Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-10 / 160. szám
Győr— Pozsony, MiskolcKassa Magyarország és Csehszlovákia között — a két ország egyre mélyülő barátságának szimbólumaként is — újabban közvetlen autóuszjárat létesült Győr és Pozsony között. Néhány nappal ezelőtt indult el a győri állomásról az első autóbusz, amely közvetlenül a két város között közlekedik. A járat máris élénk forgalmat bonyolít le, a MÁVAUT és a CSAD közös megegyezése és szervezése alapján naKét műszakban emelik a falakat ® Júliusban átadják a harmadik lakótömböt ♦ 13 milliós munka 1963-ban a kísérleti intézetnél # Helyzetjelentés a nyíregyházi építkezésekről A megyei építőipari vállalat a napokban tájékoztatta a városi tanács végrehajtó bizottságát a Nyíregyházán végzendő építkezések jelenlegi helyzetéről. Közölték: megtörtént a 300 ágyás tbc-kórház műszaki átadása. Négy szakaszban végzik a mezőgazdasági kísérleti intézet építkezéseit. Az ponta 4—í fordulót tesznek az autóbuszok a két város között Ez az „újítás” igen gyorsan népszerűvé vált, s a népszerűsége előreláthatólag még növekedni fog, Fokozza a magyar utasok érdeklődését az a körülmény is, hogy a Pozsonyba kiránduló magyarok forintért vásárolják meg a jegyüket az IBUSZ győri utazási irodájában. Képünk az új útitáblával felszerelt első autóbuszt ábrázolja. Néhány napja ugyancsak közvetlen járat köti össze Miskolc-Tapolcát és Kassát. első szakasz munkálataival elkészültek. Ebben az évben itt 13 millió forint értékű kivitelezést kell ellátniuk. Bár a folyamatos munkát jelentősen gátolja a lakatosüzem túlterheltsége, mindent elkövetnek, hogy megtartsák a december 31-i átadási határidőt. Ugyanakkor elkészült a Petőfi utcai „B” jelű 53 lakásos épülettömb, a szolgáltató üzletházat is átadják júliusban. Június 15-én kezdtek hozzá az ugyancsak 53 lakásé« „C” jelű épület készítéséhez: itt kétműszakos munkával állítják a blokkokat, hogy az év utolsó napjáig megtörténjék az átadásKét negyvenlakásos tömb épületszerkezeti és válaszfalazás! nunkáivat készültek el a Lehel és Toldi utcán; a harmadik tömb felállításával július közeliéig végeznek. Amennyiben a kazánszerelést végző alvállalkozó munkájában nem lesz fennakadás, úgy a fűtési szezonra pótolni tudják a déli alközpont elmaradt tömbfűtését. A konzervgyár építésének sürgőssége miatt átmenetileg szüneteltetniük kellett az anyás-csecsemőotthon építését. Ezt a munkát téliesítenl kívánják, s így nem lesz akadálya az 1965. június 10-i átadási batáridő teljesítésének. I Sajnos, a sürgősségi sorrend I és a mutatkozó, létszámhiány kedvezőtlenül befolyásolták a pedagógiai főiskola kollégiumi építését, s így az augusztus 10-i átadás bizonytalannak lászik. Nagy erőfeszítéseket tesznek a munkahelyi létszám feltöltésére, hogy a lehető leggyorsabban átadják rendeltetésének a létesítményt. Már beköltöztek a tervezők a vállalat által készített új székházukba. * A Vécsei közben készülő bölcsödénél a szak- cs szerelőipari munkák folynak: jeleik szerint nem lesz akadálya az augusztus végi átadásnak. A Vécsei úti 16 lakás 1964. november 30-i átadását nagyban elősegíti, ; hogy az épület teherhordó szerkezetei júliusban elkészülnek. A Simái úti trafóállomásnál július közepéig emelik be a berendezések szerelési munkáihoz szükséges vasbeton portálokat. A belváros jelehlegi legnagyobb építkezésénél, az SZTK alközpontnál elmaradás mutatkozott 1963-ban. Ezt a létesítményt még július hónapban át akarja adni az építőipar. Az utóbbi hetekben adták át az új cipőraktárt, a 250 fős építőipari munkásszállót é3 a gépjavító tanműhelyt. Viszont az AGROKER-énítkezés második és harmadik szakaszának átadása •— az említett okok miatt — mintegy másfél hónappal eltolódik. A szennyvizes a törni« 31 milliós éoítósi ’'munkáiéból 1964. első félévéig 22 690 000 forint értékű készült el. (3. S.) Új térkép Nyíregyházáról Méretarány 1:1000 — Légi felvétel 234 községről — Beszélgetés az AFTH megyei vezetőjével Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei felügyelőségén nem kevesebb mint 150 ember: mérnök, technikus, mezőgazdász, földnyilvántartó dolgozik. Hogy mit? Erről beszélgettünk Kelemen Bélával, a felügyelőség vezetőjével lózat alapján készítünk új térképeket 1949-től. Ezeknek az alapját a háromszögelési pontok hálózata képezi, Talán furcsán hangzik és sokan nem ismerik, de ezek földbeépített vasbeton kövek, s megőrzésük, védésük népgazdasági, sőt nemzet köri érdek is. Koormegye valamennyi községéről új térképpel rendelkezünk 1970-re.. Folyamatosan végezzük a 6-os földvédelmi és a 7-es erdővédelmi törvények végrehajtásához . szükséges műszaki előkészületeket is. Továbbá segítséget nyújtunk a termelőszövetkezeteknek abromszögelési pont képezi. Ebből kiindulva készül a város térképe. A város déli részének térképét légifotó eljárással készítjük, 6 a tervek szerint Nyíregyháza városnak 1967. végére új térképe lesz. (F. K.) Mindig a legjobb célt Megyénk háromszázharminc termelőszövetkezetében és termelőszövetkezeti csoportjában az 1964-es évre összesen 16 millió 39 ezer forintot tartalékoltak a szociális és kulturális alapra, három és fél millióval többet, mint tavaly. Semmiképp sem lehet közömbös, hogy mire használják fel ezeket a milliókat. A tavalyi tapasztalatok szerint legtöbb tsz-ünkben okosan és jól gazdálkodtak a tartalékolt összeg szociális célokra szánt részével, de sok helyen nem megfelelően, vagy egyáltalán nem használták fel a kulturális alapot. így eshetett meg, hogy például a kisvár- dai járásban 1963-ról a közel 3 milliós alapból több mint 700 ezer forint maradt meg erre az évre. Pedig — kulturális fejlődésünk ütemét és szükségességét tekintve — ezzel a pénzzel igazán nem volna szabad takarékoskodni. A tizenhatmiilió forintból körülbelül hetven százalék jut a szociális, harminc százalék a kulturális kiadásokra. A tsz-ek a szociális alapból fedezik az idős vagy beteg tsz-tagok segélyeit, a házassági és temetkezési segélyeket. Ez — kétségkívül így helyes és jó. De azt már nem helyeselhetjük, hogy egyes tsz-ek még a kulturális célokra szánt összegből is el-elcsipegetnek, a szociális juttatásokra. Az év elején két részre osztott szociális és kulturális alapot pontosabban és tervszerűbben kell kezelni, s főleg a kulturális részt kell okosabban és egységesebben felhasználni. Az elmúlt években az a gyakorlat alakult ki a kulturális rész felhasználásával kapcsolatban, hogy azt folyóiratok, könyvek mozi- és színházbérletek, kisebb ki, rándulások, vásárlására illetve szervezésére költik. Ez így helyes is lenne, ha e részösszeget megfelelő arányban osztanák fel. Mert így csak elforgácsolódik a kulturális alap, és megesik az, hogy egy-egy tsz-ben például jelentős összeget fordítanak kirándulásokra, ugyanakkor szakkönyvet alig vagy egyáltalán nem vásárolnak. A kulturális alap felhasználását — természetesen — nem lehet központilag megszabni, a vezetőségnek és tagságnak együttesen kell döntenie arról, mennyit és mire költenek. A múlt évben a megyei könyvtár és a könyvterjesztő vállalat kezdeményezésére tsz-eink körülbelül tíz százalékában alakítottak ki mezőgazdasági szakkönyvtárat. Véleményünk szerint minden tsz-ben létre kellene hozni a szakkönyvtárakat, hiszen mezőgazdaságunk — és ezzel a tsz-tagság élet- színvonala is — csak a korszerű termelési technika megismerésével és alkalma, zásával fejlődhet. A szak- könyvtárok létrehozásánál fontosabb és hasznosabb felhasználási módja jelenleg nincs is a kulturális alapnak. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a kulturális alapot csak könyvekre kell fordítani. A szakkönyvek vásárlásán túl feltétlenül szükségesek a mozi- és színházbérletek, a kirándulások, hanglemezek, televíziók is, de csak a jelentőségükhöz mért arányban. Más szóval: a kulturális alap felhasználásának határozott célt kell adni; elsősorban a helyi szakmunkásképzést kell elősegíteni vele. Helyes lenne, ha a művelődési állandó bizottságok és a tanácsok mezőgazdasági osztályai is segítséget nyújtanának a tsz-ek vezetőségének a felhasználásban. Fel kellene mérni minden községben a művelődési helyzetet és az adott körülményekhez mér, ten mindig a legfontosabb kulturális teendőkre irányítani a figyelmet, mert a tsz- ek vezetői — akik elsősorban mégiscsak mezőgazdasági problémákkal foglalkoznak — nem tudják mindig helyesen értékelni — és épp ezért a kulturális alappal támogatni sem — a községek művelődését. Ha viszont a bizottságok és a tanácsok segítik e dologban is őket, akkor a kulturális alap milliói minden bizonnyal a legjobb célt fogják szolgálni: a mezőgazdasági dolgozók szaktudásának, kulturális színvonalának fokozatos emelkedését. Ratkó József — Mi a fő feladata a felügyelőségnek? — Legfontosabb az, hogy az életben bekövetkező minden változást, amelyek ránk tartoznak térképeken is ábrázol- juftk. Ezért készítünk új térképeket a megye valamennyi 234 községéről. Ezekre a térképekre azért van szükség, mert a régiek elavultak. Ezek még az Osztrák—Magyar Monarchia idejéből valók, s a 1:2880-as stereografikus felmérés szerint készítette a monarchia katonai földrajzi intézete 1853 —1909 között. Másrészt az utóbbi két évtizedben is döntő változások történtek, s ezek együttesen szükségessé teszik az új térképek készítését. Ezzel egyrészt felügyelőségünk dolgozói, továbbá a fővárosi és a pécsi geodéziai vállalat foglalkozik. EGY FONTOS HÁLÓZAT — Milyen elvek alapján készülnek a térképek? — Napjainkban már a modern nemzetközi földrajzi hádinációs csoportunknak az a feladata, hogy a megye területén végzett sokszíntű és sok irányú geodéziai felmérési tevékenységet összehangolja. Földméréseket csak a mi felügyeletünk alatt végezhet bármely szerv. így biztosítjuk, hogy az egyes földméréstani munkák az állami alaptérkép méretarányai szerint készüljenek, s betartsák az ÁFTH országos érvényű technológiai előírásait is. NAGYÜZEMI TÁBLÁK — Jelenleg milyen munkán dolgoznak? — Egyrészt térképfelújítási munkák folynak Sényőn, Nagyhalászon, Tiszateleken, Tiszadadán és Tiszaszalkán. Ezt a munkát eddig 45 helyen fejeztük be. A hagyományos földi eljárások helyett rátértünk a korszerű, a légifelvételek értékelése alapján készülő térképekre. Ez évben már így készült el 7 község térképe, s előreláthatólag a ban, hogy a nagyüzemi gazdálkodáshoz megfelelő táblákat alakítsanak ki. Űj utakat, erdősávokat, vízlevezetőket, csatornákat jelölünk ki a táblásítási terveknek megfelelően, melyeket a szövetkezetektől kapunk meg. Az új kijelölések után új térképet készítünk, s bocsátunk a tsz-ek rendelkezésére. NÉGY ÉVI MUNKA — Mikor készül cl Nyíregyháza város új térképe? — A város legrégibb térképe 1869-ben készült. Azóta csak 1936-ban készítettek Nyíregyházának egy részéről térképet. Nyilvánvaló, hogy a fejlődést tükröznünk kell, vagyis új térkép készítése vált szükségessé. Ennek az elkészítését 1963-ban már megkezdtük, s 3 és fél millió forintba kerül. A méretarány l:i000-hez lesz, mely Igen pontos. Sokan nem tudják, hogy a méréseket pontosan az evangélikus templom tornyának tetején elhelyezett gömb, mint felsőrendű háVizsga Negyvenhat esztendő alatt legalább száz lakatost vizsgáztatott a mester. 'Ennyi idő alatt sok minden megtörtént már Gutyán Lajossal, a szakma elismert veteránjával, de olyan mint legutóbb, még soha. Mint eddig mindig, most is öt kérték fel vizsga- bizottsági elnöknek. Mondván: aki nála vizsgázik, az biztos megállja a helyét az életben. Gyülekeztek a műheüyben a lakatostanulók. A mester valamennyit munkapadhoz állította és kiadta a vizsgamunkát. — Te fiam, egy ajtóba való közönséges rugót készíts, te pedig egy kulcsot — mondta két tanulónak, majd a harmadikhoz lépett. — No, te mit szeretnél csinálni? — nézett a mester a fiúra. A fiú a vállát vonogatta. A mester kis gondolkodás után döntött. — Készíts nekem egy közönséges zsanért. Olyat, amiKis fopféaíeiek lyet az ajtókra, ládákra, spa- lettákra használunk. S ezzel megkezdődött a munka. A fiúk kalapáltak, reszeltek, hajlították a vaslemezeket, csak egy fiú, az aki a zsanér készítését kapta, állt. A mester észrevette és odament hozzá. — Miért nem dolgozol? Valamit nem értei talán? A fiú hallgatott. No, szólalj már meg. — Mester úr. Minek csináljak én zsanért, hisz any- nyit veszek a vaskereskedésben SO fillérért, amennyit akarok — mondta, és nevetett. A mester csak nyelt, hirtelen szólni sem tudott. Végül feltalálta magát. — Én azt elhiszem, édes fiam. De aki egy közönséges zsanért sem tud megcsinálni, az nem méltó arra, hogy lakatos legyen. Farkas Kálmán Család Levelet kaptunk Nagyba* lászból, Pólistyák Ferenc tói. Megírja, mégiscsak ki kell igazítanunk egyik korábbi cikkünket, amely azt adja hírül, hogy Szabolcs megye legnépesebb családja özvegy Renkó Andrásnéé. „Kezdtem számolgatni, s rájöttem, a mi családunk sokkal népesebb”. A bizonyítási statisztika szerint az ő nagymamájának, az ibrányi Béke-telepen lakó, özvegy Pólistyák Mihályné- nak 211 leszármazottja született élete eddigi Kilencvenöt esztenedeje alatt. A megoszlás így fest: 12 gyermek, 64 unoka, 120 dédunoka s 15 ükunoka. Máris eleget tettünk a kedves kérésnek. De valami még feltűnt nekünk Pólistyák Ferenc kimutatásából, ezt is közreadjuk kommentálás nélkül. Tizenkét gyermekből felnőtt korban halt meg öt. Hatvant négy unokából csecsemőkorban temettek el tizenkilencet. A százhúsz dédunokából ma llß él. A tizenöt ükunoka pedig mind makkegészséges. Angyal Sándor
