Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-06 / 104. szám

Törvényességi évás nyomán A Legfelsőbb Bíróság határozatai A Legfelsőbb Bíróság elnö­kének, illetve a legfőbb ügyésznek törvényességi óvá­sára több közérdekű ügyben hozott határozatot a Legfel­sőbb Bíróság. Ezekből ismer­tetünk néhányat. Per a fegyelmi miatt Egy csoportvezető szerelő munkahelyén lopott, mire £e- gyelmileg azonnali hatállyal elbocsátották. Ügyészségi el­járás is indult ellene, ame­lyet azonban méltányossági okokból megszüntettek. Ezek után a csoportvezető a fegyel­mi határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indított. Az alsófokú bíróságok helyt is adtak a keresetnek, azzal, hogy „első ízben megtévedt dolgozóról van szó” és így a büntetés túl súlyos. Törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezeket az ítéleteket megsemmisítette és a kerese­tet elutasította. — Az elbocsátott embert a cselekmény elkövetésében kizárólag jogtalan haszonszer­zés vezette — hangzik a hatá­rozat. A fegyelmi vétség sú­lyának megítélésében az egész magatartást figyelembe kell venni. A csoportvezető már korábban is követett el mun­kahelyén társadalmi tulajdont károsító kisebb súlyú bűncse­lekményt, hogy italköltségeit ebből fedezze. Ez a tette ugyan időközben elévült, de újabb cselekménye értékelésénél je­lentős tényező, különösen ab­ban a vonatkozásban, hogy a társadalmi tulajdont mennyi­re nem becsüli, noha beosz­tására tekintettel a társadalmi tulajdon védelmét tőle foko­zottabban kívánhatták meg. Korábbi magatartásának ab­ban a vonatkozásban is je­lentősége van, hogy ezek után első ízben megtévedt dolgo­zónak nem tekinthető. . Az anya ápolási díja Egy balesetet szenvedett munkást, amikor a kórházból el bocsátották, otthon mint. fekvő beteget édesanyja még hetekig ápolta. A megindult kártérítési perben vita merült fel,, hogy az anya részére az ápolásért felszámított napi 30 forint jár-e vagy sem A járásbíróság arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a kereső foglalkozást nem foly­tató anyának ápolási díj nem állapítható meg. Ugyanez volt az álláspontja a megyei bíróságnak is. A Legfelsőbb Bíróság az ítéleteket megsem­misítette és az alsófokú bíró­ságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítot­ta. — Az önmagával tehetetlen beteg ellátása, ápolása több­letmunkát jelent — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Ha ezt a munkát családtag végzi, a családi kapcsolaton alapuló kötelezettségének tesz eleget. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy ezzel a kárt okozót mentesíteni kívánja kártérítési kötelezettsége alól. Az alsófokú bíróságok állás­pontjának elfogadása azt je­lentené, hogy a családtag a kárt okozó érdekében díjtala­nul köteles többletmunkát vé­gezni. A bíróságoknak vizs- gálniok kellett volna, hogy a sérült mennyi ideig és mi­lyen mértékben szorult ápo­lásra és ez milyen megterhe­lést jelentett anyjára, tehát mennyiben jogos a napi 30 forint felszámítása. Munkabérről lemondani 'i Egy vállalat két dolgozóját fegyelmi határozattal elbocsá­tották. Panaszukra a járásbí­róság megállapította, hogy a fegyelmi döntés az elkövetett cselekmény súlyával nincs arányban, ezért hatályon kívül helyezte. Ennek ellenére a vállalat vezetőséggel közös el­határozással a két munkás a munkaviszonyt megszüntette és minden igényéről lemon­dott. Később mégis kártérí­tési pert indítottak, arra hi­vatkozva, hogy a jogszabály­ellenes fegyelmi határozat' miatt, továbbá, mert munka­könyvüket elkésve kapták meg, megfelelően elhelyezked­ni nem tudtak és az így keletke­zett kárt a vállalat megtérí­teni tartozik. Az alsóíőkú bí­róságok a keresetet azzal az indoklással utasították el. hogy a vállalattal szemben fennálló kártérítési igényükről önként és kényszer nélkül le­mondtak, tehát keresetük alaptalan, — Ezt a lemondást — szö­gezte le a Legfelsőbb Bíróság — semmisnek kell tekinteni. A két dolgozó igénye munka- bér-jellegű. A munkabér a munkaviszony mellőzhetetlen tartalmi eleme, arról érvé­nyesen lemondani nem lehet. A törvényben biztosított mun­kabér a dolgozót megilleti, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Nem hagyható figyel­men kívül az sem, hogy nem kívánatos és jogpolitikai szem­pontból sem helyeselhető az olyan törekvés, amely a fe­gyelmi jog gyakorlását a dol­gozókkal való anyagi egyezke­déstől teszi függővé. A le­mondás nem akadálya a két munkás igénye érvényesítésé­nek. A tartásdíj alapja Egy apát havi 1300 forint jövedelme alapján 260 forint gyermektartásdíj fizetésére köteleztek. Egy év múlva az anya a tartásdíj felemeléséért pert indított. Igényét arra alapította, hogy gyermeke ap­ja nyolc hónapja új állásba került, ahol havi 2670 forint a keresete. A megyei bíróság a kérésnek részben helyt adott és a tartásdij összegét úgy számította ki, hogy fi­gyelembe vette a régi munka­helyén elért négyhavi és az új munkahelyen kapott nyolc­havi fizetést és így megálla­pította a havi átalányt. Ezt a számítást törvényességi ha­tározatában a Legfelsőbb Bí­róság helytelennek találta. — Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint —• hangzik a határozat — a gyermektartásdíj alapjául ál­talában az apa utolsó egy évi jövedelmének havi átla­gát kell figyelembe venni. Más az eset, ha lényeges jö­vedelemmel járó munkahely­változtatás történt. Ilyenkor a korábbi műn* -v'vn] elért, s lényegesen alacso­nyabb jövedelem sem u.ijen, sem egészben nem vehető fi­gyelembe. Igazságtalan és a gyermek érdekével ellentét­ben álló eredményre jutna a bíróság, ha a megszűnt mun­kaviszony alapján elért átlag- keresetet az új munkahelyen elért átlagkereset hozzászámí- tásával vonná a tartásdíj megállapításának alapjául. Mivel a megyei bíró­ság ezt figyelmen kívül hagy ta, és a kiskorú jogos ér­dekével ellentétesen határo­zott, ítélete törvénysértő. A nyírbátori énekkar Egerben Május 2-án ért véget a kulturális seregszemlék soro­zata a nyírbátori járásban. Április 5-én az .irodalmi színpadok és a színjátszók. 12-én a Ki mit tud keretében a szólószámok és szellemi vetélkedők, 19-én az ének­karok és táncésoportok, 26-án a szavalok mérték össze tu­dásukat. Kerületi tánc- és énekkari fesztivál is volt a KISZÖV rendezésében. Má­jus 2-án került sor az úttö­rők szereplésére. A sereg­szemle valamennyi bemuta­tója telt ház előtt került sorra. A versenyben 5 művészeti csoport arany, 6 csoport ezüst, és 8 csoport bronz fo­kozatot ért el. Ki kell emelni a nyírbá­tori ktsz-ek énekkarát, amely az aranyfokozat birtokában vesz részt május 9—10-én Egerben a területi színvonal- versenyen. Pásztor .István . tudósító Mikor készül cl? Féltél-nini !e keli toitni ? Általában a vállalatok túl vannak az elmúlt év munká­ja alapján járó nyereségré­szesedés kiűzetésén. S hogy én ezt mégis szóvá tersem, ebben az az elv vezet: érde­mes ennek kifizetési rendsze­rén elgondolkozni, s ha az illetékesek is úgy látják vál­toztatni. Nem másról, mint a beteg dolgozók problémájáról, az őket ért jogos sérelmekről van szó. Az a dolgozó, aki munkahelyén becsületesen helyt áll, de év közben meg­betegszik és néhány, napra, esedeg hétre kiesik munká­jából, a kiesett napok ará­nyát figyelembe véve, azt le­vonva részesül a nyereségré­szesedésből. Ügy gondolom, hogy kár többszörösen sújtani ezt a dolgozót, hiszen betegsége családját egyszer már anya­gilag káros helyzetbe hozta, s csupán néhány napért nem érdemli meg nyereségrésze­sedésének» bármilyen nemű csők kentését. Csizmánk József Nyíregyháza Még a múlt év júniusában kezdték meg Vencsellőn a Szabadság Termelőszövetke­zet palánlanevelöjének építését. A 800 ezer forintos hajtatóháznak év végére (1963 december 31-re) kelle:t volna elkészülnie. Jelenleg újabb határidőt, május 31-et tartanak stem előtt. A kése­delem kihatással van a tsz primőráru termelésének és a tagság jövedelmének csök­kenésére is. Igaz, hogy á szövetkezet részéről is tör-' tént hanyagság. A tsz késve távolította el az épitkezésl akadályozó villanyvezetéket, majd kazánbeszerzési nehéz­ségek is jelenkeztek. A me­zőgazdasági ellátó vállalat is késve, a II. negyedévben szállította le az alapozáshoz szükséges vasbeton tömböket. A többszöri határidő eltoló­dás után kíváncsian várjuk, mikor lesznek pontot az ügy­re. H. J. UTÁSZ, vagy tanács? Községünkben az elmúlt év tavaszán kezdte meg a TITÁSZ a község teljes vil­lamosítását. Lerakták az oszlopokat, a szerződés sze­rint szeptemberre kellett volna befejezni a munkát, de anyaghiányra hivatkoz­va a határidőt novemberre halasztották el. A lakosság jelentős része, akik évek óta várták ezt a pillanatot már októberben megvásá­rolták a mosógépet, a rá­diót és más elektromos ké­szüléket. Érthető türelmet­lenséggel kérdezik, hogy miért nem világit még min­dig házaikban a villany? A szerelési munkákat el­végezték, tehát minden ké­szen van, csak az áramot kell rákapcsolni, de ha a tanácsnál zörgetünk, a TITÁSZ-ra hivatkoznak, ha a TIT ASZ-1 kérdezzük, a tanácshoz küldenek. Az érdekelt lakosság nevé­ben Papp Lászlóné kocsordi tanácstag Hol a permetezőgép ? Termelőszövetkezetünk tagsága néhány évvel eze­lőtt almafával ültette be beépítetlen telkeit. Abban Kopka János: Finnország — szabolcsi szemmel — Most megláthatják a vö­rös gránit és Nurmi városát — tájékoztatott a turkui idegen- forgalmi hivatal munkatársa. Vastag szivarja, választékos öltözködése, R kiváló modora szakasztott angol genllemanra vall. A piros szekfűk a nagy­templom előtti fogadtatáson pedig arra, hogy itt, ebben a nyolcszázéves, Miskolc-szerű nagyvárosban, a finn nagyipar szívében sokán fogadják jóba­rátokként a háromezer kilomé­terről jövő, szocializmusban élő magyarokat. Turku, svéd nevén Abo az ország legrégibb városa, a 19. századig főváros volt. Hét nagy sziklás dombra épült ü város házserege, teljesen úgy, mint Veszprém. — Itt született a csodafutó, a világ legnagyobb atlétája, Paulo Nurmi. Bárhová néznek, a belvárosban sok kirakat fö­lött találják a felírást: „Nurmi and Co”, vagyis Nurmi és tár­sai. A csodafutó idős korára ugyanis üzleti vállalkozásokba kezdett. (Mint látjuk, ez sem megy neki kevésbé a futás­nál. ..) Turku az iskolák városa. Több az egyeteme, mint Hel­sinkinek. Tanárképző főiskolá­ja, finn és svéd egyeteme van humán tagozatokkal. Kereske­delmi és műszaki főiskola, or­vostudományi egyetem is mű­ködik itt. — Négyezer kétszáz főisko­lás diák tanul a különböző fa­kultásokon — hangzik az autó­busz mikrofonjából. — És e mellett huszonegy más iskola képezi a felnövekvő nemzedé­ket. Ahol buszunk megáll, a ten­ger csapkodja taraját a sziklás partokhoz. Az ország központi része ez a vidék. A 130—200 méter magas, megszámlálhatat­lanul sok tóval tarkított, eny­hén hullámos területet gyorsfo­lyású sellők, zuhatagokkal sok­helyütt megszakított folyók kö­tik össze. A látvány fenséges. Itt a dokk, ahol Finnország export­jának 70 százalékát rakják be a fehérlestű hajóóriások gyom­rába. Itt a kikötő, amelyet na­ponta ezrek és ezrek használ­nak, hogy áthajózzanak innen a szomszédos Svédországba, Norvégiába. Megszólal a hajókürt, indul az „Abo”. Az utások búcsút in­tenek és a hajó már csak ki­csiny pont a végtelen vizen. Munkások hegesztenek egy partmenti gyárban. Mig néz­zük a láng kékes fényét, hall­gatjuk Turku és egyúttal Finnország ezeréves, s itt csak dióhéjban előadott történel­mét. A város a pogány finnek és a keresztény svédek ütköző­pontja volt. Mezői sok nagy csata színhelye, ma fákkal bo­rított, kedves liget. Népliget a neve, teli sportpályákkal. Ér­deklődve halljuk, hogy az 1948-as helsinki olimpiászon itt készült fel, s játszott a ro­mán válogatott ellen- a magyar labdarúgó gárda. Mutatják a stadion futópályáját: minden idők legnagyobb finn futója itt állította be a világcsúcsokat. (Hiába, a finn nép az atlétika szerelmese. És Nurmi — nem­zeti hős.) A finn történelmi emlékek között az első a turkui vár. Az 1280-as évek elevenednek meg előttünk hatvan termében, ahol marcona vitézek, daliás lovagok és százszoknyás, dere­kukat fűző udvarhölgyek emlé­keit láthatja a késői utókor. Hétszáz évvel ezelőtt támad­ták a várat a svéd keresztes lovagok, a novgorodi vitézek. Az ezt követő békeszerződés Ut i Finnország svéd uralom alá került. Volt a vár királyok, fejedelmek, kormányzók, udva­ri bírák lakása. És volt börtön, ahol bő patakokban folyt a vér. Ma békés múzeuma ez a múltnak, éiénk bizonyíté­ka, hogy a háborúk he­lyén megfér a megértés szelle­me. Az elmúlt tizenhat év so­rán teljesen újjáteremtették, — kívül-beiül restaurálták a tur­kui várat 37 millió forintos költséggel. Falai között, a volt királyi teremben ma a városi tanács fogadóterme kapott he­lyet. Itt köszöntötték a nemrég Finnországban járó és Turkuba is ellátogató szovjet államfőt, Leonyld Brezsnyevet. — Nagy divat manapság, hogy itt kötnek házasságot a turkui munkásfiatalok. És a párok hűségfogadalmát vitor- lásmaketfek nézik fentről, meg egy felírás, amely a hajósok ősi jelszava, mindennapos kö­szöntője: „Sok szerencsét a tengeren!” Az ősi vár háromszáz éve nem fogadott látogatókat. Meg­nyitásakor a magyarok voltak első vendégei. Ünnepélyesen hangzottak a vár gondnokának szavai: — Önök az első magyarok, akik látták a várat. Hajó és csatorna mindenütt. A hét kilométeres Liman kaiu a város leghosszabb utcája. De a rajta átvezető hidak hossza sem sokkal kevesebb, négy ki­lométer. Ezüstösen csillogó emelődaruk nyújtogatják hosz- szú nyakukat, mint megannyi acéltestű zsiráf. Harminchét van itt belőlük, napi tízezer tonna árut raknak át a partról a vizen pihenő óriásokba. És Turku Stockholm között napi négyszer fordul a Bore — a gép­kocsikat, kisebb szerelvényeket is könnyen szállító menetrend- szerű személyhajó. Már búg is a kürtje. A partón, a hajók tövében