Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-14 / 138. szám

MIKES GYÖRGY: A sikkasztó Maiunk Vitt bácsi sikkaszt személyesen. Mert, tetszik tudni, a mi vállalatunk, a Ló utcai Bá- mexbumfért, kis vállalat• Mi nem engedhetjük meg ma­gunknak azt a luxust, hogy ne tudjuk: van-e sikkasztó a cégnél, vagy nincs. Az em­ber annyi mindenfélét hall: itt is, ott is sikkasztókat lep­leztek. le és rendszerint min­dig az sikkaszt, akiről, nem gondolták, nem is feltételez­ték, nem is álmodták. Ilyen­kor mondogatják: „Mit szólsz a Lipták sikitott?! Ki hitte volna? Azt hittem keltőig se tud számolni...” Mondom, tele voltunk aggo­dalommal: mi lesz, ha jön egy sikkasztó, és elsikkasztja az igazgatói alapot, vagy Uramisten, a béralapot. Csak akkor nyugodtunk meg, mi­dőn Vili bácsi a vállalatunk­hoz került — sikkasztói mi­nőségben. Vili bácsit mindnyájan sze­retjük. Alacsony, mosolygós, képű, gömbölyű emberke, ré­gimódi, kunkori bajusszal. A szeme felhőtlen kék, mozdu­latai, játékosak, hangja csi­pogó, gyerekes. Olyan, mint­ha kettőig se tudna számol­ni. Ilyen ember kellett ne­künk. Ha szemüveget vesz fel, úgy fest, mint egy öreg kisfiú, akit nem érdekel a pénz, csak a bugócsiga és a mzipisztoly. Tehát tipikusan az a fajta ember, akiről azt lehet mondani, ha sikkaszt: „Ne mondja! A Vili bácsi si­kitott? Nem gondoltam vol­na, hogy éppen ő...” De mi gondoltunk rá, hogy sikkaszt, hiszen azért vettük fel a jó Vili bácsit, hogy sikkasszon, hogy biztosak le­gyünk abban, ki a sikkasztó. Megbeszéltük vele, hogy a pénztárban fog dolgozni, fi­zetést nem kap, de havonta egyszer elsikkaszthat ezerkét- száz forintot. De egy fillér­rel se többet, mert akkor le is út, fel is út. Mi ezt az összeget aztán pótoljuk a béralapból• Mióta Vili bácsi sikkaszt nálunk, nyugodtabban élünk, mert mégiscsak más az, ha az ember pontosan tudja, hol és mennyit sikkaszt. A Bá- mexbumfértnál még azt is tudja mindenki, mikor szo­kott Vili bácsi sikkasztani: havonta egyszer, a hó utol­só keddjén, délután három­negyed háromkor. Ezerkét­száz forintot. Egy krajcárral se többet. Háromnegyed há­romkor mindenki az órájára néz. — Most sikit a drága Vili bácsi... — mondogatják egy­másnak. Ez mégiscsak más, nem? Nem kell izgulni, nem érik az embert kellemetlen meg­lepetések, nem kell állandóan pénztárreviziót tartani, nem kell újra és újra átvizsgálni százegy könyvet és ezeregy számlát. Tiszta az ügy: Vili bácsi volt a tettes. A felhőt­len kékszemű Vili bácsi. A kunkori bajuszú Vili bácsi. Vili bácsi, aki kettőig se tud számolni. A Bámexbumfértnél min­denki szereti Vili bácsit, a sikkasztót. Lehet, hogy else­jétől kezdve ötven forinttal többet sikkaszthat. Megér­demelné, rendes ember, jó ember, a munkáját lelkiisme­retesen elvégzi. Mi nem fo­gunk bekerülni az újságba, hogy aszongya- „Nagyszabá­sú sikkasztást fedeztek fel”! Épp az imént találkoztam Vili bácsival a pénztárhoz vezető folyosón. Sietett sze­gény, mert kedd volt, a hó utolsó keddje, s már csak néhány perc hiányzott a há­romnegyed háromból■ — Hova siet, Vili bácsi? — Randevúm van Mária Teréziával — csipogta a kis­ör eg lesütött szemmel. Én azonban tudtam, hogy sikkasztani megy, és ő is tudta, hogy én azt tudom. Mosolyogva néztem utána és közben arra gondoltam: — Remélem, nem felejt­kezik el a levonásokról Faiskola-tabló.. Szegó Gizi rajza SZERELMI CSALÓDÁS. HEHL ÜLJ MC <0> Ä a külpolitikában I 30L CÉLOZNI NEHÉZ... — A vitéz úr mindig célba talál, de Erhard úrnak mindig mellé lőnek! Gerő Sándor rajza PAPÉN, HITLER SZALLÁSCSINALOJA MAGAS NYUG­DÍJAT KAP — Mint nyugdíjas, nem foglalkozom politikával, csu­pán kedvenc virágaimat ápolom. Fülöp György rajza TABI LÁSZLÓ: Szarka Torkig vagyok ezzel a szar­kával. Elegem van be­lőle, tiltakozom ellene, hagy­juk már abba, kartársaim! Már hónapok, sőt, talán évek óta bosszant, már nem egy­szer ültem le az írógéphez azzal, hogy no most aztán megmondom a magamét, mindig lecsillapítottam ma­gamat a végén. De most már nem hallgathatok tovább. Már kedvenc lapom, a Nép- szabadság is szarkának ne­vezi a tolvajt. A cikkecske címe, ami ki­hozott a sodromból, így hangzik: „öthónapi szabad­ságvesztésre ítélték az önki- szolgáló bolt szarkáját.” Hét szóból áll a cím, a nétből hat komoly, világos, egyér­telmű. öt hónap, azt öt hó­nap, szabadságvesztés, az szabadságvesztés, ítélték az ítélték, a névelő az névelő önkiszolgáló bolt az önkiszol­gáló bolt. Csak a tolvajjal viccelünk, szarkának nevez­zük, hehehehehe. Pompás ötlet. Csak az a kár, hogy már a könyökömön jön ki, mivelhogy éppen ma olvas­tam százezredszer. Hova to­vább a „tolvaj” szó ki is pusztul nyelvünkből, és he­lyébe lép a szarka. Elfogták az üzemi szarkát. Jó útra tért a szarka. Bagdadi szarkát fo­gunk mondani Bagdadi tol­vaj helyett és Rossini Tolvaj szarkáját is csak mint szarka szarkát emlegetjük rövide­sen. Mire jó ez? Évtizedekkel (vagy évszá­zadokkal?) ezelőtt valamelyik jószándékú törvényszéki tu­dósító találhatta ki ezt a szarkát, hogy kissé változa­tossá tegye a rovatát­Frissen hathatott néháttjt* szór, nem mondom, jól jött egy kis humor a száraz bíró­sági anyagba. De ki mosolyog ma már ezen? Hiszen a szar­ka . ma már madarat nem is igen jelent, városban le­galábbis nem. Ha azt mon­dom: „Ni csak, ott megy egy szarka!” — senki sem fog a szarkára, mint madárra gon­dolni, ellenben mindenki azt fogja kérdezni: „Hol dolgo­zik”? Csakhogy a tolvajlás bűi** cselekmény, a tolvajra a tör­vény szigora vár, a tolvajt a társadalom megveti és kikö­zösíti. A szarkára mindé* másként érvényes, mert a szavaknak hangulati értékük van; ha én egy notórius csir­kefogót szarkának nevezek, félig-meddig már meg is bo­csátottam neki. Nem is szánja rá magát az ember egykönnyen, hogy rendőrkéz­re adjon egy szarkát, ejnye, hiszen olyan kedves madár, zöldesfekete a teste, fehér a hasa, ha letartóztatják, ott­hon hiába várja tátogó szájú fiókája. Lopikál a szarka, az igaz, elviszi az értékes hol­mikat a gyárból, eladja a* orgazdának, vagy az Ecserin, hess te, pajkos madár, nem tudod, hogy a nép vagyonát nem illik lopdosni? Mert ugyebár csak az a tolvaj neveztetik szarkának, amelyik a népvagyont dézs­málja. Aki az üzemből lopja a drága nyersanyagot, a* szarka, de aki a villamoson az én zsebemből lopta ki a pénztárcámat, az tolvaj gaz­ember, hogy az Isten ro- gyassza rá az eget! KERESZTREJTVÉNY 100 éve született Richard Strauss, a kiváló zeneszerző. Beküldendő sorok: vízsz. 1., függ 50., 1 és 17. Vízszintes: 1. Ez jellemezte zenéjét (folyt. függ. 50.) 12. Ördög. 13. Elbeszélő költészet. 14. Kétjegyű mássalhangzó. 16. Hajtó energia. 18. Finn kikötő svéd neve. 19. Igekötő. 20. Nagy madár. 22. Magot hint. 24. Gyom. 25. Közel-keleti or­szág. 27. Nyugalom, kénye­lem, pihenés, latinul. 29. Régi díszes udvari ünnepség (+,). 30. Ilyen terem is van. 32. Csűri-csavarja a beszédet. 34. Sao ........ brazíliai tarto­mány. 35. Kosár. 37. Hibás szövetet készítő! 38. Európai tűzhányó. 39. Vissza: régi ara­tó szerszám. 41. K-val az ele­jén: zsíros paraszt (—,). 42. Tetejére és névelő. 43. Az a pálya, melyen az elektromos­ság visszatér kiindulási helyé­re. 45. Vissza: létezett. 46. Aden szélei. 47. Ér összehú­zódó. 49. Nyugati hírügynök­ség rövidített neve. 50. Ze­nész szerszám. 51. Mona .... világhírű festmény. 53. Érte­sítőlevél áru, vagy pénz át­utalásáról. (+,). 55. PCR. 57. Fogjavítás. 59. ZERZ. 60. Há­ziállat. 62. Egyik bolygónk. 63. Pusztít. 64. Wulrizer. 66. ZEÉ. 67. Amivel a ló szőrét fényesítik. 69. Azonos a vízsz. 66-al. 71. MG. 72. Sivatagi pi­henőhely. 74. Régi magyar név. Függőleges: 1. Öt évig volt ennek az igazgatója. 2. Régi római pénz. 3. A Duna mel­lékfolyója. 4. Az utat tartja rendben. 5. Gyorsan mozgat. 6. Fém. 7. Kicsinyítő képző. 8. Szülő. 9. Keverve Szabolcs megyei község, a nagykállói járásban. 10. Régi űrmérték. 11. A függ. 7. párja. 15. Ku­ruzsló. 17. E helyeken volt udvari karmester. 19. Finn nemzeti eposz. 21. Olasz ki­kötőváros. 22. VT. 23. Szovjet repülőgéptípus jelzése. 24. Akadályozott. 26. Vissza: for­ma. 27. Azonos magánhang­zók. 28. MK. 29. Szovjet nép­csoport keverve. 31. Főzéshez kelL 33. S. 35. Vissza: a-val a végén spanyol fronton elesett magyar szabadsághős. 36. Szel­lemi torna. 39. Fonásnál használják. 40. SÖUL. 43. Fo­lyó Olaszországban. (+.). 44. RLIT. 47. A hajnal istennője a görög mithológiában. 48. Ükapám. 50. A vízsz. 1. foly­tatása. 52. Távolabbra mutató szó. 54. Nem próza. 55. Toll angolul. 56. Nem most. 58. Medália. 60. Majdnem meg­néz. 61. Látta. 63. Agyon be­cézett női név. 64. Vissza: Vagyis. 65. Egyenlő angolul. 68. Vissza: testrész. 70. A kés­nek van. 73. SG. 74. Mutató névmás. 75. Igekötő. A megfejtéseket legkésőbb június 22-ig keli beküldeni. Május 31-i rejtvénypályáza­tunk nyertesei: Megfejtés: A feudális kö­zépkor utolsó, az új polgári korszak első nagy költője. Is­teni színjáték. Babits Mihály. Nyertesek: Horváth Ferene és Pátaky Albert nyíregyházi, Oláh Mária baktalórántházi, Németh Katalin buji, Iványi József ebesi, Papp György fehérgyarmati, Sipos Gyuláné kisvárdai, Halmosi Lukács kemecsei, Nagy Ernő tisztabe­rek és Szabó László Tyukod- Zsírospusztai kedves rejt- vényfejtőink. A nyereményeket — egy-egy szép könyvet — postán küld­jük el. Balass-Píri Balázs rajza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom