Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-26 / 148. szám
KXI. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM ÁRA: 50 fillér 1964. JÚNIUS 26, PÉNTEK II posta, a távközlés és a belkereskedelem fejlesztéséről tárgyalt az országgyűlés Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett az elhunyt dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszterről és Kozma József Győr-Sopron megyei képviselőről. Javaslatára a két kiváló közéleti személyiség emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvében. A képviselők néma felállással adóztak az országgyűlés elhunyt tagjai emlékének. Vass Istvánná bejelentette, hogy Kozma József helyére a Győr-Sopron megyei választókerületből Varga Zoltánná soron következő pótképviselőt hívta be, majd elmondotta: — A forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke benyújtotta a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés illetékes állandó bizottsága megtárgyalt. A törvényjavaslatot a képviselők között szétosztották. Ugyancsak megkapták az országgyűlés tagjai, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekröl szóló jelentését. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra jelentkezett képrnselők nevét és az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ezek szerint a képviselők meghallgatják, illetve megtárgyalják a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, a belkereskedelmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről, a legfőbb ügyész beszámolóját, majd interpellációkra kerül sor. Vass Istvánná megnyitója után a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Elsőként dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter emelkedett szólásra. Csanádi György miniszter beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a távközlésről szóló törvényjavaslat kidolgozását az tette időszerűvé és indokolttá, hogy az ezekre a területekre vonatkozó jogszabályok legutoljára 1936-ban szerepeltek az akkori képviselőház előtt, sőt a hírközlésre vonatkozó jogszabályok 1888-ban voltak a törvényhozó testület napirendjén. A törvényjavaslat egyebek közt azt célozza, hogy jelenlegi társadalmi, gazdasági viszonyainknak megfelelően szabályozza a posta és a postát igénybevevő szervek egymáshoz fűződő viszonyát, s meghatározza a régi jogszabály megalkotása óta született technikai eszközök üzemeltetésének, használatának, igénybevételének jogi vonatkozásait. — A posta legfőbb feladatának azt tekintjük, hogy lehetőségeihez, adottságaihoz mérten segítse népgazdaságunk fejlődését hozzájáruljon országépítő terveink valóraváltásához, s szolgáltatásaival messzemenően kielégítse a lakosság igényeit. A törvényjavaslat kidolgozásakor minderre figyelemmel voltunk, s természetesen figyelem, be vettük azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek nemzetközileg érvényesek, s amelyeket magunkra nézve kötelezőknek fogadtunk el. Dr. Csanádi György a továbbiakban elmondta, hogy ha az országgyűlés jóváhagyja és törvényerőre emeli a javaslatot, ennek szellemében kívánja kidolgozni az új postai szabályzatot, amely egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatást — a kézbesítést, a felvevőszolgálatot, stb. — egyszerűbbé, bürokráciamentessé tesz. A posta szabályzattervezetben helyet körött például a küldemények alakjának szabályozása, ami az előbb-utóbb napirendre kerülő gépesítés útját ,.egvengeti” és természetesen magát a szolgáltatást is meggyorsítja. Csökkenteni akarják a kézbesítés adminisztrációját is, s az elképzelések szerint megváltoztatják a küldemények személyes átvételi kötelezettségére vonatkozó előírásokat. A jelenleg érvényben lévő megkötöttségek sok bosszúságot, s nem kevés nehézséget is okoznak a címzetteknek, hiszen többségük munkában van i akkor, amikor a kézbesítő kihordja a küldeményeket. A sok időt rabló: utánjárást úgy akarják megszűntetni, hogy részint bizonyos jogi személyek, részint hivatali szervek — például szövetkezeti központok, ipari üzemek központjai — felhatalmazást kapnak a küldemények átvételére, s ott a címzettek minden további nélkül át is vehetik azokat. A csupán rövid múltra visszatekintő postai szolgál-. tatásokról szólva a miniszter hangsúlyozta: — A legtöbb bíráló szó, kritikai észrevétel a távbeszélő szolgáltatás „címére" szól. Elismerem, hogy az esetek többségében nem is indokolatlan. Jogos a bírálat, mert nem tudjuk kielégíteni a telefonkérők igényét. A kép teljességéhez hozzátartozik hogy a távbeszélő-hálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Jellemzésül megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélőállo- mások száma három és félszeresére n tt, jóllehet a második világháborúban telefonközpontjainknak több mint 60 százaléka tönkrement. A hálózat bővítésében, kiépítésében tehát nem kis léptekkel jutottunk előbbre. a következő időszakokban azonban a lehetőségekhez a népgazdaság egészének fejlődéséhez mérten az eddiginél gyorsabb ütemben szeretnénk előrehaladni. Feladataink elsősorban a mezőgazdaság területén sürgetőek, hiszen ma már igénylőkként modern árutermelő, nagyüzemi gazdaságok jelentkeznek, amelyek joggal mondják, hogy feladataik megoldásához szinte munkaeszközként szükségük van távközlő szolgálatra Az igény jogos, amit szemléletesen bizonyít az is, hogy a statisztikai adatok szerint hazánkban jelenleg 100 mezőgazdasági munkásra 0,8 távbeszélőállomás jut. Az ipari üzemek ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új, s ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek, s e kérések teljesítésével ki- sebb-nagyobb mértékben feltétlenül hozzájárulhatunk az iparunkra háruló: kötelezettségek teljesítéséhez. Fontos feladatnak tartjuk a lakosság köréből jelentkező telefonigénylők kéréseinek teljesítését is. Ha a felszabadulás előtti és a jelenlegi lakástelefonokat számszerűleg próbáljuk összehasonlítani, a fejlődés rendkívül nagy. Az efféle összehasonlítás azonban nem lehet mérvadó számunkra, s bár azelőtt csupán az úgynevezett jólszituált családok otthonaiban csöröghetett a telefon, arra törekszünk, hogy az élet- színvonal, a kulturális igények növekedésével párhuzamosan minél gyorsabban eleget tegyünk a lakosság igényeinek. Javítják a rádióadás vételi lehetőségeit — Meg kell azonban jegyeznem, hogy az új távbeszélő- állomások bekapcsolásának határt szab a telefonközpontok fejlesztésének üteme. Ebből következőleg a távbeszélőszolgáltatás szélesítése függvénye híradástechnikai iparunk fejlődésének. Az előrehaladást ezen a téren igyekszünk azzal is gyorsítani, hogy szoros, gyümölcsöző együttműködést alakítunk ki a KGST-n belüli országokkal, s jó kooperációra törekszünk más országokkal is. A miniszter megemlítette, hogy a posta távírószolgáltatása világszínvonalon áll. S például a rendelkezésre álló automatikus géptávírók, telex-gépek számottevően segítik a külkereskedelmi és egyéb szerveket nemzetközi kapcsolataik fenntartásában és bővítésében. Rátérve a rádióműsor-továbbítás, a rádióval kapcsolatos szolgáltatások kérdéseire, elmondta, hogy a rádióelőfizetők számaránya eléri az európai országokét — 100 lakosra 25 előfizető jut — s így a közeljövőben minden bizonnyal elérjük, hogy hazánkban minden családnak lesz rádiója. Korántsem lehetünk azonban elégedettek a vételi lehetőségekkel, s még sok tennivaló vár ránk, míg az egész ország területén jó műsorszórást biztosíthatunk. A helyzeten javítanunk kell a hullámsávok koordinálásával, a frekvenciaszolgálat összhangjának megteremtésével is. Dr. Csanádi György szólt a tv-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánkban ma már 1000 lakosra 52 televízióelőfizető jut, s bár nálunk jónéhány évvel később kezdődtek meg az adások, mint más európai orsógokban, az elmaradást lényegében behoztuk. — A vételi lehetőségek javításánál már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a tv műsorait az egész ország területén tökéletesen vehessék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kívánjuk az adások zavarmentességét, biztonságát, s kis adók építésével meg akarjuk szüntetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között természetesen szerepel második televízióadás bevezetése is. — Erre azonban csak a hosszútávra szóló tervek valóraválása idején kerülhet sor. A Szovjetunióval létesített mikrohullámú összeköttetés megteremtése után a fejlődés következő állomása a lánc kiépítése Románia és nyugat felé. A mikrohullámú lánc a külföldi tv- adások átvételét sokkal biztonságosabbá, zavartalanabbá teszi majd. A posta fejleszteni kívánja a rádió ultrarövid hullámú adásának továbbítását; a jó minőségű URH-adások vételi körének bővítése elsősorban a komo'y zene kedvelőinek szerez majd sok örömet. Korszerűsítés a híradástechnika minden ágában A közlekedés- és postaügyi miniszter referátuma végén hangsúlyozta:-— A felvevőszolgálat korszerűsítése, az automata telefonközpontok számának gyarapítása, a legkülönbözőbb területeken előirányzott gépesítés, a rádió- és tv-műsorok továbbításában tervbe vett jelentékeny fejlesztés nagyban hozzájárul majd a panaszok számának csökkentéséhez az igények teljesítésének kielégítéséhez. Az ígéretes tervek megvalósításának legfőbb előfeltételé azonban, hogy a posta dolgozói továbbra is hivatásszeretettel, fegyelmezettséggel dolgozzanak. Eddigi elismerésre méltó, jó munkájuk biztosítéka annak, hogy kötelezettségeiknek eleget tesznek, s az új törvény biztosította lehetőségek felhasználáséval megoldják a iájuk háruló feladatokat. Kérem, hogy az országgyűlés a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot fogadja eL Ezután Bondor József, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, ezek a törvények már nem felelnek meg társadalmi életünk követelményeinek, a posta tevékenységében lezajlott változásoknak. Elmondotta, hogy az ipari bizottság vitáinak során is kiderült: nagy szükség van a távbeszélőhálózat fejlesztésére. A bizottság ezért nagy örömmel üdvözölte azt. a javaslatot, amely szerint a jövőben a beruházásokkal egyidejűleg meg kell valósítani a postai beruházásokat is. Az előadó ezután megemlítette, közeledünk ahhoz, hogy hazánkban minden család rádióelőfizetővé váljék, majd így folytatta: — 1959, a televízióadás megkezdése óta, ugrásszerűen nőtt és ma már meghaladja az 530 000-et a televíziókészülék tulajdonosok száma. E téren több olyan fejlett országot értünk el és előztünk meg valamelyest, mint például Ausztria. Az elmúlt években rendeletekkel igyekeztünk a törvényadta lehetőségeket bővíteni, de bebizonyo- sodot, hogy a posta és a távközlés feladatait a régi törvényekkel már nem lehet megoldani. Ezért vált időszerűvé ez a törvényjavaslat kidolgozása. — A törvényjavaslat, amely anyagi kihatásokkal járó változásokat nem tartalmaz, megőrizte a postai és távközlési szervezet fennállása óta kialakult időtálló alapelveket. Ezeket ugyanis a nemzetközi szervezetek és az egyes országok is elfogadták és alkalmazzák* a különböző nemzetközi egyezmények pedig jogszabályi erőre emelték. Ilyen például a világ valamennyi postájánál érvényesülő és a postai tevékenységgel összhangban álló korlátozott kárfelelősség. A javaslat e készítésével az az elv is érvényesült, hogy az időtálló, a fejlődés folyamán kialakult és ma is helyesnek tartott elveket továbbra is fenn kell tartani, ha azok gazdasági berendezésünkbe és jogrendszerünkbe beilleszthetőek. — A javas'at figyelembe vette a szocialista országok kapcsolatának fejlődését is. A régi elvek korszerű átalakításán és egységbe foglalásán kívül egész sor új, a posta és a távközlés területét érintő rendelkezés, mint például a frekvencia-gazdálkodás, valamint a rádió- és televízió zavarelhárítás is .helyet, kapott, a törvényjavaslatban. Az előterjesztett törvényjavaslatot az országgyűlés ipari bizottsága megvitatta és elfogadta. Ugyanakkor mind a képviselők, mind a meghívott szakértők úgy látták, hogy az indoklás szövege néhány helyen módosításra szorul, elsősorban azoknál a rendeiaeze- seknél, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat es amelyek végső soron jogvitás eseteket idézhetnek elő. Bondor József befejezésül bejelentette, hogy az ország- gyűlés ipari bizottsága a törvényjavaslatot elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A törvényjavaslaloí az országgyűlés el fogad la A törvényjavaslat vitájában elsőnek dr. Hargitai Katalin Vas megyei képviselő szólalt fel. Majd Klujber László Fejér megyei, Galló Ernő budapesti, Lőrincz Pál né, Csongrád megyei képviselő szólalt fel. A vitában elhangzott felszólalásokra dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter válaszolt. Jóleső érzéssel nyugtázta a posta dolgozóinak jó munkáját dicsérő elismerő szavakat. Köszönetét1 mondott azokért a javaslatokért, amelyek a posta fejlesztését, a végrehajtási utasításoknak a törvény szellemét tükröző, helyes kialakítását . kívánják ■ segíteni. Kérte a felszólalókat, hogy különösen technikai kérdések megoldásában -a harmadik ötéves terv előkészítése során is támogassák majd a postát és az illetékes szerveket. A miniszter ezután bejelentette, hogy egyetért az előterjesztett két konkrét, módosító javaslattal, elfogadja azt az indítványt, amelyet Bondor József előadó nyújtott be az ipari bizottság nevében és amelyben bizonyos (Folytatás a 3. oldalon! YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I
