Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-29 / 176. szám
20 millió halott Az első világháború emlékezete Amikor a nacionalista mákonyiéi elhódított tömegek még éltették az első világháborút, Vilmos német császár olyasvalamit üzent Vassisakos vitézéinek: Fiaim, csak menjetek, győztesen visszatértek, mire lé- hullanak a íalevelek. Áz agg osztrák császár, aki a magyar király koronáját is viselte, külön falragaszokon tudatta „szeretett népeivel”: — Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam... Aztán a vitézek elmentek a történelem addigi legnagyobb vérzivaratába, idegen imperialista érdekekért testileg-lelkilég tönkremenni, jeltelen katonasírokba omlani. A mámor hamar elszállt. A „győztes vitéz” mankón bicegett vissza (1. képünk). És még többen nem tértek soha haza. el- föidéílék őkét á nagy katona te me tőkben (2. képünk). Bizony 20 millió „falevél hullott le” a nagy viaekoRochester! állami katonaság szállta meg Megkezdődött a letartóztatottak kihallgatása New York áillam Rochester városában a helybeli néger lakosság három napon át nagyszabású tüntetéseket rendezett a polgári jogokért és a rendőri brutalitásók ellen. Az AFP jelentése szerint Nelson Rockefeller, New York állam kormányzója elhatározta a „nemzeti gárda” mozgósítását és rendeletére az állatni milícia fnár korábban Rochesterbe vezényelt alakulatai után 1300 főnyi sorkatonaság érkezett a városba. A nyugati hírügynökségek beszámoltak róla, hogy a katonák körülzárták a négerlakta negyedeket és bármely pillanatban készen állnak a beavatkozásra, ha újabb tüntetésekre kerülne sor. A rendőrségi gépkocsik állandó őrjáratokat tartanak az utcákon. C. P. Williams tábornok, a New York államban állomásozó 27. páncélos hadosztály parancsnoka kijelentette, hogy további 20 000 főnyi katonaságot helyeztek riadókészültségbe. Elzákét az alakulatokat két öfáft bélül mozgósítani tudják az esetleges tüntetők ellen. Hétfőn a bírósági gépezet is akcióba lépett. Három bíró megkezdte az előző napokban letartóztatott mintegy nyolcszáz személy kihallgatását. Az AÄSZ-ertekezIet után nai Zseni versét, a Katonafiamnak című remekművet (a korabeli plakát fényképe a 4. képünk). „Ne lőjj, fiam. mert én is ott leszek”. A forradalom magyar sikolya volt ez és felhívás a A Szovjetszkaja Rosszijá- ban kedden Gcnyoipin- szkij kommentálja az Amerikai Államok Szervezete külügyminiszteri tanácsénak Washingtonban bePárizs kedvezőéit fogadja a Laoszra vonatkozó szovjet javaslatot Párizs, (MTI): A szovjet feórmány jegyzékét, amelyben javasolja, hogy a genfi egyezményt aláíró 14 ország részivételével nemzetközi konferencián tárgyalják meg a laoszi kérdést, kedvezően fogadták Párizsban. Illetékes francia körökben utalnak arra, hogy De Gaulle július 23-i sajtókonferenciáján hasonló értekezlet összehívását jávasbltá Laosz, Vietnam és Kambodzsa ügyében. Párizsban azonban attól tartanak, hogy az amerikai és xs angol választások miatt augusztusban nehézen hozható létre e 14-ek konferenciájafejeződött értekezletét. Emlékeztet rá, hogy az értekezlet az Egyesült Ailamok nyomására — több Kuba-ellenes határozatot hozott, s rámutat: az Amerikai Államok Szervezete ezzel ismét megmutatta, hogy egyetlen célt követ: fenntartani az amerikai monopóliumok üralrriát, fékezni a lafin-ámerikai népek fejlődését éss a hóhér szerepét betölteni mindazokkal szemben, akik fel akarnak szabadulni áz amerikai ímpe- riálizniús igája alól. A Küba-élíénés komédia szervezői már jóvei az ülésszák megkezdése előtt biztosra vették, hogy könnyűszerrel összeszedik a Szükséges kétharmados többséget- Ez azonban sokkal bonyolultabb volt. mint várták. Mexikó) Chile, Uruguay éis Bolívia a Kuba-ellenes „szankciók” ellen szavazott, Argentína pedig tartózkodott a szavazástól. Ily módon nem sikerült él- émi az egységet. Események sorokban Az FBI ügynökei Houstonban letartóztatták Dovall GoodrUm 18 éves munkanélküli fiatalembert, aki a Texas állambeli Conroe városában egy nyilvános vita során kijelentette,. hogy Johnson a felelős „dél problémáiért”, s ha alkalma lenne rá, megölné az elnököt. „Van erre a célra otthon egy puskám” — mondotta Goodrum. Khanb tábornok, dél-vietnami kormányfő hétfőn bejelentette, az Egyesült Államok ígéretet téti arra, hogy haladéktalanul növeli Dél-Vieí- náffifiák fiyUjtíHt katöfiäi támogatását, beleértve az országban állomásozó amerikai katonák létszámának növelését. Erhard nyugatnémet kancellár kedden délelőtt fogadta Alekszéj Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét. A találkozón részt vett Schröder külügyminiszter és Westrick tárcanélküli miniszter is. Gromikó szovjet külügyminiszter kedden fogadta Lothar Bblzbt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét és külügyminiszterét. A baráti íégk'>ben lefolyt beszélgetés során a két felet érdeklő kérdéseket vitatták meg. Toínomi Narlta tőtitkár vezetésévé! ötnapos látogatásra Belgrádba érkezett a Japáll Szocialista Párt küldöttsége, hogy tánácskozásókát folytasson az ország politikai vezetőivel és tanulmányozza a szocialista építőmunkát. De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök kéddeh az Elysée-palotábah fogadta ton Gheöfghé Máurért, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának élnökét. dásban. Elvitte a korabeli emberiség emberségét: 750 millió ember sodródott a háborúba — csaknem 75 millió ténylegesen fegyverben- ■ ‘ háború ellen — miközben a régi forradalmas megmozdulások szellemét idézte a szabadságra vágyakozó magyar népnek. Megváltotta a szenvedő Harmadik képünk 1918 október 31-én készült a Nemzéti Színház környékén. emberiséget a lenini nagy forradalom, alkalom nyílott a világ , új elrendezésére. A± őszirózsás forradalom győzött, á katonák nem akarták vérezni tovább. Országszerte szavalták á VárDe a nagy mű befejezése — egy második világháború táhulságá alapján — a ma embereire, ránk vár,.. Pintér latrán: Színes képeslap Laiin-Anterikából IL Roío gyerek, cip&ronggyal Az Aiámeda O’Higgins San- tiagonak, Chile fővárosának fő- útja. A chileiek ezt állítják róla, s erre nagyon büszkék, hogy a világ leghosszabb útja: átszeli az egész várost. Nevét Bernardo O’Higginsről, a nagy chilei szabadsághősről kapta, aki a chileiek szabadságharcát vezette 1813-íól a spanyol gyarmatosítók ellen, a szabadság kivívásáig. Szobra ott áll a róla elnevezett úton, a város közepén — a Lá moneda, a pénzverdéből lett elnöki palota hátsó frontjára néz. Bernardo O’ Higgins szobrát nézegettem éppen, amikor érzem, hogy valami hozzáért a lábamhoz. Idegesen hátralépek, hát egy öt évesnek látszó piszkos, rongyos kisfiú tisztogatja egy rongydarabbal nagy szorgalommal a cipőmet. Néhány pezót adok neki. Chilei kísérőm figyelmeztet: — Nem akarom lebeszélni a jószívűségéről, de ha minden cipőtisztító fiúnak ad, hamarosan elfogy a pénze! A Cinta Normálban Kísérőm indítványozta, hogy menjünk el a Cinta Normálba, nézzem meg az ottani viszony okát. — Mi az a Cinta Normal? — Az egyik városrész, ahol a rotok élnék. Negyedmillió ember lakik ott... „Roto” annyit tesz, mint „rongyos”. A Cinta Normal bádogból, ócska deszkadarabokból, kartonlemezekből készült viskóinak nyomorúságosabb helyet még nem láttam. A hajdani budapesti Mária' Valériá telep barakkjai tisztes polgári otthonoknak számíthatnak errefelé. A hat-nyólc négyzetméteres kunyhókban néha hatan- heten is élnek; a szülők és négy-öt gyerek. A piszok leírhatatlan. A patkányok fényes nappal is bátran futkároznak a rothadó éterhulladékoktól ellepett sikátorokban. Előfordul, hogy á kisebb gyermekeket mégtámadják. A Cinta Normálban ismerkedtem meg Juan-nál, a családfenntartóval. Épp olyan rongyos és vézna, s épp úgy ötévesnek tűnik, mint az a rotb fiúcska, aki az O’Higgins szobornál kéretlen tisztította a cipőmet. Juan azonban a valóságban kétszer annyi idős, már elmúlt tíz esztendős. Három kisebb testvéré van, s nagybeteg tébécés édesanyja. Az apját három évvel ezelőtt temették el: a tüdőbaj vitte eL Azóta Juan gondoskodik a családról. Testvéreivel együtt koldul. A pénzt összegyűjtik, s hazaviszik az édesanyjuknak. — Volt olyan napúnk,, amikor 2000 pezó is összegyűlt! — mondja büszkén. (Ez körülbelül húsz forinttal egyenértékű.) — Az utolsó pezóig hazahozzuk a keresetet Más gyerekek csokoládéra, vagy fagylaltra költik a pénzt, de mi ügyesebben gazdálkodunk. A testvéreim mindennap egyszer jóllaknak! Juan és testvérei Juan két öccse és egy Húga --- a legkisebb, a kislány mindössze négy esztendős — rendszerint elkísérik bátyjukat a belvárosba. Juan pontosan megszabja, hogy ki hol és hogyan kéregét ö maga cipó- ronggyal a kezében dolgozik, a nagyobbik öccse néhány doboz gyufát visz magával, s úgy kéregét, mintha azt árulná. A két kicsi pedig csak áll, szipog és az éhségébe hivatkőzik. így nyílik meg a legkönnyebben a módosabb járókelők pénztárcája... Juan írástudatlan, bár nag> erőfeszítéssel, nagyon rosszul ugyan, a betűket kisilabizálja. Annak idején másfél osztály i járt, amikor az apja még keresett A kistestvérei be sen iratkoztak az iskolába, bár a kislány kivételével már tanke telesek lennének. Ez azonban csak papíron marad Chilében, bár a népiskola ingyenes. Hiába nincs tandíj, — nincs pénz a könyvekre és a füzetekre. Nem is beszélve arról, hogy az iskolás gyereknek ruha kell, s amig iskolában van, nem mehet pénz után, pedig arra lenbe a legnagyobb szüksége a családnak. — Született tolvajok ezek a gyerekek! — sopánkodott néhány nap múlva egy társaságban, ahová véletlenül én is belecsöppentem, egy üriasz- szony. — Hiába akar rajtuk az ember segíteni, nem lehet. A hála áz. hogy ellopják, ami a kezük ügyébe kerül... S egy zavaros történettel állt elő. Lényege az volt, hogy az általuk örökbe fogadott kis kolduslány végül is meglopta őket és visz- szaszökött a szüleihez, a Cinta Normal putrijába. Roberte Róna harmadéves orvostanhallgató (a szülei magyarok, de ő már Chilében született) egyiké volt annak áz ezer egyetemistának, éld s nyári szünetben februárban Chiléé szigetén járt, hogy segítséget rtyújtson az ottani lakosságnak. — Százhúszezer ember él ezen a szigetén — ismertette élményéit. — Az átlagos életkor huszonöt év. Az egész szigeten mindössze hét orvos van. Chilében 1000 gyerek közül 112 hál meg kétéves kora előtt, CRiioé szigetén 350. Cho- nohi faluban, ahdl sátrainkat felütöttük, ezer kö2ül 308 kisgyerek nem éri meg a második születésnapját. A leggyakoribb haláluk a kanyaró. A primitív körülmények között gyorsan terjed a járvány, s a legyengült, rosszul táplált gyermekek szervezete a legkisebb komplikáció esetén sem tud éllenáil- ni. Egy hónapig ott voltunk* beoltottuk a gyerekeket, megmagyaráztuk a felnőtteknek a legfontosabb egészségügyi szabályokat. De mégsem orvos kell oda. A népbetegségeket psak akkor lehet gyógyítani, ha a társadalmi bajokat orvosolják... (Folytatjuk) Jellegzetes santiagói utcakép. WliflHiM * a*, ■ üti tejütot«.*» : testest 07 W' i'XtXs,?' v 'V4B 1 H« «%, IM», WM 8» «* «« «eWCÍsto *m * & mmm $ > n Sőt ; f*te őfáíSá *1 «*#< é asresÄ. ■•'. ’ Í8el íiS<siás»ftwjsw „ - „ «Pii WS, Sasi «»«rí it íto if irrir ’j-.r il/44 í; má mm, S8®f «S!»r m «**»«** ***»«*■ ,’jí -«Ki vxéi i MÍS 8 fäiiii íísxm* *<s m» ***■„ ti 1 «isi íi:*i-V; . : Sé# 5 : 18*. sut«. <8**3 *8:WÍ *« i&tát Imi t vm «í&.toitofeítóNiSí . jj*8 <««, «58^ tatot m » m wstaít.
