Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-10 / 160. szám

Győr— Pozsony, Miskolc­Kassa Magyarország és Csehszlo­vákia között — a két ország egyre mélyülő barátságának szimbólumaként is — újab­ban közvetlen autóuszjárat létesült Győr és Pozsony kö­zött. Néhány nappal ezelőtt indult el a győri állomásról az első autóbusz, amely köz­vetlenül a két város között közlekedik. A járat máris élénk forgal­mat bonyolít le, a MÁVAUT és a CSAD közös megegyezé­se és szervezése alapján na­Két műszakban emelik a falakat ® Júliusban átadják a harmadik lakótömböt ♦ 13 milliós munka 1963-ban a kísérleti intézetnél # Helyzetjelentés a nyíregyházi építkezésekről A megyei építőipari vál­lalat a napokban tájékoztatta a városi tanács végrehajtó bizottságát a Nyíregyházán végzendő építkezések jelenlegi helyzetéről. Közölték: megtörtént a 300 ágyás tbc-kórház műszaki átadása. Négy szakaszban végzik a mezőgazdasági kí­sérleti intézet építkezéseit. Az ponta 4—í fordulót tesznek az autóbuszok a két város között Ez az „újítás” igen gyorsan népszerűvé vált, s a népszerűsége előreláthatólag még növekedni fog, Fokozza a magyar utasok érdeklődését az a körülmény is, hogy a Pozsonyba kirán­duló magyarok forintért vá­sárolják meg a jegyüket az IBUSZ győri utazási irodá­jában. Képünk az új útitáb­lával felszerelt első autóbuszt ábrázolja. Néhány napja ugyancsak közvetlen járat köti össze Miskolc-Tapolcát és Kassát. első szakasz munkálataival elkészültek. Ebben az évben itt 13 mil­lió forint értékű kivitele­zést kell ellátniuk. Bár a folyamatos munkát je­lentősen gátolja a lakatos­üzem túlterheltsége, mindent elkövetnek, hogy megtartsák a december 31-i átadási ha­táridőt. Ugyanakkor elkészült a Petőfi utcai „B” jelű 53 la­kásos épülettömb, a szolgál­tató üzletházat is átadják jú­liusban. Június 15-én kezd­tek hozzá az ugyancsak 53 lakásé« „C” jelű épület ké­szítéséhez: itt kétműszakos munká­val állítják a blokkokat, hogy az év utolsó napjáig megtörténjék az átadás­Két negyvenlakásos tömb épületszerkezeti és válaszfa­lazás! nunkáivat készültek el a Lehel és Toldi utcán; a harmadik tömb felállításával július közeliéig végeznek. Amennyiben a kazánszerelést végző alvállalkozó munkájá­ban nem lesz fennakadás, úgy a fűtési szezonra pótolni tud­ják a déli alközpont elmaradt tömbfűtését. A konzervgyár építésének sürgőssége miatt átmenetileg szüneteltetniük kellett az anyás-csecsemőotthon építé­sét. Ezt a munkát téliesítenl kívánják, s így nem lesz akadálya az 1965. június 10-i átadási batáridő teljesítésének. I Sajnos, a sürgősségi sorrend I és a mutatkozó, létszámhiány kedvezőtlenül befolyásolták a pedagógiai főiskola kollégiu­mi építését, s így az augusz­tus 10-i átadás bizonytalan­nak lászik. Nagy erőfeszítése­ket tesznek a munkahelyi lét­szám feltöltésére, hogy a le­hető leggyorsabban átadják rendeltetésének a létesít­ményt. Már beköltöztek a tervezők a vállalat által készített új székházukba. * A Vécsei közben készülő bölcsödénél a szak- cs szerelőipari munkák foly­nak: jeleik szerint nem lesz akadá­lya az augusztus végi átadás­nak. A Vécsei úti 16 lakás 1964. november 30-i átadását nagyban elősegíti, ; hogy az épület teherhordó szerkezetei júliusban elkészülnek. A Si­mái úti trafóállomásnál júli­us közepéig emelik be a be­rendezések szerelési munkái­hoz szükséges vasbeton portá­lokat. A belváros jelehlegi legnagyobb építkezésénél, az SZTK alközpontnál elmaradás mutatkozott 1963-ban. Ezt a létesítményt még július hónapban át akarja adni az építőipar. Az utóbbi hetekben adták át az új cipőraktárt, a 250 fős építőipari munkásszállót é3 a gépjavító tanműhelyt. Viszont az AGROKER-énítkezés má­sodik és harmadik szakaszá­nak átadása •— az említett okok miatt — mintegy másfél hónappal eltolódik. A szenny­vizes a törni« 31 milliós éoítósi ’'munkáiéból 1964. első félévé­ig 22 690 000 forint értékű ké­szült el. (3. S.) Új térkép Nyíregyházáról Méretarány 1:1000 — Légi felvétel 234 községről — Beszélgetés az AFTH megyei vezetőjével Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei felügyelőségén nem kevesebb mint 150 ember: mérnök, tech­nikus, mezőgazdász, földnyil­vántartó dolgozik. Hogy mit? Erről beszélgettünk Kelemen Bélával, a felügyelőség vezető­jével lózat alapján készítünk új térképeket 1949-től. Ezeknek az alapját a háromszögelési pontok hálózata képezi, Ta­lán furcsán hangzik és sokan nem ismerik, de ezek földbe­épített vasbeton kövek, s meg­őrzésük, védésük népgazdasági, sőt nemzet köri érdek is. Koor­megye valamennyi községéről új térképpel rendelkezünk 1970-re.. Folyamatosan végez­zük a 6-os földvédelmi és a 7-es erdővédelmi törvények végrehajtásához . szükséges műszaki előkészületeket is. Továbbá segítséget nyújtunk a termelőszövetkezeteknek ab­romszögelési pont képezi. Eb­ből kiindulva készül a város térképe. A város déli részének térképét légifotó eljárással készítjük, 6 a tervek szerint Nyíregyháza városnak 1967. végére új térképe lesz. (F. K.) Mindig a legjobb célt Megyénk háromszázhar­minc termelőszövetkezeté­ben és termelőszövetkezeti csoportjában az 1964-es év­re összesen 16 millió 39 ezer forintot tartalékoltak a szociális és kulturális alap­ra, három és fél millióval többet, mint tavaly. Semmi­képp sem lehet közömbös, hogy mire használják fel ezeket a milliókat. A tavalyi tapasztalatok szerint legtöbb tsz-ünkben okosan és jól gazdálkodtak a tartalékolt összeg szociális célokra szánt részével, de sok helyen nem megfelelően, vagy egyáltalán nem használták fel a kultu­rális alapot. így eshetett meg, hogy például a kisvár- dai járásban 1963-ról a közel 3 milliós alapból több mint 700 ezer forint maradt meg erre az évre. Pedig — kultu­rális fejlődésünk ütemét és szükségességét tekintve — ezzel a pénzzel igazán nem volna szabad takarékoskodni. A tizenhatmiilió forintból körülbelül hetven százalék jut a szociális, harminc szá­zalék a kulturális kiadá­sokra. A tsz-ek a szociális alapból fedezik az idős vagy beteg tsz-tagok segélyeit, a házassági és temetkezési se­gélyeket. Ez — kétségkívül így helyes és jó. De azt már nem helyeselhetjük, hogy egyes tsz-ek még a kulturális célokra szánt összegből is el-elcsipegetnek, a szociális juttatásokra. Az év elején két részre osztott szociális és kulturális alapot pontosab­ban és tervszerűbben kell kezelni, s főleg a kulturális részt kell okosabban és egy­ségesebben felhasználni. Az elmúlt években az a gyakorlat alakult ki a kultu­rális rész felhasználásával kapcsolatban, hogy azt fo­lyóiratok, könyvek mozi- és színházbérletek, kisebb ki, rándulások, vásárlására illet­ve szervezésére költik. Ez így helyes is lenne, ha e részösszeget megfelelő arány­ban osztanák fel. Mert így csak elforgácsolódik a kultu­rális alap, és megesik az, hogy egy-egy tsz-ben például jelentős összeget fordítanak kirándulásokra, ugyanakkor szakkönyvet alig vagy egyál­talán nem vásárolnak. A kul­turális alap felhasználását — természetesen — nem lehet központilag megszabni, a vezetőségnek és tagságnak együttesen kell döntenie ar­ról, mennyit és mire költe­nek. A múlt évben a megyei könyvtár és a könyvterjesztő vállalat kezdeményezésére tsz-eink körülbelül tíz szá­zalékában alakítottak ki me­zőgazdasági szakkönyvtárat. Véleményünk szerint min­den tsz-ben létre kellene hozni a szakkönyvtárakat, hiszen mezőgazdaságunk — és ezzel a tsz-tagság élet- színvonala is — csak a kor­szerű termelési technika megismerésével és alkalma, zásával fejlődhet. A szak- könyvtárok létrehozásánál fontosabb és hasznosabb fel­használási módja jelenleg nincs is a kulturális alapnak. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a kulturális alapot csak könyvekre kell fordítani. A szakkönyvek vásárlásán túl feltétlenül szükségesek a mozi- és színházbérletek, a kirándulások, hanglemezek, televíziók is, de csak a jelen­tőségükhöz mért arányban. Más szóval: a kulturális alap felhasználásának határozott célt kell adni; elsősorban a helyi szakmunkásképzést kell elősegíteni vele. Helyes lenne, ha a műve­lődési állandó bizottságok és a tanácsok mezőgazdasági osztályai is segítséget nyújta­nának a tsz-ek vezetőségének a felhasználásban. Fel kelle­ne mérni minden községben a művelődési helyzetet és az adott körülményekhez mér, ten mindig a legfontosabb kulturális teendőkre irányí­tani a figyelmet, mert a tsz- ek vezetői — akik elsősorban mégiscsak mezőgazdasági problémákkal foglalkoznak — nem tudják mindig helye­sen értékelni — és épp ezért a kulturális alappal támogat­ni sem — a községek műve­lődését. Ha viszont a bizott­ságok és a tanácsok segítik e dologban is őket, akkor a kulturális alap milliói min­den bizonnyal a legjobb célt fogják szolgálni: a mezőgaz­dasági dolgozók szaktudásá­nak, kulturális színvonalá­nak fokozatos emelkedését. Ratkó József — Mi a fő feladata a fel­ügyelőségnek? — Legfontosabb az, hogy az életben bekövetkező minden változást, amelyek ránk tar­toznak térképeken is ábrázol- juftk. Ezért készítünk új térké­peket a megye valamennyi 234 községéről. Ezekre a térképek­re azért van szükség, mert a régiek elavultak. Ezek még az Osztrák—Magyar Monarchia idejéből valók, s a 1:2880-as stereografikus felmérés sze­rint készítette a monarchia katonai földrajzi intézete 1853 —1909 között. Másrészt az utóbbi két évtizedben is döntő változások történtek, s ezek együttesen szükségessé teszik az új térképek készítését. Ez­zel egyrészt felügyelőségünk dolgozói, továbbá a fővárosi és a pécsi geodéziai vállalat foglalkozik. EGY FONTOS HÁLÓZAT — Milyen elvek alapján ké­szülnek a térképek? — Napjainkban már a mo­dern nemzetközi földrajzi há­dinációs csoportunknak az a feladata, hogy a megye te­rületén végzett sokszíntű és sok irányú geodéziai felmé­rési tevékenységet összehan­golja. Földméréseket csak a mi felügyeletünk alatt végez­het bármely szerv. így bizto­sítjuk, hogy az egyes föld­méréstani munkák az állami alaptérkép méretarányai sze­rint készüljenek, s betartsák az ÁFTH országos érvényű technológiai előírásait is. NAGYÜZEMI TÁBLÁK — Jelenleg milyen munkán dolgoznak? — Egyrészt térképfelújítási munkák folynak Sényőn, Nagyhalászon, Tiszateleken, Tiszadadán és Tiszaszalkán. Ezt a munkát eddig 45 he­lyen fejeztük be. A hagyomá­nyos földi eljárások helyett rátértünk a korszerű, a légi­felvételek értékelése alapján készülő térképekre. Ez évben már így készült el 7 község térképe, s előreláthatólag a ban, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz megfelelő táblá­kat alakítsanak ki. Űj uta­kat, erdősávokat, vízlevezető­ket, csatornákat jelölünk ki a táblásítási terveknek megfe­lelően, melyeket a szövetke­zetektől kapunk meg. Az új kijelölések után új térképet készítünk, s bocsátunk a tsz-ek rendelkezésére. NÉGY ÉVI MUNKA — Mikor készül cl Nyír­egyháza város új térképe? — A város legrégibb tér­képe 1869-ben készült. Azóta csak 1936-ban készítettek Nyír­egyházának egy részéről tér­képet. Nyilvánvaló, hogy a fejlődést tükröznünk kell, vagyis új térkép készítése vált szükségessé. Ennek az el­készítését 1963-ban már meg­kezdtük, s 3 és fél millió fo­rintba kerül. A méretarány l:i000-hez lesz, mely Igen pontos. Sokan nem tudják, hogy a méréseket pontosan az evangélikus templom tor­nyának tetején elhelyezett gömb, mint felsőrendű há­Vizsga Negyvenhat esztendő alatt legalább száz lakatost vizs­gáztatott a mester. 'Ennyi idő alatt sok minden megtör­tént már Gutyán Lajossal, a szakma elismert veteránjá­val, de olyan mint legutóbb, még soha. Mint eddig mindig, most is öt kérték fel vizsga- bizottsági elnöknek. Mond­ván: aki nála vizsgázik, az biztos megállja a helyét az életben. Gyülekeztek a műheüyben a lakatostanulók. A mester valamennyit munkapadhoz állította és kiadta a vizsga­munkát. — Te fiam, egy ajtóba való közönséges rugót készíts, te pedig egy kulcsot — mondta két tanulónak, majd a har­madikhoz lépett. — No, te mit szeretnél csi­nálni? — nézett a mester a fiúra. A fiú a vállát vonogatta. A mester kis gondolkodás után döntött. — Készíts nekem egy kö­zönséges zsanért. Olyat, ami­Kis fopféaíeiek lyet az ajtókra, ládákra, spa- lettákra használunk. S ezzel megkezdődött a munka. A fiúk kalapáltak, reszeltek, hajlították a vas­lemezeket, csak egy fiú, az aki a zsanér készítését kapta, állt. A mester észrevette és odament hozzá. — Miért nem dolgozol? Valamit nem értei talán? A fiú hallgatott. No, szólalj már meg. — Mester úr. Minek csi­náljak én zsanért, hisz any- nyit veszek a vaskereskedés­ben SO fillérért, amennyit akarok — mondta, és neve­tett. A mester csak nyelt, hir­telen szólni sem tudott. Vé­gül feltalálta magát. — Én azt elhiszem, édes fiam. De aki egy közönséges zsanért sem tud megcsinálni, az nem méltó arra, hogy lakatos legyen. Farkas Kálmán Család Levelet kaptunk Nagyba* lászból, Pólistyák Ferenc tói. Megírja, mégiscsak ki kell igazítanunk egyik korábbi cikkünket, amely azt adja hí­rül, hogy Szabolcs megye legnépesebb családja özvegy Renkó Andrásnéé. „Kezdtem számolgatni, s rájöttem, a mi családunk sokkal népesebb”. A bizonyítási statisztika sze­rint az ő nagymamájának, az ibrányi Béke-telepen lakó, özvegy Pólistyák Mihályné- nak 211 leszármazottja szüle­tett élete eddigi Kilencvenöt esztenedeje alatt. A megosz­lás így fest: 12 gyermek, 64 unoka, 120 dédunoka s 15 ükunoka. Máris eleget tettünk a kedves kérésnek. De valami még fel­tűnt nekünk Pólistyák Fe­renc kimutatásából, ezt is köz­readjuk kommentálás nélkül. Tizenkét gyermekből felnőtt korban halt meg öt. Hatvant négy unokából csecsemőkorban temettek el tizenkilencet. A százhúsz dédunokából ma llß él. A tizenöt ükunoka pedig mind makkegészséges. Angyal Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom