Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-14 / 138. szám
& hiszékenység vámszedöi Csalások sorozata megyénkben — Es a tanulságok Nemrég halt meg egy török •zélhámos, akit a világ legnagyobb csalójának tartottak. Vele történt meg az az eset is, amikor egy stambuli nyilvános óra bérletét eladta egy vidéki földbirtokosnak. És ezt a cselt kitűnő szélhámostelj esi tménynék tartják szerte a világon! Persze, kettőn áll a vásár... „aki csal és aki hagyja magát becsapni.” Nálunk — Szabolcsban — is találhatunk hasonló teljesítményeket mindkét részről. Vannak szélhámosok, akik semmivel sem „tehetségtelenebbek” a szóbanforgó török szélhámosnál. S a magyar károsultak sem kevésbé hiszékenyek' (?), mint a török földesúr. Csak néhány példát a közelmúltból: Pali bácsi itthon van ? Kétségkívül az egyik legbátrabb ,,szélhámosunk” Misi István volt. Nemrégiben még a várost járta, a bérházakat, most a börtön lakója. Egyszerű módszerrel „dolgozott.” Bérházak kapujában megnézte a lakók névsorát, azután találomra becsöngetett valahová. Rendszerint nő nyitott ajtót, mert Misi István az általános munkaidőben járkált. És ilyenkor rendszerint megkérdezte: — Pali bácsi itthon van? — .'agy azt a nevet mondta, amit a névtábláról előzőleg elolvasott. Ha nem volt otthon az illető, a feleségnek gyorsan elmondta, hogy férjével együtt dolgozik, s most a szomszéd utcában lakó nővérének hozták a szenet, és nem tudja kifizetni a fuvart. Adjanak neki ennyi meg ennyi forintot. Ha otthon volt a kérdezett, akkor bocsánatot kért tévedéséért és távozott. SZ. M-né sem kérdezte — mint más sem — hogy kinek ad. Sőt! Hatvan forintot kért Misi, de SZ. M-né százat adott, mert nem volt aprópénze. Másik meséje az volt, hogy meghalt az édesanyja, haza kell neki utazni. Két-három- száz forintokat kért. Mindenütt adtak neki. És senki sem kérdezte meg tőle még a nevét sem. Hittek neki, mert egy órát, vagy néhány napot mondott, hogy visszaviszi a pénzt. Égyízben véletlenségből másodszor ment oda, ahonnan már kért. Üjra adtak neki. Kihallgatása során ő maga sem tudta, hány embert csapott be, olyan sokan voltak. A borjúhús Minden szélhámosnak akad valamilyen „speciális” trükkje. Tamási Pálné — büntetett, iszákos nő — például a borjúhús vásárlás meséjével „dolgozott”. Bement gyógyszertárakba, üzletekbe és az ott dolgozó ismeretlen embereknek felajánlotta, hogy hivatalos áron, feketén vágott borjúhúst szerez számukra. Mindenki elhitte neki, és azt is, hogy azonnal hozza. De előre kellett fizetni, ki menyr nyit rendelt. Azután a pénzzel — mert fizetett mindenki — eltűnt, és várhatták a borjúhúst. Talán még ma is várnák a „vevők”, ha a rendőrség időközben le nem leplezi az „eladót”. Tamásiné nemcsak ilyen száz-kétszáz forintos ügyekkel foglalkozott. A rendőrség ezekből tizenhetet felderített! H. J-nétól ruhát vett kétszáz forintért, azt mondta, hogy az árát egy félóra múlva viszi. Persze várhatták. De még az evangélikus templomból is ellopott egy plüss szőnyeget! Ezeket az embereket becsapta Tamásiné. Hajlandók lettek volna a tiltott áruból vásárolni, noha tudták, hogy az csakis bűncselekményből, üzérkedésből származhat. És, hogy hiszékenységük miatt futhattak a pénzük után? Elsősorban maguknak köszönhetik. Ebben az esetben az a legszomorúbb, hogy a sértettek egyrésze magasabb iskolai végzettséggel rendelkezett. A bírósági tárgyaláson sok lesütött szemű tanút lehetett látni. „Késő bánat...” Nem állhat vigyázón minden állampolgár mellett egy rendőr, hogy megvédje őket a bűnözőktől. A gáz Keszthelyi Dezső nem fillé- reskedett, ezreket kért. Neki is megvolt a sajátos trükkje: Gázpalack-kiutalást „szerzett” mindenkinek, hiszen neki jó összeköttetései vannak a tanácson, ez is, az is barátja. Az emberek elhitték neki. A nyíregyházi O. J-nak, M. J-nak, S. E-nénék, kétezer- háromszáz, sokaknak ezer— ezerötszáz forintja bánta. Ök ismerték Keszthelyit, bár olyanok is voltak, akik nem. Néha utána is néztek, hogy valót állít-e? De csak felü’e- tesen, és túlságosan megbíztak Keszthelyiben. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem kapnak gázkiutalást, követelték Keszthelyitől az átadott pénzösszegeket. Né- hányszáz forintot vissza is adott, de mindet nem tudta. Köztudott dolog, hogy vezető embereink tisztán és megvesztegethetetlenül dolgoznak, a sértettek mégis hajlandók voltak néhány ezrest „áldozni” a jogtalan előnyért, még azon az áron is, hogy bűncselekmény elkövetését is vállalták. Ugyanis a Büntetőtörvénykönyvünk szerint, aki hivatalos személyt másnak adott, vagy ígért előnnyel hivatali helyzetevei összefüggő visszaélésre indítani törekszik, a hivatali vesztegetés bűntettét követi el. Akinek mindig hiányzik a pénzből Katona Zoltán is börtönből szabadulva kezdett szélhá- moskodni. ö mindig vásárolt, és mindig hiányzott a pénzéből. Beállított családokhoz, ott ügyes szóforgatással ismerősként mutatta magát, elfogadta a felkínált ebédet, vagy vacsorát, ott aludt. És soha nem ment el üres kézzel. Arra hivatkozott legtöbbször, hogy sertést, építési faanyagot, vagy kerékpárt akar a közelben vásárolni és kérte, hogy a pénzéből hiányzó összeget pótolják ki. Persze, adtak neki. Megelégedett apró összegekkel is, a lényeg az volt nála, hogy ihasson. Mert minden pénzét italra költötte. Ö hajtotta végre az egyik legprimitívebb csalást is. A zsarolyáni Ny. J-től azon a címen kért száz forintot, hogy szurkosvásznat — amit bárki olcsón megvehet a boltokban — tud szerezni. Persze se pénzt, se szurkosvásznat nem látott azután a hiszékeny zsarolyáni. A sírkőaranyozó Hihetetlen, hogy milyen egyszerű meséket „bevesznek” az emberek. Egy bűnöző kiment a temetőbe, felírta a kopott sírkövek gondozóinak nevét a temetőőrnél, és meglátogatta azokat: — Szobrászművész vagyok —mondta. S nyomban elmagyarázta, hogy miért is jött. Olcsón vállalja a sírkövek újra aranyozását. És csupán egy-kétszáz forint előleget kért anyagbeszerzésre. Csaknem mindenki adott, anélkül, hogy az ismeretlen embernek legalább a nevét megkérdezte volna. Sőt egyes helyeken, ahol a nagyobb nyomaték kedvéért, személyi igazolvánnyal akarta magát igazolni, ezt is elhárították. Lukácsi Alfonz kileste, hogy kinek a hozzátartozója van börtönben. A Minisztertanács, az Elnöki Tanács, a Belügyminisztérium embereként mutatkozott be, a mit sem sejtő rokonoknak. — Kiszabadítom a férjét — mondta bátran. És megveregette a reménykedő rokon vállát. — Holnap itthon lesz! Persze, hogy nem sajnálták az ehhez szükséges egy-két ezer forintot. Ma a „befolyásos ember”-nek lenne szüksége egy „jó emberre”. A nyíregyházi járásbíróság 4 évi szabadságvesztés büntetésre ítélte. Betörő a bíróság előtt Miskolcról járt Szabolcsba, hogy üzleteket fosztogasson Legutóbb tizenötrendbeli betöréses lopás miatt büntették meg három és fél évi börtönre Nagy-Illés Jánost. Ez év februárjában szabadult Sopronkőhidáról. Ekkor még volt némi pénze, el is helyezkedett, dolgozott, de a fizetéséből nem tellett borra, pálinkára. Kölcsön akart kérni egy mezőzombori ismerősétől, ezért elutazott hozzá Miskolcról. De a vonaton elaludt, és csak a tokaji vasúti hídon ébredt fel. Rakamazon szállt le, s a zsebében mindössze harminc fillér volt. Ezért mindenáron pénzt akart szerezni, és körülnézett, hogy hol lepne rá esélye. így surrant be — a rosszul bezárt ajtón — a mozihelyiségbe. A teremben gyufát talált, azzal 1964. június 14. átvizsgálta a pénztárt, de pénzt nem lelt sehol. A gépházba is felment, néhány könnyen értékesíthető szerszámot magához vett, és folytatta pénzkereső útját. A közelben meglátott egy Fényszöv üzlethelyiséget, amelynek nyitva volt az ablaka. Bekopogott, s hogy választ nem kapott, bemászott. 122 forintot talált az íróasztalban, de ezt keveselte, és egy régi márkájú kézi fényképezőgépet is magához vett, tokostól. A pénzt Miskolcon eliíta, a fényképezőgépet zálogházba vitte. Rövidesen ismét kellett Nagy-Illés Jánosnak a Pénz, mert a fizetése az italboltokban marad. Cél nélkül indult el Miskolcról, s a vonatról egy ismeretlen állomáson leszállt. Rövid ideig céltalanul ballagott a műúton, míg be nem ért egy faluba, Virányosra, az italbolt elé. Az üzlet ablakát vigyázva betörte, és bemászott. Kétszáz forintot, különböző italféleségeket, csokoládét, cigarettát vitt magával. De nem messzire. Még az italbolt udvarán szétnézett, kézzel benyomta a vegyesbolt raktárának vasrácsát, azon ismét bemászott, s a raktárhelyiségen keresztül a boltba jutott. Két aktatáskát talált, azokat alaposan megrakta áru féleségekkel, borssal, borotva- pengével, kölnivel. így jutott ki az utcára. De nem akarta gyalogosan cipelni a nehéz csomagját, ezért jármű után nézett. És talált is! Az udvaron egy „gazdátlan” kerékpár állott, és Nagy-Illés János azon kerekezett a virányosj vasútállomásig. Az így szerzett pénznek nagyobb részét már a vonaton elitta. Április 6-án tartóztatták le, s azonnal bevallott mindent. A nyíregyházi bíróság a közeljövőben tárgyalja a veszedel mes betörő ügyét. (ki.) Szavamba kerül egy öröklakás“ Egyik termelőszövetkezetünk könyvelőnőjét az utcán szólította meg egy férfi, akit állítása szerint azelőtt csak látásból ismert. A férfi a beszélgetés során rájött, hogy a könyvelőnőnek lakásra van szüksége és ehhez bizonyos anyagiakkal is rendelkezik. Az ötlet nyomban kész. „Tudja kedves én most az OTP-nél dolgozom, csak egy szavamba kerül máris öröklakás tulajdonosnak érezheti magát. Szerencséje, hogy velem találkozott! Mennyi pénze is van? Harmincezer? Pont annyit kell előre lefizetni. Még jó, hogy magánál van a pénz, így már holnap reggel befizetem és egy hét múlva átadom a kiutalást. A magam részére semmit nem kérek, szívességből teszem.” A sértett meg sem kérdezte, hogy hívják — nem győződött meg róla, hogy valóban az OTP-nél dolgozik-e az ismeretlen. Minden további nélkül átadta a harmincezer forintot. Gondolhatnánk, hogy ezek után nem látta a könyvelőnő sem a pénzét, sem a férfit Tévedés! Egy hét múlva újra találkoztak. Még kell négyezer forint, mondta a férfi. A sértett ezt is átadta. Azután már kabarétréfának tűnik, hogy a férfi rövidesen üzent, egy ugyancsak ismeretlen emberrel a sértettnek, hogy a lakást most nem tudja elintézni, a pénzt bái-mikor vissza- adja, de tanácsolja, hogy azt hagyja takarékban. Elintézte, hogy rendkívüli kamatot fog kapni és év végén a harminc- négyezer forint után tizennyolcezer kétszáz forint kamat üti a markát. Beleegyezett! Hónapok múlva tette meg a feljelentést csalás miatt az ismeretlen tettes ellen. A fenti esetekben talán kommentárt sem kellene fűzni, de meg kell állapítani, hogy igen nehéz és sok munkát okoz rendőrségünknek az ilyen ügyek nyomozása. Jó munkájukat dicséri, hogy az esetek többségében fel tudják deríteni a szélhámos személyét, és sikerül őket a megérdemelt helyre — a börtönbe — juttatni. A károsultak kárpótlása azonban már nehezebb, hiszen a csalók az így szerzett összegeket minden esetben elköltik és vagyonnal sem rendelkeznek. Érthető, bizonyos esetekben a károsultak szégyenkezése és emiatti tartózkodása a feljelentéstől- Sok esetben csak a sajtóban megjelent közleményekre hajlandók jelentkezni. Pedig ha már Jubát követnek el, legalább annyival enyhítsék, hogy panaszt tesznek, Mert akkor könnyebb a szélhámosok kézrekerítése és nem jut idejük mások becsapására Dr. Kondora Tibor városi-járási vezető ügyészhelyettes. A legnépesebb családja Szabolcsban alighanem özvegy Renlió Andrásnénak van. Vaján, a Knézics utcai lakásban gyakran felkeresik az ismerősök, hogy egy kicsit elbeszélgessenek vele. Jelenleg 9 gyermeke, 46 unokája, 84 dédunokája és 2 ükunokája él. A 94 éves asszony szellemileg teljesen friss, a pénzt még most is szemüveg nélkül számolja. Foto: Hammel József Cserélje ki régi hű#órái! MODERN BEL- ÉS KÜLFÖÍ-OI KONYHABÚTOROK érkeztek a csengett, fehérgyarmati, nyírbátori, tiszalöki, tiszavasvári és vásárosnaményi fölélni iívesszovef kezeli bű far holtokba OTP hitellevélre is. T ......mi m i - IIIM I, , | Kerékpártulajdonosok ügyeimébe! A módosított KRESZ-sza- bályzat értelmében 1964. július 1. után a közúti forgalomban, csak olyan kerékpár vehet részt, amelyik első és hátsó világítással fel van szerelve. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat jármű boltjai az előírt világítási felszereléseket már árusítják. Igyekezzék minden kerékpártulajdonos időben sorbaállás nélkül beszerezni az első és hátsó világítási felszerelést. Városgazdálkodási Vállalathoz gyakorlattal rendelkező villanyhegesztőt felveszünk. Jelentkezés: Tokaji út 3. alatt a munkaügyi előadónál. Szakmai igazolvány szükséges. (291) ___________________ (76293) Vízvezetékszerelőt és kisvasúti sín javításhoz szakmunkást felveszünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük, Polgár, Sertéshizlalda. (293) A Debreceni Egészségügyi Szakiskola 1964. szeptember 1-én általános ápolónői szakon felvételt hirdet. Felvételre jelentkezhet . minden olyan 17. életévét betöltött érettségizett, vagy VIII. általános iskolát jó eredménnyel végzett egészséges nő 32 éves korig, aki a pálya iránt érdeklődik. A felvételhez szükséges iratok: születési anyakönyvi ki- j vonat, az utolsó iskolai bizo- | nyítvóny, kérvény — ö’nélet- [ rajz, vagyoni, orvosi bizonyítvány, 2 db 6x6-os fénykép. Jelentkezési határidő: 1964. július. 1. Cím: Debrecen, Tanácsköztársaság u. 61. (272) ÉRDEMES HÁZINYULAT TENYÉSZTENI A* eddiginél előnyösebb feltételek metteÜi nevelési szerződést köthet a RD LDMO VESSröVETKEZETTEL I Átvételi ár: 2,20—2,60 kg súlyú nyilaknál kg-onként 14,60 Pl 2,60 kg feletti súlyú nyulaknál kg-onként 15,50 Ft Kedvezmények« » abraktakarmány állami á$8flgj kamatmentes előleg, nagyüzemi felár. 8