sokan isszák .a frissítő tejet, eszik a halat — amiből errefe­lé természetesen bőséges a vá­laszték. Nézem az egyik idős munkás arcát. Gond redőzi, s önkéntelenül is emlékezetembe villan Helsinki egy klubjában folyt beszélgetés. A hajógyárak szovjet megrendelésre dolgoz­nak. Ahhoz, hogy Finnország­ban bekövetkezzék a gazdasági fellendülés, szovjet piacra volt szükség. S a finn jobboldal mindenáron a Közös Piachoz akarja kötni az ország szeke­rét. Ez pedig nem más, mint­hogy munka nélkül marad az ország termelésének felét adó hajóépítő ipar. Eszik az öreg hajóács, s für­készi a jövőt... Építkezések mellett hala­dunk csúszóöntés, nagyblokk, a reményben ültettük, ha már termést hoznak a fák, több almát tudunk átadni az államnak, így nekünk is több jövedelmünk lesz. Most azonban már fé­lünk, hogy terveink kudarc­ba fúlnak, tönkremennek a fák. Sehol nem kapunk ugyanis kézi permetezóge- pet. Akinek van régi, az permetez. Akinek nincs, az legfeljebb az esőre bízhatja almafáit. A tsz nagy perme­tezőgépeinek elég elvégezni a munkát, a közös gyümöl­csösben. Bár ha ráérnek, besegítenek nekünk, de ez bizonytalan. Ezért fordulunk ezúton kérésünkkel a földművesszö­vetkezet illetékeseihez; gon­doskodjanak kézi permete­zőről, vagy közöljék velünk hol lehet esetleg kapni. Király Béla Szamostatárfalva Ady Tsz Szerkesztői üzenetek Győzelem Tsz, Tiszaeszlár: Panaszukat a GELKA nyír­egyházi részlegéhez továbbí­tottuk, ahol előjegyzésbe vet­ték a javítást. Sz. M. Nyíregyháza, —• Szesabnos” — Kisvárda, Pát­rohai fiatalság jeligés: Kér­jük, közöljék nedűket és cí­müket, mert csak' így tudunk panaszaikkal érdemben foglal­kozni. Kazár András, Nyírszőlős: A vonatkozó rendelkezés a háztáji területek alsó halárát 300 négyszögölben, a felső ha­tárt 1600 négyszögölben ha­tározza meg. Ezenbelül a családtagok, valamint a nyug­díjasok háztáji területének nagyságát a közgyűlés hatá­rozza meg. előregyártott elemek. „Egy nap egy emelet”, ez a tempó. Tar­tani kell, hisz nagy az igény, csak itt, Turkuban többszáz csaiád lakik még a második vi­lágháború utáni kényszerhely­zet idején épült faházakban. A finn faház ugyan nem csúnya és télen meleg, de a nagyszerű finn építészet tőlük már szeb­bet, korszerűbbet produkál. Kétszáz éves faház, a szom­szédjában ultramodern bérház — ezzel a képpel bárhol talál­kozhatunk a városban. Kapaszkodik' a busz felfelé. A fenyvesek között is új épü­letek, e pillanatban ötvenhá­rom készül Turkuban. Óriási lakónegyed épül bankhitelből, lakóinak 10 év alatt kell visz- szafizetni az árát. A fákat na­gyon védik, feleslegesen egyet sem lehet kivágni, szigorú bün­tetést kaphat miatta az épí­tésvezető. így a fal tövében áll a fa, szépen békésen meg­vannak egymással. — Bár ná­lunk, a futóhomokos Nyírség­ben lenne ilyen kultusza az egészséget, jó levegőt nyújtó fának, lombnak! Talpunk alatt gránit. Szép, vörös. — Hitler ebből akart győ­zelmi oszlopot. Nagy sietség­gel szállíttatta el a gránit egy részét Moszkvába. A kőből nem lett győzelmi oszlop, a moszk­vai városi tanács épületének alapját rakták ki belőle — a szovjetek. Az utcán népviseletű, fehér- kötényes, bóbitás lányok állnak egy Coca Colás reklám előtt. Hatalmas Buick fordul be a sarkon. Elején piciny csillagos­sávos lobogó. Benne egy kala­pos, éltesebb hölgy, s a kor­mánynál hamisítatlan arckife­jezéssel füstölög egy jenki. . . (Folytatjuk;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom