Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-08 / 106. szám
Visszaadott milliók Ejiíipari szocialista bripdvezeiäk laiácskazísa Njírcpytezáii GOMBÁS SÁNDOR ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA 9 A megye üzemeiben egyre több új épület, korszerű gép. berendezés könnyíti a munkát, fokozza a termelékenységet. A szemmel látható fejlődés ellenére sem lehetünk elégedettek. Az üzenlek egyre több olyan beruházási igénnyel lépnek fel, amelyeknek egy részét még nem tudjuk kielégíteni. A gazdasági vezetőknek éppen ezért kell fokozott figyelmet szentelni az állóeszközök tervszerű felújítására, korszerűsítésére. Az üzemek, vállalatok, gazdaságok minden évben jelentős összegeket használhatnak fel felújításokra. Azonban az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a vezetők a legtöbb esetben nem élnek ezzel a lehetőséggel. A fel- használás mértéke alig haladta meg a kilencven százalékot, ami azt jelenti, hogy mintegy 16 millió forint értékű felújítási munkát nem végeztek el. Számottevő ez az összeg, há figyelembe vesszük, hogy az ebből az összegből felújított épületekben, gépi berendezéseken jelentősen lehetett volna növelni a termelést, könnyit- hették volna a dolgozók munkáját. A felújítási keret minden ároti való felhasználása természetesen nem célszerű és nem iá kötelező, hiszen ál lehet vinni a kpvetkező évre, nagyobb volumenű felújítások elvégzésére. Azonban, különösen a gépellátás , még oem olyan mérvű, hogy a kiöregedett, kis teljesítményű gépek megfeleljenek a kor követelményeinek. Ugyanis a beruházási kódex módot ad arra is, hogy az elavult gépeket kiselejtezzék és a felújítási keret terhére újakat vásároljanak. A tanácsi vállalatoknál a gépek átlagos életkora 20—25 év, sok közülük már rég megérett arra, hogy túladjanak rajta. Ezek a vállalatok az elmúlt évben mintegy ötmillió forintot nem használtak fel a felújítási keretből. Az Építőanyagipari Vállalat a betonüzem felújítására a tervezett 381 ezer forint helyett csak 214 ezer forintot költött, és a biztosított keretből közel egymillió forintot nem használt fel. Nem kivételek ez alól a minisztériumi vállalatok sem, ahol az elmúlt évben mintegy 11 millió forinttal nagyobb értékű felújítási munka elvégzésére lett volna lehetőség. A Nyírbogdányi Kő- olajiapari Vállalat például több, mint kétmillió forintot nem használt fel felújításra. Nem használták fel a belső utak felújítására betervezett 118 ezer forintot, s csak a fele összeget költötték el a lakóházak tatarozására. Mintegy 900 ezer forint felhasználására még szerződést sem kötöttek. Nagy szükség lenne az állami gazdaságokban is az állóeszközök felújítására, hiszen a mezőgazdaságigépek, berendezések és eszközök gyors elhasználódása közismert probléma. Mégis több, mint hárommillió forint maradt meg az elmúlt évről felhasználatlanul. A felújításra szánt, és biztosított pénz idejében való felhasználása mindenképpen indokolt. Meghosszabbíthatjuk vele a az épületek, gépek, berendezések élettartamát, megakadályozhatjuk a még nagyobb károsodást. A gépparknak visszadhatjub eredeti értéküket, növelhetjük teljesítőképességüket. Ha pedig kiöregedett vagy korszerűtlenné vált valamely állóeszköz, újakkal lehet felcserélni. A felhasznált milliókból újabb, esetleg nélkülözött termékek előállí- I tásót biztosíthatjuk. Végső' soron a vállalatok, üzemekj és gazdaságok nyereségét, gazdasági eredményeit is kedvezően befolyásolják. Ebben az évben a megyében több, mint 120 millió forintot költhetnek felújításra .az üzemek, vállalatok és gaz- doságok. Tízmillió forinttal többet, mint az elmúlt évben. Ez az emelkedés is bizonyítja, hogy az állóeszközök száma, értéke jelentősen gyarapodott, hiszen ennek arányában emelkedik a felújításokra fordítható összeg is. Az állóeszközök megóvására, felújítására szánt milliók felhasználóval a népgaz- daságot tehermentesítjük olyan kiadásoktól, amelyekkel más, fontosabb beruházásokat oldhatunk meg. Tóth Árpád Az építők szakszervezetének megyei bizottsága rendezésében csütörtökön délelőtt Nyíregyházán tanácskoztak a szakmához tartozó vállalatok szocialista brigádvezetőinek képviselői. Részt vett a megbeszélésen többek között Gombás Sándor elvtárs, a párt megyei bizottságának titkára. Scheibli István, az építők szakszervezetének megyei titkára vitaindító előadásában az MSZMP KB februári határozatának jelentőségéről szólt, majd tájékoztatót adott a szocialista brigádmozgalom fejlődéséről, helyzetéről, legfontosabb feladatairól. Kitűnt, hogy jelenleg 147 építőipari kollektívában másfél ezer ember dolgozik a szocialista cím elnyeréséért, közülük 50 brigád közel félezer tagja sikerrel. Még mindig sok a tennivaló, hiszen 5z építőipari dolgozóknak csupán a 34,5 százalékát tömöríti ez a mozgalom. Az év eleji termelési tanácskozásokon újabb 50 brigád vállalkozott a cím elnyerésére, s az éves felajánlás értéke elérte a 8,5 millió forintot, melynek túlnyomó részét a szocialista brigádok vál'alták. Scheibli István hangsúlyozta az építőipari párthatározat sikeres végrehajtása fokozott helytállást követel a szocialista brigádoktól. A tanácskozáson felszólalt Vancsisin István, Bakó József, Herczeg Bertalan, Kovács Gyárfás, Tompa Lajos, Káplár Sándor, Turcsányí Tibor, Bi- có Máriát, Zsizsi Géza, Kálmán József, Gyebróczki László, Gajdos Mihály, Magyar Mátyás, Závordszki János. Gombás Sándor elvtárs a párt megyei végrehajtó bizottsága nevében üdvözölte a jelenlévőket. Elmondta: idén X milliárdnyi nagyobb értékű munkát kell végezniük az építőknek megyénkben. Kitért arra, hogy Szabolcs- Szatmár 7 ezer építőipari dolgozójának sajátos nehézségekkel kell megküzdeni a terv teljesítéséért. De éppen ez teszi indokolttá az eddiginél magasabb színvonalú, következetes munkaszervezést, melyben a szocialista brigádoknak kell jeleskedniük. Felhívta a figyelmet a műszaki és fizikai dolgozók közötti kapcsolat hiányosságaira. A műszaki és gazdasági vezetők csak úgy tudnak rendet és fegyelmet tartani, ha maguk mutatnak példát. A nevelömunka mellett a jövőben határozottabban kei: alkalmazni a felelősségre vonást a fegyelmezetlenekkel, az anyagpazarlókkal, a társadalmi tulajdont herdálókkal szemben. Megyénk építőiparában egy százalékos megtakarítás milliós értéket jelent. Hangsúlyozta, a jövőben a vezető beosztású dolgozók sűrűbben látogassák a munkahelyeket, érdeklődjenek a dolgozók életéről, a munkájukat gátló nehézségekről és segítsenek. Végül hangoztatta: az építőipari párthatározat végrehajtásáért már most és az év minden napján erősen kell dolgozni. Jánd, Namény és az egész világ Szabolcsi terméJíek a Budapesti Nemzetközi Vásáron Négykerekű MOTA, guruló ccmp'.ngház, világhírű gyógyszer, új típusú radiátor, új cipömooellek utaznak a fővárosba A szabolcsi üzemek az idén is részt vesznek a május 15-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron. A hagyományos készítmények mellett egy sor új ipari termék is helyet kap a kiállításon bemutatott gépek, berendezések között. A VAGÉP Vállalat az idén kezdi meg a MOTA elnevezésű, tíj kivitelben készülő Diesel-motoros targonca sorozatgyártását. Az új konstrukción jelentős változtatásokat hajtottak végre. Az eredeti háromkerekű szállítóeszköz nullszériája már négy keréken fut, több sebességű és kabinnal is fel lesz szerelve. Az előre-hátra mozgó motoros targonca nemcsak sima úton, hanem terepen is biztonságosan közlekedik. Az első, mintapéldány már elkészült, festés alatt van. A jövő héten kél útra, hogy, elfoglalja helyét a vásáron. Régi kiállítója a vásárnak a Nyíregyházi Vas- és Fémipari KTSZ. A közismert Szabolcs motoros áruszállító most két változatban — fedett és ayitott kivitelben vesz részt a kiállításon. A szövetkezet bemutatja legújabb termékeit is. A villamos részleg büszkesége a külföldi megrendelők érdeklődését maris kiváltó acéUemezes transzformátorház, amelyet szombaton indítanak útba. Nagy sikert remélnek a campingezésre alkalmas személygépkocsi-utánfutó lakóház kiállításától is, amelyet a Szabolcs-motor alvázszerkezetére építettek. Prototípusa már kiállta a próbát. Több ezer kilométert futott Ausztrián keresztül Olaszországban és kifogás nélkül állta a hosszú utat. Megyénk nagy exporté.ó üzeme, a Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyár. Termékeit a Gyógyszeripari Tröszt mutatja be a kiállításon. Szemléltető ábrákon ismertetik a morfiumgyártás. folyamatát és a különböző gyógynövényekből készített gyógyászati alapanyagokat. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat termékeit szintén a felsőbb szerv, a Kőolajipari Tröszt mutatja be. Az öntödei Vállalat kiállított termékei között szerepeinek ^ kisvárdai üzem készítményei is. Hagyományos terméke a gyárnak a satu. ’ Ezt három méretben szemlélhetik meg a látogatók. A radiátorból négy méretben mutatják be munkájukat. Érdeklődésre számíthat az új, Tisza típúsú radiátor. A régiektől négyzetméterenként 4—5 kilóval könnyebb. Ez azt jelenti, hogy az évi tervben szereplő 200 ezer négyzetméter fűtőfelületű radiátor elkészítésénél legkevesebb nyolcezer mázsa őntvényanya- got takarítanak meg. Előnye még, hogy nagyobb a kalórialeadási lehetősége, gyorsabban fűti a helyiséget. Hagyományos kiállítója a budapesti vásárnak a Rkka- mazi Cipész KTSZ is. Ez alkalommal is több cipőmodcHel pályáztak a kiállításra. Remélik, hogy ezúttal is sikerrel, hiszen a szövetkezet termékei világviszonylatban eddig is nagy tetszésnek örvendenek. — tá — „£n neked Laci vagyok“ — Kétszázezer szives torint Amikor a iértiak is könnyezni kezdtek — Én sohasem unatkozom. Csodálom azokat, akik únják magukat. Az élet szüntelen árarúlás, legyen az embeír olyan, mint a jó szivacs, fogadja be a világot. Keménykoponyájú, tavaszi naptól égett, erős, izmos ember Szarka László. Most ugyan a járási művelődési osztály vezetője, de alapjában véve, szíve szerint, megmásíthatatlanul: falusi tanító. És ez rang! Vissza, a faluba — Nem értem a fiatalokat. (Ö is alul még a 40-nen, de nem most kezdi.) Nem szeretnek, saját falujukba visszakerülni, nehezen szereznek tekintélyt. A várost emlegetik, hogy megszokták a kultúrát, falun erre nincs lehetőség. Amikor tanítani kezdtem, Beregdarócra kerültem. Egyenest vittem a feleségemet is, akkor esküdtünk, ő is tanít. De néhány év múltán haza kértem magam Jándfsunya dolog, sajnos, van. ^ Sajnos, mindig a legrosz- szabbkor. Vírusok útján terjed ugyanig és az ember védtelen. Jön, mint az éji setét, jön, amikor a legborzasztóbb, amikor minden idegszáladat megfeszítve figyelsz, mert az emelvényen közvetlen főnököd, doktor Monoton Ottó, éppen arról beszél, hogy amiről most beszél, az mindenkit érdekel. Már úgy értendő, hogy a probléma minden igaz hívét. Figyelsz hát, figyelsz mindkét füleddel, szikrázó szemekkel, csikorgó fogakkal, figyeled doktor Monoton Ottó fontos pontokat bontogató mondatait és kissé idegesen állapítod meg, hogy doktor Monoton Ottó, amiközben a kor komor poroltóiról szól, mondataiban csupa ó-betűs szókat sorol, mint amikor kongó dorongokon komondorok morognak. Mélyeket lélegzel és mivel szemhéjadon ólomdongó borong, az ablak felé pillogsz, hátha onnan jő valamiféle világosság. Ám rémülten kapod vissza tekinteted, mert ott e pillanatban dugta be zord-borz fejét a Nagy Dögunalom, a minden alvások apostola. Két kezében órjás Sevenaletta, vállán összehajtogatva a Homály \ és azt, mint valami roppant Kisjó: Asifás lópokrócot kezdi kiteregetni a fejek fölött. Akit betakar, ködbe merül és torkából hollóbarna horkolás kordul. Doktor Mopoton Ottó pedig mondjo, mondjo, hogy mit mond, nem tudod, csak hallod, hogy obo-hobo-bobobo-homo- rodo-gomoro... és talpad viszketni kezd. Most bújt belé a Nagy Dögunalom első vírusa, ujjaid csavargatja, már bokádban feszeng és jön, jön fölfelé, térdeden át lopakodik a derekadba. Nyújtózni kívánsz, nyögsz, nyihelödsz, minden hiába, a virus bújik a garatodba és egyszerre csak nyelved tövén megindul az ásítás... Ha most szájat nyitsz, olyan ordító oáh fog kibődülni a világba, hogy lesodorja Ottót a dobogóról. .. Orrod fújod, szemed törlőd, nyomkodod, masszírozod, de csak könnyeid folynak, csorognak és minden hiábavaló. Valami füledben mondogatja: — Ha most azonnal nem ási- tassz, akkor meg kell halnod, meg kell halnod, meg kell halnod. .. Borzalom ez, borzalmak borzalma. És hogy mit lehet tenni el lene, fogalmam sincs. Illetve az este mintha valamit megsejtettem volna. Moziban voltam és a nézőtér fölött éppen terült már a Dögunalom órjás barna lepedője, amikor hirtelen elszakadt a film. És ahogy világosság lón, mindenki megkönnyebbülten ásított. A szünetben tört ki az általános oáháhá, az első soroktól az utolsó jegyszedőig mindenki nek egyformán akart kiborulni feje a száján keresztül. A gépész percekig hiába próbálta rendbe hozni a ' gépet, mert közben akkorákat ásított, hogy nem tudta megfogni a fogantyút. Az ötperces szünet azonban jót tett. A nép kiásítotia ma gát, én magám negyvenet ásítottam egyfolytában és teljesen felfrissülve vártam a folytatást Asitószünetet kell beiktatni a doktor Monotonok elöadásá ba. Már úgy is kell meghirdetni. ár. Monoton Ottó a poroltáK problémáiról, ásitószünettel Vagy ne írjuk ki, legyen szünet ásítás nélkül. De legjobb mégis úgy, hogy előadó doktor Monoton Ottó, szünet nélküli ásításra. Kezdtek .engem tanító urazni azok, akikkel együtt jártam iskolába. „Te hallod, ne urazz engem — támadtam rájuk —, én neked Laci vagyok, a kutyaterem tettét! Ne így mutasd meg, hogy elismersz, hanem, ha azt mondom, gyere, csináljuk ezt vagy azt akkor gyere! így legyek én a te tanítód!” És jöttek! Amikor épült a kultúrhóz, eleinte immel ómmal segítettek csak a jándiak. A tanító-úr vasárnaponként ingujjban jelent meg az építkezésnél. — Hogy haladunk, emberek? Még csak itt? Hogy lehet? S nekigyürkőzött. Csak az hagyta ott a munkát, aki el tudta viselni a szégyent. Hangos, vidám szavú tanítójuk mellett olyan hirtelen este lett, hogy senki észre nem vette, hány órát dolgozott. Amikor összesítették az eredményt, hat számjeggyel lehetett csak leírni a társadalmi munka forint értékét. Kétszázezer. Kimondani is sok. Gazdag as élet — Amennyire visszaemlék- szem, én mindig tanultam. Hatvankettőben legutóbb Egerben elvégeztem a mezőgazdasági ismeretek szakot. A mezőgazdaság mindig érdekelt. Milyen más az, ha az ember megáll beszélgetni a parasztokkal és okosan beszélhet velük! Ez ad tekintélyt, nem a puszta cím! Most esti egyetemet végzek. Unatkozni? Csak az unatkozik, akit önmagán kívül semmi sem érdekel. Gazdag az élet! És nagyszerű érzés, ha az ember felnyithatja rá mások szemét, ha adhat ebből másoknak. A jándiak a televíziót nézték. Jó előre beharangozták, hogy a Bánk bán-t közvetítik. Zsúfolva volt a terem. Az első felvonás végén Szarka László megdöbbenve látja, hogy az operát bizony nem értik, ásí- toznnk, és néhányan hazafelé indulnak. Ezt nem lehet! Emberek! i\Tem az isten háta mögött A tanító tüzes szavakkal kezdte magyarázni, ott a szünetben, micsoda nagy jelentőségű ez a dráma, és mi a cselekménye. Szinte felizzította a levegőt. És először történt meg Jóndon, hogy nyilvános előadáson a férfiak is kezdték töröl- getni a szemüket. — Sokan azt tartják, hogy falun az isten háta mögött élnek. Én ezt nem érzem. Különösen nem érezheti egy tanító. Ezer és egy dolog akad, ami azt követeli, hogy mindenről tudni kell. Amikor ismeretterjesztő előadást tart az ember* nyilván tanul hozzá, bármilyen tárgyról van szó. Ha szaklapot* újságot olvas, rádiót hallgat, tévét néz, éppúgy benne él a világban, mint a fővárosi ember. Sőt! Egy delegációval volt külföldön. Ma sem érti, hogyan cseppent bele, magasszintü tanulmánycsoport volt az. Néhány napig visszahúzódott, mert a csoport két tagja gúnyosan mellőzte őt, a „falusit”. Egy nap aztán megunta a vállas tanító. „Apus, ebből elég!” — mondta a magasrangú tisztviselőnek. „Tudok én is másként beszélni!” Meg akarták fogni szakkérdésekben, aztán általános műveltségben tudásban. Egy épületre mutattak: — Gyönyörű reneszánsz! Szarka László megrázta a fejét: — Ez bizony pocsék, stílustalan. Vitatkozni kezdtek. És a falusi tanítónak lett igaza. Az irodalmi kérdéseknél aztán elhallgattak a fővárosiak. Itt döbbent rá Szarka László* hogy nem minden az; Budapesten élni. — Mert az ember bárhol él* magába szívhatja a világ minden szépségét, tudományát* csak akarnia kell. Naményból motoron jár haza. A felesége ott tanít, Ján- don. Cigányiskolát vezet évente rendszeresen. Két gyerek sok gond: mégis jut mindenre idő. Az esti egyetem szakkönyvei után ..Az öreg halász és a tenger” kerül Szarka László kezébe, s amíg a felesége vasalja a kis Gita ruháját, hangosan olvas. Hogy együtt fogadják be a világot, mint ahogy együtt adják is tovább az embereknek* akikért élnek. Sipkay Barna 1964. május 8. 3
