Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

Bízni a fiatalokban Még ma is gyakm halla­ni: nem lehet koma felada­tot bízni a fiataloia, mert ők könnyen veszik z életet. Márcsak azért is gyeimet érdemel az effajta vemény, mert jelenleg 55 ezt fiatal dolgozik Szabolcs-zatmár megye mezőgazdászi üze­meiben, nagyobb rész— 43 ezer rendes, vagy beolgozó családtagként a termlőszö- vetkezetekben. Lehet-* bízni ezekben a fiatalokban Aki nemcsak a pillaatnyi benyomásokból ítél, linem éveken át figyelemmel íséri megyénk ifjúságának vttozó életét, nyomban igenne vá­laszol. Hiszen mindenéi ékesebb bizonyítéka a fia­lok komolyságának, hogyév- ről évre nagyobb kedvel végzik munkájukat. Növ»ik a termésátlagokat, csökkn- tik az önköltséget. Elég 6- hány példát említeni ennk igazolására: a nagyecsedi fia­talok legutóbb 25 forinto önköltséggel 120,5 mázsái burgonya átlagtermést értek el. Tiszarádon 593 forintos önköltséggel 17,4 mázsás do­hány átlagtermést mutattak fel a KISZ-esek, míg a por- esalmaiak a napraforgó ter­mesztéssel ejtették ámulatba a felnőtteket. Vitathatatlan az is, hogy a tsz-tagok át­lagjövedelmének 1565 forin­tos emelkedésében jelentős része volt annak a húszezer parasztfiatalnak, aki éppen a KISZ politikai oktatás során értette meg, milyen összefüg­gés van az ő egyéni munkája és a népgazdaság anyagi erő­södése között. A fiatalokról alkotott helytelen előítélet eloszlatá­sának fontos időszaka az 1364-es gazdasági esztendő. A KISZ második kongresszu­sára készülünk s ez újabb lendületet ad megyénk fia- - thlságának a különböző ter- ■ fáelési versenyeit során. Az új munkaviszonyt tükrö­zi, hogy arhíg 1961-ben még csak kilencezer, addig az idén már 25,5 ezer fiatal vesz részt a helyi, a megyei és az országos termelési ver­senyekben Szabolcsból. Vál­lalásaik mutatják, milyen nagy gondot fordítanak a gazdasági tervek teljesíté­séért. Hatvannégy gyümölcs- termelő ifjúsági brigád pél­dául azt ígérte, hogy 2207 holdon 11 mázsás átlagter­més emelést ér el, a terve­zettnél hat százalékkal több pajzstetűmentes exportárut ad a népgazdaságnak. Ösz- szességében ez 24 vagon al­matöbbletet jelent megyénk­ben. Hasonló vállalást tettek a zöldségtermelők: 61 brigád a tervezett jövedelmet egy­millió forinttal kívánja meg­fejelni. Milliókban lehetne kimutatni megyénk 116 nö­vénytermesztő ifjúsági mun­kacsapatának a vállalását is. ígérni könnyű, de vajon állják-e szavukat? Az ered­mények azt mutatják, igen. Eddig 30 ezer holdon végez­ték el a fiatalok a legelők ápolását, gyomtalanítását, s tízezer holdon látták el a soros növénytermesztési te­endőket. A nyíregyházi járás hétezer fiatalja 8,5 ezer hold kukoricát vetett — ez negye­de a járás vetésterületének —négyezer holdon vegvsze­reztek, s több mint tízezer holdon végeztek fejtrágyá­zást. Nem egyedülálló telje- sitmény ez, hasonlókat lehet­ne felhozni a többi járásból is. Mind több helyütt válto­zik meg az eredmények lát­tán a fiatalokról korábban alkotott felületes vélemény s a gazdasági vezetők nagy le­hetőséget látnak az ifjúsági munkacsapatokban. Ezért nemcsak fontos, az egész Szövetkezetre kiható felada, okkal látják el őket, hanem i lehetőségekhez képest gon (oskodnak a fiatalok igé­méinek kielégítéséről. Nyír« linos-Szenr.yespusztán, Le- veeken, Hadászon, Tarpán. vaty a nyíregyházi „Ságvá- ribm” a vezetők rendszere­sen meghallgatják a KISZ- esek gondjait, s feltárják előttik, hol, milyen mérték­ben számítanak rájuk. Nen öncélú kívánság e módsser elterjesztésének a sürgetése. Ahol érzik a fia­talok, aogy felnőttekhez mél­tó feladatokat bíznak rájuk, nagyobb becsvággyal végzik munkájukat. Ennek a mun­kának az eredményét pedig az egész közösség élvezi. Havacs József a KISZ megyei bizottságának munkatársa Íratást ügyelet éjjel nappal az léi61 Eleiéi A legtöbbet tárcsázott telefonszám: 13—66 — „Repülőgépet is igénybe vehetünk“ — S, 0. S. Mátészalkáról — Budapest segít Az egyik legkeresettebb tele­fonszám, amelyet most az ara­tás idején tárcsáznak, a 13—66. Sokszor még Hajdúból és Bor­sodból is ezt a számot hívják. Cseng a 13—66. — Tessék — szól a kagyló­ba Erdélyi Sándor, az AGRO- KER alkatrész osztályának a vezetője. — Két kombájnunk áll — jelentik a Fehérgyarmati Gép­állomásról. — Sürgős segítsé­get kérünk. Egyik gépünkhöz kalászfelhordó csigára, a má­sikhoz kuplung-alkatrészre van szükségünk. — Azonnal intézkedem. Kuplung alkatrészt küldünk, de kalászfelhordó csiga nincs. De ezzel a tudomány nem áll meg. Telefonálás Pestre. Sürgős esetekben repülőjá­ratot is igénybe vehetünk — mondja Erdélyi Sándor. Ilyen eset tavaly nyáron is előfor­dult. Vasárnap is... Az aratás ideje alatt, június 25-től augusztus 15-ig éjjel- nappalos szolgálatot tartanak az AGROKER-nél. Gyors áru- kiadással segítik a munkát, Délután három óráig csen-« des volt a nap. Nem volt dol­ga az ügyeletet teljesítőnek. — Volt ellenben nekem va­sárnap — mondia Raskó Ist­ván raktárvezető. — Állan­dóan szolgálatban vagyok éj­jel. Éjszaka még nem sok dol­gom akadt, de esténként van for lom. Vasárnap a szalkai- ak - "ttek hozzám. Amire szük­ségük volt, adtam. Ha kell éj­szaka is megtalálnak. — Milyen alkatrészek a leg­keresettebbek? — Aratógép ponyvák és kö­tözőgumi, zsinegek — mondja Erdélyi osztályvezető. — Eze­ket kérte a mátészalkai, tisza- szalkai és a nyírmadai gépál­lomás. A csahold Zalka Máté Tsz viszont araíógép alkat­részt. Az igényeket mindenből nem tudtuk kielégíteni, de je­leztük Pestnek, s már azóta valószínű megkapták. Tőlünk telhetőén felkészültünk, szá­mítunk az éjszakai igények­re is. Van megfelelő mennyi­ségű csapágyunk, aratógéphez és kombájnhoz, gumiköpe­nyünk és sok egyéb más al­katrész. Hiánycikk az akkumulátor és a gumiköpeny — Miből van hiány? — Jelenleg akkumulátorok­ból. Legutóbb pénteken kap­tunk szállítmányt ebből, de ezeket a kombájnok és az ön­tözőberendezések üzemelésé­hez adtuk ki. Hiányunk van tehergépkocsihoz és pótkocsik-* hoz szükséges gumiköpenyek­ből. De reméljük, most a harmadik negyedév megkez­désével ezen is segíteni tu­dunk, ha megkapjuk az újabb keretet. Rendszeresen érkez­nek erő és munkagépekhez al­katrészek, így most már a Szu­per-Zetor aíkatrészigényeit is ki tudjuk elégíteni. Sajnos hiány van még mindig az SZK 3-as kombájnhoz szalma- rázóládéból és feszültségszabá­lyozóból, valamint az MTZ és UTOS traktorokhoz hűtőből. Nincs pillanatnyi szünet sem. Gépállomások, tsz-ek kérnek segítséget. S az AGROKER-nél a dolgozók helyt állnak. Ha szükséges ma­guk viszik a helyszínre az al­katrészeket, hogy a gépek ne álljanak. M ár őszre készülnek •— Gondolunk a holnapra is — magyarázza az osztályve­zető. — Elegendő készlettel rendelkezünk ekealkatrészek­ből, műtrágyaszórókból, tár­csákból, vetőgépekből. Tudjuk, hogy a2 aFatés után közvet­lenül megkezdődik a tarlószán­tás, készülnek az őszi mun­kákra szövetkezeteink, s a gépalkatrészekre a jövő évi kenyér biztosítása érdekében is szükség van. Cseng a telefon. Budapest jelentkezik. — A Mátészalkai Gépállo­másnak postára adtuk a kom­bájnhoz szükséges nyelesten­gelyt. “7 Köszönjük — válaszolja Erdélyi. Helyére teszi a hall­gatót, de a 13—66-os telefon- készülék újra felberreg... Farkas Kálmán MEGJEGYZÉSEK: Keret Bármennyire is szomorú, a nyíregyháziaknak egyelőre tu­domásul kell venniük, hogy vasárnapokon nem locsolják a város utcáit. Ha egy kis szél támad, homokeső hull az ün­neplőruhás sétálókra. Történik pedig ez azért, mert — nincs keret. Közlik a Városgazdálkodási Vállalatnál: rajtuk igazin, nem múlna a vasárnapi locsolás. Sőt, a gépkocsivezetők még bosszankodnak is, hogy tétlen­ségre vannak utalva. De egy gépkocsivezető havi 250 órá­nál többet nem vezethet, ha ezt a hónap utolsó napja előtt teljesítette, várnia kell az újabb keret megnyitásáig. „Ezért már jónéhány sofőr ha­gyott itt bennünket” — mond­ja az igazgató. Nyáron kánikulában és főleg a homokon épült Nyíregyházán elemi követelmény a locsolás. Nem hisszük, hogy valamiféle megoldást nem lehetne találni a „szűk keresztmetszet" meg­szüntetésére. Megérné a befek­tetést, ha legalább a nyári hó­napokban felemelnék a kere­tet, vagy gondoskodnának újabb gépkocsivezető beállttá- sáról. Közel hatvanezer ember lenne hálás érte. Angyal Sándor Félezer szabolcsi pedagógus és népművelő nyári továbbképzése Pedagógus újítók tanfolyama — Szovjet nevelők előadásai — Tanulnak a könyvtárosok A nyár folyamán körülbe­lül 500 pedagógus és nép­művelési szakember vesz részt a megyei művelődési osztály és az Országos Peda­gógiai Intézet által szerve­zett szakmai tanfolyamokon, öt szovjet pedagógus irányí­tásával június 29-től Sza- bolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye, valamint Debrecen város 55 orosz szakos nevelő­je kéthetes továbbképzésen ismerkedik meg szaktárgya módszereivel. Az oktató-neve­lő munka szempontjából nagy jelentőségű lesz az idén másod ízben sorra kerülő pedagógus újítók tanfolyama, amelyet július 2—3—4-én tar­tanak meg a nyíregyházi ta­nítóképzőben. Ezen a tanfo­lyamon a megye nevelőinek eddigi újításait, újítási ter­veit és azok széles körű al­kalmazását beszélik meg. Ezenkívül Nyíregyházán még három tanfolyamot szervez­nek: a Bolyai János Mate­matikai Társulat anyagi tá­mogatásával a középiskolai matematika szakos tanárok július 6—7-én kétnapos to­vábbképzésen vesznek részt, a napközi vezetők tanfolya­mát június 29-től július 1-ig tartják, s július elején ke­rül sor egy egyhetes lélek­tani továbbképzésre, ame­lyen 60 pedagógus vesz részt, Mátészalkán a kémia, Tisza- dobon a rajz és ének, Kis- várdán a politechnika sza­kos nevelőknek tartanak 3—6 napos tanfolyamokat. A népművelési munka fej­lesztése érdekében kéthetes alapfokú könyv«- tárosi tanfolyamot indí­tanak 80 fő részvételével július 2-án. A tanfolyam vé­geztével a részt vevők könyv­tárosi képesítést kapnak. A kultúrotthonok művészeti elő­adói a színjátszó csoportok, irodalmi színpadok szervezé­si módszereivel ismerkednek "meg július folyamán. Most kerül sor az énalckarvezetők harmadik nyári tanfolyamára is, melynek elvégzése után a részt vevők megkapják a mű­ködési engedélyüket. A köz­ségi moziüzemek vezetőinek is tartanak nyári továbbképzést A nyári szakmai tanfolyamo­kon neves budapesti szakelő­adók is tartanak előadásokat. I Bosszúság­bélyeg Nem új bosszúság, de tartó­san viselkedik. Naponta jzáz és száz utazó ember idegeit, borzolja fel, amikor a vasúti jegy váltásakor a túlbúzgó jegykiadó kérdezés nélkül rá­teszi a biztosítási bélyeget s jegyre. Sokan és sokszor már bele«- törődnek ebbe, nem szólnak azért a 10, 20 fillérért, bár néha 40, sőt 60 filléres bélye­get is ragasztanak a vasúti jegyre a szórakozott vagy na­gyon is észnél lévő vasúti dol­gozók. Bár a debreceni igazga­tóság ezt megtiltotta! Az utazó- közönség egy része kénytelen tudomásul venni, hogy a vasú­ti jegy drágább. Vannak azonban utazók, akiknek emberi önérzetét bánt­ja, hogy helyette gondolkoz­nak. Azaz legjobb esetben vá­laszra sem méltatják a „bizto­sítás nélkül kérem”, • — meg­jegyzést. Egyes bélyegárusítők a szerint az íratlan szabály szerint ügyködnek, hogy szól­jon az utas, ha nem kéri a biz­tosítási bélyeget. Vagyis, ha valaki bemegy a boltba és kér egy kiló kenyeret, tegye hozzá, hogy sót, paprikát nem kér... Páll Géza Az ellenőr megjelent az üzemi étkezdében, igazolta ma­gát, és ebédet kért. A konyha vezetője kisvártat­va erőlevest, majd libamájjal töltött jércét, végül tournedas á la Rossini-t helyezett az asz­talra. — Meglepően jó ebéd — nyaldosta szája szélét az ellen­őr, amikor már a csokoládés palacsintával i$ végzett. — Igyekszünk — válaszolta szerényen a vezető. Na, akkor megnézem, hogy mindenki ugyanilyen ebé­det kapott-e — kelt fel helyé­ről az ellenőr —, mert meg­mondhatom, hogy panaszos le­velek érkeznek a központba, amelyekben arról írnak, hogy a koszt nem kielégítő. Lássuk csak — hajolt egy távolabbi asztalon lévő levesestál fölé, azután sokáig rosszallóan csó­válta a fejét: — De hiszen ez nem erőle­ves. Ha megfigyelésem helyes, gyengébb minőségű, mint ami­lyent én kaptam. A vezető mosolyogva vála­szolta: — Pontosan ugyanazokból a nyersanyagokból készült, csak nagyobb mennyiségben. Az ön adagját akkor főzték, amikor éppen gyenge volt a víznyomás. Palásti László: Nincs semmi baj az ebéddel Géppel egyengetik a talajt az öz köz űj lakóházainak helyén. Hammel József felvétele és ezért kevés viz volt a kony­hában. — Értem. De ez a hús, amit itt látok, ez nem jérce és nem is tournedos á la Berlioz! — Rossini volt! — Persze, persze, Rossini. De ez még Zerkovitz sincs. Az a négy szál izé, az tokány, á la nagyon kevés... ha nem csaló­dom. — Természetesen. De orvosi rendeletre! A túlságosan bősé­ges koszt ugyanis tömeges gyo- morbántalmakat okoz, sőt töb­beknél a vérnyomás erős emel­kedését is előidézte. Ezért min­den szerdán sovány kosztat adunk, hogy megóvjuk a dol­gozók egészségét. — De én... — Ha ellenőr elvtárs min­dennap itt lenne, ugyanezt tá­laltuk volna. Mivel azonban először van itt, nem kell vi­gyáznunk arra, hogy a túlságo­san bőséges táplálék zavart okozzon szervezetében. Ezért azt a kosztot adtuk, amelyet általában főzni szoktunk. — Ahá, de mondja csak, hogy tudják a jércét, meg azt az á la izét abból a kis összeg­ből kihozni? — Ez már gyakorlat dolga. Érteni kell a szakmát. — Na jó, akkor én megyek. Örülök, hogy alaptalan volt a feljelentés. Bevallom, eleinte egy kicsit gyanakodtam. De mondja csak, ha mindenki to- kányt kapott, honnan szedték elő olyan gyorsan az én jércé- mel? Maguknál műidig van jérce? — Természetesen. — És mi adta az ötletet, hogy ma jércét csináljanak nekem? — Ó, az egyszerű. Ugyanis nemcsak jércénk van, hanem telefonnak te.

Next

/
Oldalképek
Tartalom