Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

Szíkti (f ehérü ári kép eslapé

Borivár.

Szlovák György rajza

Alul a megyei átlagon

Mit mond a baktalórántházi járási statisztika — és a művelődésügyi osztályvezető?

Sokszor és sokáig illették a baktalórántházi járást, s ma- gát a járás székhelyét az elmaradott jelzővel. Erre leginkább az általános kulturális állapotok szolgáltak rá. Ebben a járásban a lakosság túlnyomó többsége húsz évvel ezelőtt uradalmi cseléd volt. A lakosság 40 százaléka 1—2 hold gyenge minőségű földdel rendelkezett, s mintegy 7 ezer családnak még ennyi sem jutott.

Minden ötödik ember nem tanulhatott meg írni-olvasni.

Az utóbbi években kezd felzárkózni ez a járás is a többihez. A sajátos gazdaságföldrajzi, népességi és művelődés- politikai viszonyok azonban kimutatnak több eltérő mozzanatot. A járás 39 251 lakosának 65,4 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, mindössze 7,1 százaléka ipari munkás. Ebben a járásban a legmagasabb a népszaporulat, — tíz év alatt 8,4 százalékos —, az

5,1-es (egyébként is magas) megyei átlagnak majdnem a duplája. Itt élnek a legnépesebb családok: 21 családban van 16-nál több gyerek, 469 családban pedig tíz és tizenöt között van a gyerekek száma.

A műveltségi szint iskolai végzettségben: a lakosság 7,8 százaléka még mindig analfabéta, mindössze 16—ÍTi százalékának van meg a nyolc általánosa és 2,8 százaléka érettségizett.

Lsntebbről indultak ebben a járásban — s még lentebb is vannak sok tekintetben a megyei átlagnál.

Hogyan érhető el legalább a megyei átlag a művelődésben? — Erről beszélgettünk Nagy Kálmánnal, a járási tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjével. Először az iskolai helyzet került szóba.

— Az utóbbi öt évben 61 iskolai tanterem épült a járásban. Jelenleg 145 tantermünk van, ebből 120 alkalmas a célra, "25 szükségtanterem. Egy tanteremre 55 gyerek jut, ez jóval több a megyei átlagnál, mely szintén magas.

— Mikorra várható javulás?

— Leveleken és Apagyon

5—5 tantermes iskola épül állami erőből és 500—500 ezer forintos községfejlesztési hozzájárulással. 1965-re eé'hiteles építkezéseink lesznek Ro- hodon, Pusztadoboson és Nyír- ibronyban. 65-ig tizenöt tanteremmel bővül a járás iskolahálózata. Ezzzel elérhetjük a megyei átlagot, több évtizedes elmaradást hozunk be.

— Óvoda, napközi.. ?

— Tizenkét óvodánk van, 505 férőhellyel. Országosan száz óvodáskorú gyerek közül

38,4 részesül óvodai elhelyezésben, nálunk száz közűi 18. Az idén 50 férőhelyes óvodát építünk Laskodon, két huszonötfős csoportot létesítünk Nyíribronyban és Petneházán. Az idén és a jövő évben 20 százalékkal növekszik a férőhelyek száma.

— Rosszul állunk az általános iskolai napközikkel is Tíz napközis csoportunk van öt községben, s a több mint 8 ezer általános Iskolai tanulóból mindössze 400-nak tudunk napközis elhelyezést nyújtani. Ebben az évben egy tanuló- csoport bővítést kaptunk, ez negyven gyereket érint. Tudnánk napközit létesíteni többek között Leveleken, de ebben épületgond hátráltat bennünket. Hasonlóan Székelyben, ahová pedig hetven tanyákról bejáró gyerek étkezését is meg kellene oldani.

— Mi lesz a 7,6 százalékot kitevő írni, olvasni nem tudóval?

— Az 1960-as népszámlá ás

8,4 százalékot mutatott Ki. Ez csaknem azt jelentette, hogy a járás minden 9—10. lakosa írástudatlan. Sajnos nem sikerül a kívánt mértékben megtanítani az ími-ol vésni nem tudókat. Tavaly 131 vizsgázott le, az idén 82, így alakul az arány 7,8-ra, amely még mindig magas, és sürgős munkára figyelmeztet bennünket. Ahol ez a község közös gondjává vált, — mint

Leveleken, Laskodon, Baklalórántházán — ott vannak eredmények. Sajnos azonban több községben, — mint

Nyírmadán, ahol pedig ötszáznál több analfabétát tartanak számon — nem kapják meg a társadalmi segítséget a pedagógusok, a népművelési emberek.

— Melyek a leginkább gondot okozó népművelési problémák?

— Elavultak a kultúrottho- naink. Vaján, a járás második községében nincs kultúrotthon. Baktaiórántházán a járási művelődési otthon rég nem tudja betölteni feladatát.

A könyvtári munka sok nehézséggel küzd, 1965-re el kellene érni az olvasókénti 1,2 könyvet, a 0,6—0,7-nél tartanak, kevés az anyagi lehetőség a könyvtári állomány bővítésére, a tsz-ek nem költenek erre a kulturális alapból.

Igen alacsony szintű a mozi- kultúra: a járásban nincs egyetlen normálmozink, kes- •kenyfilmes mozi működik mindenütt, Baktán is. Székelyben, Magyon és Besenyődön vándormozi vetít esetenként. Űfe- hértón készül el az idén az első normálfilmes mozi, az új művelődési házban.

Alul a megyei átlagon.

Sokat fejlődött, s egy-két éven belül sok tekintetben eléri a megyei átlagot a baktalórántházi járás. Különösen az iskolakultúra lép magasabb osztályba. A népművelés azonban hiányos, részben objektív* anyagi okok, részben a törődés hiánya miatt. Bár más jellegű a szomszédos járás, a vásárosnaményi, — társadalmi, gazdasági, művelődéspolitikai sajátosságokban — mégis sokat tanulhatnak a baktai népművelési emberek a namé- nyiaktól.

Egy sor feladat a helyiekre vár, jó néhányat azonban képtelenek egyedül megoldani. Márpedig, hogy ez a járás is felzárkózzon a többiek mellé, nemcsak járási, megyei, de országos érdek...

Pál] Géza

Hatvan éve halott, — és minden statisztika és közvéleménykutatás szerint ma is él Jókai Mór, a világirodalom egyik legnagyobb mesé- Jője. 1904 májusának elején kísérte utolsó útjára a gyászoló olvasók tízezres tömege Komárom egykori szülöttét, Petőfi volt tanulótársát és jóbarátját, az abszolutizmus korának egyik legélesebb tollú publicistáját, a kiegyezést követő kapitalizmus romantikus bírálóját, a szabadságharc eszméjének ízzólelkű őrzőjét és terjesztőjét.

Romantikus vonásait emlegetik legtöbbször. Ahogy Lengyel Dénes, Sőtér István, Nagy Miklós és mások kutatásai nyomán ez ma már világos: ez a romantika teljes szembenállást jelentett saját korával a szabadság- harc előtt, az abszolutizmus korában pedig a nemzeti függetlenségi eszme fenntartási, ébrentartásj lehetősége volt az irodalom, s így Jókai számára. Első romantikus művei csak a regényest, a különlegest keresték, egzotikus tájakon jártak, mégha Jókai, hazai színhelyhez kötötte is regényei, novellái cselekményét. Az elnyomást hozó Bach-korszak azonban megmutatta számára a helyes utat: nem az öncélú álmodozás az író feladata. S az ötvenes évek regényei

JÓKAI

(1825-1904)

már a magyar történelem fontos szakaszait varázsolják az olvasó elé: romantikája kevésbé csapongó, mert a hazai történelem valósága munkásságának alapja, de változatlanul a romantika rózsaszínű küdfellegéba borult megszépítő varázsával. A hazai hagyományok ápolása, a nemzeti öntudat átmentése romantikájának egyik forrása; a Bach-korszak tagadása, bírálata, ellenzése: romantikájának

másik eredeztetője.

Ez a kettős eredet magyarázza meg legnépszerűbben műveinek sikerét is. Az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a Régi jó táblabírák, a Politikai divatok éppúgy jelzik ezt a magatartást, mint a népszerű Üj földesúr, Mire megvénülünk. Szerelem bolondjai. És az 1389--72 közé eső „fénykor” nagy regényei is erről vallanak (A kőszívű ember fiai, A fekete gyémántok. Es mégis mozog a föld, Az aranyember és a Jövő század regénye). Itt azonban már jelentkezik Hz antikapitaliz- mus is: természetesen

szintén romantikus formában. Berend Iván és Tímár Mihály sajátságos egyéni úton harcol a nagy kapitalizmus ellen, miközben ő maga is a kapitalista utat járja; amikor végleg csömört kap Tímár, akkor elvonul a kapitalizmus elől: érzi, hogy az aranyemberség nem igazi emberség. Elvonul, mint ahogy az Ahol a pénz nem isten főszereplője is a romantikus kitérés útját választja az aktív harc helyett. (És ilyen túlromantizált szemlélet téríti Tatranghy Dávidot a „magyar imperializmus” helytelen útjára is.)

Ha mondják azt, hogy Balzac és Tolsztoj a francia, illetve az orosz nép és élet enciklopédiáját adja, akkor ez különösen állítható nálunk Jókairól. A honfoglalás előtti időkről éppúgy ír, mint a reformkorról, a török idők szívderítő történetei között éppúgy ismerős, mint a szabadságharc véres lapjainak vallomásai között; más regényhőse a felvilágosodás korába vezet s van olyan műve, amely évszám szerint mai napjainkról álmodozik. Magyarországon kívül megannyi külföldi

tájat bej ágnak hősei; nem egyszer idegen országokban játszódik egy-egy mű tekintélyes része: Oroszországban a dekabrista összeesküvés szálai nyomán követi Puskin életútját; Becsben, Itáliában, Észak-Amerikában, Franciaországban megtalálja a haladó, forradalmi mozgalom összefüggéseit, fontosabb szereplőit; kalandos útján elkíséri a Trenk testvéreket, Benyovszky Móricot és leányát, Afanáziát, Barkó Palit és másokat Kamcsatkába, Tibetbe, Dél-Ame- rikába és Madagaszkár szigetére. Hősei vívótudománya, színészi képessége, nyelvtudása, csillagászati és más természettudományi ismerete — Jókai tudománya is. Megdöbbentő pontossággal ír le földrajzi, természeti jelenségeket, tájakat, alakokat és embereket; tud olyan csillagról, amelyet csak két évtized múlva fedeznek fel a tudósok — de közben a munka gyorsaságában romantikus pongyolasággal pontatlanságok és tévedések is csúsznak munkáiba. A magyar valóságat elsősorban anekdoták formájában ábrázolta: apró helyzetek részlet-valósága, igazsága ad műveinek realitás- látszatot: a részletek realizmusa az anekdoták történeti valóságán nyugszik, így keletkezik az az anekdotikus realizmus, amely oly jellemző Jókai Mór egész Munkásságára.

A máj közönség is szereti. A könyvtárak tele vannak legjobb műveivel, de a legtöbb könyvtárban csak e müvek helyét találjuk meg a polcon, címűket a katalógus-cédulán. A könyv mindig kézben van, olvasók kapkodják el egymástól. Jól van ez így: ifjúságunk hadd váljék olvasóvá Jókai művein, s azok a felnőtt dolgozók, akik csak a mai világunkban válnak igazán olvasóvá, ők is Jókain kedvelik meg az irodalmi szórakozást, időtöltést. Nem járnak rossz iskolába, akik Jókain kezdik az olvasást, még akkor sem, ha felsőbb osztályba lépve, a romantika ábrándos világa helyett a realizmus tisztább és világosabb tájaira vágyakoznak is később.

Margócsy József

A távolabbi tervek még számos regényt ígérnek. Gergely Mihály Idegenek címmel egy fiú történetét írja meg, akinek szülei elváltak s aki tizennyolc éves korában kerül vissza anyja házához. Hegedűs Zoltán müve a Vásárfia az ötvenes évek egy nagy építkezéséről szól. Molnár Géza folytatta a Város a felhők alatt c. regénysorozatát: hősei sorsát írja meg a második világháború éveiben. Üj regénnyel jelentkezik Gergely Sándor, relsöbb osztályba léphet c. írása egy kommunista fiatalemberről szól, a húszas-harmincas években játszódik. Érdekes pszichológiai regényt írt Ig- nácz Rózsa Titánia ébredése címmel. Érdekes kiadvány Ascher Oszkár önéletrajza. Elbeszéli találkozásait olyan barátokkal, mint Karinthy és Kosztolányi, és egy gazdag művészétét titkairól vall. Raf- faelról szól Passuth László új regénye, címe Arany ködben fáznak az istenek. Derűs órákat fog szerezni olvasóinak Kolozsvári Grandpier- re Emil új műve, a Csendes rév a háztetőn.

Első könyves írót mutat be

a Kiadó Nadányi Gertrud személyében. A FéláVoraoan c. műve egy házasság, egy válás történetének pszichológiailag pontos, költői rajza. A legújabb novellairodalomról Bodó Béla, Cseres Tibor és Mocsár Gábor elbeszélései jelennek meg.

Májusban adja ki a Kiadó Háy Gyula hat történelmi drámáját. Ugyancsak májusi könyv Zelk Zoltán verseinek gyűjteménye: Zúzmara a rózsafán. Harminchat év költői munkásságának legjavát tartalmazza a kötet. Még hányszor? címmel újabb verseit jelenteti meg Gellert Oszkár. Darázs Endre Portré ezüst keretben című kötetének címadó versciklusa egy művészházaspár életének, sorsának lírai naplója.

A nyár folyamán jelennek meg Bóka László és Kónya Lajos új versei. Győry Dezsőnek Az élő válaszol címmel második verseskötete jelenik meg Magyarországon, többi kötetét Csehszlovákiában adták ki. Kötete régi és újabban írt verseit tartalmazza. Az első könyves Székely Dezső Füstoszlopok kötetének élményanyagát a borsodi szülőfalu, a diósgyőri kohónál eltöltött évek adják.

Nyáron néhány idősebb író teljes életművét egységes kiállítású életmű sorozatban jelenteti meg a Szépirodalmi Könyvkiadó. Megjelenik Bar- ta Lajos életmű sorozatában drámáink gyűjteménye Szerelem címmel. Tekintettel a film nyomán megnóvekedett érdeklődésre, a Kiadó újból közreadja Illés Béla életműve keretében a Honfoglalás című nagy regényét. Veres Péter sorozatában az Almáskert jelenik meg, és a címadó kisregényen kívül a Pályamunkások és a Rossz asszony című műveket tartalmazza a kötet.

A közeljövő könyvérdekességei közé tartozik Hegedűs Géza regénye Az életművész hagyatéka, Palotai Boris írása, A férfi, Balázs Anna és Kamondy László novellái.

Salamon Pál A tábornok lánya című érdekes regénye egy Horthy-tábomok lányáról szól, aki hiába keresi helyét a felszabadulás utáni Magyarországon. Tatay Sándor Az utolsó ítélet című írása lezárja a Simeon ház regényciklusát.

Az idei könyvhéten a Szépirodalmi Könyvkiadó elsősorban a klasszikus és mai magyar irodalom alkotóinak munkáit, az elmúlt év legsikeresebb műveit jelenteti meg. A Magyar Parnasszus sorozat Juhász Gyula összes verseinek tovább javított új kiadásával és Kosztolányi Dezső összegyűjtött • verseivel gyarapszik. A Gárdonyi Géza Válogatott Művei sorozatban jelenik meg a Hosszúhajú veszedelem egy, a felszabadulás óta először kiadott Gárdonyi kötet. Ezenkívül megjelenik Gelléri Andor Endre novelláinak kétkötetes gyűjteménye, Mikszáth Kálmántól a Beszterce ostroma és Móricz Zsigmond Erdély triológiája.

Két tavalyi könyvsiker lát újra napvilágot a Kiadónál: Darvas József Részeg cső című regénye és az idén József Attila díjat kapott Szabó István novelláskötete, a Varázslat kertje. Négy író gyűjteményes munkáit adja ki a Kiadó. Goda Gábor ördögűzés c. kötete az író összes novelláit, az Elévült tartozás Lengyel József valamennyi elbeszélését tartalmazza; Benjámin László Világ füstje címmel gyűjtötte össze évtizedek költői termését; Németh László társadalmi drámájának kétkötetes második kiadása az első kiadáshoz képest az „Vta,zás” és a „Nagy család’’ című színművekkel bővült. Negyedszer jelenik meg Széchenyi Zsigmond indiai vadásznaplója a Nahar. A könyvheti újdonságok listája Garai Gábor versei, az Artisták, Szabó Magda regénye, A Candida és Komlós János Az érem harmadik oldala címmel megjelenő karcolatgyűjteménye szerepel

Az ünnepi könyvhét kiadványain kívül a Szépirodalmi Könyvkiadó a tavaszinyári könyvpiacon két kevéssé ismert klasszikusunkat fogja „felfedezni”. Csáth Géza a magyar novellairodalom forradalmárai közé tartozott, fiatalon tragikusan halt meg, közvetlenül az elsó világháború után. Össze©njjíött elbeszélései A varázsló halála címen jelennek meg májusban. Pataki Dezsőt a gazdasági válság űzte ei Magyarországról, bebolyongta Brazíliát, majd hazatérvén a fasizmus mártírjaként puszr tűit el. Novelláinak alapélménye a magány, a honvágy. Kötetének címe: Idegen csillagok. A nyár folyamán jelenik meg Pap Károly novelláskötete B. városban történt címmel. Ugyancsak nyáron kérül az olvasók kezébe Berkó Sándornak, a mártírhalált halt költőnek verseskötete.

1964. május 24.

7

Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső versei

Tavalyi sikerek, mai magyar szerzők A Szévirodalmi Könyvkiadó tavaszi-nvári könyvei