Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-17 / 166. szám

Legyen a mezőn is szanitéc ^ Megdöfték as arcát + ‘iseg hasította a kesét 4 hevés a hat pohár A tiszamogyorósi Egy Aka­rat Tsz-ben három éve bíz­ták meg Áros Dezsőt, az egészségügyi felelősi teen­dőikkel. Szanitéc volt a há­borúban, legyen az a mezőkön is. A bizalomra mindjárt kö­veteléssel válaszolt. Kérte a vezetőséget, a mérgező tar­talmú vegyszereket külön, zárt helyiségben tárolják. A lakattal zárt raktár ajtajára halálfejes táblát szegezett. — Aztán meg azzal jött — — mondja az elnök —, sze­rezzünk be a permetezések­hez védőruhákat, arcvédöket, gumikesztyűket. Építsünk a központba még egy illemhe­lyét, nyáron tartsunk meszet a fertőtlenítésükre. Listát állított össze, hova kellenek még mentöládák. Nem nyu­godott, míg a fejőknek két váltás fehérköpenyt, a nők­nek fehér fejkötőt, szappanos kézmosási lehetőséget nem biztosítottunk... Áros Dezső szakszerű ma­gyarázatát adja követelései­nek: a nagyüzemi gazdálko­dásban nagyobb elővigyáza­tosaggal kell lenni. A mind nagyobb arányú gépesítés, közös munkák, a különböző permetező-, növényvédószer tárolása, kezelése és még sok egyéb, fokozott óvatosságra intenek. Télen szervezi a tagoknak az egészségügyi és balesetel­hárítási előadásokat elsősor­ban a brigádvezetőknek, traktorosoknak és egyéb gép­pel dolgozóknak. Dicséri dr. Váradi Jenő körzeti orvos lelkes segítő készségét. — Állattenyésztési bri- gádveze lő vagyok, de díjta­lan, külön megbízatásomat is szívesen veszem. Nemrég Fodor András orcát megsér­tette szarvával az egyik bor­jú. Itt helyben azonnal meg­ápoltuk, sebe szépen begyó­gyult. Dicső Dezső né kapálás közben mezítelen lábbal üvegbe lépett, M. Écsik Bá­lint kezét szeg hasította ki. Hasznukra vált a kéznél le­vő mentőláda, a hozzáértő kezelés. Kisebb, véletlen sérülése­ken kívül nem tudnak na­gyobb balesetről a tsz-ben. De ez egyáltalán nem jelen­ti, hogy az egészségügyi fe­lelősnek nincs dolga. Egylo- vas fogattal zárt, csapos hordóban jó ivóvizet hord a tanyabeli fúrottkútból a ha­tárban dolgozóknak. — De a meglevő hat po­hár kevés. Úgy tévézzük, minden dolgozónknak ve­szünk olcsó, könnyen kezel­hető műanyagpoharat. Aztán kezelje ki-ki a magáét... Az istállóktól a trágyát ezután legalább 150 méterre kell rakni, s nyáron gyakrabban kihordani a majorból; ezt kellene tenni a tagoknál összegyűlő szeméttel, trágyá­val is. A gyümölcsös vagy egyéb permetezését nem minden esetben jelöljük ve­szélyt jelző tartós táblákkal. Meg egyéb dolgok. Mindig van valami tennivalónk. A. B. Aratni — élvezet ,Ez a legrosszabb tábla — Interjú a fordulóban Megint megállt. Hiába na­gyon nehéz itt az aratás, a rozs magas, ráadásul a múlt- kori viharos szél össze-vissza kuszálta. Filep Gábor kom- bájnos ügyesen kijavítja a hibát, s máris indulni készül — minden perc drága. Elin­dulnak a gépek, s amíg tor- dulnak egyet a márokpapi tsz vezetőségével beszélge­tünk. A legtöbb szó a kom- bájnosok helytállásáról esik. — Ez a legrosszabb táb­lánk — mondja Manzák Já­nos, de nem tudunk mit csi­nálni. Kézzel nem is aratunk. A növényápolás sürget most bennünket, a múltkori eső igen kedvező hatással van a kapások fejlődésére. Ilyen körülmények között termé­szetesen szétforgácsolódik a munkaerő. Közelednek a gépek, Bisz- ku János halad elől. Valami slágert fütyül — nem látszik rajta fáradtság. — Kicsit nehezen hala­dunk, de jó munkát végzünk — mondja Filep Gábor. • — Hány éve arat már kombájnnal? — 1950-ben kerültem a Ti- szaszalkai Gépállomásra, azó­ta egy nyarat sem hagytam ki — szeretek aratni. — S most, Ilyen körülmé­nyek között? — Hogy őszinte legyek, ed­dig ez a legnehezebb tábla. Nagy a terület, legutóbb va­sárnap is arattam. — Ha ezt a részt kézika­szások vágnák, könnyítené- nek-e a maguk helyzetén? — A mienken talán igen, de a tsz-én. nem. Túl érett már ez ahhoz, hogy kézzel le­hessen aratni. Magas lenne a szemveszteség — ez vi­szont nekünk sem közömbös. Lehet, hogy nem is tudnak kézzel aratni. A dőlt élet a kaszásokat f árasztaná ki, a rengeteg bogáncs és szamár­tövis a marokszedőket sebez­né meg. Néha mi is mérge­lődünk egy kicsit, de lassan befejezzük ezt a táblát. A többit viszont élvezet lesz aratni. — Mi következik ezután a tábla után? — Búza. Az már tiszta, egyenes mint a cövek, biztos meglesz a napi 20—25 katasz­teri hold. — Ha befejeződik az aratás, mit fog csinálni? — Egy pár napig pihenek, aztán visszamegyek a Zeto- romra. — Mit szeretne most a leg­jobban? — Valamivel jobb időt, nem ilyen hőséget. Füttyent egyet, megremeg a gép, s újra elindul. F. L Üj év előtt a népművelés (Munkatársunktól): Elkészült a megye 1964—65- ös népművelési munkaterve. Santha János, a megyei tanács népművelési csoportvezetője nyilatkozott ezzel kapcsolat­ban. Mit tart az címűit nép­művelési év legeredmé­nyesebb munkájának? — Az általános és szakmai műveltség emelését szolgálták a dolgozók esti és levelező is­kolái, a különböző előkészítő tanfolyamok, a több helyen al­kalmazott tantárgycsoportos oktatás, a szakmunkásképzés, az írástudatlanok tanfolyamai, s a különböző ismeretterjesztő akadémiák, előadássorozatok. Az iskolarendszerű felnőttokta­tásban 7500 dolgozó vett részt, 600 analfabéta tett eredményes vizsgát. Sikeresek voltak az előkészítő tanfolyamok, bár hibájuk, hogy zömmel a közép­iskolára készítették elő a dol­gozókat. A szakmai műveltség növekedését negyven tsz-ké- zikönyvtár létrehozásával, a szakkönyvek forgalmának to­vábbi emelésével, a szakköny­vek törzsállományának gyara­pításával segítettük. Mit kívánt megvalósítani a művelődéspolitika. — A művelődési anyag ki­választásánál arra törekedtünk, hogy az ismeretterjesztő elő­adások, akadémiák, a kötött klubfoglalkozások és egyéb népművelési iormák anyagá­ban, a filmek műsorra tűzésé­ben nagyobb szerepet kapjon a szocialista eszmeiségre való nevelés. Nagy érdeklődés kí­sérte az értékes eszmei-politi­kai mondanivalót tartalmazó drámák bemutatását, mint Do­bozi Holnap folytatjuk című drámáját, a műkedvelő csopor­tok is egyre szívesebben for­dulnak a ma problémáit bon­colgató színművek felé. Melyek az 1964—65-ös művelődési év feladatai? — Csak érinteni lehet, mint­sem részletesen ismertetni a megyei feladatokat. A politikai, világnézeti nevelés a. felszaba­dulás 20 éves évfordulójának jegyében folyik a 64—65-ös években. A felszabadulás gon­dolatát akarjuk kifejezésre jut­tatni a honismereti szakkörök, az ismeretterjesztő akadémiák anyagaiban. Ehhez valamennyi művelődési intézmény közre­működése szükséges. Azt sze­retnénk, ha a moziüzemi válla­lat időszerű dokumentumfilme­ket tűzne műsorra, a műve­lődési otthonok, múzeumolt, könyvtárak, üzemek pedig ki­állításokat rendeznének. Iro­dalmi, néprajzi és honismereti pályázatot is hirdetünk. Milyen teendők várnak az alapműveltség bővíté­sére? — Az általános alapművelt­ség fejlesztése céljából gyor­sabb ütemben akarjuk csök­kenteni az írástudatlanok szá­mát a tanfolyamok, a kis cso­portos és a szórványos oktatás módszereivel. Az a cél, hogy valamennyi ötven éven aluli írástudatlan ember eredményes vizsgát tegyen, akik pedig a közelmúltban tanulták meg a Dokumentum filmek, kiállítások Ne álljanak meg a betűvetésnél Pályázatok, akadémiák, kézikönyvtárak betűvetést, ne álljanak meg ennél; megszervezzük részükre az alapismereti II. tanfolyamot. A dolgozók esti iskoláiba je­lentkezőknek járásonként 2—3 helyen előkészítő tanfolyamo­kat szervezünk az általános is­kola V. VI. VII. VIII.' és a középiskola első osztályára. Az osztályozó vizsgákra, ahol er­re lehetőség lesz magyar nyelv­ből és matematikából külön korepetálást szervezünk. — Tovább szeretnénk nép­szerűsíteni az ismeretterjesztő akadémiai formát, Kisvárdán, Mátészalkán és Nyíregyházán meg akarjuk szervezni a me­gyei művelődési ház közremű­ködésével a népműveléssel foglalkozók részére a népmű­velők akadémiáját. Ezenkívül, könyvtári bizottság vizsgálja felül néhány járás ismeretter­jesztő könyvkészletét, könyvfor­galmát, a könyvtárak együtt­működését. Megvizsgáljuk a szocialista brigádok műve­lődési helyzetét, a tanyai la­kosság kulturális szintjének alakulását. Külön tervünk van a szakmunkásképzés segítésére a televízió ésszerű felhasználá­sára. Tervek a művészetekkel? A művészetek tudatformáló hatásának növelése céljából, többek között el akarjuk érni, hogy a Déryné Színház újabb negyven községbe, valamint a komoly zenei műsorok 20—25 százaléka jusson el a tsz-pa- rasztsághoz. — Végül, további munkánk­hoz fontos a művelődési esz­közök hatásának elemzése. Mintegy tíz-tizenkét községben elemző vizsgálatot végeznek a népművelők, milyen hatással van és milyen rétegekre terjed ki a népművelés. MEGJEGYZÉS Jó misnkáii&E ittiő ke SS Eljárt az idő a helyiség felett, nosza, tatarozzuk — határozták el az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Kimentek a nyíregyházi Ószőlő utcára, lakógyűlésen egyeztek meg a környékbe­liekkel: amíg festik, fiata­lítják az 53. számú fűszer- boltot, addig szükségképpen na; i négy órán át — reggel fél héttől fél tizenegyig — a raktárhelyiségből árusíta­nak. A lakók elfogadták ár­ajánlatot, hiszen az ö érde­kük is a bolt tatarozása. Azóta lassan négy hét telt el, de még csak fel sem vo­nultak a t'itarczók az em­lített bolthoz. így az ószőlő, a Garibaldi, a Sóstói és a Kemecsei utca, valamint az Etelköz lakóinak hiányos az ellátása, délutánonként a belvárosba kell gyalogolniuk napi szükségleteik beszerzé­se végett. ‘ Vajon meddig még? Vagy talán a vállalatnál azt tartják, hogy jó mun­kához idő kell? Ez a példa igazolja: a rossz munka még több idő­be kerül. A. S. Meddig A vihart a bunda válhatnál egy ' közönséges ba­ll bunda, ránybéléssel bé- * 7 11 .........—• lelt bunda vál­totta ki. K. Z. gépkocsiveze­tő nem gondolta, hogy az ártatlan, emellett viseltes vállalati bunda —, melyet a téli hónapokra kapott —, ennyi fejfájást okozhat. Ügy történt, hogy K. Z. munkahelyet változtatott. — Ilyenkor úgy illik, le kell adni a használatra kapott vállalati holmikat, ez eset­ben a bundát. Igenám, de a vállalati becslőbizottság úgy találta: a bunda viseltesebb a kelleténél, mégpedig kerek 7 százalékkal. Hogy mi mó­don sikerült ilyen hajszál­pontossággal megállapítani a bunda viseltségi fokát, er­ről a bizottság nem nyilat­kozott. Tény azonban, Hogy a távozó K. Z. nyakába varrtak több mint 300 fo­rint kártérítést... K. Z. először meglepődött, majd mikor a bizottság akként indokolta meg az ala­pos döntést, hogy bizony őket sem a gólya költöt­te, K. Z, is „zabos” lett, Kis történetek Nem röstellte kijelenteni, hogy bíz őt sem a falvédőröl vakarták le. így lett a bun­dából ügy, ügyirat, tárgya­lás a vállalatnál, majd fel­került egy felsőbb szerv elé. A felsőbb szerv kénytelen­kelletlen, de hivatali köteles­sége folytán napirendre tűz­te a bundaügyet, 3 szakér­tőt hívott meg, plusz a vál­lalat képviselőjét, akit az a kétes megtiszteltetés is ért, hogy neki kell majd a jú­liusi hőségben felcrpelni a bundát a bizottság elé. Mert az ügy még nem zárult le, ezután lesz a főtárgyalás, amikor is eldől: meddig bunda hát a bunda...? Iskolai öröm A gyerekek él­vezik a vakáció örömeit, néha azonban csak előkerül a könyv. Igaz, hogy a régi, de úgy látszik még mindig akad tanulni való. belőle. Kislányom éppen égy rejtvénnyel bajlódik: Olvasom a feladványt: „Me­FOROG A PÉNZ Hol „születik” a pénz? A pénzverdében. 21ajós prések formálják a csillogó érmé­ket, olajszagú gépből hullik a húsz filléres, a forintos. S aki a gép mellett ül, an­nak nem újdonság a vado­natúj forint, legfeljebb, ha vásárláskor a visszajáró'apró között feltűnően fényes da­rabot is talál, megforgatja ő is ujjai között: „ezt yajon mikor készíthettem?...” Forog a pénz, éli minden­napi életét. Ám ahonnan út- rakél, ott — s ezt már keve­sen tudják — sok minden más is készül, ötvösök, vés­nökök dolgoznak itt, nyers­anyaguk bronz, arany, ezüst, drágakő. Érmék, plakettek, jelvények, ötvösmunkák, gyönyörű ékszerek kerülnek ki az Állami Pénzverdéből. Havonta mintegy négyszáz- ezer különféle jelvény, gomblyukba tűzhető néhány forintos apróság. De készül itt ezreket, tízezreket érő cizellált ötvösremek is, amely vitrinek díszeként hirdeti a világ sok táján a magyar mesterek ügyességét. Nehéz présekből 10—20 fillérek, forintosok hulla­nak; készül az aprópénz. Az ötvösök könnyű kalapácsai alól szépen munkált éksze­rek kerülnek ki; ezek nagy pénzt, értékes valutát hoz­nak az országnak. Foglalkozása: érmefestő, Horváth Rudolfné a Danu\ i% motorkerékpárérméket készíti. RP RÓ HIR 0 ÉTÉ S EK lyik kétjegyű mássalhangzó hiányzik? Ká... ha, ke... ér, ma... ar, ki... i, ki... a, — Az utolsóra nem jö­vök rá. A többit tudom: kályha, kenyér, magyar, ki­csi, de mi az. hogy ki... a? Végig próbálom az összes mássalhangzót: kicsa. Ez nem jó. Kidza. Ez értelmet­len. Kigya, kinya, kilya, ki- sza, kizsa, kitya. Mind mind értelmetlen. Ott állok tanácstalanul. — Átszaladok öcsiékhez, s megnézem az ő könyvében ' is. örömmel fut vissza lá­nyom. — Tudod mi az apuka? — Nem. — Kutya. Jó kis tankönyv. (f. k.) Lő — Lovasnemzet és lóerő voltunk, moto­ros nemzet va­gyunk — ezt ma már tagadni nem lehet. De, . uugy olykor-olykor rászoru­lunk még a múltra Is, hadd álljon bizonyságul itt ez a kis történet A Morgótemető előtt egy Szabolcs-mötoros kínlódik: az istennek se akar indulni a motorja. A vezető körül- pillant, nincs-e olyan ember a közelben, aki hajlandó len­ne „betolni” a masinát. De — reggel lévén — mindenki siet. Egy belspedes könyörül meg rajta — a motor elé áll, s fölkínálja segítségül a maga két lóerejét — termé­szetben. A vezető vakargat ja a fejét — de mit tegyen: kénytelen elfogadni az os­toros segítséget. A murakö­zi lovak, mintha tudnák, hogy presztízskérdésről van szó, a pattintásra megugra­nak, s egy pillanat ajatt „berántják”, működésbe hoz­zák a gépet. A motoros a kötél kioldása után — sapkájához emeli a kezét, aztán elrobog. Másnap találkozik a segí­tőkész belspedessel, de meg­várja, hogy ő köszönjön előbb.:. (R. J.) Zongora eladó. Sza­bó László, Demeeser, Szabadság tér 4. (3497) Víztartályt vennék vasból 200 litertől 500-ig fürdőszobába valót. Morolvgó. Má­tészalka, Kisfaludy köz 1. (M 36740) Drohoka biztoshatősú tyúkszemirtó tapaszt 3,60-ért küldi Rorváth drogéria, Szombathely. (3412) Vizsgázott kazánfűtőt, vizs­gázott kompresszorkezelőt ál­landó munkára azonnali belé­péssel felvesz a nyíregyházi tejüzem. Moszkva u, 9. (348) Elektro, kohó és gépész-« \ mérnököket keresünk felvé­telre. Lakást biztosítunk. Gya­korlattal rendelkezők előny­ben. Felvétel esetén útikölt­séget megtérítjük. Öntödei Vállalat, Kisvárda. (345) MEGHÍVÓ 19-én vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel miísoros divatbemutató és KRESZ megigei vetélkedő a szabadtéri színpadon. (Rossz idő esetén a színház­ban.) A műsorban fellépnek: Ákos stefi FARAGÓ VERA ZSOLNAI HÉDI SZIRMAI JENŐ Zongorán kísér: REMÉNYI JÖZSEF Konferál: SZEDŐ LAJOS Belépés díjtalan! Iparcikk Klsker. Vállalat. Megyei Baleset Elhárítási Ta­nács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom