Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

r lemciak a mflizakiak n^e r fcaboícs-Szatmár megye Oaemeibea, mint mindenütt máshol, évente műszaki fej­lesztési tervek készülnek. Ezek a tervek általában fel­ölelik az adott üzem legfon­tosabb tennivalóit. Megvaló­sításuktól nagyban függ az egész vállalat tevékenysége, hiszen szinte valamennyi mutatóra befolyást gyakorol­nak. Egy-egy új technológiai eljárás bevezetése vagy cél­gép üzembe helyezése jelen­tősen növelheti a termelé­kenységet, csökkentheti az önköltséget, bővítheti a kapa­citást és így tovább. Érthető, hogy üzemi párt­szervezeteink egyik fontos feladata a műszaki intézke­dési tervek megvalósításának elősegítése, illetve végrehaj­tások ellenőrzése. Most már ezt természetesnek tartjuk, mert a gyakorlat bebizonyí­totta; a párt és mozgalmi szervek segítségével olyan tartalékok kerülnek felszín­re, amelyre a tervkészítők nem is gondolhattak és olyan feladatok oldódtak meg, ame­lyek papíron nem látszottak megvalósíthatóknak. Az ered­mények láttán egyre ritkáb­ban találkozunk azzal a ko­rábban gyakran hangoztatott érvvel, hogy a műszaki fej­lesztés a műszakiak dolga és beruházás kérdése. Ezek a tényezők valóban nem nélkü­lözhetők, a politikai munka egyáltalán nem helyettesíthe­ti őket. De az üzemi kollek­tívák felvilágosítása, mozgó­sítása, az elvtársi segítség és példamutatás valami pluszt adhat a műszakiak munká­jához és a beruházási összeg­hez is. A pártszervek segítsége természetesen csak ak­kor lehet gyümölcsöző, ha rendszeresen számon tartják, hol tart az intézkedési tervek végrehajtása. Ennek a folya­matos helyzetfelmérésnek igen sokrétűnek kell lennie. A pártszervezetnek szüksége van szakszerű tájékoztatókra, elemzésekre, de ugyanakkor meg is kell szerveznie a ter­melő munka segítését, s ar­ról is gondoskodnia kell, hogy az üzem munkásai tud­ják, hol tartanak, milyen ne­hézséggel küzdenek, mihez kérik, várják újításaikat, ész­szerűsí téseiket. Megyénk üzemeiben Igen változatos módon oldják meg ezeket a felada­tokat. Több vállalatnál, pl. a Tiszavasvári Alkaloidánál és a Vasöntöde Vállalatnál mű­szaki és számszaki dolgozók­ból brigádokat hoztak létre, akik egy-egy terület munká­ját szakszerűen megvizsgál­ják. A pártszervezet haszno­sítja a feltárt tapasztalato­kat, s megfelelő következte­téseket von le. Ma már a pártvezetőségek nem csupán beszámoltatják a műszaki, gazdasági vezetőket, hanem véleményt mondanak mun­kájukról és a pártmunkában szerzett tapasztalatokkal kie­gészítik és helyesbítik a be­számolókat. Igen sok olyan tartalékot tártak fel és java­soltak beépíteni a műszaki fejlesztési tervekbe, amelye­ket a gazdasági vezetők nem láttak meg. A Tiszavasvári Alkaloidában pl. a pártveze­tőség észrevette, hogy a TMK-ban szervezetlenség ne­hezíti a munkát, s felhívta a gazdaságvezetés figyelmét e hiányosság megszüntetésére. A pártszervezeték jól hasznosítják a törzs­gárda tapasztalatait. A Vas­öntöde Vállalatnál a selejt- esőkkentés érdekében a párt- szervezet tanácskozást hívott össze, amelyen idősebb, a technológiai folyamatot jól Is­merő szakmunkások mondták el véleményüket. Szerintük — és ezzel nagyon egyet le­het érteni — a minőség javí­tásában elsőrendű dolog, hogy a munkások, technológusok, műszaki vezetők lelkiismere­tesebben, körültekintőbben végezzék munkájukat. A pártszervezetek nagy gondot fordítanak a munka­versenyre, az újítómozgalom- ra is. 1963 második fél évében 1212 újítást nyújtottak be. Ez az elmúlt évhez képest komoly javulást mutat. Az elfogadott és bevezetett újí­tások aránya is javult, bár ezzel nem lehetünk teljesen elégedettek. 