rendeltetésének megfelelő szerepet töltsön be. Mert pillanatnyilag nem vitás, hogy nem a játszótéren, hanem a játszótérrel folyik a játék, A Bukarest utcai szülők. A z öregasszony már egy hete, hogy jajgat a derekával. Nem esik jól az alvás, csak forgolódik az ágyon, olvasót csörget és sóhajtozik. A fiatalok hiába faggatják, nem szól, órákig ül kint az udvaron, a lombos hársfa alatt, s hunyorogva néz a semmibe. Néha motyorog magában, ráncos szájszéle halk szavaktól csücsörödik, 8 kora reggeltől délig lesi a levélhordót. A postás azonban elkerüli a házat, nem hozza a várva várt levelet, a legkisebb fiútól, az iranyszívű Janikától, aki így éve lesz már, hogy Eger s:ép városában katonásko- dk. Pedig már csak benne lerne minden bizodalma. A tö>bi gyerekek szárnyra ketek, a maguk kenyerét eszk. A kisebbik lánya ugyrn itt lakik vele egy házian, de kevés a szava, törőlése hozzá. Tegnap is bent volt a városban, szép ruha.eiméket vásárolt magánál, de neki egy fejre való endőt se hozott. Mintha biony már nem is lenne. Rggel észrevétlen távoznak ki a földekre, este esak a maguk gondjával vannak tele. Igaz, hogy kérSzedik a sárgadinnyét A nyírbogán iskolának 600 négyszögöles gyakorlókertje van, ahol már hat éve folyik a politechnikai oktatás Somogyi Árpád tanár vezetésével. A kertben a nyári szünet idején sem áll a munka. A felsőtagozatosok szakkört alakítottak, és ennek keretében rendszeresen gondozzák a növényeket. Az úttörők szorgalmának eredménye az öntözőmű. Három évvel ezelőtt 1800 foiin- tos költséggel építettek szivattyús kutat, most pedig 8000 forintos beruházással készült el a gépház, s benne a villanymotor, amely biztosítja az öntözéshez szükséges vízmennyiséget. így a tanulók az öntözéses gazdálkodás előnyeivel is megismerkedhetnek. A gyakorlókertben több kísérleti parcella is van. Érdekes az emeletes burgonya termesztését bemutató tábla. Az idén dinnyetermesztéssel is foglalkoztak a gyerekek, pár nap múlva már szedhetik az ízes sárgadinnyét. A kert egyébként a gyakorlati munkák megismerésen kívül egyéb hasznot, jövedelmet is hoz. Az iskola napköziotthonát és az óvodát a gyakorlókertböl látják el zöldségfélékkel. F-'ügcdi Imre Olvasóink panaszaira válaszolnak az illetékesek Hangnem Ribóczi Pál nyíregyházi olvasónk az Arany János utcai lakótelep lakói nevében fordult szerkesztőségünkhöz panasszal, hogy sértően udvariatlan a kiszolgálás a Toldi utcai tejboltban. Kérésünkre az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vizsgálatot tartott az ügyben. Ennek során a feltárt körülmények igazolták olvasónk panaszát. A boltban ideiglenesen megbízott vezető dolgozott, aki nem tudta ellátni a mégnövekedett forgalommal járó feladatokat. Ezenkívül a tejszállítás is akadozott, a tejre várni kellett, a vásárlók pedig türelmetlenkedtek. Ezek a körülmények okozták, hogy a boU dolgozói több eset- bm ingerültek voltak, és nem olyan hangnemben válaszoltak, amit a vásárlók a korábbiakban megszoktak. A bolt dolgozói elismerték a panasz jogosságát, és ígéretet tettek, hogy a jövőben eiőzékenyebben látják el feladatukat. Az ígéret biztosítéka, hogy a bolt új vezetőt is kapott, aiú ismerj a vásárlókat, a kialakult helyi szokásokat és a napi tejigényt. Irány Nagy Miklós nyírbátori olvasónk azt kifogásolta, hogy a Nyírbátorból induló AKÖV-járatok kocsijain nem tüntetik fel a menetirányt, ezért többször előfordul, hogy az utas már csak több Kilométer megtétele után ismeri fel, hogy rossz irányba utazik. Olvasónk panaszát az 5. AKöV illetékeseihez továbbítottuk. A vállalat elismerte a panasz jogosságát, és intézkedtek a hiányzó oldaliránytáblák pótlására. Illat Több nyírbátori olvasónk fordult levélben szerkesztőségünkhöz a íöldművesszö- vetkezet Kakukk vendéglőjének szennyvíztárolója ügyében. Idézünk a 9 aláírással érkezett le veiből: „A szennyvíztároló medencéje pár méterre van a kerthelyiség söniésetöl, és étkező- asztalaitól. Mindössze egy deszkafal tölti be a leválasztó szerepét. A tároló rendszerint délre telik meg, és éppen az ebéd ideje alatt kerül kiszivattyúzásra. E művelet következtében kellemetlen bűz terjeng a kerthelyiségben, s rontja az ott étkezők étvágyát.” A Nyírbátori Járási Tanács egészségügyi csoportjához fordultunk felvilágosításért Közölték, hogy már intézkedtek a közegészségügyi hibák megszüntetésére. A földmű vesszövetkézet új víztárolót építtet, amely még július folyamán elkészülj (Munkatársunktól): Évről évre visszatérő gond megyénkben a szálas- és abraktakarmány ellátás. — Ennek az esztendőnek a második felébe léptünk, most mi várható? — kérdeztük Oláh Jánostól, a megyei tanács takarmány- és legelőgazdálkodási főelőadójától. “ — A legfontosabb szálas takarmányok — a lucerna, lóhere — területe lényegében egyező a tavalyival. Első kaszálásukkor 5—10 százalékkal több hozamot adtak, mint az elmúlt évben. Jól fejlődtek a füfélék is. Mindez reményekkel kecsegtetett. A kedvező kezdeten felbúzdulva, a tsz-ek nagy területeket hagytak magfogásra. Ez nem is lett volna baj, de az igen, hogy újra a szárazság áldozata lettünk. A további kaszálásra hagyott helyeken nehezen fejlődött a sarjú, különösen azoknál a tsz-eknél, tszcs-knél, amelyek megkéstek az első kaszálással. Ezeken a helyeken a lucerna másodszori kaszálása után — száraz állapotban —, alig 2—3 mázsa hozamot gyűjthettek be. Nem látszik jobbnak az ezután! eredmény sem. — A füfélék hozama, a legelők hasznosítása? — Mint már említettem: a fűfélék indulása is jónak ígérkezett. A legtöbb helyen megfelelően igyekeztek hasznosítani az utak, árkok, fasorok fűhozamát is. A kellemetlen az, hogy tekintélyes területen szintén megkésett a kaszálás és az elvénült fű tömege veszített értékéből. Majd pedig a júniusban jelentkező, 30—40 fokos korai kánikula valósággal felperzselte a sarjut. A legelőkön is a korán beállt szárazság okozott kárt: elmaradt a fű kedvező fejlődése. A legtöbb legelőről ma már nem térhetnek jóllakotton haza a legelő jószágok. Csupán azok a legelők kivételek, amelyeken helyesen alkalmazzák a korszerű módszereket: öntözést, trágyázást, gyomtalanítást stb. Az ilyen legelőkön még kaszálásra is jutott fű, mint Balsán, Raka- mazon, Tiszalökön. Ez azonban megye; szinten igen kis jelentőséggel bír, a legelőta- rületne-k két százalékán alkalmaznak rendszeres öntözést, s ez kevés. Csupán arra jó, hogy megmutassa: ahol lehetőség van ró, nagyszerűen ki lehet használni a legelőt. A takarmónykérdésben mindent egybevetve, az a helyzet, hogy egyes tsz-ek kivételével Ismét hiány előtt állunk. — Abraktakarmányból sem lesz elegendő? dezték, mi baja, vigyék-e orvoshoz, de csak úgy tes- sék-lássék. Bezzeg a Janika, az aranyszívű gyerek — melegszik száraz mellkasában az öregasszony szíve — az napsugarassá tudja tenni körülötte az életet. Fütyül, dalol, s úgy tud enni a lelkem, mint egy medve. Ó, Istenem, csak már főzhetne neki újra. Moshatná rá az inget, mert mivégre is él, ha nem süthet kenyeret, nem főzhet jókat, nem vasalhat patyolat fehér inget, annak a gyereknek. Ki is buggyant szeméből a könny, amit kötője sarkával szárítgatott, ahogy végre éppen betoppant a P°s~ tás. — Ehun az öröme, ni, Zsófi néném! —* adta át a várva várt levelet, s már sietett is tovább. Zsófi néni remegő kézzel forgatta, könnyes tekintetével simogatta a drága levelet, aztán valami köszönésfélét motyogott a postás után, majd fiatalosan, fürgén belépett a házba a szemüvegért. {Szertartásosan, vigyázva bontotta fel a borítékot. Előbb csak állva betűzte a sorokat, aztán megittasodva a gyönyörűségtől leült, hogy újra kezdje. Végül is fáradtan ejtette kezét a kötényébe. Arcán, a ráncok, mintha kisimultak volna. Szeme fényesen csillogott. Mosolygott is, majd hangosan idézte a levél egy- egy sorát. Újra elolvasta. Szaladt a kerítéshez, s boldogan kiáltott át a szomszéd- asszonynak: — Irt a katona fiam! Tiszta kötényt tett maga elé, aztán sietett a ®zö* vetkezeti boltba. Lesz-e szombatoin élesztő, mert nézze-e — mutatta a levelet a boltosnak — írt a katona fiam. Vasárnap jön haza a drága, aratási szabadságra. Sütni akarok. A boltból a tsz-iroúára sietett, beszélni az elnökkel, hogy szükség lesz-e a szorgos kézre, mert a Janika azt írja, hogy aratni szeretne, ha lehet. Az elnök kint van a há- tórban. Pedig jó lenne tudni, hogy kell-e a gyerek, mert akkor meg ebédet hord majd utána a tarlóra. Ó, Istenem — áll még egy pillanatra az iskola előtt, mert képzelete már látja hogyan bontja ki a gyérek majd a kosárból a tóltottcsirkét, s közben a kis piros cseréptálra rakott túrós palacsintára Is pislog. — Tanító úri — kiállt be az iskola udvarára. — Irt a katona fiam! Irt a drágám, az én aranyszívű Janikéin — s a tanító feleletét se várva, siet tovább, rengeteg a dolga. Még egy jóra való jánykát is kell szerezni félkezesnek, marokszedőnek. Az ám, melyik jány körül is legyeskedett a lelkem? Dél felé már megvan a terv. Minden készül, mozog, él. A házban megfényesed- nek a képek, kint a kertben szinte hallhatóan, zuhog a napfény. És mily hangosan kárálnak a tyúkok. Gerle pár búg az öreg hársfa lombján, s lám, ez is kivirít vasárnapra. Jó lesz a tejfelt összeszedni, aztán kö- pülni, hadd kenjen jó vastagon vajat a gyerek a friss, foszlós búzakenyérre. Kerül-pördül a kis töpörödött öregasszony aki már nem is öreg. Fogatlan, ráncos száján tartósan felült a mosolygás. Kinyitja a szekrényt, ellenőrzi a legény ruháit, s mintha az ingeknek, a holt tárgyaknak is mondaná: — írt a katona fiam! Hát nem csodálatos ez? — s a tárgyak mintha bólintanának, az emberek mintha mind örülnének, hiszen estére tudja már az egész falu. Ekkora boldogság nem fér a Zsófi néni kis piros szívébe. Kicsap a házból is, elönti az utcákat, kerteket, s kifolyik a határba, ahol már szőkülnek a búzatáblák, érik az élet; Dávid József — Még kedvezőtlenebb a kilátás. Becsléseink alapján, a tsz-ek múlt évi abraktakar- mány-hiányához viszonyítva, idén mintegy 1000 vagonnal mutatkozik több hiány. Előidézője: részben a késői kitavaszodás, az elhúzódó vetés, níajd pedig a bekövetkezett szárazság, mely utóbbi különösen a fentesebb, homokos területeket sújtotta. — Milyen lehetőségek vannak a mutatkozó hiányok pótlására? — Ebben az esztendőben több kövér sertést, tejet, baromüt vár az ország megyénktől. Tehát a megoldást egyáltalán nem az állat létszám csökkentése jelentheti, hanem a meglévő készletek legpontosabb megbecsülése, beosztott felhasználása. Már most igen takarékosan gyűjtsék, kazlaz- zák, tárolják tsz-eink a takarmányokat és ügyeljenek fel- használásukra. Akadályozzák meg a felesleges pocséklást, káros veszteséget. Most, az aratással egyidő- ben, kedvező alkalom kínálkozik a készletek növelésére. Ilyen elsősorban a másodvetés lehetőségének k használása: különösen takarmánygon- dokkal terhelt közös gazdaságaink vessenek minél több csalamádét, kölest, tarlórépát és minden egyéb, számba jöhető növényféleséget. Az'időjárás figyelembe vételével végezzenek ugyancsak. minél több másod vetést juhok és szarvasmarhák részére őszi legelőnek. Gondoskodjanak a takarmányozásra alkalmas szalma és poJyvafélék megfelelő kezeléséről. De növelni lehet még kapálásáéi a kukorica, répa és egyéb kapások várható terméshozamát is. A télre már most kell készülni, hogy minél eredménye-. sebben tarthassuk jószágáll.o- mányunkat. Hozzájárul ehhez a megyei tanács azzal a lehetőséggel is, hogy a tsz-ek, árfelhajtás nélkül, abraktakarmányt vásárolhatnak felesleggel rendelkező tsz-ektől, háztáji gazdaságoktól és szükség esetén más megyékből is. Természetesen a pénzügyi szabályok betartásával. Tízmillió facsemete kerül erdeinkbe Az elmúlt gazdasági évben erdőfelújítást 797 hektáron, telepítést pedig 497 hektáron végzett a nyírségi erdőgazdaság. A megművelésre került területeken mintegy kilencmillió facsemetét ültettek el. Az ez év őszi erdőművelési előtervekről Patkós Antal osztályvezető tájékoztat: — Erdőfelújítást hétszáz hektáron végzünk az ősz folyamán. A megye különböző helyein száznyolcvan hektár kerül majd telepítésre. A telepítéseken belül mintegy kétszáz hektáron végzünk erdőpótlást. A legújabb felmérések alapján a nyírségi erdőgazdasághoz huszonhétezer hektár erdő tartozik. Az 1964-es év második felében e területnek csaknem tizenöt százalékát fogják gondozni. A korábbiakhoz képest jóval nagyobb mennyiség, tízmillió facsemete vár elültetésre. — ősszel a legnagyobb felújítást a nyírteleki körzetben végezzük, ahol 200 hektárt újítunk fel. A munkák több mint a felét Omboly határában végezzük. A nyíregyházi erdészetben csaknem száz hektár lesz a felfrissített terület. Ez évben már a jánki erdészet területén is hetven hektárt újítunk fel, s hatvan hektárt betelepítünk. A telepítésre, felújításra váró facsemetekészlet több mint hatvan százaléka akác. De ez évben már mintegy százötvenezer nemes nyárfacsemete is kerül Szabolcs erdeibe, ugyanakkor tölgyet és fenyőfát is ültetnek. Az ültetéssel egyidőben folynak majd az irtási munkák is — mintegy négyszázötven hektár területen, amelyből körülbelül nyolcvan, kilencvenezer köbméter fa kerül kh Az erdők ritkításából pedig mintegy tizenöt-húszezer köbméter fát adhatnak majd az iparnak; r.— ÜSZŐ N E VELÉSI ÉS BIKA-TINÓ H I Z L A L Á S I | SZERZŐ D É8T AZÁLLATFORCfllMI VÁLLALATTAL 450 hektárról lOOOOO köbméter fát kivágnak rj r r* r • Zsoii nem Állandó pénzforrása
