Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-18 / 167. szám
A Guszev-aluljáróban kerékpárosok és motorosok zavarják a gyalogos forgalmat. Jobbik eset, ha csak tolják a járművet. A Kelet-Magyarország „Boltok — bezárva’“ című bíráló cikkére az alábbiakat közlöm: Az Országos Csemege Vállalat határozatot hozott, hogy korszerű kiszolgálási formát alkalmazó ABC áruházát létesít Nyíregyházán, a meglévő Csemege Áruház és a mellette lévő Dózsa György utcai üzlethelyiségek felhasználásával. A munka megkezdése után derült ki, Szerkesztői üzenetek A Szerkesztő Bizottságról. B. J. olvasónk Fehérgyarmatról kérdezi, hogy miért titok, kik a Szerkesztő Bizottság taglai. Ez nem titok, hanem a folyóíratoK- •fett ellentétben napilapoknál nem szokás az úgynevezett impresz- szíumban, az egyszemélyi felelősökön kívül a vezető beosztású újságírókat feltüntetni. Kívánságára közöljük: a Kelet-Magyarország Szerkesztő Bizottsága a kővetkezőkből áll: Csikós Balázs, h. főszerkesztő, Sipkay Barna irodalmi szerkesztő, Kop- ka János olvasószerkesztő, Dra- gos Gyula tördelőszerkesztő, Samu András agrárpolitikai szerkesztő és Farkas Kálmán íomun- katárs. Wermerer Zoltánné Nyíregyháza: Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetői intézkedtek, hogy a panaszolt bolt- b.»i a nem ott vásárolt üvegeket is visszacseréljék. Olajos Károly Kispalád: Korpaigényét a fehérgyarmati malomüzem kiszolgáltatja. Az utalvánnyal forduljon a malom vezetőjéhez. K. 3. Vásárosnamény, és „Egy olvasó” Nagydobos: Panaszukkal nem foglalkozhatunk. Többször közöltük már e helyen is, hogy névtelen levelek alapján nem intézkedünk. hogy a pincefödém és a tartópillérek elavultak, azokat meg kell erősíteni. Ezért a város vezetői úgy döntöttek, hogy az ABC Aruházat új épületben helyezi el, és a mostani Csemege bolt helyén, valamint a mellette lévő helyiségekben a megfelelő átépítés után lakberendezési áruházat létesítenek. A terveket a Miskolci Tervező Iroda az év végére készíti el. A pincefödém megerősítési munkálatait az Ingatlankezelő Vállalat megkezdte, így remény van arra, hogy a lakberendezési áruház építését az év végén megkezdhetjük. A cikkben szóvátett helyiségekben szükségboltokat nem lehet létesíteni, mivel korábban a koztalak kibontásakor a padlózatot Is felszedték. Egyébként a helyiségeket pillanatnyilag az Kiskereskedelmi használja raktár Iparcikk Vállalat céljára. Fodor Andor, kereskedelmi osztályvezető Köszönet a határőröknek Július 14-én Nyírbátorban vendégszerepeit az Állami Népi Együttes. Erre az alkalomra építettük fel a szabadtéri színpadot, amelyről az előadás előtt néhány órával . derült ki, hogy nem megfelelő. Két napig dolgozott a szinpadépítésen öt ember, s szét kellett szedni az egész építményt. Már- már azt hittük elmarad az előadás is emiatt. A határőrséghez fordultunk segítségért, ahonnan azonnal kiküldtek 20 embert. Közben megeredt az eső, de katonáink a zuhogó esőben is megfeszített erővel dolgoztak. A színpad idejében elkészült: az előadást meg tarthattuk. A nyírbátori közönség nevében ezúton mondunk kö szünetet a segítségért. Pásztor István, Járási Művelődési Ház. igazgató 30 mázsa málna Közel 3000 hold területen gazdálkodik a nyírpilisi Vörös Zászló Tsz. tagsága. A tsz 50 holdas gyümölcsösében Szálku Péter 10 tagú brigádja dolgozik. A 14 holdas málnás szépen jövedelmez, eddig 30 mázsát értékesítettek. De jó jövedelmet ígér a zöldségkertészet is. 2—2 holdon termeltek uborkát és paradicsomot, 10 holdon spárgatököt, amelyből eddig 100 mázsát adtak el. A héten kerül piacra a sárga és a görögdinnye. Szerződéses sertéshízlalás- sal is foglalkozik a tsz. Július végén 80 darab 120— 130 kilós sertést adnak át értékesítésre. A 900 darabos juhállományuknak csak a gyapjújáért .27 ezer forintot kapott a közös gazdaság. Füg ed i Imre „Tudnám idehozni a Tisza yizét !w A jő kertész megérti a növények beszédét Olvasónk panaszára válaszol az illetékes A Kelet-Magyarország 1964. június 24-i számában „Repülőhid mozgó lépcsővel?” címmel közölte egy olvasója panaszát, melyet kivizsgáltam. MEGHÍVÓ 19-én vasárnap órai kezdettel délelőtt 10 MŰSOrOS dlVÜlibßMlMifäfo és KRESZ megyei vetélkedő a szabadtéri színpadon. (Rossz idő esetén a színházban.) A műsorban fellépnek« ÁKOS STEFI FARAGÓ VÉRA ZSOLNAI HÉDI \ SZIRMAI JENŐ Zongorán kísér: REMÉNYI JÓZSEF Konferál: SZEDŐ LAJOS Belépés díjtalan! Iparcikk Kisker. Vállalat. Megyei Baleset Elhárítási Tanács. A kérdéses gyalogfelüljáró padlózatának egyes táblái valóban meglazultak. A rögzítőcsavarok több helyen elszakadtak, és az összefogott padlók között vetemedés folytán hézagsok is keletkeztek. Ezért intézkedtem, hogy a hibás padlózatot soron kívül javítsák ki. MÄV Igazgatóság vezetője, Debrecen — Apám szegény sose lelte helyét, mint a bolygó csillag. Hol itt, hol ott csinosította kastélyok parkjait, termelte a zöldséget úrnak telhetetlen konyhájára. S neki sem a park, sem az a konyha semmit nem jelentett. Az a legtöbbet, hogy engem taníthatott a tudományára. | Nekem más a sorsom. Fiatal házas koromban kerültek Nyíregyházára, tizenhárom éve vagyok itt, a Ság- váriban. Jó téesz, híre van országszerte. Engem pedig, Sóvári Lajost, a kertészt, mindenki ismer, becsül. Az is van a véremben, mint szegény apámnak volt: a természet imádata, hűséggel beszélgetni a. kert hasznos növényeivel. Mert beszélnek azok. Legtöbbet tavasszal, meg nyáron. A hozzáértőnek elmondják ha fáznak, szomjűhoznak, éhesek, kemény az ágyuk, pa- haszoiják a kártevők bántal- mát. A jó kertész megérti a növények beszédét, s mikor úgy kell, — és ezt mindig úgy kell, — orvosuk is. Védi, ápolja őket. Így, nyáron, hajnali négykor már velük vagyok. Mire jön a brigád, ismerem az aznapra való receptet, vagyis hogy mi a teendő. Télen, mikor pihen a föld, ráérek én is kialudni magam. Nem tudok kivételt ten- ni. Egyformán kedvelem valamennyi növényünket a birtokunkon. De tán mégis, a paprika a legkedvesebb. Lehet használni nyers, sült szalonnával, töltve többi éleképpen, aztán savanyítva, meg lecsóban, vagy őröltén. De nem is ez. Ma leszedjük a termést, pár nap múlva még több van, szebbek, kívánatosabbak. Míg az őszi fagy közbe nem szól. Hatvankét hold a kertészeti birtokunk. Ennyi földről másfél millió forintot teszünk a közös kasszába. Négyszázezerrel többet, mint tavaly. Javulnak a lehetősé- geink. És úgy mondom, persze, hogy „teszünk”. Hiába értem én a növények nyelvét, magam kevés lennék szakadatlan kívánságuk teljesítésére. A családom? Jól van. Nem úgy lenne? Én is tovább állnék. Nemcsak a kerti növényekkel, velük is szeretek beszélgetni. Ott se legyen hiba. Kívánságom? Tudnám idehozni a Tisza vizét...! Egy gombnyomásra akkor hullana a földünkre a víz, amikor akarnám! Egyébként sokmindent megérünk ez időben. A Keleti-Főcsatorna se volt, most van. És még csak negyvenkilenc éves vagyok... Lejegyezte: Asztalos Bálint Nyaraláshoz sátort, gumimatracot, táskarádiót, fényképezőgépet, kerékpárt béreljen, a Belkereskedelmi Vállalat! kolcsonzo boltjából Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 8. sz. alatt. Telefon: 16—08 (Gorkij mozival szemben). Falfestőhenger, mosógép, porszívó, padlókefélő, varrógép, bőrönd, gyermekkocsi stb. kölcsönzés. MA MÁTÉSZALKÁN JÁR, jól étkezhet A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET ÉTTERMEIBEN „Fényes“ étterem (Kossuth utca), „Szatmár" étterem (Vasúti vendéglő), Halászcsárda (Kölcsey utca) Nyárt strandidőben étellel, itallal várja önt a Strand-étterem MINDEN ESTE NÉPI ÉS TANCZENEKA- ROK SZÓRAKOZTATJÁK KEDVES VENDÉGEINKET- (334) A nagy baleset után Foréácsné* ötödmagával meg baleset következtében. Míg ő élt, Forgács Józsefné nem dolgozott, a gyerekeket nevelgette, ellátta a háztartást. A baleset után két hónappal megszülte negyedik gyerekét, aki most hétéves, és különféle munkákat vállalt: napszámba járt, mosott, szőlőt kapált, hegy megpótolja a férje után járó 827 forintot. Mert ennyi pénz kevés egy öttagú családnak. Jut belőle ételre, időnként ruhára is — de csak a gyerekeknek. Másra nem. Pedig más is kell. Nem mozira, szórakozásra való, hanem a lakáshoz kellene egy kis pénz. Mert ha jön egy vihar, lefújja a Vaskapu utcai kis lakásról a fedelet. Aztán meg — s ezzel minden szülő így van — Forgács Józsefné sem szeretett volna szégyenkezni a többi szülő előtt, hogy nem szépen járnak a gyerekei. Ezért - állt -be március 2-án dolgozni a konzervgyárba. Korábban is kaphatott volna munkát, hiszen a városi tanács — mint annyi más nehéz helyzetben élő asszony ügyét — az övét is szívügyének tekintette. De ő félt, ismerősei, szomszédai azt mondták neki, ne álljon munkába, mert akkor elveszíti a férje után járó üzvegyi nyugdíjat. Többet akar Most már nem fél. És azt mondja: butaság volt hallgatni az ismerősökre. Rendesen megkapja a 827 forintot,' s most majd családi pótlék is lesz, és a keresete is lendít anyagi helyzetükön. Nagyobbik fiát, aki most végezte a nyolcadikat, fölvették cserépkályhásnak. Az a vállalat taníttatja, amelynél a férje balesete bekövetkezett. S így lassan, hónapról hónapra, évről évre egyre több f-rint jut majd a családra. S mégsem elégedett ez a harmincnégy éves asszony. S szerintem nagyon is jó, hogy nem elégszik meg 960 forintos keresetével, nem elégszik meg családi körülményeivel __ s többet, jobb körülményeket akar teremteni gyerekeinek. Jó ez az elégedetlenség, mert azt jelenti, hogy Forgácsné tudja: joga van neki is, gyerekeinek is a jobb életre. S talán ez a tudat teszi optimistává, ez a tudat készteti arra, hogy jövőt tervezzen fiaiak, lányainak. Kijelentő módban Azt mondja, kisebbik fia eléggé vékonypénzű, s ezért olyan munkát keres majd neki, amelyben biztosan megállja a helyét. Kislányai okosak, jó tanulók — ha kijárják a nyolcat, tovább taníttatja őket. Nem feltételes, hanem kijelentő módban, határozottan beszél ezekről a tervekről. S ahogy elnézem beszélgető» közben sem pihenő, kidolgozott tenyerét, szigorú, időnként mosolyra enyhülő arcát — tudom, hogy tervet megvalósulnak majd. Biztosíték erre az ő egészséges elégedetlensége, akarata, s biztosíték erre társadalmunk segítőkészsége is. Ratko József Ezt a magas, sovány asz- szonyt, aki évek óta 827 forintból tartja el négy gyerekét, a konzervgyárban ismertem meg. Állt az evakuáló gép mellett, és dolgozott. Hol az egyik, hol a másik fogantyút húzta meg — figyelme csak a gépre összpontosult, csak a munkával törődött. ,,Ne álljon munkába“ Ha felületesen fogalmaznék, mondhatnám úgy is, hogy életében először „dolgozik". Pontosabban: először végez termelő munkát. Mert dolga az mindig akadt. Néha, s- különösen férje szerencsétlen halála óta, több mint amennyit egy ilyen vékony gyöngeizmú asszony elbír. Dehát a szükség, a család eltartása megsokszorozza az ember erőit. Férje 1957 júliusában halt Csak gyalogátkelés A lap megírta, az illetékes válaszol Boltok bezárva