Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-28 / 150. szám
Tudomány * Technika * Tudomány Mintha kicserélték volna LJjabh eredmények a szervek átültetésében Szabolcs-Szaímárban történt című pályázatunkra érkezett írás Tavaly egy késő nyári estén a sóstói teraszon ültem és néztem a színes forgatagot, a jókedvű, vidám ifjúságot. Láttam, hogy a feljáratnál vasutas ruhában egy férfi nagyon figyelt, mintha keresett volna valakit. Aztán leszólt a parkba és elindult az asztalok felé, de közbe-közbe hátratekingetett és várt. A félhomályban lévő lépcsőn lassan, vigyázva feljött egy nagyon öreg, töpörödött kis anyóka. Erősen előrehajlott gerince, viseltes fekete ruhában, kezében vasutas lámpával — amit nyilván világítás céljából hozott magával — félénken megállt a terasz elején és szemmel kísérte fiát, avagy az unokát? Amint megjelent ott és megláttam, az volt az érzésem, hogy nem ő viszi a lámpáit, hanem fordított az eset. Szorosan fogták egymás kezét és a parányi kis fény bátorítóan súgta: „gyere, ne félj, na lépjél már! Majd én vezetlek. Mit mondasz? Hogy nagy a fény?” Hát igen. Végre a kis öreg vett annyi bátorságot, hogy elindult abba a szépséges fényességbe a fiú után, de zavara egyre nőtt. Pillanatok alatt határoztam. Ezen segíteni kell. Asztalunknál helyet adtunk nekik. A széknek csak egyik sarkán ült, s tekintetét fiáról le nem vette volna. A felszolgáló megkérdezte: — Mit kérnek? A mama a fiát nézte. Milyen okos ez a öú, itt is megállja a helyét és tud mindenkivel beszélni. — Mit mondott neked fiam? Talán valami baj van? — kérdezte a mama, — Mi baj lenne? — No csak úgy kérdem, jól van no. Megkapták a két pohár sört. Megitták. — Gyere fiam, üljünk le a padra. — szólt a mama. Mondtam, minket nem zavarnak, nyugodtan üljenek, de a kis öreg felállt és eltopogott. Ott ültek lent a pádon a kertben. Odamentem hozzájuk. — Miért menekült onnan el, mikor ma ott mindenkinek joga van ülni — kérdeztem a mamát. — Valamikor kedves, fiatal koromban vasárnaponként csak innen lentről nézhettünk oda. Ott fenn az urak mulattak. Nekünk meg ott hátul adták a sört, de még oda is restelltünk menni. Ez a fiú olyan jó. Nem szégyell- te a lelkem az öreg anyját felvinni erre a pompás helyre, dehát az ilyen magamfajta öreg csak nem érzi jól ott magát. Nekem már minden jó késön jött. Az idő későre járt. Elmentek. A lámpás sápadt fénye, mely ismét a mamát vezette, egyre jobban halványodott, míg el nem nyelte az éj sötétje. Nem történt semmi különös. Talán csak annyi, hogy egy öreg édesanya azon az éjszakán szépeket álmodott. K. Machnyik Mária, Nyíregyháza, Ószőlő u. 35. ssj Tanítvány Vizsgáztató gépek A Krasznojarszk 300 tanára és tanítója alkalmazza munkájában az úgynevezett programozott oktatás módszerét. A pedagógiai társulat helyi tagozatának tudományos titkára, Nyikolaj Tyerszkij a következőket mondotta erről: — A programozott oktatás ma már túllépett a kezdeti stádiumon és a pedagógiai gyakorlat ténye lett. A tan' erők széles körben alkalmazzák a lyukkártyákat és a vizs gáztató gépeket. Az iskolákban több tantermet felszereltek olyan technikai segédeszközökkel, amelyek biztosítják a visszakérdezés és ellenőrzés „gépesített formáját”. Tapasztalatunk szerint ez a módszer fokozza a tanulók érdeklődését a foglalkozások iránt, nevelőket pedig mentesíti attól, nogy a tanítási óráson sok időt legyenek kénytelenek elvesztegetni a kikérdezésre. A módszert jelenleg szakemberek tanulmányozzák i . helyszínen. — Értelmes fia van, kedves Mihály bácsi. Ha törik, ha szakad, ezt a fiút nem szabad kivennie az iskolából. Nagy bűn lenne nemeseik rá nézve, de a közösségre is. Hiszen már harmadik gimnazista. — Igen, de tetszik ismerni a helyzetemet. Én. már öreg vagyok. Az asszony meg beteges, és még mindig van elég aprós gyerek a háznál, s így nagy szükség van ennek a ásjá fiúnak a munkájára. így kezdődött az a beszélgetés, ami B. Pali sorsáról folyt az édesapja és közöttem. Nagyon sok érvelésembe és időmbe került, míg Mihály bácsi beleegyezését adta, hogy ha már vállalom is fia taníttatásának (tandíj- és könyvek meg utazások) költségeit..., hát fejezze be tanítványom középiskolai tanulmányait. Ment is ez egy ideig, de a fő probléma akkor és ott kezdődött, amikor Mihály bácsit eltemettük. — Most mit tegyek, tessék mondani — szólt távolba néző tekintettel Pali. Csak abba kell hagyni az egyetemi tanulmányaimat.- Pedig, de szerettem volna orvos lenni. — Ha nehéz is lesz, de te orvos leszel. Közöltem elgondolásaimat az én töpren- Palimmal. A községi tanács megértette, hogy miről van szó. Palinak biztosított szerény, de mégis biztos ösztöndíjat, Pali meg kemény stúdiumok mellett házitanítóskodott is. A sebre is ír a vitamin A kemény munka meghozta gyümölcsét Pali már sebészorvos, A család gondjai ahogyan egyszer szaporodtak, úgy Lassan egyre el is múltak, s a kis szabolcsi faluban mindenki büszke az első falujukból 'kikerült értelmiségire: dr. K. Pálra, a jóhírű sebészre. Én meg egy kicsit arra, hogy tanítványom volt. Csak az szomorított, hogy ezt Mihály bácsi már nem érhette meg... A baj, a betegség egy alkalommal nálam is bekopogtatott. Nem is gondoltam dr. K. Pálra, hiszen az élet és az idő gyorsan pergő kereke sokat fordult évek alatt. Állapotom olyan súlyosra fordult, hogy már csak arra ébredtem a fehér kórházi ágyon, hogy az én Pali doktorom áll fölém hajolva, s azt mondja: — Ne tessék nyugtalankodni, tanítóbácsi, nem lesz semmi baj. A veszélyen túlvagyunk! — Délutáni látogatóimtól tudtam meg, hogy Pali volt az operáló sebészem. Előttem még ma is rejtély, hogyan kerültem Pali segítő kése alá... Az azonban tény, hogy gyógyulásom után eszembe jutottak Pali egykori szavai: „Talán még meg is fogom tudni hálálni H Csoda-e, ha ezt az élményt soha nem felejtem el?... Albert Antal, ig. tanár Nyíregyháza-Nyírje9 Szabolcsi tájak. Foto: Hammel Józsaf A lámpás re. Egy asszony veséje elégtelenül működött. A beteg asszonyba átültették egy kivégzett ember veséjét. A műtét a kivégzés után három és I fél órával már be is fejező- j dött. A vese 19 napig kifo- I gástalanul működött. A közelmúltban Angliában teljes sikerrel hajtottak végre ilyen szervátültetést. Marcus amerikai kutató a kísérleti kutya hasüregébe egy másik kutya, szervezetéből kioperált szivet és tüdőt ültetett át és ezt az átültetett szívtüdő rendszert életben tudta tartani. A második szív is működött, a második tüdő is lélegzett. Még vakmerőbb kísérletet hajtott végre Kícsa- leer professzor, aki egy műszív gépezettel és műanyag érhálózattal kísérletezett, kísérleteit ő is kutyákon végezte. A műtétre került kutyák hőmérséletét 21 Celsius fokra szállította le. Erre azért volt szükség, mert a lehűtött állapotban az állati szövetek oxigénszükséglete csökken és a műtét alatt mutatkozó oxigénhiányt át lehet vészelni. Eleinte az erek összeköttetését átmenetileg helyettesítő műanyagcsövekkel manipuláltak. Majd, amikor az átültetett szív jól működött — ezt elektrokardiográfiai vizsgáitokkal állapították meg — az erekből a csöveket fokozatosan eltávolították. A fantasztikus kísérlet sikerült. Mindez azt mutatja, hogy a szervátültetés, ha a tudomány a biológia kérdéseit is teljes mértékben meg tudja oldani, egyike lesz a súlyos betegek regenerálását biztosító orvosi műveleteknek. A „kicserélt”, az elhasználódott beteg szervek helyett újat kapott ember ma még némileg fantasztikusként ható elméletét talán egy évtizedein belül realitásként ismeri meg az emberiségi ellátását. A bíztató kísérlet után Demihov hozzáfogott a féjátültetéshez. Egyik moszkvai sebész-kongresszuson bemutatták a kétfejű kutyát. Egy idősebb kutya teje mellé egy fiatalabb kutya fejét varrták. Bebizonyosodott, hogy mindkét fej megőrizte sajátos adottságait. A fiatal kutyafej játékos volt, az idős barátságtalan és mogorva. A kétfejű kutya és hasonló kísérletek a fantasztikus mesékre emlékeztetik az embert. Mégis, ezekben a kísérletekben semmi fantasztikus sincs, a fejlődés évein át ez az út vezet az emberen végzett hasonló műtétekhez, mellyel amikor szervei egy része elkopott, elhasználódott, szervátültetés után „mintha kicserélték volna..." Szervek átültetése állatból emberbe Csillag István a transzplantáció egyik kiváló szakértője a várható fejlődés útjával kapcsolatban rámutat, hogy elsősorban az idegen anyagokkal való szöveti pótlás kérdésében még sok a tisztáznivaló. Van néhány olyan szerv viszont, amelynek már állatból emberbe való átültetése máris teljes, vagy részleges sikerrel járt. Az ilyen operációk jelentősége azért is figyelemre méiitó, mert súlyos betegségek is meggyógyíthatok általuk. Ilyen állatból emberbe átültethető szervek egyebek között a belső elválasztású mirigyek. Például a mellékpajzsmirigy hiánya váltja ki az úgynevezett tetániát, ezt a fokozott idegingerlékenységgel, görcsök- gel járó betegséget. Ezt sikerült élő mellékpajzsmirigyek átültetésével megszüntetni, vagy-legalábbis a tüneteket a minimumra csökkenteni; Belső elválasztású mirigy átültetése sikerrel járt a kóros soványság esetén. Az úgynevezett Simmomds-kómál, bor- júagyfüggeléket .ültetnek be a hasüregbe. Előfordult, hogy baleset következtében meghalt ember mirigyét használták fel, ilyen átültetésre. Nemi mirigyek átültetésével is sokat foglalkoztak mind kísérletekben mind klinikai gyakorlatban. A pajzsmirigy átültetése akkor bizonyult eddig a leghatásosabbnak, ha magába a pajzsmirigybe ültették. Fogak átültetésével is eredménnyel foglalkoztak; A kivégzett ember veséje A veseátültetés terén is bíztató kísérletek voltak már. Egyik érdekes ilyen kísérletet öt francia orvos hajtotta végRégi tudományos feltevés, ogy bizonyos szervek átülte- ssével, vagy a szervezetbe aló beültetésével meghosszabbítható az emberi élet, letve az elhasználódott szerek helyébe újak ültethetek. . huszas években Voronov rofesszor Párizsban ivanni- gyek átültetésével próbálta 5 öregeket megfiatalítani, ísérletei azonban kudarcot állottak. Napjainkban már jóval őbbre haladt az orvostudo- iány a szervezet átültetése, a anszplantáció kérdésében, ia már tudjuk: Voronov kí>- irletei azért vallottak ku- arcot, mert nem vette figye- :mbe a szövet- és vércsoportot, nem kapcsolta össze a űrigyeket a véredényekkel és sért a mirigyek idővel fel- űvódtak. Szívás fejátültetés A század eleje óta folyó ki- érteteknek több érdekes állo- lása volt. Oroszországban uljatko professzor keltett étre egy szivet szervezeten ivüL A szív, amikor a fizio- igiás sóoldatot keresztülszi- attyúzták rajta, egyenletesen iszehúzódott. Később Krakov tadémikus holttestről temetett ujjakat előbb kiszárított, iajd érrendszerén táplálékot -amoltatott át, s erre az jjak visszanyerték formái u- at, s a körmök nőni kezdtek íjtuk. Világhírű kísértet volt rjuhemko professzoré: egy lilönieges készülékkel, amely xigénnel telített vért sajtolt szervezeten kívüli testrész- 2, egy levágott kutyafejben izonyos ideig megtartotta az .etet. A tálra helyezett fej s erős lámpafény viHanásá- j lehunyta a szemét, fütty- üzésre hegyezte a fülét és a angforrás felé nézett; Ez und a század első évtizedei- an történt. Nyegovszkij pro- isszor viszont a második vi- igháború éveiben a klinikai alál állapotából keltett élet- 3 embereket. Az izolált szerekkel és az egész szervezet ■lélesztésével végzett kísérteik azonban csak bevezetőül lolgáltak a transzplantáció äjlettebb formában való al- aj mazásához; Ilyen előzmények után új feszetet jelentettek a szervát- ltetési kísérletek történetében >emihov, szovjet sebész ered- lényei. Egy kutya szervezeté- e beültetett egy második szi- et úgy, hogy az az ededeti zív munkájának egy részét lvégezte, sőt, amikor az ere- eti szív működését megállí- ották, az átültetett szív telesen ellátta a szervezet vérA tallini cementgyárból — ajátos műtrágyát szállítanak :1 a kolhozok és szovhozok. A :li n gerégetés kor ugyanis a :emencékben olyan por kelet- tezik, amely feldolgozás után ’alóban jó műtrágyául szolgál, ia a kemencék pakuratüzelé- sűek, az elektromos szűrők Í5—30 százalék káliumoxidol lógnak fel, ami a műtrágyának jó, de rossz a cementnek ■nert a káliumoxid rontja * minőségét. Tallinban észtén- teje áttértek a palatüzelésre \z eredmény: a káliumoxk tartalom 8 százalékra csők kent, de a por továbbra i: kitűnő műtrágya. Bizonyoi -mikroelemeket is tartalmaz így például tonnánkint 30« gramm rezet és 700—30i gramm mangánt) Szakemberek ezt a por műtrágyaként ajánlják. A gaz daságok véleményét pedig ér zékelteti, amit a Kunda kol K«.., a: -17 Azr-ri szövhoz ada tai elmondanak: a cementpor műtrágyaként való alkalmazásával a száz négyzetméteres kísérleti parcellákról 53 kilogramm burgonyát. 4 kiló árpát és 10—11 kiló tekarmányfüvet takarítottak be. Cementből — műtrágya Különféle allatkiseletek során kimutatták, hogy a szervezet aszkörbinsav, C vitamir tartalma rendkívüli mértékben befolyásolja a szövetei regenerálódási folyamatát. Ha a szervezetben kevés í C-vitemin, a regenerálódé: lelassul. A szervezetben a hor monok hatására végbement bonyolult folyamatok egyil fontos szereplője az ászkor binsav. A szövetek aszkorbin sav tartalma azonban a küls körülmények, behatások nyomán számottevően ingadozik. A tudósok azt is megvizsgálták, hogy milyen összefüggés van a szervezet aszkor- binsav koncentrációja és a sebek gyógyulása között. Kitűnt, hogy ha a szövetekber a szokásosnál több aszkorbin- sav van, a sejtek rohamos növekedésnek indulnak és a; egészséges sejtek mintegy benépesítik a sérülés helyét úgy, hogy a seb gyorsan be heged.