1962 második fe­lében 250 újítást fogadtak el, 1963 év azonos időszakában pedig 598-at. A bevezetett újítások száma 204, illetőleg 389 volt. A népgazdasági eredmény megközelítette a 9 millió forintot. A számszerű fejlődés ellenére továbbra is számon kell tartanunk egy- egy újítás sorsát. Több eset arra mutat: elég sok még a visszahúzó erő, gyakori a bü­rokratikus ügyintézés. A Tiszavasvári Alka­'«S»- lóidéban pl. addig húz- tak-halasztottak egy újítást, amig a technológia korszerű­sítésével alkalmazása szük­ségtelenné vált. Ez a példa nemcsak és nem is elsősor­ban azért érdemel említést mert egy újítás nem jutott el a megvalósulásig, hanem mert gyakran előfordul, hogy a dolgozók újítási javaslatait azzal utasítják el, hogy „úp'- is módosítják a technológiát.” Ez a korszerűsítés azonban egyszer-másszor évekig vá­rat magára. Az újítás, vagy ésszerűsítés azonban addig is hozzájárulhatna az ered­ményesebb munkához. A hu­zavona tehát ilyen esetekben is káros. Tudomásul kell vennünk, hogy egyszerre nem megy minden — az esetleges „félmegoldások” is többet je­lentenek a semminél. A helyes műszaki pro­paganda nagyban segítheti, hogy az adott üzem dolgozói a valóban fontos műszaki, gazdasági kérdések megoldá­sára tegyenek ésszerűsítési, újítási javaslatokat. Az utób­bi idők egyik igen örvendetes tap aszta1 ata, hogy a pártszer­vezetek mindinkább felisme­rik ezt és részt vesznek a műszaki propaganda szerve­zésében, irányításában. '"»•Jk Érdemes megemlíteni a Tíövekszik a postai forgalom — javítják a feltételeket éj poetaházak — Bélyegau tómat ák — Automata a fik pont ok műszaki fejlesztési és újítási feladattervek kapcso­latát. Szinte kivétel nélkül, minden vállalatnál készülnek ilyen tervek. S ez nagyon lé­nyeges, mert célirányosabbá teszi a fejlesztési tevékeny­séget A két terv között - azonban rendszerint még nincs meg a szükséges össz­hang. A vállalatok különbö­ző osztályai, szervei nem egyeztetik eléggé a felada­tokat, ezért a tervek más­más célokat tűznek ki. Csak néhány helyen sikerült elér­ni, hogy az újítási terv ré­sze legyen a műszaki fej­lesztési tervnek, s az újítá­sok a vál'alat legfontosabb műszaki problémáit segítse­nek megoldani. A műszaki fejlesztési '*“*• és újítási feladattervek megvalósításában igen nagy szerepük van a szocialista brigádoknak. Ezt bizonyítja pl. az is, hogy a legtöbb bri­gád a verseny egyik feltéte­lének tekinti az újítást. A brigádtagok közösen vagy külön-külön is ígéretet tesz­nek a korszerűbb eljárások, Új gyártmányok bevezetésé­re, anyag- és költségcsökken­tő megoldások alkalmazásá­ra. A Vasöntöde Vállalat Ja- kus-brigádja vállalta a „Ti­sza” radiátor gyártásának a bevezetését, a temperöntöde Kossuth-brigádja a szénliszt felhasználás teljes mértékű megszüntetését ígérte, a TMK Kilián- és Karskó-bri- gádja felajánlotta a „TOS”- gad javítását (a főtengely kivételével), az 5. sz. AKÖV TM K -mű helyének brigádja az újítások megva­lósítását vállalta. A fenti példák is jel­zik, hogy a műszaki, Újítási tervek megvalósításá­ban számítani lehet a szocia­lista brigádokra, annál is in­kább, mert számuk évről év­re gyarapszik. Végh János, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa Állandóan növekszik Sza- bolcs-Szatmár megye postai forgalma. Eközben többen szóvá teszik: a postai háló­zat fejlesztése elmarad a követelményektől. Dr. Deák Ignác debreceni postaigaz­gatót kértük meg, tájékoz­tassa a Kelet-Magyarország olvasóit a hozzájuk tartozó szabolcs-szatmári hálózat je­lenlegi belyezetéről, jövőjé­ről. Elmondta: jól ismerik a megye nehézségeit és a le­hetőségekhez mérten igye­keznek orvosolni azokat már 1964-ben is. Szabolcs-Szatmárban az egyik nagy problémát a postaépületek rossz álla­pota okozza, — egyik-másik mér élet- veszélyes is. Tetézi ezt a nagyfokú hivatalvezetői la­káshiány. Azt tervezik a postaigazgatóság, hogy eze­ken a helyeken minél előbb egészséges, tágas, a község­képbe illő postaházakat épít. Ebben az évben példul Ájakon, Ibránybaa és Apagyon építenek, adnak át rendeltetésének új postaházat. A már ké­szülő bakíalórántházi és váílaji posták átadására 1965-ben kerül sor. Még az idén hozzálátnak az új vencselíői posta épí­téséhez, s ezt is jövőre nyitják meg. Valamennyi említett község­ben természetesen új hiva­talvezetői lakás is készül a postával együtt, míg a hi­vatalt kényelmes, modem bútorokkal látják el. Mán- dokon, Máriapócson, Deme- cserben és Nagyhalászban végeznek az idén jelentő­sebb felújítást. Nyíregyhá­zán az I-es számú hivatal­ban elsősorban a kézbesí­tők jobb elhelyezése érdeké­ben végeznek átalakításokat, de tetszetősebbé teszik a felvételi termet is. A közönség jobb kiszolgá­lása érdekében a beérkezett és indo­koltnak talált kérések alapján 1964-ben két új fiókpostát nyitnak a me­gyében. Az egyiket a sóstói erdőben épült új tbc-kórház kapja, míg a másikkal a belegrádiak kívánságának tesznek eleget A kézbesítők tehermentesí­tésére és a kézbesítés gyor­sítására néhány helyen új postásokat vesznek fel. A gépesítésben már Szabolcs­ban is megtették az első lépéseket. A sorállás csökkentésé­re Nyíregyháza két pos­tahivatalában 8 bélyeg- auiomatát helyeztek üzembe, s a kiszolgálást gyorsító automatákból Sóstó is kapott kettőt. Még az idén — november­ben. decemberben — ha­sonló automatákat kap Fe­hérgyarmat, Kisvárda. Má­tészalka és Nagy kalló. A táviratok gyorsabb továbbí­tására motorkerékpárt rend­szeresítettek Nyíregyházán és Mátészalkán. Legközelebb bi tervük, hogy a számadá­sok elkészítésének, különö­sen a kézbesítők leszámolá­sának megkönnyítésére vil- lanymeghajtású összeadógé­peket helyeznek üzembe Nyíregyházán és Mátészal­kán. Főként Nyíregyházán — de az egész megyében is — sürgetően vetődik fel a távbeszélő ellátás. Ennek érdekében először* "a távbeszélőközpont bővítését kellene végrehajtani, mely­re az anyagi lehetőségek miatt 1964-ben még nem ke­rül sor. A kábellefektetés, mint egyik fontos előfelté­tel még az idén több i’-"nv- ban befejeződik. Az újon­nan létesülő gyárak, intéz­mények távbeszélőigényét — beleértve a megye területé­ről érkező hasonló kívánsá­gokat is automata alköz­pontok felszerelésével akar­ják megoldani. Ezek rész­ben már megvalósultak, ille­tőleg a szállítástól függően kőzeteden felszerelésre ke­rülnek. (as.) Sárfi Rózsi, megyénk or­szággyűlési képviselője — mint ismeretes — az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán interpellált a kisvárdai kór­ház építése körüli huzavona miatt. A parlamenti vita nyomán — a közelmúltban — kérdést intéztünk e tárgyban me­gyénk illetékeseihez. Megír­tuk —! egyebek között, hogy a Debreceni Tervező Válla­lat vezetője — Fésűs János szerint gyorsítani lehetne a kórház építkezését, ha a munka második szakaszának lebonyolítása érdekében az Egészségügyi Minisztérium sürgősen megbízást adna a kivitelezési tervdokumentá­ció elkészítésére. Budapesti tudósítónk ezek után felkereste az Egészség- ügyi Minisztériun illetékes osztályvezetőjét, hogy a fen­tiek alapján választ kapjon: miért késik a munka gyorsí- tását szolgáló megbíz is? — Elöljáróban le kell szö­geznünk, hogy a beruházás gazdája a megyei tanács, s így a tervdokumentációk el­készítésére csak ó adhat megbízást — mondotta dr. Fóti Marcell osztályvezető. A mi feladatunk a beruhá­zási program jóváhagyása, s az építkezés során szakmai segítségnyújtás. • AJÁNDÉK írta: Sóséi Sándor Azon á napon főzött elő­ször a saját termesztésű zöld­babból. Könnyű volt meg­pucolni, mert zsenge, fiatal. Meglepetésnek szánta és az ura most félrelöki a tá­nyért: — Hiába irogat a nővéred, az én házamba be nem teszi a lábát. Az kellene még! Mérey Manci, a platinasző­ke hajával, a vérpiros kör­mével. Halálra szégyellném magam a parasztok előtt. — Az isten áldjon meg, Lad, nézz körül ebben a fa­luban. — Mit nézzek? — Azt. hogy a lányok daueroltatják a hajukat, kö­römlakkot vásárolnak, vasár­nap divatos papucscipő a lábukon és kétrészes fürdő­trikóban járnak a vízima­lomnál épített új strandra. — Mert nem tudják, jó­módjukban mit csináljanak. A tanítóné ritkás, göndör haját turkálta: „Rendesen egyél, Zsuzsika!” szólt reá a kislányra, aztán az urához fordult: _ Na és? Annak nem örülsz, hogy a jómód mivé formálja a parasztjaidat? Nemcsak kívül, belül is. — Leszel szíves nem*sze­mináriumot tartani nekem, nem eltérni a tárgytól: Nem kell a nővéred! — De arra kellett, hogy a lányod számára zongorát vegyen, hogy az ősszel pénzt adjon a hízó disznóra; Erre jó a színésznő? A szemüveges, sovány férfi hallgatott. Újra elkezd­te enni a zöldbabot, de megint csak félretolta a tányért: — Ha éppen tudni akarod, én mindent kölcsönnek te­kintek és utolsó fillérig vissza fogom fizetni a nő­vérednek. A karkötő órájára tekin­tett, sietett az iskolába. Éhes volt, legalább a csirke fehérjét megehette volna... Érdemes, Mérey Manci miatt. Vaktában olvastatott egyik másodosztályos kis­lánnyal. A szeplős arcú, fi­tos orrú csaknem kívülről fújta: „Marika türelmetle­nül várta, hogy édesapja visszatérjen a tanulmány­úiról, Moszkvából. Végre megérkezett a levél, olyan bélyeggel, amilyet eddig még sohasem látott...” Mu­száj megint a sógornőjére gondolni. Két éve Moszk­vából hozta a villanyborot­vát, a kétkiló kávét... Éhes... Jó lesz vacsorára a zöldbab és a csirkehús... Jó lett volna, de a felesé­ge odaadta Kobzosáénak, aki a folyosót, az előszobát felmosta és ígérte: eljön holnap V», segíteni. — Olyan nagyon sok a dolgod? Az asszony délután mo­sott, a napon szárogatott csipkefüggönyöket vasalja: — Ágyáthúzás, parkett- fényezés, a tizenkét tojásos manduiatortát is meg aka­rom sütni*. Manci kedven­cét... Igen, a színésznőnek ti­zenkét tojásos tortát, de ő elébe kolbászt dob oda és olyan vizesuborkát, amelyik ropog a foga alatt, mint a kő... A csirke fehérje Kobzosné torkán csúszik le... — Módy Péter olyan szí­ves volt, hogy megígérte, a délutáni vonathoz odaadja a tsz. hintáját, a legjobb lo­vakkal, a bakra 6 maga ÜL.. Zsuzsinak ne adj a kol­bászból, már megitta a ká­véját, kaláccsal és nem sze­retném, ha gyomor rontás­sal várná a keresztanyját. Felfordult a ház. Hajnal­ban kopogtat Kobzosné: ki­rakják az ágyneműt, az ebédlőben lármáz a villa­nyos parkettkefe, a porolón úgy veri Kobzosné a sző­nyegeket, mintha karácsonyt várnának. A reggelit a konyhában eszik, Zsuzsika imádja a rumlit, széles jó­kedvében leveri az asztalról a szerviz csészealjat, az ember — mert álmos is, dü­hös is — elnáspángol ja a kis­lányt, az asszony sír, hogy az ura sohasem szerette az 8 családját, szegény mamát a halálos ágyán se látogat­ta meg. Az iskolában a délelőtt is nagyrészt olvasással telt el. Kobzosné unokája folytatta a tegnapit: „Amikor aztán édesapja megérkezett és a táskáját kicsomagolta, egy kis posztómackó is előkerült belőle...” t— Elég, Kobzos... Vegyétek elő a földraj zkönyvet... Délben a kutyafuttában elkészített ebédet eszik, tű­sarkú cipő koppan a lép­csőkön: — Jónapot és jóétvágyat, tanítóék! — Jesszusom, a Manci! A tanító zavarában kezet­csókolt a sógornőjének. Harmadnapja nem borotvál­kozott, a szandálja folto­zott, az abrosz nem a leg­tisztább, Kobzosné álltában hörpöli a levest és úgy bá­mul a vendégre, mint ha ilyen csodát még sohase lá­tott volna. — Mit adjak, Mancikám? Jaj, csak a délutáni vonat­tal vártunk... Gyönyörű ré­ce sül a tepsiben, a torta krémjét kikevertem. — Ne izguljatok, az ét­kezőkocsiban agyontraktált Balogh Ambrus... Most tud­tam csak meg, hogy falube­li tek. — Balogh Ambrus? A mi­niszter első helyettese? A tanító áhítattal ejtette ki a nevet, közben a sógor­nőjére lesett... Hű, micsoda illat! A haja már nem pla­tinaszőke. Koromfekete. Vérpiros a szája, könnyű blúzán átüt kicsike melle... Hű, milyen karcsú... az ar­ca üde, pedig két évvel idősebb az 6 feleségénél. De Katus elbújhat mellette. Hozott neki Pécsről arc­krémet, de sohasem hasz­nálja és ha állandóan fűzné magát, a hasa sem nőne.., Zsuzsika akkora babát ölelget, hogy alig bírja el a két karja, A tanító a krokodilbőr pénztárcát kö­szönheti. — Megnézheted, tettem bele szerencsepénzt. Az asszony a rozsdabajv na szövetet simogatja: — Az őszre átmeneti ka­bátot csináltatok belőle. — Dehogy is kabátot. Egyszerű angol kosztümöt, hoztajn magammal féltucat selyemblúzt, választhatsz belőle... Ha ugyan bele­férsz. Elhíztál fiam. — Alaposan elhízott — mondja a férfi és most ve­szi észre, hogy a felesége haja is megritkult, „ szeme körül szarkalábak látszanak. Manci arany tárcából vé­konyka cigarettát vesz elő. — Érdekes ember ez a Balogh Ambrus... Azt gon­doltam, csak reklámból hí- reszteli, hogy tsz-paraszt az apja. — Konvenció® volt az uradalomban... Brigádvezető. Neki köszönhető, hogy ép­pen a mi tsz-ünk küldte Pestre az első paprika, pa­radicsom-tételt... A tanító ebben a pilla­natban gyűlöli a miniszter- helyettest: szeretné azt mondani, hogy ők nincse­nek berendezkedve ilyen, magasállású pesti elvtársak fogadásáfa... mást is szeret­ne mondani, de hirtelen felugrik, mert a felesége furcsa, ijedt tekintetét érzi magán. Megy az iskolába: a fo­lyosón beletekint a búr pénztárcába, A beruházási programot már két évvel ezelőtt jóvá­hagytuk — ennek alapján egyidejűleg készült el az építkezés első ütemének vázlatterve, majd pedig az első ütem kiviteli tervdo­kumentációja. Az első ütem­ben létesülő kórház építése folyamatban van, a második ütem végrehajtására azonban már nem kerülhet sor a most záruló második ötéves tervben. A harmadik ötéves terv országgyűlési jóváha­gyására még nem került sor. E nélkül nem történhet in­tézkedés az építkezés továb­bi feladatáról. A Tervező és az Építőipari Vállalatnak tehát a második ütem kérdé­sét ezt követően kell a me­gyei tanácsnál szorgalmaznia. Addig azonban bőven van lehetőségük, hogy saját erőik jó csoportosításával elősegít­sék a megyében most folyó — s bizony elég lásson hala­dó építkezések mielőbbi be­fejezését, — hangzik az ille­tékes minisztériumi nyilat­kozat. A diagnózis tehát — min­den érdekelt részéről — megszületett. Most már csak a munka gyorsítását szolgáló gyógyszerre van szükség. Re­méljük ez sem késik már so­káig. Kasznár Zoltán Nyilatkozik az Egészségügyi Minisztérium Mi *& helyset a. MsvércSal kérhés

Next

/
Oldalképek
Tartalom