Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

Magyar—német barátsági nagygyűlés Budapesten ffolytata« az 1. oldalról) kell venniük. A jelek sze­rint azonban az an ti kommu­nizmus, az NDK bekebelezé­sének és az európai határok revíziójának illúziója olyany- nyira elvakítja őket, hogy a két német állam közötti bé­kés kapcsolatok helyett in­kább az agresszív NATO szer­vezetében próbálnak vezető szerephez jutni és atomfegy­vert szerezni háborús terveik­hez. Aki szelet vet, vihart arat pártjaink országaink gyü­mölcsöző együttműködését né­peink javára. Eszmecserét folytattunk a nemzetközi kérdésekről Is és teljesen azonos módon ítéljük meg korunk leg­főbb eseményeit problé­máit. Közös marxista-leninista, internacionalista álláspontunk, egységünk és együttműködési készségünk a döntő kapcsola­tainkban. Ez az, ami új len­dületet ad együttműködésünk­nek és megbonthatatlanná te­szi testvéri barátságunkéi. A küldöttség közvetlen találko­zói a magyar dolgozók úgy­szólván minden rétegének képviselőivel, az élmény, az ismerettség, a személyes ta­lálkozás erejével növelték a tömegekben est a barátságot, amely erős támaszunk a harc­ban. Az Ulbricht elvtárs vezet­te párt- és kormánykül­döttség jelenlegi magyar­országi látogatása is ékes bizonyítéka annak, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság népe együtt halad a béke, a haladás és a szocializmus magasan lobogó zászlói alatt új győzelmek felé — mondotta Kádár elvtárs nagy tapssal fogadott, beszé­de befejezéseként népeink internacionalista barátságát, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egységpárt marxista egységét, a szocialista országok össze- forrottsága, a szoe'alizmus és a béke diadalát éltetve. Wattier Ulbricht elvtársi Egységünk a marxizmus-leninizmus elvein épül A KKP vissza akarja hozni a személyi kultuszt Kedves Kádár János elvtárs! Kedves Dobi István elvtárs! Kedves magyar barátaink! Kedves elvtársnők és elv­társak! Engedjék meg, hogy küldött­ségünk nevében megköszön­jem önöknek azt a szívélyes fogadtatást és vendégszerete­tet, amelyben Budapesten és mindenütt, ahol jártunk, ré­szünk volt. Boldogok vagyunk, hogy — látogatásunk befejezé­seként — önökkel együtt részt vehetünk ezen az impozáns barátsági nagygyűlésen, amely nagyszerűen demonstrálja né­peink törekvéseinek egységét. Átadjuk önöknek a Német Demokratikus Köztársaság dol­gozóinak testvéri harcos üd­vözletét, akik nagyra értékelik a magyar nép kiváló teljesít­ményeit és büszkék arra, hogy ilyen jó és hű barátaik van­nak. A mai nagygyűlést párt­jaink és államaink testvé­ri összefogása, a marxiz­mus—leninizmus szelleme hatja át. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első tit­kárának, a Miniszterta­nács elnökének, kedves Kádár elvtársunknak a be­számolója teljes egészében megegyezik felfogásunkkal. Walter Ulbrieht ezután elis­meréssel szólt a Csepel Vas­es Fémművekben, a győri Wil­helm Pieck Művekben és a debreceni Golyóscsapágy Gyár­ban látottakról. Ezekben az üzemekben érde­kes beszélgetéseket folytattunk együttműködésünkről, vala­mint a szakosításról és koope­rációkról, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának ke­retében. Ezekben az üzemek­ben láthattuk, hogyan fejlődik lépésről lépésre a munkameg­osztás és a kooperáció. Párt- és kormányküldöttsé­günk Európa legsajátosabb or­szágából érkezett önökhöz. Ez Németország — amely két vi­lágháborút robbantott ki —- és ahol most két állam létezik. Az egyik monopolkapitalista tár­sadalmi berendezkedésű, a má­sik szocialista társadalmi rend­szerű állam. Eddig a Német Az a célunk, hogy az új tér* vezési és irányítási módsze­rekkel a mezőgazdaságban is segítsük elő a tudományos­műszaki haladást, a termelés a munkatermelékenység növe­lését, az önköltség csökkenté­sét, az iparszerű termelési módszerek bevezetését. Az utóbbi azt jelenti, hogy a termelést néhány fő ter­melési ágban kell összponto­sítani, hogy néhány, legma­gasabb munkatermelékenység­gel előállítható terméket spe­ciális szakemberekkel és töké­letesített gépi rendszerekkel, többé-kevésbé önálló elszámo­lású üzemegységekben, nagy­üzemi módon kell előállítani. Nagy megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban egyre élén- kebb a szellemi élet. A munkásosztály a kultúra területén is befolyásos erővé vált. A munkásosztály és az alkotó művészet között szoros szövetség fejlődött ki. Mű­vészeink túlnyomó többsége a szocialista társadalom életé­nek realista ábrázolására tö­rekszik. Az érlelem és jóakarat szellemében gyobb szükség van mint ed­dig volt. Határozottan fel kell lépnünk a Kínai Kommunista Párt ve­zetőinek szakadár tevékeny­sége ellen. A kínai vezetők a kommunista és munkáspártok egységesen elfogadott irányel­veit olyan politikával akarják felváltam, amely semmibe ve­szi a nemzetközi munkásmozga­lomnak az utóbbi években elért hatalmas eredményeit és fi­gyelmen kívül hagyja más pár­toknak az egész mozgalmat gazdagító tapasztalatait, A Kínai Kommunista Párt vezetői vissza akarják erősza­kolni a nemzetközi munkás- mozgalomra a marxizmustól idegen személyi kultuszt. Soha nem engedhetjük meg, hogy a marxizmus— latinizmust, a kollektív vezetést, a pártélet lenini normáit, az állami élet­ben a szocialista törvé­nyességet, a gazdasági életben a tervszerű és ará­nyos fejlődést egy csalha­tatlannak tartott ember istenítése, misztikum, dogmák, frázisok ismételgetése, az élet realitá­sától és a tömegektől való el­szakadás, önkény váltsa fel. A kínai vezetők álbaloldali frázisokkal támadják a békés egymás mellett élés politikáját, a háború elkerülhetősége tété lét, a forradalom békés úton való győzelmének lehetőségét, a szocialista építésben az any ági Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak, élvtárs- nók! Népeink küzdelmének élhar­cosai a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szo- cíiista Egységpárt, híven kö­vetik a kommunista és mun­káspártok moszkvai nyilatko­zatainak elveit, a marxizmus- leninizmus zászlaját, Követke­zetesen küzdünk a szocialista országok, a marxista—leninis­ta pártok egységének erősíté­séért. Megvívtuk a harcot a ki­zsákmányolás megszünteté­séért és szocialista vívmá­nyainkat minden ellenséggel sasmben megvédjék. Védel­mezzük a nemzetközi impe­rializmus egységünk lazításá­ra, soraink megbontására tö­rő próbálkozásaival szemben. Í8. Továbbra is következetesen küzdünk a munkásosztály, a párt vezető szerepét vitató és támadó, az internacionaliz­must tagadó revizlonizmus ellen. A marxizmus—leninizmus pozíciójából küzdünk «mindenféle torzitás, hami­sítás ellen. A proletár nemzetköziség elveihez való hűségre, soraink tömörítésére ma még na­Kulcskérdés a termelékenység 1964, május 12. Az NDK az értelem és jó­akarat szellemében javaslato­kat intézett a bonni kormány­hoz, Javasolta, hogy mindkét német állam mondjon le az atomfelfeayverzésrői, beleért­ve a sokoldalú atomhaderőben való részvételt is, hogy kezd­jék meg a fegyverkezés be­fagyasztását és hogy a két német állam kormánya tár­gyaljon a kapcsolatok norma­lizálásáról. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kama­rájának, Államtanácsának és kormányának politi­kája teljes egészében meg­felel s Szovjetunió nem­zetköz) politikájának és a Magyar Népköztársaság kor­mánya békepolitikájának. A nemzetközi helyzet fej­lődése teljes egészében iga­zolja az 1957, és 1960. évi moszkvai nyilatkoza.okban foglalt megállapítások helyes­ségét: tekintettel a szocia'is- ta országok befolyására és erejére, megvan a lehetőség a háború kitörésének megakadá­lyozására és a békés egymás mellett élés végleges győzel­mére. A nemzetközi erőviszonyok hatására az imperialista álla­mok felelős politikusai kezdik felismerni, hogy a vitás nem­zetközi kérdéseket békésen kell megoldani. Néhányan fel­ismerték azt a veszélyt, hogy korszakunkban minden hábo- (Folylatás a 3. oldalon) vei. Az európai ipari államok sorában az NDK a hatodik he­lyet foglalja el. Évi több mint 250 millió tonnás termelésével a világ barnaszén hozamának mintegy a felét adja. Vegyipa­ra nemzetközileg is tekintélyes és az egy lakosra számított ter­melést tekintve ma az Egye­sült Államok mögött a második helyen áll. Mezőgazdaságában egyre inkább tért hódítanak az ipari termelési módszerek. Ennek köszönhető, hogy e gazdasági ág össztermelé­se — az 1950. évi színvona­lat ,100-nak véve — 1962- ben 154-re emelkedett. A szocializmust építő német állam nincs egyedül, vele van a Szovjetunió és minden szo­cialista ország, vele van min­den békeszerető nép. A magyar nép nagyra érté­keli a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályá­nak, parasztságának és értel­miségének harcát a szocializ­mus építéséért és sikereit a teremtő munkában. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a Német Demokratikus Köztár­saságban másfél évtized lefor­gása alatt megszűntek az impe­rializmus, a militarizmus osz­tálygyökerei, megváltoztak az osztályviszonyok, s ezért ez a német állam a többi békesze­rető erővel együtt harcol a Nyugat-Németország részéről fenyegető veszély ellen. Bővülnek az első német mun­kás—paraszt állam nemzetközi kapcsolatai, növekszik nemzet­közi tekintélye. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a német kér­dés rendezésének egyetlen útja ma a valóságos hely­zet számbavétele, béke- szerződés megkötése a két létező állammal, a Német Demokratikus Köz­társasággal és a Német Szö­vetségi Köztársasággal és Nyu- gat-Berlin helyzetének megol­dása a városrész demilitarizált szabad várossá nyilvánításával; A német egységet mozdítják elő és üdvözölendők a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányának kezdeményezései, ésszerű javaslatai, amelyekkei a két német állam közeledését ajánlja a teljes egyenjogúság, a szuverénitás tiszteletben tar­tása és a kölcsönös előnyök alapján. Ez minden népnek ja­vára válna és jelentősen hoz­zájárulna a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének megszilárdításához, a háború útjának eltorlaszolásához. Nincs számottevő jele an­nak, hogy az Adenauer kan­cellár lemondása után beállott személyi változás a béke szem­pontjából kedvező változást hozott volna a nyugatnémet kormánykörök szemléletében. Az új kancellártól is re- vansista beszédeket hallunk, ő is az 1937-es német határokat emlegeti, megfeledkezve arról, hogy aki szelet vet, vihart arat. Ilyen szólamokkal kezdte a Vilmos-császári impe­rializmus is, és kirobban­totta az első világháborút, így kezdte a Hitler-fasiz- mus is, amely a második világháborúval végezte. A revansista szólamok mögött a nyugatnémet monopóliu­mok hódító törekvése, impe­rializmusa, a militarizmus- ban van, amely mérhetet­len szenvedésen és pusztuláson kívül még soha, semmi jót nem hozott magának a német népnek sem. Az Amerikai Egyesült Álla­mok és atlanti szövetségesei imperialista, szovjetellenes cél­jaikat szem előtt tartva ma­guk segítették elő, hogy Né­metország egyik részében ilyen helyzet alakuljon ki. Ezért val­lalniok kell a felelősséget ma a népek, majd a történelem előtt. A nyugati nagyhatalmak azonban súlyosan tévednek. Egyfelől számolniok kell az­zal, hogy Bonn ma még tőlük akar nukleáris és rakétafegy­vert szerezni, holnap azonban már azoknak is dirigálni kí­vánhat, akik e fegyvert a kezé­be adták. Másfelől a világ- politikai erőviszonyok és a Né­metországon belüli események nem az imperialisták elkép­zelései szerint hanem máskép­pen alakultak. Az imperialisták rosszul szá­moltak, mert a német nép, s a népek szerencséjére született egy másik német ország is, a Német Demokratikus Köztár­saság. A Német Demokratikus Köztársaságban a nép vet­te kezébe a hatalmat, tu­lajdonába a gyárakat és az üzemeket, a földet a dogo­zó parasztok szövetkezetei művelik. Lerakták a szocializmus alap­jait. Ezek a termelési és tár­sadalmi viszonyok biztosítékot nyújtanak arra, hogy ez a Né­metország következetesen ha­lad a békés, szocialista fejlő­dés útján. tarianizmus elleni harcukban sem feledkeznek meg az osz­tályellenségről, az imperialis­tákról, a jobboldali reakció­sokról, a revizionistákról. A sorainkban jelenleg fo­lyó vita időleges és nem változtat semmit osztály- céljainkon. Mi a kizsákmá­nyoló tőkés rendszer ellen, a háborús kalandorok ellen harcolunk a szocializmus és a béke világméretű di­adaláért. Német barátainkkal beható tanácskozásokat folytattunk az elmúlt napokban. Tájékoztat­tuk egymást építőmunkánk eredményeiről és gondjairól, kicseréltük tapasztalatainkat. Megtárgyaltuk közvetlen kap­csolataink kérdéseit, s azokat a tennivalókat, amelyek to­vább szélesítik és mélyítik Demokratikus Köztársaság fő­városában Berlinben születeti minden olyan konstruktív ja­vaslat, amely a békét, a neme1 kérdés megoldását szolgálja. Berlin nyugati részében azon ban még fennáll az USA, Ang­lia és Franciaország megszál­lási rendszere. Európában csaK a két német állammal nem kötöttek békeszerződést. A nyugatnémet állam ve­zetői elutasítják a német békeszerződést, mert Né­metország 1937-es határai­nak visszaállítását és a Német Demokratikus Köz­társaságnak a NATO-ba való bekebelezését követe­lik. Ha a Szovjetunió az USA ét Nagy-Britannia által aláírt potsdami egyezményt tekint­jük, a Német Demokratikus Köztársaság jog szerinti állam, mert csak ebben az államban valósították meg e jelentős nemzetközi jogi dokumentum elveit. Mivel még nincs béke­szerződés és a két német állam között nincsenek normális kapcsolatok, nincs biztosítva a normális forgalom. Ehhez jön még a háborúnak egy csomó maradványa, amelyek diszkri­minálják a Német Demokrati­kus Köztársaság lakosságát. Bár a bonni kormány igényt tart arra, hogy egész Német­ország nevében beszéljen, — szövetségben az imperialista nyugati hatalmakkal — ket­tészakította Németországot és létrehozta a bonni külön álla­mot, hogy megakadályozza egész Németországban a de­mokratikus fejlődést. Amint látják, a Német Szociális!» Egységpárt, a demokratikus Németország Nemzett Frontja és a Né­met Demokratikus Köztár­saság kormánya rendkívüli feltételek között vívja har­cát a békéért és a szocia­lizmusért. Ennek ellenére sikerült elérni, hogy ma a Német Demokrati­kus Köztársaság területén már majdnem ugyanannyit termel­nek, mint amennyit 1936-taan egész Németország termelt. Az NDK nehéz körülmények között védi a békét zetközi tekintélye növekedésé­nek forrása a Német Szocialis­ta Egységpárt következetes marxista—leninista politikája és a szocialista német állam dolgozó népének a párttal való egyetértése. A Német Demokratikus Köz­társaság a szocialista építés­ben hatalmas sikereket ért el. Ipari termelése majdnem egyenlő a háború előtti egész Németország ipari termelése­A Német Demokratikus Köz­társaság rendkívül nehéz kö­rülmények között, provokációk kereszttüzében, a nemzetközi imperializmus összpontosított támadásainak célpontjaként, az Elba határvonalánál védi a szocializmus németországi po­zícióit és egyúttal a szocialis­ta tábor előőrse és védelmező­je. A Német Demokratikus Köztársaság belső fejlődésé­nek, eredményeinek és nem­érdekeltség alkalpiazásanak le­nini elvét. Támadják egész közös, fő irányvonalunkat, amelyet a kommunista és munkás­pártok 1957-es és 1960-as moszkvai világ-értekezletén együttesen állapítottuk meg. A kínai vezetők szovjetellenes, nacionalista és kispolgári ál­láspontja, egységbontó akna­munkája ismét fő veszéllyé te­szi a nemzetközi kommunis­ta mozgalomban a dogmatiz- müst, a szektarianumust. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága elítélt a Kínai Kommunista Párt vezetőinek egységbontó törekvéseit és antileninlsta fel­fogását. Pártunkat teljes egyet­értés fűzi a Szovjetunió Kom­munista Pártjához, a nemzet­közi forradalmi mozgalom leg­tapasztaltabb osztagához, s an­nak Hruscsov elvtárs által ve­zetett Központi Bizottságához, a Szovjetunióhoz, az emberi haladás zászlóvivőjéhez. Testvérpórtunk, a Német Szocialista Egységpárt e kér­désekben is azonos állásponton van velünk. Az imperialisták szeretnék saját hasznukra kiaknázni a nemzetközi kommunista moz­galomban jelenleg folyó vitát, de korán örülnek. A világ kommunista és munkáspárt­jai, amelyek védelmezik a marxista—leninista elvek tisz­taságát, a dogmatizmus és szek­2 1963-ban iparunk dolgozói a népgazdaság tervezése és irá­nyítása új önkonómial alapel­veinek megvalósítása során az árutermelés tervét túlteljesítet­ték és 3,5 milliárd márka érté­kű termelésnövekedést értek el. Iparunkban a munkaterme­lékenység 1963-ban 6,5 száza­lékkal emelkedett, önök tud­Í ák, hogy a munkatermelé­kenység növekedése kulcskér­dése á szocializmus győzelmé­nek a kapitalizmussal folyta­tott gazdasági versenyben. Természetesen van elég ne­hézségünk Is. Például nagy erőfeszítéseket kell tennünk, hogy bepótoljuk azt a. több mint 30 milliárd márkányi veszteséget, amelyet a berlini nyitott határ idején a nyugat­német revansistak okoztak. A nehézségek azonban nem aka • dályozhatják meg sikeres elő­rehaladásunkat. A mezőgazdaságban Is jól haladnak a dolgok. Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk az utóbbi két évben további sikereket ért el. Az egy hektárra eső terméshozam például bm- goayából 172,6, cukorrépá­ból 266, gabonából pedig 24,7 mázsa volt. Az áruter­melés tervét 1963-ban va­lamennyi fő termékben teljesítették vagy túltelje­sítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom