Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-10 / 134. szám
Elkészült a 3 millió (300 ezer forintos költséggel az emeletes tiszavasvári községi művelődési otthon. Négyszáz személyes színházterem, olvasóterem, könyvtár, négy klubhelyiség, két filmtár, két öltöző, díszlettár, gépházterem és néhány kisebb helyiség található benne. Milyennek találja az új létesítményt Sárga László, a művelődési otthon igazgatója? — Szépnek és korszerűnek, különösen a színháztermet. Van néhány kifogásom is. Ez « típusterv még mindig nem tökéletes. A zenekari szoba például nem fűthető. Az alagsorban sok a sötét apró helyiség, amit nem tudunk kihasználni. A gépház helyett, mely az emeleti részen van vetítés Céljára, jobb lett volna karzatot csinálni, a kisfilmvetítést gépház nélkül is meg tudjuk oldani... Mit mutat a hibajegyzék? — Meg vagyunk elégedve az építőipari munkával. Tizenháromezer forint értékű mennyiségi munkát kell pótolniuk, a minőségi kifogás pedig jól alul van a 3 százalékon. Most a berendezéseket várjuk, — amely- lyel mintegy 4 millió forint értéket képvisel majd a kul- túrház. Egyelőre még felfordulás van nálunk, én vagyok egyszemélyben az igazgató, a takarító, az adminisztrátor, minden, még nem kaptuk meg a kulcsszámokat.... Mivel nyitnak? — Június 10-én este 7-kor avatjuk a művelődési házat. Utána a Déryné Színház bemutatója következik. Melyek a további tervek? — Színházi hónapot rendezünk a közeljövőben. Június 24-én a Titanic keringőt mutatja be a Déryné, július végén az Egri Gárdonyi Géza Színház Schiller Stuart Máriáját, augusztus végén újra a Dérynét látjuk vendégül. E hónap végén rendezzük meg a zongora iskola ünnepélyes vizsgáját és a bizonyítványosztást. Júniusban az előcsarnokban fotókiállítás lesz tizenöt tablóval, fpző tanfolyam kezdődik, barkácsoló szakkör alakul, s most alakult egy vonósnégyes. Ezenkívül ősszel meg szeretnénk kezdeni a balettoktatást a gyermekeknek ha kapunk oktatót. A múzeumbarátok köre állandó kiállítást tervez az elő- csarnoki részen. S még egy terv; meg kívánjuk alakítani a későbbiekben az értelmiségi klubot. Ma avatják a tiszavasvári új művelődési otthont Tuzséitól Szegedig Megkezdték a faúsztatáat a Tiszán — Egy rakomány 25 vagon «— Ünnepség a parton A tutajos a parton áll. Algtta a csendben folydogáló Tisza, benne a parthoz szorosan simuló rakomány: 258 köbméter fenyőrönk. Pihen a tutaj, mert este van. Sötétben veszélyes a közlekedés még a felduzzasztott folyón is. Zátonyra, gázlókra futhatnak, darabokra szakadhat az értékes rakomány. Bíró Béla elégedett. Két évi szünet után újra vízre szállt. Úsztathatja a fákat Tuzsértól Szegedig. Két évig szünetelt a munka. A hídépítések miatt nem használhatták az olcsó vízi utat. Égnek az őrlámpák Második éjszaka a Tiszán, a Tokaji hegy lábánál, a raka- mazi oldalon> A hetvenöt méter hosszú és 16 méter széles tutajon már égnek az őrlámpák. Figyelmeztetik a hajósokat: újra tutajok vannak a Tiszán. — Holnap vasárnap — mondja elmélázva. — Korán indulunk, hogy délután már elérjük a tiszalöki zsilipet és átkeljünk rajta. Régen két hét is eltelt, amíg megtettük ezt az utat. Most a Szegedi Falemezgyár vontatóhajója segít, hogy gyorsabban haladjunk. Kísérleti út ez az első, mert két év alatt sokat változott az_ öreg folyó is. TJJ zátonyok és gázlók keletkeztek, ezeket figyelik, tanulmányozzák hatan: Révész Béla, Páll László, Buda Sándor és a többiek. Mind vezetett már tutajt. Ha ezzel végeznek, visszamennek a falujukba: Tuzsérra, Győröcskére és Apátiba brigádokat szervezni. Hat brigád, hat szállítmány indul majd egymás után 25—30 vagon fával a víz hátón. — A többiek most Tokajba mentek — magyarázza a tutajos. — Tanácskoznak, élelmet vásárolnak. Talán egy kis tokajit is isznak. Ilyenkor, munka utón lehet, de ha munka van, tilos. A tutajozás nem gyerekjáték... Ha megjön valamelyik, talán én is szétnézek. Két éve nem láttam Tokajt, de ezentúl gyakran : kis tokajit is isznak. Ilyenkor, munka utón lehet, de ha munka van, tilos. A tutajozás nem gyerekjáték... Ha megjön valamelyik, talán én is szétnézek. Két éve nem láttam Tokajt, de ezentúl gyakran járok erre... Camping a folyó hátán Esteledik. A hegy mögött már régen leszállt a Nap, a tutajnak csak a körvonalai- látszanak. Körülötte csobban a víz. Halak ficánkojnak a hosszú fe- Hyőrönkökből összeállitott tuMegjegyzés Tabló Szerkesztőségi kerékasztalunkat a közelmúltban nyíregyházi szocialista brigádvezetők ülték körül. Egy gyűrött, boritás nélküli füzet láttán valaki megjegyezte: „Az ilyen brigádnapló önmagáért beszél1. Miért nem ajándékozzák meg a szocialista brigádot egy szebb, keménykötésű füzettel?” A „sértett fél” mentegetőzött: kérték ők már, de hiába, különben sem a forma a fontos, hanem a belső tartalom... Ez igaz, de éppúgy igaz az ig, hogy a brigád életét rögzítő krónika formája is elárul egyet s mást. Megyénk ipari üzemeinek legutóbbi kiállításán például minden látogató megállt az 5-ös AKÖV szocialista brigádjának díszes, sok fényképpel illusztrált naplói előtt. Ahol még erre az apróságra is nagy gondot fordítanak, ott valóban becsülik a szocialista brigádokat. S most a nyíregyházi korzón, a Zrínyi Ilona utcai kirakatok egyikében az érettségiző diákoké mellett ott van az AKÖV „Úttörő” szocialista brigádjának a tablója is. A múlt évi szállítási csata névtelen szereplőit láthatják közelről a sétálók. Kedves apróság, — kevés költséggel. (as.) A tervező iroda új székháza iFoto: Hammel Józssi » • Ötezer cserépkályha születése Csempék a „futószalagon“ — Építők napja előtt Kezdetben alig néhányszáz cserépkáiyhát gyártottak. Idei tervük már 600 ezer csempe, ami közel ötezer kályhának felel meg.-j Sajnos az igényeket még így sem tudjuk kielégíteni — mondja Bakai Ferenc igazgató. A nyíregyházi üzem a hagyományos és a lakosság igényeinek megfelelő cserépkályhákat gyártja, főleg diófabarna színben. Mint a művésztelepen A raktár ablakán beszűrődő napfény visszaverődik a zománcozott csempéken. De- hát amíg ide kerülnek, sok és bonyolult folyamaton menjek át. As üzem egy futószaAutóstopp A kocsi nyeli a kilométere- két. A pusztadobosi elágazásnál aktatáskás férfi integet. — Ha elvinnének Naményig... — mondja izgatottan. Bent folytatja: — Érettségizni megyek, a gimnáziumba... Innen Dobosról? — Igen, itt lakom. Különben Madán vagyok forgalmista. Kérik az érettségit? — Még nem. De sosem lehet tudni. És nem szeretem a meglepetéseket. Hányas? — Négyes voltam eddig. Az osztályvizsgán is. Az érettségi írásbeli még nem tudom, hogy sikerült... Nős? — Van egy kislányom is. Klárika, ötéves. Huncut? — Mosf már igen. Hat hónapig feküdt gipszben, szé- gér\ke. Későn vettük észre, hogy csipőficamos. De sikerült elkerülni a műtétet. Illyés főorvos mindent megtett. Van öröm... — Nemrég építettem házat OTP kölcsönnel... Rendben van már? — Mikor lehet egy ház teljesen rendben! Bútorra gyűjtünk,.. A szolgálat? — Tizenkettő—huszonnégyezünk. Ez jobb, mint mikor vonatvezető voltam a Nyíregyháza—Záhony, Nyíregyháza—Miskolc, Nyíregyháza— Mátészalka vonalon. A felelősség? Tíz, tizenkét szerelvény áthalad egy nap. Az- új menetrend szerint hárommal több a vonat és milyen jó. Hq, valaki felül Nyírmadán ki sem kell szállni Nyíregyházán, ha Pestre akar utazni. Baleset? — Még nem volt. Legalábbis az én hibámból. Mindig is vasutas akart lenni? — Dehogy. Rádióműszerész voltam az Orionban. Aztán hazajöttem. Az apám is vasutas. Most már nem akarok változtatni. Fékezünk. A gimnázium előtt ünneplés felnőttek. Kezdődik az érettségi... 0- Slaghoz hasonlít, ahol a szalag egyik végén az alapanyag indul el, míg a másik végén a fényesen csillogó csempék búk nak le. A kívülállónak úgv hat, mintha kerámikus művészié - lepen lenne. A munka az alapanyag előkészítő üzemrésznél kezdődik. A kissé sötét műhelyben a masszát készítő gép egyenletesen zúg. Kovács János, a brigád egyik tagja jó adagot nyom a gépbe. A hajtószíj meg-megcsúszik. Nehéz a terhelés. — Lényegében itt dől ej — mondja gyöngyöző homlokkal — milyen minőségű lesz a csempe. Ha jól készítjük el a masszát, a többi már köny- nyebb... Nincs „irgalom“ — Gyakorlatból tudjuk. A keverék adott, csak figyelmesen kell összedolgozni. ’— Lehajol, a gépből kijövő ma.c2- szából levág egy darabot, aztán kettétöri. — Ez még nem jó — mutatja. Ha szépen egymásba hajlik és sikamlós, akkor jó az anyag. Szavának különös hangsúlyt adva a művezetőre mosolyog. Csak később tudjuk meg, hogy aáert mondta nyomatékknl, mert ha nem jó a massza, bizony van mit hallgatni a for- mázóktól. Meg aztán rajtuk múlik, hogy folyamatosan lássák el a formázókat. Ha egy kicsit is kihagynak, már az egész üzem megérzi. — Ilyenkor nincs „irgalom" — mondja tréfálkozva Szabó Zoltánná formázó, aki egyik legnagyobb értője a csempekészítésnek. — Előfordul ilyesmi? — Ah — legyint a kezével csak akkor, ha nincs elég alapanyag, ami nem ; aj ».ink múlik. A fehérköpenyben dolgozó nők ujjai fürgén formálják a csempéket. Óramű pontossággá! A formázok munkáját az égetők veszik át. A forró kemencénél verejtékeznek az emberek, de a munka egy pillanatra sem áll meg. A három égetőcsatornás kemencénél Jávori András gyakorlott mozdulattal Illeszti össze és helyezi a kemencébe futó szalagra a csempéket. Jól érti, ő az üzem legjobb égetője. Műszakonként közel hatszáz csempét éget ki. A szalag óramű pontossággal halad. Elmés szerkezet meghatározott program szerint vezérli. A kemencében narancs- sárgán izzik a csempe. Amikor végig halad a 20 méteres olajtüzelésű kemencén, már a végén léghűtéses térbe kerülve barnásszínben csillog a csempe. — Itt aztán osztályozzuk — mondja Gatámbos József. — Általában jó a minőség. Hetven százalékát sorolhatjuk első osztályúnak. A?r akarják, hogy az építők napja közeledtén ne érje szó a ház elejét. Hiszen ők is építők. B. L Qíijíieijijházi képeslapi táj porul. A nappali rejtekhelyükről kirajzott szúnyogok fáfdalmas csípései adják tudtunkra, hogy jó lesz befejezni a beszélgetést. Jóban, rosszban együtt — Csípjetek csak — mondja Bíró Béla, miközben elhessegeti magáról a dühösen támadó élősdieket — mindjárt elbánok én veletek. Bemegyek a campingbe és magamra zárom a cipzárat... A gyártól kaptuk -^teszi hozzá. — Még új. Négyen kényelmesen elférünk benne... A sátor mellett, a tutajon összeszerelhető gumicsónak. Mentésre szolgál. Az árterületen kígyózó gyalogösvényen kerékpáros közeledik. Buda Sándor érkezett meg. — Itt a kerékpár —■ szól társának. — Menj be, mert várnak a többiek. — Mit csinálnak? — érdeklődik amaz. — Beszélgetnek,.,, van egy kis bor is. Azt mondták, addig nem jönnek, amíg el nem mégy. Tudja — fordul hozzám — afféle kis ünnepség ez, az első út tiszteletére. A hajós emberek sokszor vannak veszélyben, de a jóban is összetartanak. A tutaj nem maradhat ilyenkor sem őrizetlenül. Bíró Bélát Buda Sándor váltja. Sokáig ők sem maradnak, mert reggel korán indulnak. Tóth Árnád 1961. június ML 3
