Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

FARKAS KÁLMÁN: Rokonság — Ezt nem lehet tovább tűrni — rontott be irodá­jába a főnök, ahol már várta barátja, Jenő. — Ez a szakács nem tud főzni. El­sózza a levest, nem főzi meg a húst, a babot, aa emberek méltatlankodnak és szidják a rendszert — magyarázta barátja felé for­dulva. — De velem nem kukoricázik tovább. Most szépen behívatom és meg­mondom neki alaposan a magamét; Ha nem tetszik, szedheti a sátorfáját, s me­het. Már éppen indulni akart, hogy szól Julikénak, a tit­kárnőjének, hívja be a sza­kácsot, amikor Jenő vállon ragadta. — Nyugi, nyugi öregem — s lenyomta a székbe. — Csillapodj le. Nem jó el­hamarkodni a dolgot. Van neked’ fogalmad arról, hogy ki a te szakácsod? — Nincs. — Hát tudd meg, hogy a tanácselnök unokaöccse; Ne kezdj te azzal. A főnök elsápadt. — Köszönöm, nagyon kö­szönöm öregem, hogy fi­gyelmeztettél. Leültek. ■— Nem bírom tovább. Jenőkém — panaszkodott a főnök. Itt van a jogászunk. Semmit nem csinál; Havon­ta egyszer bejön a fizetését felvenni. Minden pert elbu­kik. Százezrekkel károsítja meg az üzemet. Mit számít ez neki? Fő az, hogy há­rom helyről kapja a forin­tot. Igen kérlek, mert két másodállása is van. Hát mondd, tűrhetem?... Nem barátocskám. Én most be­hívom, s itt a szemed lát­tára megmondom neki, hogy ez erkölcstelen, utolsó dolog. Már épipen indulni akart, de Jenő visszanyomta a székbe. — Nyugi, nyugi öregem. Csillapodj le. Nem szabad elhamarkodni a dolgot. Ha eddig nem tudtad volna, most közlöm veled, hogy a jogászod a titkár sógora. Érted? Jó lesz, ha vigyá­zol, nehogy megüsd a bo­kádat A főnök elsápadt — Hogyan köszönjem meg neked drága Jenőkém, hogy figyelmeztettél — mondta és simogatta barátja kezét. — De az már mégis csak sok kérlek, amit a raktá­rosunk művel — mondta máskor. — Képzeld el, már harmadszor van neki hiá­nya. S az emberek azt be­szélik, hogy mindennap szajrézik valamit. Hát le­het, hogy büntetlenül káro­sítsa a népvagyont? Jenő mosolygott. — Nyugi, nyugi öregem. Csillapodj le. Nem jó elha­markodni a dolgot. Te kis csacsi — csípte meg a fő­nök állát — hát tudod-e te azt, hogy a raktárosod a nőtanács titkárának a veje? Hehehe. Én csak figyelmez­tetlek. Nem eszik olyan for­rón a kását öregem. Meg kell ezt gondolni. — Jó, hogy mondod, Je­nőkém. Nagyon hálás va­gyok az informálásért — és szorongatta Jenő kezét. — No, én megyek. Ég veled, öreg fiú. Aztán vi­gyázz — búcsúzott Jenő; A főnök belerogyott a fotelba. Fogta a fejét. Arca a szivárvány minden színé­ben játszott, s kitört magá­ból. — Hát én olyan pipogya Vagyok, hogy nem merek hoz­zányúlni senkihez? Nem váltom le a naplopókat, do- logtalanokat? Akkor majd leváltom önmagamat. Nem vagyok alkalmas vezetőnek. Már írom is a lemondáso­mat! Hirtelen megállt a tükör előtt. Homlokára csapott. — Hüüüüüü — nézett szembe magával. — Te aka­rod magad leváltani? Te’’! Hisz a miniszterhelyettes öccse vagy. Te jó isten, Még szerencse, hogy idejében eszembejutott..: — Maradok főnöknek... — Tévedés barátom. Ml nem gazdászt keresünk, ha­nem szakértőt, aki összeegyez teti a mérleget... AZ ÖRÖK EL EGED ÜTLEK — Na mit szól ehhez a remek országos esőhöz Mihály bácsi? — Szép, szép, de a városban ilyenkor nem lehet taxit kapni. (Gero Sándor rajza) Motoros A motoros hazajövetele után még néhány percig tú­ráztatta a kapuban a motor­ját, néhányszor repesztett vele, csak annyiszor, hogy az ablakok 50 százalékában megjelentek a lakók, azután lakásába vonult, s elégedet­ten nyugovóra tért. Különös álma volt. Az Ür jelent meg ágya szélén, és szelíden oktatta. — Fiam — mondta, — csak azért jöttem, hogy három do. logra figyelmeztesselek. Elő­ször: tapintatos ember nem zavarja környezete nyugal­mát; másodszor: a jó ember nem ébreszti fel az alvó kis- és nagydedeket; harmadszor: lassan oszladozott a rémület. Órájára pillantott, öt óra. Felkelt. Kilépett az utcára, é» magába szívta a friss hajnalt levegőt. A nap éppen felke- léssel foglalkozott, hüvöst kellemes tavaszi reggel. Ein­stein ezekben az órákban alkotta meg a relativitás eU méletét. Archimedes ekkor vetette le tógáját, lépett a langyos fürdővízbe, s nem sokkal később mormoltat minden vízbe mártott test annyit veszít súlyából... Gyümölcsöző, lelket érleli volt ez a csend. Aludtak az emberek. A kiSi szürke, gyalog, villamosont autón járó emberkék. A ter­mészet is gyönyörködött a csendben. Még a kisvasút s* dudált. Sorsforduló pillanata. A motoros álldogált, és él­vezte a csendet, arcán gyen­géd vonások jelentek meg. Az egykori gyermeki lényé­nek vonásai, a jószívű, ked­ves kis Pistikének arcvoná­sai, aki csak jót tett, akit mindenki kedvelt a környé* ken. Érezte, hogy elgyengüt, egy férfi pedig nem hagyhat■» ja el magát. Megkeményítet­te akaraterejét, és orcája is* mát férfias, határozott letti Azután odalépett motorjához, s felhangzott a túráztatás oly kedves zaja, majd há- romszor-négyszer ügyesen di- namitrobbantást utánzóit, ötkilométeres körzetben min­den veréb és galamb elmene­kült. Azután felnézett. Láttat hogy az ablakokban álmot és minden derű nélküli arcok jelentek meg. Még egy nagyot túráztatott, és végleg megnyugodva elro­bogott. O. Sipos Piroska csengeri, Dara- bánt Andrásaié dombrádl, £a- tár Jolán méhteleki, drs Báthor Imre és Horváth Sán­dor nyírbátori és Sallai Sán­dor tisztaberek! kedves rejt- vényfejtőink. A nyereményeket — egy- egy szép könyvet — postán küldjük el. Kép szöveg nélkül Pesten építettek társasházat... (Balázs-Piri Balázs rajza) intelligens ember nem leli örömét a legpokolibb zajok tervszerű és tudatos előállí­tásában. A motoros megszeppenve, sőt mondhatnánk, ijedten né­zett látogatójára. — És csendrendelet is van, fiam — mondta az Űr, s ke­zét áldóan felemelve, távozni készült. Azonban a csendrendelet szóra eloszlott a motoros ijedtsége. Elmosolyodott. Ezt már sokan mondták neki. Ez földi dolog. Az Űr a gúnyos mosolytól dühbe gurult. — Élj hát mától kezdve olyan házban, ahol minden lakó motoros! És jőve szörnyű zaj. Nem is zaj. Tenger és ég zúgása, elviselhetetlen, ágyúszerűen ugató motorok zaja olvadt egybe. A motoros befogta fü­lét. Iszonyat! Itt sem gondol­kozni, sem olvasni, sem aludni — itt élni sem lehet! Ekkor felébredt. S mivel észlelte, hogy körülötte csend van, csak álmodott, szivéről Üzemanyag utánpótlás... (Szűr—Szabó József rajza) ros. 46. ÁLG. 47. ük! 50. Testi fogyatékosság. 51. Egyik nehéziparáról ismert váro­sunk. 52. 1450 római szám­mal. 56. Csinos, tiszta, rendes. 59. Páros szám-e? 61. Vissza: férfi fehérnemű. 62. Be­cézett női név. 63. Nem lát. 64. Munkáért jár. 66. AKK. 67. Orion tv betűjelzé­se. 68. Tág szélei. 69, Gyökér. 70. Folyadék. KERESZTREJTVÉNY Forró nyár vám. Hatalmas ütemben folyik országszerte az aratás. Ez alkalommal — 1883-ban Szegeden született — költőnk egyik aktuális versé­nek két sorát idézzük. Szere­pel a rejtvényben a vers cí­me és a költő neve is. Beküldendő sorok, sorrend­ben: vízsz. 1, függ. 13, viasz. 27. és 54. Vízszintes: 13. Éghajlat. 14. Hasznavehetetlen holmi. 15. Hitegető. 16. Táskaíajta. 19. EOSN. 20. ZOA. 21; Lószer­szám. 23. Áraszt. 25; Hézag. 26. Hangtalanul lövi. 30. Géz szélei. 31; Moszat. 32. Ékes dallam. 34. Jégtáncospárunk egyik tagja. 36. Fohász. 37; Roham, támadás idegen szó­val, 39. Hiba betűi keverve. 42. Fasor, közismert idegen szóval. 43. EPD. 44. Vissza: eszközhatározó rag. 46. Eladás­ra szánt bolti készlet. 48. OÁF. 49. Vonó fele. 50. Ré­gen használt világító anyag. 53. Skálahang. 55. Lénárt Nó­ra. 57. Két darab. 58. Vissza­dug! 59. HY. 60. Az édes egyik jelzője. 64. Hüvelyes növény. 65. Európai tűzhányó. 67. Álomba ringat. 70. Élete. Függőleges: 2. Hálófülke idegenesen. 3. Élénk eszme­csere. 4. Séma, melynek nincs eleje! 5. Vissza: végtelenül öreg! 6. Igekötő. 7. Függ. 8. M. 9. Személyes névmás. 10. Mennyboltja. 11. Zéró betűi keverve. 12. Laktanyák kapui­ban van. 17. Könnyűzeneszer­zőnk. 18. Egyik szülő 21. Város Hollandiában (—,1. 22. Mai napon. 23. Helyhatározó rag. 24. Göngyölegsúly. 27. 1451 római számmal. 28. Olasz város. 29. Női név. 31. Er­délyi város. 33. Mértani foga­lom. 35. Két folyó: egyik a Szu-ban, másik Olaszország­ban. 38. „Vesztőhely” Buda­pest mellett! 40. Régi Ióvon- tatósú postakocsi. 41. Vissza­hív! 44. Elhunyt magyar ze­neszerző. 45. Hangtalan vá­Megfejtéseket legkésőbb jú­lius 13-ig kell beküldeni. Június 21.-1 rejtvénypályá­zatunk nyertesei: Megfejtés: Stílusuk legfőbb forrása az orosz népdal a ke­leti zenei folklór. Szaltán cár. Seherezáde. N vertesek: Bur G ábor, Hor­váth Éva, Márkus Gyuláné és Veress Edit nyíregyházi,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom