Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-10 / 134. szám

Társadalmi brigád A fehérgyarmati járásban hattagú társadalmi brigád aia- kult az aprómagtermelés elő­segítésére. A brigád tagjai szervező munkát végeznek a tsz-ekben, hogy ott legyenek felelősök az aprómagtermelés irányításá­ra, valamint a magfogásra ha­gyott területeken a kémiai növényvédelmet kellő időben elvégezzék, mely kiterjed egy­felől az aranka, másfelől a magfogás bogárkártevői, elten. Az aprómagvak elcséplesé­nél, betakarításánál is szervező munkát végez a brigád. Tehát feladata sokrétű. Ezt mutatja a brigád összetétele. Tagjai: a járási tanács mezőgazdasági osztálya, a növényvédő állo­más, a Magtermeltető Vállalat, a gépállomás egy-egy szak­embere, s a járás két táesze­nek íőagronómusa. Fábián Bertalan főagronómus A funyogmatolcsi általános iskola gyakorlókertjében Malmos György igazgató, po­litechnikai órát tartott a tanítás utolsó he lében. „ Darados L. felveiele, Fehérgyarmat június 18-20-án rendezik a nyírségi akadémia napokat 210 ezér forint értékű jutalom Idén is megrendezik a téli elmet és sziivatermelési versenyt A KPM vizsgálata a tv-vételt zavaró URSI-adó ügyében Köszönet helyett Szabolcs-Szatmárban förfénf pályázatunkra érkezett írás Anti h a brigád 1/agonók sora az állomáson. Gumicsiz­' más emberek cukorrépát viliáznak a szállítószalagra. Telnek a tehervagonok. Az emberek nem beszélnek. Megszokott mozdu­lattal nyomják a gombosvillát a cukorrépa alá. Emelik, lendítik, újra a halomba szúr­nak. S ez így megy pihenés, megállás nél­kül. Egy görnyedt hátú, sasorrú ember elüt a többitől; gyakran félbeszakítja a munkát, derekát egyengeti. Majd markába köp és ismét munkához lát. Elcsodálkozom ezen, hiszen nem öreg, alig látszik, arcáról Ítél­ve 30—35 évesnek. Tényleg nem bírja? Vagy csak szeret gyakran „szusszantani”? És ami a legfurcsább: a többiek észre sem veszik, hogy ez a társuk lazsál..; Eszembe jut apám. Ö szokta mondani: szusszantsunk egyet, fiam. De ez a szusszan- tás napjában kétszer, vagy háromszor volt: néhány perces pihenő munka közben, a délelőtt meg a délután közepén. Ez az em­ber meg itt, minden öt—hat percben szusz- szánt... Egyébként hallomásból ismerem a brigádot. Azt mondják: szocialista , címet akarnak. Túlságosan nagy itt az elnézés, gondolom, ha szó nélkül eltűrnek ilyesmit maguk között. Akárhogy van, mégiscsak az ő rovásukra szusszantgat az a hajlott há­tú. Este, meglepetésemre, a művelődési ház­ban találtam a brigád tagjait. Egyik képes­újságot lapozgatott, többen körbeülték egy társukat, aki félhangosan olvasott valami regénvfé'ét. A hajlott hátú is ott ült köz­tük. Most is sűrűn forgatta a derekát ide- oda. Hamarosan felkerekedtek és közrefog­ták a biliárdasztalt. A dákó könnyű nád­szálként mozgott villanyélhez szokott mar­kukban. Koccanás, guru] a golyó. _ Egy! — hallom az eredményt. A második dobás nem sikerűit. — írjad, Anti! — mondják es a hajlott hátú jegyzi az eredményt. De miért nem játszik ő is? Ez az Anti! Hozzá . léptem. — Játsszon csak maga is — mondtam —, én ráérek, majd írom az eredményt. Tekintetét rám emelte. Ekkor láttam, miiyen meggyötört az arca; szeme alatt sebhelyek, néhány foga is hiányzott. Kezét nyújtotta, s száraz hangon mondta: Sas Antal vagyok — s hozzátette: — Nem játszom. Én szoktam nekik írni; — Én szívesen vállalom, játsszon csak — ajánlottam neki ismét. Tetőtől talpig végig» mért, majd indulatosan: — Nem érti, hogy én nem játszom?! Játsszon maga! Szó nélkül elfordultam. Még ilyet! Nem elég, hogy lazsál a munkában, még gorom­ba is. Na, mindegy. Könyvet, vettem a ke­zembe, s: olvastam. Egygzercsak érzem, hogy valaki a hátamnál áll és nézi a könyvet. Megfordultam. Az ember hozzám lépett, ke­zét nyújtotta: Kovács vagyok. Utána csendj Néztük egymást, majd megszólalt: — Ugye. nem haragszik rá? — Kire? — Hát az Antira. — Nem haragszom, csak furcsa ember. — Azzal ilyen, aki nem ismeri... a fáj­dalmát. — Fájdalmát? Neki? — Igen. az Antinak, Elmondhatom, ha akarja, akkor megérti Antit. A kíváncsiság már addig is nagy volt bennem, s Kovács beszélni kezdett. — Itt is, mint mindenütt ötvenhatban, volt balhé bőven. A napra már nem em­lékszem pontosan mikor történt meg az eset Antival. Anti a fogatna brigád vezetőie volt. Azon a reggelen furcsa találkozása volt az istállóban: egy falubeli volt csend­őr várta, teljes díszben, sapkáján kakastol- lai, kezében fegyverrel. Mi pedig a jószág körül, megszeppenve, mert ismertük, még levente időből. — Nem részletezem. A csendőr ráfogta Antira a puskát. — Majd elbánok és veled te rohadt komcsi! _ ordította. Aztán ütötte a puskatussal, ahol érbe, amikor Anti ösz- szeesett, akkor rúgta, taposta, közben ál­landóan ordítozott: — Edd meg a piros, könyved, te rühes! Edd meg, mert beléd‘ tö­möm! — És Anti,, meggyötörve, sajgó-fáj­dalmas, mozdulattal kitépte az első lapot, s vérző szájába vette!.. Majd. a másodikat és így a többit. Azt hiszem, most már érti. És azt is, hogy miért vagyunk mi együtt. Min­denben. így ismerkedtem én meg a brigáddal, s Antival. Míg Kovács beszélt, láttam: An­ti észrevette, miről van szó köztünk^ de úgy tett, mintha nem is látna bennünket. Rán­tott egyet-egyet a derekán, s nagy buzga­lommal jegyezgette a biliárdasztalnál m eredményeket. Sárga Lász&é Ti Mielőtt az öntözést bevezették a 170—180 háztáji tehénnek csak 6—7 hétig volt elegendő lege­lő. Mióta öntöznek szakaszosan legeltetnek egész nyáron, s a teheneknek jó minőségű lege­lőt tudnak biztosítani. A vegyszeres gyomirtást a rizstáblán szemlélték meg a részt vevők, melyet kísérletkép­pen végeznek. Az eredmény 90 százalékos, az új gyomirtószer bevált. D. L. tudósító A nagyari Május 1 Tsz-ben tapasztalatcserére gyűltek ösz- #ze a fehérgyarmati járás ter­melőszövetkezeteinek öntözés- Bel foglalkozó szakemberei. Nagy Albert, a nagyari Május 1 Tsz. agronómusa elmondta, hogy 1963-ban vezették be 78 hold legelőn először az árasz­tásos felületi öntözést. 196.1- ban 270 kiló műtrágyát hasz­náltak fel holdanként, Wöl­ben az első árasztás- előtt már 850 kilót, a második árasztás- hoz 200 kilót használnak fel. Legelőöntözés Nagyarban A város lakásproblémáinak megoldásához vitathatatlanul hozzájárult a volt Huszár-lak­tanya lakóteleppé alakítása. Különösen a több gyerekes családok szemében kedves a telep, mert tágas terein gyer­mekeik egész nap szaladgál­hatnak, játszhatnak. Első te­kintetre egy gyermekváros ké­pét kelti a lakótelep, a nyitott térségeken játszadozó több száz gyerekkel. Az itt lakó családok részére létesítettek bölcsődét, napközi otthont, általános iskolát, or­vosi rendelőt, amelyek elkerül­hetetlenül szükségesek ma már a gyermekneveléshez. De ebben a felsorolt intézménye­ken, s a szülőkön kívül még az utcának is szerepe van. Szeretném felhívni a figyel­met néhány hiányosságra, amelyek megszüntetése hozzá­járul a helyes gyermekneve­léshez. Feltétlenül szüksége volna a telepnek gyalogjárdára. Első­sorban éppen a gyerekek érde­kében, akik a legkevésbé tud­nak vigyázni a közlekedésben. Ezenkívül, hogy különbséget tudjanak ten^i az úttest és a járda között, tanulják mag a helyes közlekedést. Rendsze­resen ellenőrizni kellene a ját­szóteret, hogy a verekedő, ká­romkodó — a már iskolából kikerült — fiatalok viselkedé­sükkel ne rontsák a kisebbe­ket.. A megfelelő közvilágitá's is egyelőre erre a „hiány­listára” vehető. Ezzel össze­függ, hogy fokozottabban kel­lene ellenőrizni a telep köz- biztonságát, hogy a magukról megfeledkezett egyének ne garázdálkodhassanak. Dr. Bertók Béla, Nyíregyháza, Asztalos J. u. 6. Néhány észrevétel a Guszev lakótelepről levízióadó üzembe helyezéséig az AKÖV ne használja URH- adóját ezen a frekvencián, és a - forgalmi szabályokat szigo­rúan tartsa be. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Posta vezérigazgatóság Horváth Lajos, ügy. oszt. vf>.’‘ „A Kelet-Magyarország má­jus 7-i, illetőleg ennek előz­ményeként a korábbi számok­ban megjelent cikke alapján vizsgálatot rendeltem el az AKÖV URH-adójának zava­rása ügyében. A Nyíregyházi AKÖV az év elején az engedélyezett frek­vencián üzembe helyezte a duplex forgalomhoz szükséges URH-adó berendezését. Az ezután észlelt zavarokat hem a berendezés helytelen, illetve a nem engedélyezett frekven­cián történő üzemeltetése okoz­ta. A zavarok a tokaji televí­zióadó Nyíregyházán észlel­hető kis térerője és egyes ve­vőkészülékek csekély szelekti­vitása miatt léptek fel. A zavarok megszüntetése ér­dekében intézkedtem, hogy a hagy teljesítményű tokaji te­A záhonyi husboltbgn az óvoda részére vásároltam. Té­vedésből 100 forinttal többet fi­zettem, s ezt csak otthon vet­tem észre. Másnap visszamen­tem a boltba, ahol már vártak. Visszakaptam a pénzem, Szá­momra nem'csekélység száz fo­rint, de ennél sokkal többet ért az az érzés, hogy az emberek ma már nem örülnek az ilyen úton szerzett haszonnak. A bolt becsületes dolgozóinak nevét nem tudom. De úgy ér­zem, hogy e nélkül is megér­demlik a dicsérő szót. J. J-né. óvodai alkalmazott A Külkereskedelmi Minisz­térium és a ‘-TÚVOSZ anyagi támogatásával a megyei nö­vényvédelmi bizottság ez évre is meghirdeti a megyei téli alma termelési versenyt. Az országos szilvatermelési ver­senyhez is csatlakozhatnak a termelők. A járirtj. nál lévő jelentkezési lapon gyümölcstermelő tsz-ek, tszcs-k, valamint termelői szakcsoportok. A verseny célja: az expo.” gyümölcsterme’és f ' - • -' Feltételei közt szerepel, hogy a megtermelt gyümölcs 9o százalékban pajzstetúmentes és 92 százalékban minden egyéb kártevéstől, betegségtől men­tes, legyen. Szüret idején az ' amerikai fehér szövőlepke el­leni mentességet is biztosítani kell. A jelentkezéseket június 20-ig lehet a járási tanácsok mezőgazdasági > osztályaihoz beküldeni. A versenyben eredményesen szereplő termelő üzemei, a té­li alma esetében, az első négy helyezett 130 e2er, szilvater­melésnél — ugyancsak az első négy 80 ezer forint értékű növényvédőgép jutalmazásá­ban részesül. és a vencsellői Szabadság Tsz öntözéses kertészetének a meg­tekintése. Június 20-án a szakma leg­kiválóbb képviselői tartanak előadást és vezetnek szekció­üléseket. A megnyitó előadást dr. Fejes Sándor főigazgató, Kossuth-díjas tartja a megyei tanács nagytermében. A nyírsé­gi kertészeti termelés fejleszté­si problémái címmel. A egyes kertészeti termesztési ágak szekcióüléseinek az elnökei: zöldségtermesztésnél dr. Somos András Kossuth-díjas akadé­mikus; gyümölcstermesztésnél dr. Porpáczy Aladár Kossuth- díjas, az MTA levelező tagja; szőlőtermesztésnél dr. Kozma Pál, a mezőgazdasági tudomá­nyok doktora; dísznövényter­mesztésnél dr. Domokos János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa; gyógynövény ter­mesztésnél dr. Tétényi Péter, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A Magyar Tudományos Aka­démia Agrártudományok Osz­tályának kertészeti bizo\tsága a Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézettel június 18-án, 19-én és 20-án nyírségi akadé­miai napokat rendez a helyi kertészeti termelés problémái­nak megvitatására. Az első két napon üzemláto­gatáson vesznek részt a tudo­mányos munkát végző szakem­berek. A dús programban sze­repel az Ujfehértói Állami Gazőaság kismicskei , aprómag és gyógynövény termesztő üzemegységének a Nyírségi Kí­sérleti Intézet újfehértói gyü­mölcstermesztési osztályának a megtekintése. Az első nap e,- látogatnak még a Nyíregyházi Almatárolóba. A következő nap programjában van a Nyírlugo- si Állami Gazdaság gyümölcsö­seinek és szőlőskertjeinek, a Nyíregyházi Kertészeti Techni­kum tangazdaságának, „HER­BARIA” nagyhalászi telepének, RENDELETMAGYAR/ZAT Äz öregségi nytagdíj alapját képeső munkahéráftlcig pl. szabadságvesztés büntetését töltötte, külföldön tartózkodott, olyan kereső foglalkozást foly­tatott, amely nyugellátásra nem jogosít, nem dolgozott stb. Nem róható viszont fel a dolgozó­nak, ha pl. betegsége, vagy csökkent . munkaképessége, vagy családtagjának ápolása, gondozása miatt nem állott munkaviszonyban, biztosítási kötelezettség alá nem tartozó munkaviszonyban állott, tsz-tag volt. A nyugdíjat, a nyugdíj meg­állapítását, vagy a munkavi­szony megszűnését megelőző öt év alatt kapott bér átlaga he­lyett — a dolgozó kérelmére — az öregségi korhatár elérését, vagy ennél öt évvel alacso­nyabb életkor betöltését meg­előző öt év alatt kapott bér átlaga alapján állapíthatják még, ha az igénylő a választott öt év alatt legalább két és fél évre forintbért kapott, és eddig az időpontig is szerzett lega­lább 10 évi szolgálati időt. meg, s ilyen esetben a nyug­díj megállapítását megelőző öt év alatti bérezett napokhoz öt évnél korábbi annyi bérezett napot hozzászámíthat, amennyi a bérezett napok számát 913 napra egészíti ki és a nyugdíjat a 913 napra kapott tényleges bér átlaga alapján állapíthatja meg. Annak a dolgozónak a nyug­díját, aki a nyugdíja megálla­pítását közvetlenül megelőző öt év alatt „neki felróható ok­ból” munkaviszonyban egyál­talán nem állott, az utolsó munkaviszonyának a megszű­nését megelőző 5 év alatt ka­pott munkabérének az átlaga alapján állapítják, meg. Ha e munkabérre vonatkozó adato­kat beszerezni nem lehet, a nyugdíjat a munkaviszony megszűnésekor érvényes beso­rolási bér alapján állapítják meg. Ebből a szempontból a dolgozónak felróható ok általá­ban az, ha saját hibájából nem állott munkaviszonyban, így Az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíj megállapítását köz­vetlenül megelőző öt év alatt kapott munkabér átlaga alap­ján számíthatják ki, ha az igénylő ez alatt az idő alatt legalább két és fél éven át dolgozott, illetve legalább 913 napra bért kapott. Annak a dolgozónak nyugdíj­összegét, aki a nyugdíj megál­lapítását megelőző öt év alatt két és fél évnél rövidebb időn át dolgozott, a tényleges bére helyett a legutolsó munkaköré­re a nyugdíjazása időpontjában érvényes besorolási bér figye­lembe vételével számítják ki. Ha a besorolási bér lényegesen 20—25 százalékkal eltér attól a bértől, amelyet a dolgozó a két és fél évnél rövidebb időre ténylegesen kapott, a társada­lombiztosítási bizottság — az 1963 május 1 napja’óta hatá­lyos rendelkezés szerint — a nyugdíj összegét az utolsó 913 bérezett napra kapott tényleges bér átlaga alapján állapíthatja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom