Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

Munkaerő helyzetünk távlatai Közismert, hogy Szabolcs* Szatmár megye az ország­nak a legnagyobb munkaerő feleslegével, ugyanakkor a legkisebb iparral rendelkező területe. Az egyéni gazdál­kodás éveiben számtalan kisbirtok volt, amely nem tudta eltartani a családot: innen a családfő vagy a ja­va munkaerejében lévő csa­ládtag elment az ország ipari körzeteibe munkát vállalni. Ezek közül tízez­rek éveken keresztül az •„ingajáratos” vándorló mun­kásgárdát képezték. Más tízezrek családjukkal együtt. letelepedtek az iparvidéke­ken. Ezek a letelepedettek az illető iparvidék állandó mun­kásbázisához tartoznak. Visszavándorlásuk aligha fog bekövetkezni. Azonban két év óta tanúi vagyunk egy másik folyamatnak: az ipar­ba és onnan időközönként családjukhoz utazóknak mind jelentősebb tömegei döntenek úgy, hogy felhagynak a ván­dorélettel, s falujukban ke­resnek munkaalkalmat. Erre saját gazdasági számvetésük alapján határozzák el magu­kat: anyagilag már nem jár­nak rosszabbul a tsz-ben, ugyanakkor mentesülnek a családtól való távoliét, az utazgatás káros hatásaitól. E jelenségről korábban egyértelműen pozitív volt az állásfoglalás — legalábbis a tsz-ek elvitathatatlan megszi­lárdulását lehetett vele mér­ni. Azonban ma már a mun­kaerő visszavándorlása a mezőgazdaságba érzékeny konfliktusba került az^ ipar egyre jobban jelentkező mun­kaerő problémáival! A dolgozót nem lehet a népgazdaság egy termelési ágához, egy munkahelyhez kötni. Az anyagi — és más — • tényezők hatása elsőren­dűen érvényesül. És-ez nem­csak a többszáz kilométer tá­volságban lévő munkaalka­lomra' és' munkahelyre vo­natkozik! A megyén belül gyakorlatilag. aligha jöhet számításba munkahely szem­pontjából a távolság, a való­ság mégis az, hogy egyes ipari üzemeink is munkaerő gondokkal küzdenek. Térjünk vissza a régen mezőgazdaságban dolgozó emberek iparból való vissza­áramlásárai Fel tudja-e venni a megye mezőgazdasá­ga ezt a munkaerőt? A vá­lasz nem lehet egyértelműen igen. A mezőgazdasági mun­kaerő minőségét kétségtele­nül javítja, hogy bizonyos mértékig csökken a falu el­öregedési tendenciájának üte­me. De több esetben ez az áramlat szembe találja ma­gát a falun közben felnőtt, s ott helyben számításait megtaláló fiatal erőkkel. Vol- - tak már tsz-ek a múlt té­len is, amelyek emiatt nem látták szükségesnek újabb külső erők bevonását. Per­sze, ilyen még kevés van, de már van. Viszont több van még olyan, ahol szükséges, kedvezően hat a munkaerők fiatalítása. Mindinkább tért hódítanak a speciális, egyenként js nagyméretű növénykultúrák, mint amilyen elsősorban a gyümölcstermesztés, dohány, burgonya, zöldség, bizonyos fokig a szőlő stb. Ezek kö­zül egyesek az esztendő bi­zonyos szakaszaiban igen nagy munkaerő igénnyel je­lentkeznek. E munkaigény- csúcsokból sokat lefaraghat és már le is faragott a gé­pesítés, elsősorban az évközi munkáknál. De hosszú távon nem oldható meg a kétkezi munka felszabadítása példá­ul a gyümölcsszüretnél, a zöldség betakarításánál. És ezek egybeesnek egyéb fontos munkákkal. A gyümölcsösök ötéves és távlati telepítései programjának a jelenlegi szerkezeti arányú végrehaj­tása — magyarán: a túlzott téli alma termesztés — tel­jesíthetetlen munkaerő igény­nyel léphe fel a szüret ide­jén. A gondon csak az segít, ha a gyümölcs faj- és fajta­változatosságát szüret szem­pontjából az egész termelési idényre széthúzzuk. Ám ezt a szükségszerű lépést a ter­melőszövetkezetek igen vona. kodva vagy egyáltalán nem tették meg eddig! A magasan belterjes me­zőgazdasági kultúrák, mint a gyümölcstermesztés is, a termelékenység tekintetében vetekednek az ipar országos átlagával. Ez azt jelenti, hogy a megyében kialakul egy több tízezer holdat kitevő „ipari szintű” mezőgazdasági termelési ág — a mezőgaz­daságra jellemző hátránnyal: nagy szezonális munkaerő igény és hosszadalmas mun­kapangás. Még' így is jól megtalálnák anyagi számítá­saikat a mezőgazdasági dol­gozók, viszont munkaerejük jelentős részét nem tudják kellően hasznosítani. Itt tértünk vissza az ipar és a mezőgazdaság munka­erő kérdésének legfőbb össze­függéseihez. A népgazdaság ipari munkaerő helyzetében ugyanis kedvezőtlen lehet a munkaerő visszavándorlása a mezőgazdaságba. De a fent említett szezonális esetekben a mezőgazdaságnak igen sok munkaerőre van szüksége. Ha ez biztosítva lesz, az jó. De az már nem jó, hogy a termelés szempontjából ak­tív nyolc hónapból 4—5—6- on át munkaerőfölösiegként jelentkeznek. Ez a probléma úgy oldható meg, ha egy másik szezonális munkaalka­lom jelentkezik. Nagy tö­megeket foglalkoztató ipari — nehézipari létesítmények­re a megyében nincs meg­nyugtatóan lehetőség. Nem maradhat más megoldás a közelebbi-távolabbi jövőt il­letően sem, mint hogy a mezőgazdasági feldolgozó ipar fejlődjön ki olyan arányban, amely az agrár­termelésben szezonálisan je­lentkező munkaerő fölösleget leköti. Samu András is bevezethessék ezt a kor­szerű és olcsó eljárást? ,Köszönjük a bejelentést“ — Segítségadás éjszaka Vita a lakótársak között — Robog a Pannónia A TI TASZ Víz utcai épü­letében -állandó készenlétben vannak a szerelők. Huszon­négy órai szolgálatot tarta­nak, hogy a hívó szóra az előforduló áramzavarokat el­hárítsák. Munkájuk felelős­ségteljes és veszélyes. Esik az -eső. csapkodnak a villá­mok, ők akkor sem állnak meg. — Az elemi csapásoknál van a legtöbb és -legveszélye­sebb munkánk — mondja Iszály Péter üzemvezető, aki harmincnyolc éve dolgozik a szakmában.. — Ilyenkor min­denki talpon van, s meain; dúl a küzdelem a hiba el­hárításáért. Látványosság nélkül Munkájukban kevés a lát­ványosság, mégis gyakran van szükség a helytállásra. Jó munkájukat nemcsak a kultúrteremben függő^ elis­merő Oklevelek és vándor- zászlók, ' a lakosság elismerő véleménye is bizonyítja. Az elmúlt évben például egyet­len . panasz sem érkezett az üzemvezetőséghez, Az ügyeletes szobában »Einte ötpercenként cseng a telefon. „A Makarenko utca 107-es számú ház előtt még ég a közvilágítási lámpa...” Néhány perc múlva a Kali­nin és Dózsa György utcáról 'érkezik hasonló bejelentés. — Hol tetszik lakni? — kérdi a szerelő. — Az állomás melletti új bérházban. — Akkor a beszerelésnek semmi akadálya, mert a ve­zeték háromfázisú — hang­zik a szerelő szava. Majd részletesen elmondja az el­intézés és a beszerelés mód­ját. Az ügyfél elégedetten távozik. Újból cseng a telelőn. Majd idősebb néni jön a Le­hel utca 14-ből, s kéri a sze­relőket, hogy helyezzék át a villanyóráját, mert lakótár­sával állandó vitái vannak emiatt. Elsők az üzemek Berecz László szerelő ma­gához veszi a már korábbi leijegyzéseket és társával el­indul a piros Pannónián. Közben megérkezett Mészá­ros Ferenc és Boda János, ők veszik át a szolgálatot. — Mi történik, ha egyszer­re több helyről is érkezik bejelentés? — Mindig a sorrendiség és a fontosság határozza meg. — mondja Boda János — Természetesen az üzemek az elsők. Ha nem komolyabb a zavar, tíz tizenöt perc 6 már ott vagyunk. Két gép­kocsi és több motorkerékpár van állandó készenlétben; (bálin t) hol is. anélkül, hogy külön intézkedni kellett volna. Fodor: Tervbe vettük, hogy agy-két hetente rendszere­sen tájékoztatjuk a sajtó munkatársait a legaktuáli­sabb problémákról, termé­szetesen arról is, hogy „hol szorít a cipő.” Szendrei: A vendéglátásról is számos bíráló cikk látott már napvilágot. Tény, hogy sok hiba adódik, amit köny- nyen megszüntethetnének a dolgozók. A napokban elle­nőrzést tartottunk a Tisza ét­teremben. Nagy volt a ren­detlenség. Egyszerűen venni kellett volna egy seprőt, la­pátot és rendet csinálni. Ha ez az eset is a sajtóba ke­rül, jó ajtót dönget. Sok olyan egységünk van. ahol nincs vízvezeték. Nyilván nem higiénikus állóvízben po­harat mosni. De ez már a felettes szerveinkre tartozik. Ha több pénzt kapnánk, nyilván megoldanánk a ne­hézségeket. Én is csak azt mondom: a bírálat kell. de vigyázni kell arra, hogy az újságíró kinek címezi. Kertész; Én sem akarom áthárítani a felelősséget. Ne­gyedmillió négyzetméter parkfelületünk van, és mi szeretnénk a legjobban virá­gossá tenni Nyíregyházát. De sajnálom, hogy nincs sok embernek panaszkönyve. Ér­dekes dolgokat lehetne bele­jegyezni. Megbotránkoztató, hogyan rongálják a gyerekek, de sok esetben a felnőttek is a növényzetet. Másik fájó pontunk, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Fásítunk, másnap ugyanazon a helyen a TITÁSZ, vagy a posta veze­téket rak le. Gyönyörű par­kot építettünk, s néhány hét múlva csatornázás miatt az egészet felforgatták. Időt, pénzt takaríthatnánk meg jobb együttműködéssel. A sajtó itt is sokat segíthetne nekünk. A kereka szia'-beszélge­tés valamennyi részt vevője elmondta, hogy szívesen ve­szik a bírálatot, ha az meg­alapozott, körültekintő és ftv leg segítő szándékú. Bogár Fenne A szerkesztőségi kerekasz- tal-beszélgetésen részt vett: Fodor Andor, a megyei ta­nács vb kereskedelmi osz­tályának vezetője, Czimbal- mos István a KISZÖV elnöke. Szendrei István, a Vendég­látó Vállalat igazgatója, Ker­tész J,,nos. a Kertészeti Vál­lalat műszaki vezetője. A meghívottak valameny- nyien olyan területek veze­tői, ahol több száz. esetleg több ezer ember dolgozik. Nagyobb lehetőség van hi­bák, visszásságok elkövetésé­re, amit gyakran kipellengé­reztünk lapunkban. A kerek- asztal-beszélgetésnek az a célja, hogy megtudjuk: a ve­zetők hogyan fogadják a bí­rálatokat, milyen intézkedé­seket tesznek és milyen se­gítséget várnak á laptól. Fodor: Január elsejétől be­vezettük. hogy reggel először az aznapi sajtót olvassuk el. Van-e benne olyan cikk, ami minket érint. Természetes, hogy a jól megalapozott cikknek nagyon örülünk, még akkor is, ha ’r’escsío bennünket. A bíráló cikk totó példa lehet, és a mi figyelmünket is rái-ánvítia olyan dolgokra, problémákra, amit esetleg eddig nem vet­tünk észre. Nem vagyunk az ellen, ha az újságíró egysze­rű embereket szólaltat meg, azo.v véleményét íria le. De egv bolti vezető nem lehet olyan széles látókörű. hoffv összefüggésében lásson té­nyeket. És ez gyakran visz- szaüthet, ami nem ió a szerv­nek. de az újságnak sem. Czimbalmos: Nálunk lea- töui- bírálnivaló az énlt.einar né’ ■■;!). MunkásaírvV 2000 doloaznak. töhv> mil­lió forintos beruházással. Hi­ba is akad — sajnos, — eléa bőven. Viszont vannak olvan problémák, amiről nem tehe­tünk, mivel több szervvel ál­lunk kapcsolatban. Ha me"- renrl-ioi^ például az énítö- spract-t ^s a vállalat nem szénit;a időben, látszólag mi vagvunk a hibásak. Minket ér a bírálat, holott az illető vállalat a ludas abban, hogy a munka egyhelyben topog. Ha valamit megbíráltak, szin­te ^azonnal megszüntették a 1 bee-aiií hiányosságokat más­Fanéi, házgyár! gyors építés Előny a kohósalakkal szemben — Egy lakás 13,7 nap alatt és még hamarabb - kínálkozó lehetőség az északi alközpont építésére — A kivitelezés gazdaságos­sága és gyorsasága mindenek- jlőtt a helyes termelésszerve­zésen múlik. A panelos építési mód alkalmazása megköveteli i megfelelő beruházási előké­szítést is. A jelenlegi körül­mények között ezt Nyíregyhá­zán nem lehet megvalósítani. Ebben az évben a városban összesen 358 lakást épít az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat nagyblok­kos technológiával. Ahhoz, hogy az úgynevezett tiszta, fo­lyamatos építést be lehessen vezetni, egy helyen, azonos szerkezetű típustervek alapján, egyszerre 6—700 lakás meg­építésére van szükség. Feltét­lenül helyes lenne, ha a város északi alközpontjának építé­sének tervezésénél, beruházási programjánál már ezt is fi­gyelembe vennék az irányító és beruházó szervek. Ez jelen­tősen meggyorsítaná majd en­nek a városrésznek az elké­szülését és kevesebbe kerülne a kivitelezés. Tóth Árpád sobb műszaki szervekre, irá­nyítókra hárul. Mindenek előtt meg kell határozni a panelos énítési mód konkrét formáit. Sürgősen el kell dönteni, hogy hazánk adottságaihoz mérten milyen nagyságú és szerkezeti megoldású elemeket célszerű készíteni. A műszaki, stati­kai problémákon kívül figye­lembe kell venni a meglévő emelőgép parkunkat, a gazda­ságosságot, szállíthatóságot és nem utolsó sorban az esztéti­kai igényeket is. Panelos épí­tési mód esetén felvetődik még a lakások alapozási meg­oldásának ezernyi kérdése. Az alaprajzi elrendezés ugyanis döntően kihat a belső panelok ; kiképzésére, sőt az egész épü­• let szerkezetére. Olyan nagy­panelokra van szükség, amely teljesen, vagy zömmel hazai' ■ alapanyagokat igényel. Csak a • konkrét megtervezés után ke­• rülhet sor házgyárak, vagy pa-t > nel előregyártó üzemek létesí­tésére. Házgyárak üzembe he­lyezése nélkül nem is beszél­- hetünk panelos építkezésekről. ) 1 Milyen feltételek kellenek t ahhoz, hogy Nyíregyházán 1-----------------------------------------------­Korunk egyik legégetőbb problémája az egyre fokozódó lakásigények kielégítése. Azon túl, hogy államunk évről évre nagyobb összegeket ad a la­kásépítkezésekre, a végleges megoldás az építkezések meg­gyorsításán, a korszerű építési módszerek alkalmazásán is múlik. Az építőipar helyzeté­vel és feladataival foglalkozó párthatározat előírja, hogy a harmadik ötéves terv végére a lakásépítkezések 90 százalé­kát folyamatos, vagy szalag­szerű termelésszervezéssel kell megoldani. Munkatársunk So- morjai Béla építészmérnökkel, az Építés Tudományi Egyesü­let nyíregyházi csoportjának vezetőségi tagjával beszélgetett az ezekkel kapcsolatos fel­adatokról. Milyen tevékenységet foly­tat az ÉTÉ helyi csoport­ja a korszerű építési mó­dok népszerűsítésénél és bevezetésénél? A csoport munkája két irá­nyú: egyrészt a leghaladóbb technikával és technológiával való megismerkedés, másrészt a megye építési feladataival összefüggő, és az azt elősegítő műszaki tudományos munka megteremtése. A programban tekintélyes helyet foglalnak el a korszerű ' építési módo­kat ismertető előadások és filmbemutatók. A könnyű építési módok közül különösen a panelos épí­tési technológia problémáival ismerkedünk. Január és febru­ár hónapokban már jól sike­rült, egymást kiegészítő előadá­sok és filmbemutatók követ­ték egymást, Miért éppen a panelos épí­tési mód jelenti a jövő építési technológiáját, a korszerű építési eljárást? Az elmúlt évben a Nyíregy­házán átadott 279 lakás közül 161 nagyblokkos technológiával készült. Az állomás előtti té­ren hat 18 lakásos és a Petőfi utcában 53 lakásos épület. A habosított kohósalak nagy­blokk felhasználása a teher­hordó- szerkezetek felépítését nagymértékben gyorsítja. Míg a hagyományos technoló­giával épült. lakóházaknál az egv lakásra eső átlag 19,6 nap munkaidőt vett igénybe, addig a nagyblokkos építkezéseknél ez már 13,7 munkanapra csök­kent. A helyszíni szerkezet- építés tehát már a nagyblok­kos technológiával is meggyor­sul, de továbbra is helyszínen kell elvégezni a legmunkaigé­nyesebb feladatokat. Ez hátrá­nyos, mert az építőipar már megyénkben is jelentős mun­kaerőhiánnyal küzd. Keresni kell tehát azt az építési módot, amely az építési idő további csökkenését teszi lehetővé és jelentős munkaerj megtakarí­tást eredményez. Ez az építési mód a nagypanelos technoló­gia. Milyen gazdasági előnyei vannak a panelos építési módok bevezetésének? — A hagyományos technoló- | giával épített lakóház légköb- i méter súlyának a nagyblokkos 185, míg a nagypanelosé mind­össze 71 százaléka. Ez alapo­zási előnyt és nem utolsó sor­ban gazdaságosságot is jelent. A nagvblokkos lakóház egy köbméter falának megépítésé­hez hatszor, a nagy panelosé­hez pedig tízszer kevesebb munkaidő szükséges, mint a hagyományos falazathoz. Ha még a teljes élő és holt mun­ka ráfordítást is figyelembe vesszük, a nagypanelos épít­kezéshez akkor is hatvan szá­zalékkal kevesebb munkaórá­ra van szükség, mint a hagyo­mányoséhoz. Mi lenne tehát a legsür­gősebb tennivaló, hogy ez az elképzelés valóra is váljon? — Az ezzel kapcsolatos fel- I adatok elsősorban a legfel­„Halló TITÁSZi Áramzavar Kerekaszta/-beszélgetés Illetékesek a bírálatról Intézkedés azonnal - Legyen pontos a címzés Ha az embereknek is panaszkönyvük lenne... — --Köszönjük a bejelen­tést, estére már készen lesz. — Megszokott dolog ez ná­lunk — mondja Berecz Lász­ló ügyeletes szerelő, aki Ha­jós Jánossal látja el a szol­gálatot. — Az éjjel például a - sóstói tbc kórháznál és a kenyérgyárban hárítottuk el a zavarokat. Fiatalok még, egyikük sincs harmincéves. Viszont már . régi, rutinos szerelők. — Az életemet szinte a villanypóznákon kezdtem — mondja Berecz László —, de nem bántam meg. Szere­tem a szakmát. Igaz. néha kellemetlenségünk van. mert egyesek nehezen értik meg, hogy a villanyórában bab­rálni hozzá nem értőknek veszélyes. — De az önök számára is veszélyes ez a munka. — Csak annak, aki nem tud vigyázni — veszi át a szót Hajós János. Villanyszerelők törvénye — Szeszes italt például inár jóval a munka megkez­dése előtt nem lehet fogyasz­tani — mondja Berecz Lász­‘ ló —, mert aki ezt a tör­vényt megszegi, könnyen baj­ba kerülhet. Beszélgetésünk közben egy férfi lép be az ügyeleteshez Lehetne villanyboyleft s fürdőszobámba szereim?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom