Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

XXL «PFOLSAM, H5S. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1964. JULIUS 19, VASÁRNAP Äz Idegenforgalom Időszerű kérdéseiről, az életbe léptetett kedvezményekről nyilatkozott dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője Dr. Vitéz András, az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal vezetője az idegenforgalom időszerű kérdéseiről, az el­ső félévi tapasztalatokról és a várható intézkedésekről nyi­latkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Kielégítően növekszik-e Idegenforgalmunk? — Véleményem szerint ki­elégítően- Az a célunk, hogy minél több külföldi látogas­son el hozzánk, ismerje meg hazánkat, s tőlünk is mind nagyobb számban utazzanak a, közeli és távolabbi orszá­gokba. E politikának megfe­lelően egyre szélesebbre tár­juk „kapuinkat”. Az elmúlt években kormányzatunk szá­mos intézkedést tett, amelyek mind a nemzetközi turistafor­galom növelését eredményez­ték. íme a forgalom növeke­désére néhány jellemző adat: 1956-foan 124 202, 1963-ban 584 688, az év első hat hónap­jában pedig 364 664 külföldi vendeget fogadtunk. Egész évre előreláthatólag elérjük a 300 ezer főt. A kiutazók szá­ma még ennél is gyorsabban emelkedett, ez év első felé­ben már több mint félmillió magyar állampolgár járt kül­földön- Idegenforgalmi bevé­teleink p terv' szerint növe­kednek. Közvetlen bevételünk ez évben 50 százalékkal volt nagyobb,, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az ered­mények tehát jobbak a várt­nál, a tervezettnél. Esetenként találkozunk még olyan hibák­kal, amelyeknek a jövőben nem szabad előfordulniok. — Mik ezek a hibák? — Állandóan azt hangoz­tatják, hogy az idegenforga­lom fellendítésének kulcskér­dése a szállodákapacitás nö­velése és jó kihasználása- A szállodakapacitás évről évre nő. Az elmúlt hetekben azon­ban a balatoni szállodák ki­használtsága nem haladta meg a 60—70 százalékot. Ezt a kérdést alaposan megvizsgál­tuk, kerestük a magyaráza­tot, hogy hol követtünk el hibát, hiszen eddig mindig szállodai szobahiány volt, s az igények jelentős részét nem tudtuk kielégíteni. Az IBUSZ több száz külföldi uta­zási irodával áll összekötte­tésben, ezekkel még az el­múlt év végén szerződéseket kötött, s tavasszal úgy láttuk, hogy július elejétől vala­mennyi balatoni szállodában ..teltház” lesz. Ezért az ér­deklődőit egy részét idegen- forgalmi szerveink kénytele­nek voltak elutasítani- A ked­vezőtlen időjárás következté­ben azonban a külföldi uta­zási irodák szinte az utolsó oillanatban lemondták p le­foglalt helyeket. Az első hi­ba: az a rossz gyakorlat, amely lehetővé teszi az ilyen késői lemondásokat. A másik hiba: az IBUSZ nem ellen­őrizte, hogy a kért kontingen­seket valóban kihasználják és eladj ált-e a partner külföldi irodák. Az elkövetkező hete­ket illetőleg intézkedések tör­téntek és jelenleg a szállodai kapacitás kihasználása méff biztosítva van. A mostani eset tanulságos, felül kell vizsgálni a jelenlegi szerző­déseket, s az idejétmúlt fel­tételeket meg kell változtat­ni. Az idegenforgalomban a jó üzletpolitika és a rugal­masság nélkülözhetetlen. Meg kell állapítani, hogy a kötet­lenebb (IBUSZ-on kívüli) ma­gánutazások lehetőségének biztosítása helyes volt és ezen nem kell változtatni- Bár ez az új utazási lehető­ség valóban okozott pillanyat- nyi nehézséget, de ezek csak átmenetiek és gyorsan kikü­szöbölhetők. — Az egyénileg külföldre utazók segítését alapvető kö­telességeink közé soroljuk- Az IBUSZ az elmúlt hetekben ennek érdekében több intéz­kedést tett, ma már segíte­nek a vízumok megszerzésé­ben, a szobák lefoglalásában és a vasúti-, valamint a repü­lőjegyek biztosításában is. Meg kell azonban monda-, nunk, az IBUSZ-irodák döntő többsége túlzsúfolt, ezért so­kat kell várakozniok az uta­zóknak, s ebből kifolyólag gyakran nem kapják meg a kellő felvilágosítást, segítsé­get. A jövőben új IBUSZ- irodákat kell nyitni. A pro­paganda sem kielégítő, a kiadványok gyakran csak megkésve jelennek meg. Ke­vés az olyan tájékoztató, amely a külföldre utazó ma­gyaroknak ad segítséget- A Magyarországra utazók tájé­koztatása sem elég gyors és megfelelő. Ezen a területen a jövőben jelentős javulásra van szükség. — A főszezon ezekben a napokban kezdődött meg. Hogyan készültek fel az első félévinél is várhatóan na­gyobb idegenforgalom le­bonyolítására? — A forgalom gyors növeke­désére jellemző, hogy július­ban és augusztusban előrelát­hatóan több vendéget foga­dunk majd, mint 1959-ben az egész év folyamán. Az idegen- forgalmi célokat szolgáló be­ruházások döntő többségét már az elmúlt hetekben, hó­napokban átadták. A Balaton­part fejlesztésére például az idén is több millió forintot biztosított a népgazdaság. A siker most már elsősorban a kereskedelem, a vendéglátó- ipar, a közlekedés, az idegen- forgalom dolgozóin múlik. Számunkra ez az év forduló­pontot jelent: 1964-et a vizs­ga esztendejének tekintjük. Ma a hozzánk látogató külföldiek kedvező tapasztalatokkal tér­nek haza, s otthon elmondhat­ják, hogy jól érezték magu­kat és Igazi „magyaros” ven­déglátásban volt részük, ez nekünk a legjobb propaganda s egyben azt is jelenti, hogy a jövőben még többen jönnek el hozzánk. Ezzel hosszú időre megalapozhatjuk idegenforgal­munk fejlődését. — Soron következő két leg­nagyobb idegenforgalmi ese­ményünk: a Szegedi Szabad­téri Játékok és a soproni he­tek. Szegedre 300 ezer vendé­get várnak, kétszer annyit mint tavaly. A város felké­szült vendégei fogadására, az új Tisza szállóban, a turista­szállókban, kollégiumokban és a campingben egyszerre 5 ezer vendég elhelyezését tudják biztosítani. A jugoszláv és a román illetékes szerveknek felajánlottuk, hogy az általuk Törvényerőre emelkedett ...................... ........................... 11 ........................................ ............ a növényvédelmi kódex meghatározott és kiadott uti- okmányokkal Szegedre érke­ző turistáiknak a határon adunk ki beutazási engedélye­ket. A jugoszláv hatóságok hi­vatalosan közölték, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok ide­jén jugoszláv állampolgárok egyszerűsített eljárással kap­hatnak útlevelet a jugoszláv hatóságoktól Szeged megláto­gatása céljára. A beutazóknak a magyar szervek a határon állítanak ki beutazási engedé­lyeket, amelyek kétnapos tar­tózkodást tesznek lehetővé. Sopron tavaly — az ünnepi hetek idején — 35 ezer látoga­tót fogadott a szomszédos Ausztriából. Kormányzatunk az idén Sopronban, Kőszegen és Szombathelyen újabb in­tézkedéseket léptetett életbe. Sopronban és Kőszegen június 15-től szeptember 15-ig a ha­táron adjuk ki a vízumokat. Az elmúlt napokban újabb vámkönnyítéseket vezettünk be és lehetővé tesszük, hogv az Ausztriából érkező vende­gek a 24 órai tartózkodás he­lyett hétköznapokon 18 óra utáni beutazás esetén máspap éjfélig, szombaton 14 óra utá­ni beutazás esetén pedig va­sárnap éjfélig maradhassanak, így a beutazók lényegében ugyanazzal a vízummal az egész víkendet itt tölthetik. További egyszerűsítés az is, hogy a külföldiek Sopronban, Kőszegen vagy Szombathelyén 150 forintnak megfelelő schil­ling befizetése esetén további 24 órás tartózkodási engedély hosszabbítást is kaphatnak az idegenforgalmi hivatalokban. — A Csehszlovákia és Ma­gyarország között létrejött megállapodások, a vízumkény­szer eltörlése, a „betétlapos” utazás máris érezteti kedvező hatását: az első 6 hónapban több mint 190 ezer vendéget fogadtunk Csehszlovákiából, ahová tőlünk mintegy 480 ez­ren utaztak ez idő alatt. Ha­sonló könnyítéseket léptetünk életbe július 20-tól a lengyel— magyar turistaforgalomban is. — A formaságok teljes le­egyszerűsítésére, az utazási le­hetőségek bővítésére törek­szünk, s e cél érdekében szá­mos a vízumok kiadását meg­könnyítő intézkedést tettünk az elmúlt időszakban. De eze­ken az intézkedéseken túl újabbakat is tervezünk, ame­lyek majd, nagyobb hatáskört biztosítanak külképviseleti szerveinknek s így jelentősen megrövidíthetjük a turistaví­zum megszerzési, kiadási ide­jét. Meg kell azonban monda­nom, hogy köztudott dolog: a nyugati országokból ideutazó turisták általában már eddig is rövidebb idő alatt jutottak vízumhoz, mint fordítva. Ausztria kivételével általában nehézkesen, lassan intézik a magyar utasok vízumigényét. — Milyen intézkedéseket terveznek idegenforgal­munk további fejlesztése, a lehetőségek jobb kihaszná­lása érdekében? — Legfőbb feladatunk a szállodai férőhelyek számának növelése. Az Idegenforgalmi Tanács programja szerint több mint 1 milliárd forintot biztosítunk idegenforgalmi be­ruházásra, így több mint 7500 ággyal bővítjük szállodai ka­pacitásunkat, elsősorban Bu­Folytatás a 2. oldalon) Az utóbbi években részben a gépesítés, részben a kemizá- lés gyors térhódítása követ­keztében, hazánkban is roha­mosan fejlődött a növényvé­delem. A korszerű növényvé­delmi szolgálat szervezése és kiépítése, a növényvédelmi módszerek és anyagok gyors változása miatt gyakran kel­lett kiadni új törvényes ren­delkezéseket. A növényvédel­met szabályozó hatályos ren­delkezések ilyen körülmények között mértéken felül elszapo­rodtak. A rendeletek egymás­ra utaló, egymást módosító „rengetegében” az utóbbi idő­ben már rendkívül nehezen le­hetett eligazdoni, s ez akadá­lyozta az előírások megtartá­sát és megtartatását. Á kódex — s ez a hazai növényvédelem szervezése és gyakorlata szempontjából új vonás — elkülöníti egymástól a zárlati —•' karantén — és a veszélyes kártevőket. Zárla­tinak, — %z előírások szerint — azokat a kártevőket kell tekinteni, amelyek az ország területén még nem, vagy csak egyes részein fordulnak elő, de elterjedésük nagyarányú kárt okozna, s akadályozná a ter­mékek nemzetközi forgalom­ba hozatalát. A „veszélyes” ka­tegóriába azokat a nagy tö­megben fellépő, a növényzetet különösen pusztító kártevőket sorolták, amelyek ellen külön­leges védekezési eljárásokat kell kidolgozni, illetve meg­szervezni. A kódex összefoglalja a nö­vényvédelmi rendelkezések megsértőivel szemben alkal­mazandó szankciókat. A sú­lyosabb eseteket a BTK vonat­kozó előírásai szerint büntetik, az enyhébb esetek szabálysér­tésnek minősülnek és 3000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. Szabálysértésnek minősül többek között, ha a kártevők, továbbá a kártevők elszaporo­dását elősegítő növények ir­tására vonatkozó kötelezett­ségnek nem tesznek eleget, ugyanígy az is, ha — társa­dalmi védekezés esetén — a zárlati és veszélyes kártevők elleni védekezésre és irtásra szervezett közös munkában való részvételt megtagadják, illetve az ilyen munkákhoz történt kirendelésnek nem tesznek eleget, a zárlati és veszélyes kártevők észlelésé­vel kapcsolatos kötelezettséget megszegik, a növényvédelmi szempontból hasznos élő szer­vezetek védelmével kapcsola­tos rendelkezéseket nem tart­ják meg stb. A megyei tanácsok elnökei a veszélyes , kártevők tömeges elszaporodása esetén elrendel­hetik, hogy a védekezést elmu­lasztó termelők ellen a sza­bálysértési eljárást helyszínei) és soron kívül folytassák le. Kimbájiesek és aratógép kezelők versenye a csehszlovákiai üdülésért Elsők: Erdei Ferenc, Pethe László és Kálmán András (Munkatársunktól) Megyénk állami gazdaságai­nak, kombájnosai és aratógép kezelői is részt vesznek az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága és a MEDOSZ Országos Elnöksége által hirdetett aratóversenyen. Az SZK 3-as és az SZK 4-es kombájnosok közül az első hét, az AC 400-as típusú kombájnosok közül az első három és az aratógépek ver­senyéből az első három he­lyezett csehszlovákiai juta­lomüdülésben vesz majd részt. Az SZK 3., az SZK 4. típúsú kombájnok versenyé­ben megyei viszonylatban je­lenleg Erdei Ferenc, az ópá- lyi tangazdaság kombájnostt 2925 mázsás és Pethe Lász’ó a Tiszavasvári Állami Gazdaság kombájnosa 2910 mázsás tel­jesítményével áll az élen. A magyar AC 400-as kategóriá­jú kombájnok versenyében Kálmán András, a Nyírmadai Állami Gazdaság kombéjno- sa vezet 2100 mázsás teljesít­ménnyel. Jó eredményt ért el az ara- tógépek versenyében Pisák Miklós, a Fehérgyarmati Ál­lami Gazdaság dolgozója, aki. 407 holdról vágta le a gabo­nát Kedd estig befejezik az aratást a nyírbátori járás egész területén. A Nyírbátori Gépállomás, mintegy 100 hold­dal teljesítette túl a tervét, eddig 7500 katasztrális hold­ról takarították be az életet. A gépállomás legjobb kom- bájnosának Hajjer Lajos és Tóth Kálmán bizonyult, aki 300—300 holdról, és Papp László aki 290 holdról vé- i gezte el a betakarítást. Kie­melkedő teljesítményt nyúj­tottak még Kosztyu József és Kricsfalussy Sándor, arató­géppel összesen 550 holdról vágták le a gabonát. Július 17-ig már 100 százalékon fe­lül teljesítettek tervüket a Fehérgyarmati Gépállomás kombájnosai. A gépállomás legjobb kombájné.:.' .< Géza, aki 270 holdról takarí­totta be a terményt. Jó telje­sítményt ért el még Kiss Já­nos, aki aratógéppel 301 holdról vágta le a gabonát. Befejezte az aratást a baktalörántházi és a fehérgyarmati járás Gyorsítani kell a szalmalehúzást, a tarló­szántást — Nem kielégítő ütemben halad a másodvetés Az elmúlt hét időjárása kedvezett a nyár legnagyobb és legsürgetőbb munkájának. A termelőszövetkezetek, ter­melőszövetkezeti csoportok igyekeztek is az aratás érde­kében kihasználni a jóidőt. Ennek köszönhető, hogy az őszi árpa aratását a megyé­ben mindenütt befejezték. Sikerek születtek a kenyér- gabona betakarításában is: a baktalörántházi és a fehér- gyarmati járás közös gazdasá­gai végére értek az idei ara­tásnak- Sőt a csengeri járás­ból is< olyan jelentés érkezett, hogy ma délre learatják az utolsó rendet. Több helyen megkezdték a zab aratását, a hordást és a szérűből va­ló cséplést. Ez idő szerint kenyérgabo­nából az aratás állása a megyében: 92 százalék. Amennyiben az időjárás to­vábbra is kielégítő lesz, a következő hét szerdáján-^ csütörtökén mindenütt végere érnek az aratás nagy munká­jának. A helyszíni folyamatos kombájncséplések nem egy helyen igen jó eredményeket hoztak. Nem kielégítő az aratási eredmények mellett a szalma­lehúzás, a tarlóhántás, és a nyári mélyszántás. Sok he­lyen hetek óta a tarlón van a kombájnszalma, kupacok özö­ne gátolja a tarló további munkáját Részben ez Is be­folyásolja, hegy a tarlóhántás és a nyári mélyszántás még mindig csak 24 százalék. Minden erővel gyorsítani kell tehát — fogatok, gépek maximális kihasználásával, jobb szervezésével — az aratá.-i utáni közvetlen teendőket, mert az idő állásának megfe­lelően, az eddig végzett 8 ezer 440 hold másodvetés sem mondható egyáltalán kielégí­tőnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom