Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

m. ÉTFOLTAM, 152. SZÁW1 ÁRA: 50 fillér ■ Állomány ellenőrizve 1987 1964. JÜLIUS 1, SZERDA Megkezdőd tek a norvég—üzoij et tárgyalások A szovjet fél felvetette egy újabb erőmű építésé­nek lehetőségét a határ­menti Pasvik folyón. A tárgyalások befejeztével Hruscsov ebédet adott Ger- hardsen tiszteletére az oslói Grand Hotelben. Délután a szovjet küldöttség tiszteletére fogadást rendeztek az impozáns oslói városházán. Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnököt Bryngulf Bull, a városi tanács elnöke üdvözöl­te. Hruscsov válaszolt a be­szédre, amelyet nagy tapssal fogadtak a megjelentek. A fogadást követően a szov­jet kormányfő átment a norvég szakszervezetek központi há­zába. Az épület nagytermében ren­dezett gyűlést a norvég kü’- ügyi intézet, amelyet a Stor­ting, a parlament kezdeménye­zésére hívtak életre néhány évvel ezelőtt a különböző nem­zetközi kérdések tanulmányo­zására. Az intézet felkérésére Hrus­csov miniszterelnök előadást tartott. Az előadásra érkező Nyi­kita Hruscsovot az épület előtt mintegy kétezer ember várta és nagy tapssal köszön­tötte. A csaknem ezer főnyi hallgatóság helyéről fel­emelkedve, lelkes tapssal fogadta a szovjet kor­mányfőt. Az előadást többször is megszakította a hallgatóság helyeslése, majd szavat befejeztével Jülies s 6 - 12-ig: ünnepi műszakot tartanak a szabolcsi vasutasok Bízni a fiatalokban (3. oldal) Aratási ügyelet (3. oldal) GyorsJisfcr a II., - III.,- IV. Béke­kölcsön első félévi sorsolásáról (4—5. oldali Totó tanácsadó (6. oldal) A famiiók 87 százaléka szakosított oktatásban vesz részt Véget ért a kétnapos művelődési tanácskozás ismét percekig zúgott a taps. Amikor, Hruscsov elhagyta az épületet, a tömeg ismét ünneplésben részesítette a szovjet kormányfőt. Hrus­csov átment a rendőrkordonon és kezet szorított néhány oslói lakossal. Ez már másodszor ismét­lődött meg a keddi nap fo­lyamán: délben mintegy nyolcezren sorakoztak fel a Grand Hotel környékén. A szállóban a szovjet kormány­fő Gerhardsen norvég mi­niszterelnök tiszteletére adott ebédet. Az ebéd befejeztével Hrus- csovnak alkalma nyílt arra, hogy személyesen köszöntsa a norvég főváros lakóit. A szovjet kormányfő kísé­retével együtt ma Norvégia másik legnagyobbb városába, a 120 ezer lakosú Bergenbe látogat el Hruscsov a Solheím teme­tőben megkoszorúzza a má­sodik világháborúban hősi halált halt nonég hazafiak emlékművét, a Laksevagi te­metőben pedig a szovjet hősi halottak sírját. Bergeni tartózkodása során a szovjet kormányfő megis­merkedik a „fjordok városá­val” megtekinti a híres Ber­geni Oceanográfiai Intézetet és tengeri akváriumot is. Bergen városa villásreggelit ad majd a szovjet kormányfő tiszteletére, aki az esti órák­ban visszatér a norvég fővá­rosba. kisebb legyen a lemor­zsolódás aránya és ke­vesebb a bukott tanulók száma, ami különösco az elsőosztályban magas. Köztudomású, hogy az első- osztályba az iskolai érettség különböző fokán kerülnek a gyerekek. idő és türelmes munka szükséges ahhoz, hogy az iskolai érettség alacsonyabb fokán állók is felzárkózhassa­nak. Ez csak a szakrendszerű oktatás általánossá tételével ér­hető el. Ennek következménye lenne, hogy minden iskolás azonos körülmények között ta­nuljon. Legjárhatóbb útja a körzetesítés. E tekintetben to­vábbi eredményeket értek el. Az idén már a tanulók 87.5 százalékának sikerült a szako­sított oktatást biztosítani. Van­nak olyan járások, ahol egy­két éven belül körzetesítéssel már megoldják ezt a problé­mát. De segítenek a már mű­ködő és épülő tanyai diákott­honok is. Az újfehértói és tyukodi tanyai kollégium mellett ősszel megnyitja kapuit a kállósemjéni és valószínű a nyírszolösi diákotthon is. Az általános iskolát végzet­teknek valamivel több mint egyharmada tanul tovább ősz­szel középiskolákban és techni­kumokban. Mintegy 200 nyír­egyházi iskolásnak nem sike­rült eddig férőhelyet biztosíta­ni a középiskolákban. A me­gye újonnan nyílt gimnáziu­maiba viszont Kévés a jelend kezés. Sikerek születtek a felnőttek oktatásában Különösen az ál­talános iskolák magasabb osz­tályaiban és középiskolákban tanul sok dolgozó. Nem kielégí­tő azonban az ütem. az írástu­datlanság felszámolásában Számuk egy év alatt mindössze 600-zal csökkent a megyében. Ezért az oktatás minden for­máját, az egyéni és csoportos oktatást egyaránt fel keli használni arra, hogy minél több ember tanuljon meg írm- olvasni. Részletesen foglalkozott as előadó az oktató-nevelő mun­ka tartalmi továbbfejlesztési ben elért eredményekkel éi feladatokkal. Sok helyen jól használ­ják fel a szemléltető esz­közöket, ezenbelül még a lemezjátszókat, magneto­fonokat, a keskeny filme­ket is különféle tárgyak oktatásánál. Ennek szerepe a jövőben még tovább nő. Ezért kell nagyobb gondot fordítani a szemlélteti eszközök beszerzésére. A munkaoktatás köre is je­lentősen bővül, tartalma gaz­dagodik. Ezt a feladatot az is­kolák sokszor nehéz körülmé­nyek között és mégis jól oldják meg. A társadalom na­gyobb segítségét kérik a műn. kaoktatás további tökéletesíté­séhez. Az előadást követő vitában a felszólalók számoltak be ta­pasztalataikról. Lengyel—iugasziáv műszaki egyisilmükütlési egyezményt irtak alá Kedden déle Iáit megkezdődtek a nor­vég—szovjet tárgya­lások. A megbeszélé­seken Hruscsovon és Gerhardsenen kívül részt vesz a két or­szág külügyminiszte­re, Gromiko és Lan­ge, valamint számos szakértő. A szovjet—norvég tárgyalá­sok hivatalos közlés szerint •zivéiyes és őszinte légkörben folytak. A mintegy háromórás megbeszélés nagyobb részét a két kormányfő a nemzetközi kérdéseknek szentelte, s ezt követően érintették a két or­szág kapcsolataival összefüggő kérdéseket is. Gerhardsen és Hruscsov ki­fejtette nézeteit a nagyobb je­lentőségű nemzetközi problé­mákról. A norvég miniszterel­nök például hangsúlyozta, hogy alapvető célkitűzésnek tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósulását, addig azonban szükségesnek tartja számos részleges egyezmény megköté­sét is. Hruscsov kifejtette: a szovjet kormány egyet­ért az általános és teljes leszerelés megvalósításá­nak szükségességével. Mint ismeretes, az erre vonatkozó javaslatokat el­sőnek a Szovjetunió tette meg. A szovjet kormányfő azonban aláhúzta, hogy mindaddig, amíg a német kérdést nem rendezték a két német állam­mal kötendő békeszerződés aláírásával, s Nyugat-Berlin helyzetének ezen az alapon történő rendezésével, addig nem lehet megoldani a lesze­relés kérdését sern. A két kormányfő kifejtette nézeteit az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepéről és számos más kérdésről is. A két ország kapcsolatairól szóivá Hruscsov és Gerhard­sen egyaránt megállapította, hogy szükség van a kereskede­lem fejlesztésére. Megbízták a szakértőket, hogy a szovjet—norvég hároméves kereskedelmi egyezményről ősszel in­duló tárgyalásokig tanul­mányozzák, hogyan lehet növelni az egyes iparcik­kek importjának arányát az árucikk listában. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy a két or­szág szakértői közösen tanul­mányozzák az Atlanti-óceán északkeleti térsége halállomá­nyának megóvását, illetve az itt folytatott halászattal kap­csolatos problémákat, amelyek­hez közös érdek fűződik. A két kormányfő kifejtette nézeteit az Észak-Norvégia, il­letve a Szovjetunió murmansz- ki területe közötti gazdaság: kapcsolatok továbbfejlesztésé- ask lehetőségeiről. A Nyíregyházán rendezett népművelési tanácskozás má­sodik napján kedden — Figula György, megyei tanács vb mű­velődési osztály vezet ő-h;-­lyettés tájékoztatója alapján az 1963—1964-es tanév tapaszta­latait és a további feladatokat beszélték meg a részt vevők — párt, tanács, társadalmi szer­vek, oktatási intézmények kép­viselői, szakfelügyelők. Az előadó bevezetőben utalt arra, hogy az oktató-nevelő munkában újabb eredménye­ket értek el. Az oktatási intézmények szerepüket tartalmilag magasabb szinten töltöt­ték be, mint a korábbi években. Az iskolák munkáját már az új tanterv és a nevelői prog­ram határozta meg, amelynek hatása konkrétabban tükröző, dött az új tankönyvekben, munkafüzetekben, módszertani kézikönyvekben, majd a neve­lők tanmeneteiben, az iskolák, a nevelők munkaterveiben. Részletesen foglalkozott ez­után a beiskolázás kérdéseivel. Az lenne jó, ha minden gyer­mek óvodába járhatna. Az el­látottság azonban csali 22 szá­zalékának teszi ezt lehetővé. Egyes járásokban pedig még ennél is kevesebbnek. Mivel az állami erőfor­rások korlátozottak első­sorban a társadalmi erő­források felkutatásával és mozgósításával lehet a jelenlegi helyzeten segí­teni. Vannak már olyan kezdemé­nyezések, hogy termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok kel lően ki nem használt épületei­ket óvodai célra adják át. So­kat kezdeményez a baktaló- rántházi járás. Fontos feladat azonban az is, hogy az óvodai igények felmérésénél az eddi­ginél körültekintőbben járja­nak el. Sikereket értek el az általá­nos iskolai oktatásban. Az egy tanulóra eső mulasztás pl. három év alatt az egyhar- madára csökkent. Az ered­mény azonban még nem kielé­gítő, mert megyei átlagban négy nap mulasztás jut egy tanulóra. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni azért is, hogy Hároméves tanulmányuk be­fejeztével tegnap délelőtt vet­ték át tanítói diplomájukat a Nyíregyházi Tanítóképző Inté­zet végzett hallgatói. A diplo- makiosztó ünnepségen Adriá­nyi László, az intézet igazga­tója mondott ünnepi beszédet. Jelen voltak a párt és a taná­csi szervek képviselői, a taná­ri kar, a végzett hallgatók, szü­lők és hozzátartozók. Az ünnepi beszéd után 46 nappali tagozatos és 32 levele­ző hallgatónak adták át a dip­lomát. Dr. Bodnár Lórántné és Spisák Mária vörösdipiomát kapott; kiváló . tanulmányi eredménye elismeréseképpen. A nappali tagozaton végzet» tek közül húszán kaptak KISZ megbízólevelet. A Tanítóképző Intézetben fennállása óta 137 pedagógus nyert diplomát. A most végzett 78 általános iskolai tani 14 szeptemberben kezdi munkáját a szabolcsi iskolákban. Hetvennyolc tanító kapott diplomát Varsó, (MTI): Varsóban június 30-án egyezményt írtak alá, amely­nek értelmében Lengyelország és Jugoszlávia kormánya fo­kozza és bővíti a két ország között már eddig is fennállott műszaki együttműködést. Aj egyezményt lengyel részről Kazimierz Olszewski, a kül­földi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnökhelyettese, jugoszláv részről pedig Vladi­mír Szajcsics, a gazdasági kap­csolatok bizottságának titkára írta alá. A tizenkét pontból álló megállapodás aláírását háromszakaszos tárgyalássoro­zat előzte meg. Kedden elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Kommunista Pártjának pártmunkás küldött­sége, amely V. I. Poljakovnak, az SZKP KB titkárának veze­tésével 10 napot töltött ha­zánkban, tanulmányozta a ma­gyar mezőgazdaságot, A kül­döttség meglátogatott több termelőszövetkezetet, állami gazdaságot, és tudományos in­tézetet. Megbeszélést folytatott a Baranya megyei pártbizottsá­gon és a Püspökladányi Járási Pártbizottságon. A küldöttséget fogadta Ká­dár János, az MSZMP KB el­ső titkára, valamint Németh Károly, az MSZMP KB titkára. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttség búcsúztatására meg­jelent Németh Károly, az MSZMP KB titkára, Bencze Károly és Kimmel Emil, az MSZMP KB osztályvezető he­lyettesei, valamint G. A. Gye- nyiszov, a Szovjetunió magyar, országi naevkövete. Elutazott hazánkból a szovjet pártmunkás­küldöttség A vasutasnapot megelőző héten, július 6-tól, 12-ig a szol­gálati főnökségek vasutasna­pi műszakokat tartanak, mely­nek keretében az eddigieknél még nagyobb eredmények el­érésére törekednek. Fokozott figyelemmel lesznek a baleset- mentes szolgálatra és a tervté­nyezők maradéktalan maximá­lis teljesítésére. A vasutasnap részletes programjának kidolgozásán a helyileg kijelölt előkészítő bi­zottságok dolgoznak. <m. 1.) A napokban megyeszerté folynak a termelési tanácsko­zások a vasúti szolgálati helye­ken, ahol megtárgyalják, hogy a vasutasnap alkalmából kik részesülnek Kiváló dolgozó jel­vény, illetve oklevél kitünte­tésben. A záhonyi állomás dol­gozói közül 60 főt, Fényeslitkén 18 főt terjesztenek kitünte­tésre. Ezzel egyidejűleg kerül sor a dolgozók rendkívüli elő­léptetésére is. A megyei Vasu­tas Szakszervezetben elmon­dották, hogy vasutasnapra a megye területén 270 dolgozó részesül rendkívüli előléptetés­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom