Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-26 / 148. szám

(Folytatás az 1. oldalról)

változtatásokat javasol a törvényjavaslat indokolásában. Ezek a változtatások a törvény érdemi részét nem módosítják, ellenben a törvény szellemét helyesebben, világosabban juttatják kifejezésUgyancsak egyetért dr.

Hargitai Katalin képviselőnő módosító javaslatával is. Ez a törvény javaslat szövegére vonatkozik és azt a célt szolgálja, hogy az új törvény jobban alkalmazkodjék a polgári törvénykönyvhöz. Kérte az országgyűlést, hogy a

törvényjavaslatot az említett módosításokkal együtt fogadja el.

Az országgyűlés ezután a postáról és távközlésről szóló törvényjavaslatot az ipari bizottság és dr. Hargitai Katalin módosító javaslataival

együtt egyhangúlag elfogadta.

Ezután ebédszünet következett. i

A szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés al- elnökének elnökletével folytatódott az ülés.

Tausz János belkereskedelmi miniszter jelentése

Beszéde elején rámutatott: a második ötéves tervről szóló 1961. évi kettes törvény célul tűzte ki a lakosság anyagi és kulturális jólétének emelését. Ennek megvalósításában jelentős szerep hárul a belkereskedelemre, minthogy a lakosság pénzjövedelmének hetvenöt— nyolcvan százalékát költi az idetartozó árucikkek vásárlására, s iparunk termelésének csaknem a felét a belkereskedelem értékesíti. A kormány időszerűnek tartotta, hogy számot adjon az országgyűlésnek a belkereskedelmi terv teljesítéséről és a lakosság ellátása érdekében végzett tevékenységéről.

— A kiskereskedelmi áruforgalom tervtörvény előírásai szerint fejlődik; a lakosság áruellátásának, a kiszolgálás kultúrájának és általában a kereskedelmi munkának a fejlesztésére vonatkozó irányelvek teljesítése is jó úton halad.

A lakosság áruellátására és a kereskedelem fejlesztésére a párt és a kormány gazdaságpolitikája alapján kialakított irányelvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak.

A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítására, az árukínálat korszerűségének fejlesztésére, a falusi lakosság ellátásának javítására, valamint az új kereskedelmi módszerek szélesebb körű alkalmazására irányuló intézkedések eredményesek voltak. Elősegítette a fejlődést az állami és a szövetkezeti kereskedelem működési területének elhatárolása, s a különböző irányítású kereskedelmi szervezetek között kialakult szocialista verseny.

— A lakosság vásárlóerejének növekedése, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés következtében a belkereskedelmi forgalom

1960—1963 között 16 százalék fölé emelkedett. 1963-ban egy- egy család havonta átlagosan 300 forinttal többet költött vásárlásra, mint három évvel korábban.

Az előadó ezután részletesen

foglalkozott

az élelmi.zcrfogyasztás alakulásával, amelynek színvonala — kalóriában számítva — már elérte, sőt túlhaladta a fejlett országokét.

Különösen a korszerű és egészséges táplálkozás szempontjából fontos, valamint az iparilag feldolgozott élelmiszerek, mint például a tej, vaj, vágott baromfi, mélyhűtött áruk, konzervek, édességáruk stb. értékesítése nőtt. Az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás a háború előtti 33 kilogrammról több mint 50 kilogrammra növekedett. Az 1930-as években hazánkban aZ egy főre

jutó évi cukorfogyasztás 10—11 kiló volt — és ezenbelül a mezőgazdasági cselédek évi fogyasztása alig haladta meg a 2 kilogrammot — tavaly viszont az átlagos cukorfogyasztás majdnem elérte a huszonkilenc kilogrammot.

1963-ban — főképpen az

1961 évi árleszállítás eredményeként — háromszor több babkávét, 42 százalékkal több csokoládét és 51 százalékkal több déligyümölcsöt adtak el mint három évvel ezelőtt. A tavaly eladott babkávé meny- nyiségéböl minden egyes 18 éven felüli lakosra csaknem 100 dupla fekete jutott. A kereskedelmi és az üzemi vendéglátásban naponta egymillióan étkeznek. Állandóan szaporodik a városokban, az üdülő- és kirándulóhelyeneken az olcsó és gyors étkezési lehetőséget nyújtó vendéglátó üzletek száma, s mind több községben működik meleg ételeket árusító kisvendéglő.

70 000 magáni/épliocsi

A ruházati cikkeknél az áruellátás színvonalának javulását nem annyira a mennyiségi, mint inkább a minőségi változások jelzik. A nemzetközi íej.ődés irányával egyezően a lakosság elsősorban a müszálas kötött és méterárukat, az új eljárással gyártott textíliákat, a könnyű szöveteket és cipőket keresi. A tartós fogyasztási áruk közül számos cikket az utóbbi években kezdtek tömegesen értékesíteni. Három év alatt körülbelül hatszázezer szoba és konyha berendezéséhez elegendő bútort adtak el. Az országban jelenleg 70 000 családnak van személygépkocsija, 130 000 családnak villamos hűtőszekrénye, 900 000-nek mosógépe, több mint félmilliónak televíziókészüléke.

A tartós fogyasztási cikkek értékesítése 1960 és 1963 között kereken 40 százalékkal növekedett. Az új cikkek új igényeket is támasztanak: a mosógépekhez például centrifugákra és .szintétikus mosószerekre, a modern bútorokhoz korszerű lakástextiliára és dísztárgyakra van szükség. Jellemző például, hogy 1963-ban a lakosság új járművek vásárlására 1400 millió forintot, üzemanyagra, alkatrészekre, kerékköpenyre és gumira pedig 800 millió forintot költött.

Mozira, színházra, radioes televízió előfizetési díjakra, valamint könyvekre és a kulturális fejlődést közvetlenül szolgáló egyéb árukra a lakosság a múlt évben csaknem négymil- liárd forintot, egy családra számítva több mint 1300 forintot adott ki.

— Az utóbbi években megnövekedett a lakosság, főként a parasztság kereslete a központi árualapok iránt. Ez összefügg azzal, hogy a saját termelésből és a természetbeni juttatásokból csökken a fogyasztás, ami a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásának .időszakában természetes folyamat.

Mértéke azonban a vártnál, nagyobb és gyorsabb ütemű volt és ezért fokozottan terhelte meg a központi árualapokat. A továbbiakban arra kell törekednünk, hogy ez a folyamat összhangban legyen lehetőségeinkkel. Ezért a központi árualapok tehermentesítése és kiegészítése érdekében jobban kell támaszkodni a háztáji gazdaságok termelésére és más helyi források kiaknázására.

A húsellátás az állattenyésztés fejlődésével javulhat

— Különösen nagy erőfeszítéseket igényel a lakosság ellátása hússal és vajjal. Ezekből a cikkekből a keresletet elsősorban a városokban és az ipari területeken igyekeztünk kielégíteni, összességében a lakosság húsfogyasztása nem alacsony. A múlt évben belföldi felhasználásra összesen

5,4 millió darab, egy családra számítva majdnem két sertést vágtak. 1963-ban a belkereskedelem 16 százalékkal több húst és baromfit értékesített, mint 1960-ban a keresletet mégis csak korlátozottan tudtuk kielégíteni. A vásárlók egyébként nemcsak az árukínálat mennyiségét, hanem a választékot, a friss és a, fagyasztott húsok arányát is kifogásol ják.^

A hús iránti keresletet növeli az emelkedő életszínvonal, az állattartó háztartások számának csökkenése, az üzemi étkezés bővülése, az üdülők, egészségügy! és szociális intézmények nagyobb hússzükséglete, valamint a növekvő idegenforgalom. Csökkenti a bolti forgalomba kerülő tőkehús mennyiségét cs választékát a húskészítmények iránti mind nagyobb igépy. A megoldás útja az állattenyésztés fejlesztése.

Nem tudjuk teljesen kielégíteni a lakosság tüzelőanyagszükségletét, noha ebből a cikkből az elmúlt három év alatt 32 százalékkal, s ezenbelül a főként a falvakat ellátó földművesszövetkezeteknél 65 százalékkal nőtt a forgalom. Probléma még így is főként falun — jelentkezett. A parasztság jelentős része korábban mezőgazdasági hulladékkal tüzelt: most kevesebb is a hulladék, s a meglevőt a nagyüzemek jobban hasznosítják. Az új tűzhelyekben és kályhákban, amelyekből a földművesszövetkezetek csupán az utóbbi három évben félmillió darabot adtak el, nem is nagyon lehet a hulladékot eltüzelni.

Három év alatt 174 000 új lakás épült fel, s a lakosság több helyiséget hosz- szabb ideig fűt, mint korábban. Fokozta a keresletet az egymást követő két hideg tél is.

A szénbányászat példamutató erőfeszítéseket tett a termelés fokozására, több tüzelőanyagot hoztunk is be, mégis idő keil, amíg a megnövekeqjett kereslettel egyező szintre lehet emelni a kínálatot.

Az előadó a továbbiakban utalt arra, hogy a falun mindennapossá vált az oiyan élelmiszerek vásárlása, amelyeket ott azelőtt alig fogyasztottak, s általában az egész országban keresettekké váltak a korszerű iparcikkek. Megnövekedett az olyan áruk forgalma is, amelyek a nők háztartási munkáját könnyítik meg. A mélyhűtött áruk és konzervek mellett a vendéglátóipar és a kiskereskedelem mind több előkészített és félkész ételt, valamint tisztított burgonyát és zöldséget árusít, s számos étteremből kész ebédet vagy vacsorát lehet hazavinni. A legnehezebb háztartási munka, a mosás megkönnyítését a mosógépeken kívül a korszerű mosószerek s három év alatt, csaknem 60 OOO centrifuga eladása, valamint a könnyen mosható és tisztítható, vasalást nem igénylő ruházati cikkek forgalomba hozatala szolgálja.

10 000 új szállodai férőhely

— Az elmúlt esztedőben csaknem 600 000 külföldi kereste fel hazánkat, s arra számítunk elsősorban a baráti országokkal kötött egyezmények alapján — hogy az idén külföldi vendégeink száma eléri az egymilliót.

A harmadik ötéves tervben további 7500—10 000 szállodai férőhelyeket kell Budapesten a Balaton mellett és a Duna-ka- nyarban létesíteni.

— A kereslet sokrétű kielégítését szolgálja a fogyasztási cikkek gyorsan növekvő, _ a tervezettnél nagyobb mértékű behozatalát. Ezt a nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelmi forgalom fejlődése lehetővé de egyben szükségessé is tette. Több cikkből a lakosság keresletét teljes egészében, vagy nagyobb részben import útján elégítjük ki. Hozzájárult a lakosság áruellátásának javításához a szocialista országok belkereskedelmével lebonyolított választékcsere, amely három év alatt 1,2 milliárd forint értékű áruval bővítette a kínálatot.

— A növekvő hazai szükséglet kielégítésére mind több nyersanyagot és gépet kell importálnunk, ennek ellentételeként viszont az exportot gyakran olyan fogyasztási cikkekből kell növelnünk, amelyekből a meglévő ipari kapacitás 'kevés a kiviteli és a belföldi igények együttes kielégítésére. Ez főként a legkorszerűbb ipari kapacitásokra vonatkozik.

Ezért nem fejlődik a kívánt mértékben éppen a korszerű cikkek, mint például a gyürtelenített textília, vagv a modern bútorok árukínálata.

Az ipar és a kereskedelem együttműködésének

fejlesztése jelentékenyen hozzájárulhat az áruellátás színvonalának javításához. A tervezési, a szerződéses és az anyagi érdekeltségi rendszert mindinkább alá kell rendelni az alapvető célnak: olyan termelés és árukínálat kialakításának, amely a lakosság keresletének mind teljesebb kielégítését szolgálja.

— Az együttműködés fej- lesztésének kulcskérdése, hogy a belkereskedelem jobban készüljön fel a kereslet felmérésére, a készletek áttekintésére és a megrende ések megalapozására.

Az előadó a továbbiakban néhány fontos belkereskedelmi intézkedésről beszélt. Ilyen volt például a babkávé, n csokoládé és más import- élelmiszerek árleszállítása, a sör és cigaretta áremelése, majd később néhány tartós fogyasztási cikk, egyes ruházati cikkek és a fcstóként k árleszállítása.

Ezek együttesen 699—709 millió forint megtakarítást jelentettek n lakosságnak, s további nagy előnyük, hogy kedvező irányban befolyásolták a kereslet alakulását. Hitelre a belkereskedelem három év alatt 3,3 milliárd forint értékű tartós fogyasztási cikket adott el.

Késik az űztelek építése

így csaknem 800 000 család vásárolt különféle nagyértákg cikkeket: jórészt olyanok,

akiknek anyagi körülményei ezt esetleg csak a következő években tették volna lehetővé. A hitelakciók egyben elősegítették olyan áruk termelésének a fejlesztését, amelyekben a fizetőképes kereslet egyébként lassan növekedett volna.

A kereskedelmi tevékenység rugalmasságát fokozta az idényvégi kiárusítások és leértékelések rendszerének bevezetése. Az idényvégi kiárusításokon három év alatt csaknem kétmilliárd forint értékű idényeikket adtak el körülbelül 30 százalékkal alaesnnvabb áron.

A három év alatt csaknem ötmilliárd forint értékű divatjamúlt árut értékeltek !e 25—30 százalékkal, így a kereskedelmi készleteket friss, keresett árukkal tölthettük fel.

— Az állami és szövstke- zeti kereskedelem — folytatta Tausz .János — három év alatt több mint «évmilliárd forintot fordított üzletek, áruházak, szállodák, éttermek, valamint más kereskedelmi létesítmények építésére és bővítésére. Az öt évre tervezett 2700 kiskereskedelmi és vendéglátó üzletből három év alatt 1900 felépült, s az egész időszakra előirányzott 1450 szállodai szoba már erre az idényre elkészült.

A kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek hálózata az utóbb! esztendőkben évenként 600—700 mégpedig zömében korszerű, kulturált egységgel bővült. Ebben, illetve a következő évben készül el az ózdi, a csepeli, a veszprémi és a szegedi áruház. A szövetkezeti kereskedelem korszerű áruházakat létesített Karcagon, Nagykörösön, Bicskén Berettyóújfalun, Pétervásárán és még számos más helyen. Az elmúlt másfél évben modern üzlethálózat épült ki az új lakótelepeken. így például a fővárosban az Üllői utón, Lágymányoson, Csepelen és az Arpád-híd pesti hídfőjénél, vidéken pedig Sziget- szentmiklóson, Vácott. Veszprémben. valamint Borsod. Békés. Baranya és Hajdú megyében. Ezenkívül min le-v 350—400 üzlet létesült olyan helyeken, például peremkerületekben, 8gyes községekben, ahol korábban a lakosságnak úgyszólván semmilyen vásárlási lehetősége sem volt.

Még mindig előfordul azonban, hogy az üzletek nem készülnek el a lakóteleppel egyidejűleg, vagy hogy az építési szervek nem teljesítik az üzletek létesítésére vonatkozó előírásokat.

Nem kielégítő a családi házak magánerőből épülő lakótelepek kereskedelmi ellátottsága sem. A jelentős fejlődés mellett joggal kifogásolható, hogy egyes kereskedelmi létesítményeket sokszor kelő meg- fontplás nélkül átalakítanak s a kivitelezésnél indokolatlanul pazarolnak: Bár az ilyen jelen,ségek száma csökken, a jövőben mégis nagyobb figyelmet kell fordítani az előkészítés javítására, a kivitelezés takarékosságára és a beruházási alapok hatékonyabb felhasználására.

Az előadó ezután a kiskereskedelem korszerűsítéséről szólt, A városokban továb

__illesztik az áruházj kereskedelmet, amely a kiskereskedelem leggazdaságosabban működő, korszerű nagyüzemi formája. Az új üzletek létesítésénél, s a meglévők modernizálásánál is irányelv a nagyméretű boltok kialakítása, mert ezekben alkalmazhatók az új kiszolgálási formák.

Ehhez az.on.bah — többek között arra van szükség, hogy a tanácsok és más helyi szervek visszaadják a korábban kereskedelmi célokat ’ szolgált helyiségeket. Az önkiszolgálás mind a kereskedelemben, mind a vendéglátásban polgárjogot nyert. Jelenleg több mint háromezer bolt, büfé és cukrászda működik önkiszolgáló rendszerrel. További mintegy 1500 üzletben alkalmaznak egyéb korszerű kiszolgálási formákat, amelyek ugyancsak meggyorsítják és egyszerűsítik a vásárlást, az áruk kiválasztását. Az idén több mint száz kereskedelmi automatát állítanak fel.

Az idegenforgalom szükségletének kielégítésére új szállodák épültek többek között

Siófokon, Tihanyban, Kecskeméten, Salgótarjánban és Egerben. A jövő év végéig kialakul a modern siófoki szállodasor, befejeződik több budapesti szálloda rekonstrukciója és jelentős bővítése, felépül a lágymányosi szálloda ií, egyúttal bővül az idegenforgalmat szolgáló vendéglátóhálózat.

A kereskedelem különféle szolgáltatásokkal is feljeszti a lakosság ellátását. A legelterjedtebb a vásárolt áruk házhozszállítása.

Mind több üzlet áll a vevő); rendelkezésére számos egyéb szolgáltatással is. Ezek a szolgáltatások azonban még csak egyes helységekre és egyes üzletekre jellemzőek, nem terjedtek el kellő mértékben. A szövetkezeti kereskedelem, — miután falun az ipari szolgáltató hálózat még nem kielégítő — a kereskedelmi szolgáltatásokon kívül eddig mintegy 500 községben vállalta a javításra szoruló cikkek összegyűjtését és eljuttatását a javítóműhelyekbe.

A belkereskedelmi miniszter ezután utalt arra, hogy bár a vevők jogosan kifogásolják egyes üzletek tevékenységének szervezettlenségét, az eladók egyrészének figyelmet-, lenségét és udvariatlanságát és más hibákat, a több mint negyedmillió kereskedelmi dolgozó túlnyomó többsége becsületesen végzi munkáját.

— Mindent meg kell tenni — folytatta a miniszter —, hogy a kereskedelmi dolgozók magatartása, erkölcsi felfogása és munkája megfeleljen épülő szocialista társadalmunk követelményeinek, s főképpen a fiatalokat kell hozzáértésre és hivatássze- retetre nevelni.

Évente ötezer új kereskedelmi tanuló áll a pult mögé, s

jelentős az utánpótlás a középiskolákból is. A szak- és vezetőkáderek utánpótlása, számuk növelése érdekében nemrég megszerveztük a felsőfokú kereskedelmi képzést is.

— Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelem fő feladata az áruellátásban még meglévő hiányok fokozatos felszámolása. Ennek programját a belkereskedelem az érdekelt ipari és más szervekkel közösen dolgozza ki.

— Az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk az üzlethálózat bővítésére — hangoztatta a továbbiakban. Biztosítani kell, hogy az új lakóházak földszintjén és az új lakótelepeken az előírás sze-. rint épüljenek meg a boltok és a vendéglátó üzletek, s fokozatosan gondolkodnunk kell a esalódiházas lakótelepek kereskedelmi ellátásáról is. A városokban egyrészt az árúházi kereskedelmet kell fejleszteni, másrészt a korszerű, nagyméretű szaküzleteket.

Falun a földmüvesszövet- kezetek a gazdaságosság és az ésszerűség figyelembe vételével sűrítsék az elárusító helyek számát, s az áruválasztékot úgy koncentrálják egy-egy kereskedelmi körzetben, hogy a vevőknek vásárlásukhoz minél kisebb területet kelljen bejárniuk.

A miniszter kérte az országgyűlést, hogy a kereskedelem helyzetéről szóló jelentést fogadja el.

Ezután megkezdődött a jelentés fölötti vita.

Maczkó Gábor Szabolcs megyei képviselő felszólalása

Maczkó Gábor, Szabolcs- Szatmár megyei képviselő egyebek között hangsúlyozta, kétszeresen is időszerűnek tartja, hogy az országgyűlés napirendre tűzte a lakosság ellátásának kérdéseit. Egyrészt mert a képviselők útján is képet kapnak az illetékesek az elért eredményekről, a meglevő hiányosságokról és a jogos igényekről. Másrészt, mert ennek a fórumnak az állásfoglalása nyomán széles körű ösz- szefogás bontakozhatik ki a rendelkezésre álló eszközök még eredményesebb felhasználására, a lakosság érdekeinek védelmére, a hibák csökkentésére.

A felszólaló választói megbízásából elmondotta, hogy jóllehet 1963-ban az országosnál gyorsabban fejlődött a megye kiskereskedelmi áruforgalma, egyes fontos cikkekből, így például porszívóból, háztartási villamos hűtőszekrényből, kárpitozott bútorból, stb. az átlagosnál kevesebb került az üzletekbe, a keresletnek csak egyrészét tudták kielégíteni. Ezért javasolta, hogy iparunk gyártson több kisgépet a háztartások részére, külkereskedelmünk útján pedig használjuk kj a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a szocialista országok együttműködéséből adódó lehetőségeket.

— Nagy szükség lenne a bolthálózatunk fejlesztésére is — folytatta ezután Maczkó Gábor. Évről évre nagy gondot fordítunk az elmaradás pótlására, mert igen, mélyről indultunk. 1957 óta 15,6 százalékkal nőtt az üzletek száma és jelentős szakosítás !• megvalósult, azonban a megyében az egy boltra jutó lakosok száma még mindig 26 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Kevés a raktár s emiatt a boltvezetők sokszor nem tudják betartani a raktározási utasításokat.

— Javítani kellene a mezőgazdasági gépek alkatrészellátását is — mondotta, majd szóvá tette a képviselő, hogy egyes romlandó árukon nem tüntetik fel a szavatossági időt, vagy pedig olvashatatlanok a feliratok. Kár éri a fogyasztókat, a népgazdaságot —, hangsúlyozta. Majd a belkereskedelmi miniszter beszámolóját elfogadta.

Ezzel- az országgyűlés csütörtöki tanácskozása befejeződött. Pénteken folytatják a belkereskedelmi miniszter jelentése feletti vitát. A pénteki ülés napirendjén szerepel ezenkívül a legfőbb ügyész beszámolója és interpellációk.

Növelik a házhozszállítást