Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-20 / 143. szám

r I i Jelentem Felhívást kaptam a Nyír­egyházi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalattól, mely­ben közük velem, hogy a padlásfeljáró lépcsőjén (ez a II. emelet fölött van) fi­gyelmeztetésük ellenére nyi­tott szemetes edényt és egyéb lim-lomot tartok. Ez a házirendbe ütközik, s közölték velem, hogy a „tárolásokat szüntessem meg és a dolgokat távolit- sam el a padlásfeljáró lép­csőjéről.” Felszólították a házkel e- lőeéget, hogy a felhívás tel­jesítésének megtörténtét je­lentsék. Hát jelentem: Először: A padlásfeljáró lépcsőjén tartott szemetes edényt örökre és visszavon­hatatlanul eltávolítottam. A Um-lomot (egy üres láda) eltakarítottam. Másodszor: Jelentem, hogy mátől kezdve a szemetet minden áldott nap szemé­lyesen, letakart vödörben szállítom a kukába, mert annak napi lehordásáról a házirend értelmében a ház- felügyelő nem gondoskodott. Harmadszor: Jelentem to­vábbá, hogy esinos kis há­zunkat, melynek a tataro­zására nem is olyan r>: een csinos kis összeget költött a nép állama, a kosz bele­pi. mert a házirend értel­mében ' a léncsőfel járókat csak akkor takarítják, ha Az orosi úttörők Az „Expedíció a jövőbe” éttörőmozgalom egyik szép követelményének tett eleget 40 orosi úttörőpajtás. Egy idős, orosi asszony magányo­san, hozzátartozók nélkül élt egy düledező, rossz vis­kóban. Az úttörők elhatároz­ták, hogy házat építenek Krenács Máriának. A gyerekek vállalkozása komoly feladat volt, de egy jó közösség sok mindenre képes. Nagy Sándor iskola­igazgató és a nevelőtestület arra a házfelügyelőnek ked­ve szottyan. (Ez pedig rit­kán van.) Negyedszer: Jelentem, hogy a háznak közös használat­ra adtak egy mosógépet, de az olyan mint a kámfor. Mindenütt van, csak éppen a házban nincs, ötödször: Jelentem, hogy az udvari illemhely egyáltalán nem nevezhető egy illem — helynek. Hatodszor: Jelentem, hogy a mosókonyhában patká­nyok tanyáznak. Hetedszer: De ha már je­lentésre kértek meg, enged­tessék meg, hadd jelent­sem azt is, hogy még a ko­ra tavaszon csőrepedés miatt az illetékesek szakem­berei kibontották a fürdő­szobámban a falat, a fürdő­kád vízcsapjának környé­két, felszedték a csempé­ket és a téglákat. A hibát elhárították, de mindent úgy hagytak. Jelentem, hogy ezt már személyesen jelen­tettem illetékeseknek. De nem történt semmi. Nyolcadszor: Jelentem még hogy annak Idején a rossz fürdőkályhát elvitték, s még mindig nem hoztak helyette, de a régit sem hozták vissz8 megjavítva. Különben jelentem, hogy minden a legnagyobb rend­ben van. Farkas Kálmán Nyíregyháza házat építettek irányításával kezdtek mun­kához. Szakemberek is csat­lakoztak a példás vállalko­záshoz: Toldi Miklós, Csat­lós Mihály, Lipcsei János, Treszkó János, Soltész János és Reményi Péter. De végig együtt dolgozott a pajtások­kal Bakó Béla is, az iskola hivatalsegédje. 1000 társadal­mi munkaórával tető alá ke­rült a ház. A lelkes kis közösség vál­lalkozása dicséretet érdemel. Szilágyi Pál Rongálok A gyors betakarítás érdekében A Hazafias Népfront nyírbátori járási elnöksége legutóbbi ülésén az aratási, betakarítási munkák meg­szervezésével foglalkozott. Felhívással fordult a közsé­gi bizottságokhoz, hogy szer­vezzenek minél több arató­párt a gépi erők kiegészíté­sére. Végezzenek felvilágo­sító munkát a gyors betaka­rítás érdekében. Kérjék az iparban dolgozó, de a fal­vakban lakó férfiak segít­ségét, hogy azok nyári sza­badságuk ideje alatt vállal­janak munkát a termelő- szövetkezetben aratáskor. Az e téren kibontakozó községek közötti versenyt a Hazafias Népfront segíti és támogatja. Veres János tudósító Minek a következménye? Nagyon örültünk a kiadós esőnek, jót tett a mezőgazda- sági terményeknek. Olvastam az újságban, hogy a csapa­dék több millió forintos jö­vedelemtöbbletet jelent. Vi­szont bosszúságra is éppen elég okot szolgáltatott. Ugyanis az esőzés után Nyír­egyháza számos helyén be­szakadt az úttest. Éppen ott, ahol előzőleg csatornáztak. Drámai küzdelemnek voltam szemtanúja csütörtökön a Vöröshadsereg útján, ami­kor egy tehergépkocsi alatt „nyílt meg a föld”. Sok he­lyen még meg sem jelölik beszakadt helyeket, sötéte­dés után beleeshet valaki, Megyénk községeiben tár­sadalmi kezdeményezésre és közös összefogással egy sor olyan létesítmény épült és épül, amelyek a közösség javát szolgálják. Ezek sorá­ból most a legkisebbről, az autóbusz várókról szeretnék szólni, Egy-egy község la­kóinak sok-sok munkája, fáradozása eredményeként épülnek fel ezek a helyi­ségek, s kerülnek bele a pa­dok, amelyen a fáradt utas megpihenhet, védve széltől, es tőtől, hótól. Ezárt sajnálatos az a je­lenség, hogy felelőtlen egyé­nek megrongálják ezeket a közös erővel, mindnyájunk számára épített várókat. Több felé jártam mostaná­ban, így tapasztalhattam, hogy Nyírturán és Borbá­nyán betörték az ablakokat, Ramocsaházán a fehérre meszelt falakat megrongál­ták, összefirkálták, a Nyír- jes tanyai megállónál pedig a pihenőpad deszkáját tör­ték le. Mindnyájunk érdeke, hogy gátat vessünk a felelőtlen rongálásnak. Ne engedjük tönkretenni közös értékein­ket! Albert Antal ig. tanár Nyírj es tanya akár gyalogos, akár kerékpá­ré®. Nem is beszélve a gyerekekről. Szeretném tud­ni, hogy a csatornázási mun­káknak feltétlen velejárója a beomlás, — különösen eső után, — vagy a felelőtlen munka következménye? H. P.-né Nyíregyháza Mai történet Csarodán Danó Kálmán udvarán gondatlanságból tűz ütött ki. A károsult 7 éves gyermekének kezében egy doboz gyufát találtak, amit ijedtében elfelejtett el­dobni. A helyi önkéntes tüzoltótestület és a község lakossága példás összefogá­sának köszönhető, hogy a lakóépületet sikerült meg­menteni. Gyorsan, fegyel- * mezetten lokalizálták a tü­zet, szinte percek alatt az udvarra hordták a mezőn dolgozó család bútorát. Végződhetett volna tragi- kusabban is ez az eset. Bár a keletkezett kár így is je­lentős a család számára. Ezért a község lakói fel­ajánlották, hogy segítenek a Danó családnak felépíteni a leégett istállót és konyhát, megvásárolják a szükséges cserepet. A termelőszövet­kezet tagjai pedig úgy ha­tároztak, hogy faanyagot adnak az építkezéshez. Maré*! Albert Csaroda A lap megírta — az illetékes válaszol Parkfelbontás Intézkedtünk, hogy egy lo­csoló jármű állandóan k>­A Kelet-Magyarország „Meg­jegyzések” rovatában „Bal kéz jobb kéz” címmel foglal­kozott a nyíregyházi Beloian- Hisz tér parkjának felbontásá­val, ami a posta kábelfektetési munkálatai miatt történt. Bí- rálóan vetette fel a munkák összehangolásának tervszerűt- lenségét. A cikkben foglaltakra köz­löm, hogy a kábelfektetési K isvár da i Vállalatunk vezetősége meg­vizsgálta a Kelet-Magyaror­szág május 24-én „Már nem­csak kisvárdai probléma” címmel megjelent bíráló cik­két, és az abban közölt hiá­nyosságok megszüntetésére az alábbi intézkedéseket tettük: A dömperekkel történő éj­munkát soron kívül — a ter­vezett határidő előtt kellett megkezdeni. Ezért került sor a már rendbehozott parkrész megbontására. Egyidőben a kertészettel közöltért», hogy a munkálatok befejezése után a parkot is rendezzük. S ez már meg is történt. Postaigazgatóság Nyilas Miklós dömperek szakai szállításokat megszün­tettük. A nappali szállításokat pedig úgy intézzük, hogy mi­nél rövidebb útszakaszt tegye­nek meg a dömperek Kisvár- da belterületén. Ezért a szál­lítások zömét a nagyállomási rakodóhoz és Ajak állomásra irányítjuk. esolja azt az útszakaszt, ame­lyen a szállítás történik. Az Iparvágány építésével kapcsolatban azért nem tud­tunk konkrét intézkedést ten­ni, mert Kisvárdán mindössze másfél hónapig végezhetjük a lápimész kitermelését. Az újabb 57 holdas terület kisajá­títási eljárását még az elmúlt év őszén elindítottuk, de az engedélyt még a mai napig sem kaptuk meg. Az Iparvá­gány építés iránti kérelmün­ket viszont csak abban az esetben tudjuk kellően meg­indokolni,- ha megkapjuk az általunk felkutatott lápimész kitermelésére alkalmas terü­letet. Talajjavító Vállalat Debrecen Magánélet Színes francia—olasz film „Aki ettől a filmtől BB mítoszának magyarázatát várja, csalódni fog. Az is, aki Bardot életének illuszt­rálását, egy regényes élet­rajzot vár tőle” — ezt ír­ja a filmről az egyik balol­dali nyugati lap filmkriti­kusa. S mit mond maga a film? Nehéz lenne különválasz­tani a filmbeli események egyes összefüggései^ Bajrdot életének egy-egy állomásá­tól. Mégsem csupán a bál­ványozott BB én-filmje pe­reg a néző előtt. Jean Pa­ul és Luis Malle for­gatókönyv írók. s etz utóbbi a rendező is, nem Bardot személyéhez kap­csolták filmük vonalát. Sok­kal többet akarnak annál, mint egy világsztár pálya­futását bemutatni. BB élet­eseményei, amelyek felis­merhetők a filmkockákon csak ürügyet szolgáltatnak arra, hogy a film alkotói feltárják a nyugati sajtó­világ szenzációt hajhászó reklámeszközeit, s a film­sztárok körül mesterségesen , szított tömeghisztériát, vég­ső soron a humanizmussal oly ellentétes embertelensé­get. A . film tartalma tulaj­donképpen szokványos: Jillt, a feltűnően szép balett- tácosnőt véletlenül felfede­zik, s rövid idő alatt a film­világ leghíresebb sexbombá­ja lesz, a tömegek bálvá­nya. A fényképészek mohón lesik minden mozdulatát, a lapok színesen adják tud­tára a világnak leginti­mebb szerelmi kalandjait. Jili végül is elmenekül a nyilvánosság elől, s egy igaz és szenvedélyes szere­lemben ismét magáratalál. A szenzációra éhes fotóri­porterek azonban megtalál-* ják rejtekhelyén, s ők okoz­zák tragédiáját. Jill alakjában fel lehet ismerni a hírnévnek áldoza­tul esett fiatal nőt, akinek épp emiatt nincs és nem is lehet magánélete. A kíván­csiság, a csodálat, a vágyó­dás, míg egyesek részéről a gyűlölet megsemmisíti Jill magánéletét, emberi ás mű­vészi érzéseinek egy részét. Vád ez a film az erkölcs­telen sajtóreklám ellen, amely mögött a pénzhaszon iránti vágy húzódik meg. Ha nem is erőteljes bírá­lata annak, ha nem is éles a társadalomkritika, amely azonban mégis ott van a filmben — csak elismerni lehet a szándékot, mely le­hetőséget ad bepillantani a mi nézőinknek is abba a számunkra idegen világ­ba, amely előbb utóbb el­pusztít mincfent ami embe­ri, ami szép, ami művé­szi. Amivel adós marad a film, azért kárpótolni lát­szik a kitűnő rendezés, Henri Decai felvételei és Bardot játéka. SZABADTÉRI SZÍNPAD műsora i. A CSOKONAI SZÍNHÁZ BÉRLET ELŐADÁSA 1964. június 22-én kedden este 8 órakor III. RICHARD József Attila—Vörösmarty,-— Arany BÉRLET Egyéni bérletezők jegyeiket a mai naptól a színház pénz­táránál átvehetik. Rossz idő esetén az elő­adást június 29-én tartjuk meg. F L 7 o R A Újból és újból visszatérő gond minden háziasz- szony számára a mosás. E nehéz munka könnyítésé­re az ipar különböző rendeltetésű mosószereket ál­lít elő, melyek hasznosságáról a gyakorlat már min­denkit meggyőzött. Hogyan fokozhatjuk hatásukat? A mosás jó előkészítésével. Használjuk ehhez a most forgalomba került FLÓRA áztatószert! Oldjuk fel a Flórát két-három liter forró vízben, öntsük a hideg áztatóvízbe és azzal jól keverjük el. Az áztatás idő­tartama 3—4 óra legyen. Mikor a ruhát kiszedjük, ne csavarjuk, csupán nyomkodással távolítsuk el be­lőle a vizet és ezután kerüljön sor a kézi, vagy gépi mosásra. Ha így járunk el, a mosott ruha ragyogó fehér lesz, s tapasztalni fogjuk: a gondos áztatás — fél mosás! (Bp. 5366) Mosás előtti áztatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom