Kelet-Magyarország, 1964. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-27 / 122. szám

Megjegyzések: Ablakok Üj építkezések. Beüvege- zetlen és betört ablakok. Anyaghiány, gondatlanság, hol, mivel indokolják. A Széchenyi utca elején befeje­zéshez közeledő új SZTK- központ épület ablakainak egy része üresen tátong. Pa­naszkodnak, hogy nem lehet ablaküveget kapni. De mit mond a Bercsényi utcán épülő Tervező Iroda építkezésének művezetője, mi­kor a sok betört ablakról kér­dezzük? Ezt: ez a betörés megengedett, minimális. S arra hivatkozik, hogy még az aranyból is csöppen el, hát még ebből. S indokolja, hogy az állványok leszerelésénél nem látják a munkások, hogy 2—3 emelet magasságból ho­vá is esik a létra, a gerendák, fő érve a teljesítés. (?) Nem helyes sem erre, sem arra, fő­leg a fenti közmondásra hi­vatkozni. Más a baj. Ahol van ablaküveg, ott néhány négyzetméter nem számit. Ahol pedig nincs, ott üvege­se tlenek az ablakok. . De ahol már van, nem le­hetne gondosabban? Olajra lépett E furcsa megjegyzést a Gépállomások Megyei Igazga­tóságán hallottam, ahol nem kis gondban vannak az olaj­hiány miatt. Hamarosan befe­jezéshez közeledik a megye gépállomásain, állami gazda­ságaiban a kombájnok javí­tása. Üzemképességük kipró­bálásához olajra van szükség. Igen ám, ha lehetne kapni az ÁFOR telepein. Ez idő szerint azonban csak MDX 60-as olaj­jal tudnak szolgálni a Sza­bolcs megyei ÁFOR-telepek. Ez téliolaj, híg, nem alkal­mas a kombájnok üzemképes­ségének, bejáratásának a próbájára. A teendő? Egyelő­re senki nem tudja. Hamaro­san beérik a gabona, több száz kombájn hiába várja, hogy bejárassák. Olajra lépett az olaj. Vagy Valaki más? Farkas Kálmán Társasutazás Egyiptomba, Görögországba Korlátlan jelentkezés kárpát-ukrajnai útra Főszezon az IBUSZ-nál Éventé egyre többen töltik külföldön évi szabadságukat, egyre többen jelentkeznek az IBUSZ által szervezett külföl­di társasutazásokra. Az IBUSZ az idén is nagy lehetőséget biztosít az üdülni kívánkozóknak: nyolc népi de­mokratikus és hét nyugati ál­lamba szervez társasutazást. Az áprilisi egyiptomi társas- utazásban Szabolcsból ketten vettek részt. Május végén in­dítanak el egy csoportot Dá­niába. Olaszországba a közeli napokban indul egy hét fős csoport Érdekesnek ígérkezik a jú­niusi osztrák bajótúra is, amelyen 10 szabolcsi ve­het részt. A tokiói olimpiára Induló társasutazásra megyénkből egy fő jelentkezett. Június- júliusra társasutazást szervez­nek még Görögországba és Franciaországba is. Gazdag lehetőséget nyűita- nak a baráti országok üdülő­helyein való pihenésre is. Augusztusban a jugoszláv tengerpartra tizenketten utazhatnak megyénkből, lehet jelentkezni egy ju­goszláviai hajókirándulás­ra is. A román tengerpartra és Er­délybe négy teljes csoportot indítanak, júniustól kezdve minden hónapban egyet- egyet. Az NDK-beli társas- utazásoknál már minden útra telt ház van, esetleg az őszi vásárra és Drezdába lehet még jelentkezni. Szász-Svájc- ba júliusban indul egy 40 fős tsz- és egy 12 fős pedagó­guscsoport. Lengyelországba három autóbusztúrát szer­veznek, de már csak a június végi Tátra-beli kirándulásra van hely. A bulgáriai társas- utazások közül is csak a vár­A nyár beköszöntével Po­roszkai lett a legnép­szerűbb ember a Vajmiért Vállalat dolgozói körében. Poroszkai ugyanis Rákoslige- ten lakott, mint mondotta, kis kulipintyójában és nap nap után hozott valami aján­dékot a barátainak, a felet­teseinek. — Saját termés — mondo­gatta büszkén és átnyújtott néhány szem epret vagy cse­resznyét. Mindenkit meghódított a kedvességével. Akármilyen nyeszlett gyümölccsel lepte is meg a kollégáit, azok nem győzték dicsérni a saját ter­mést. Ö maga sohasem mu­lasztotta el megemlíteni: — Ez a szilva reggel nyolc órakor még a fán volt. Vagy: — Ezt a ribizlit félórával ezelőtt szedtem. Csettintve fogyasztották a gyümölcsöt: — Mégiscsak más íze van ennek, mint a bolti áru­nak! Csodáltuk és irigyeltük Poroszkait a nagylelkűsé­géért. Csodáltuk, hogy min­denkire gondol és irigyeltük, hogy végeredményben jelen­téktelen ajándékkal tud ked­veskedni a fontos emberek­Saját termés nek, a legnagyobb fejeseknek a vállalatnál. Mert például mit szólna hozzá a gőgös Letenyei igazgató, ha én beállítanék egy kis zacskó szilvával és azt mondanám: — Gondoltam önre, igazga­tó úr. A csarnok mellett jöt­tem el és vettem önnek aján­dékba egy negyedkiló magva- válót hatvan fillérért. Összeráncolná a homlokát, talán még meg is fedne til­tott ajándékozás, illetve vesztegetés kísérletéért. De Poroszkai másképpen lép be hozzá a szilvájával: — Drága igazgató úr, hoz­tam ezt a pár szem gyümöl­csöt. Saját kezemmel ültet­tem a fát, én neveltem, nap­hosszat néztem, hogyan göm- bölyödlk a napfűrdötől, ho­gyan permetezi a finom augusztusi eső. Olyan ez a pár szem szilva, mintha a szívbéli magzatom volna, fo­gadja el tőlem szeretettel. Kinek van lelki ereje szív­béli magzatot visszautasíta­ni? Az igazgató meghatottan fogadja el és miközben hálá­san szorongatja Poroszkai kezét, magában azt gondolja: „Derék ember és ragaszkodó barát.” Ilyenkor ősszel barackkal szokott meglepni bennünket a kedves Poroszkai. Csúnya éretlen barackkal, de mind­annyian hálásan fogadjuk az adományt, hiszen tudjuk, hogy a barátunk maga ültet­te, verejtékével öntözte és saját kezével szakította le saját kertjében, saját-fájáról. A héten a születésnapomat ünnepeltük és izgatottan vár­tam, mit fog hozni Poroszkai sokoldalú gyümölcsöséből. Nem csalódtam benne. Pon­tosan megjelent és átnyújtott egy kis csomagot. — Duránci barack, saját termés — rebegte. Udvarias izgalommal bon­togattam. Két okkersárga citrom borult ki belőle. — Mi ez? — kiáltottam fel, némi gyanakvással. Poroszkai megtört a ke­resztkérdés súlya alatt és zavartan motyogta: — Bocsásson meg, úgy lát szik téves csomagot adtak a Közért árukiadójában. Stella Adorján Csak a munkában egyenrangúak? nem kevés. Az alkalmi előadá­soktól kezdve az általános isko­la felső osztályainak az elvég­zéséig legalább annyian van­nak a nők, mint a férfiak. De a dolgozó nők arányához ké­pest ez még kevés. A tiszalöki járásban felfigyeltek arra, hogy a nők-szívesebben járnak el egy-egy ismeretterjesztő elő­adásra, a nők akadémiájára mint a rendszeresebb elfoglalt­ságot igénylő más tanfolya­mokra, mert esetenként jobban be tudják osztani az idejüket. Éppen ezért nagy figyelmet fordítanak az ismeretbővítés­nek erre a formájára a nők körében. Számottevő a tiltakozás mind a férfiak, mind a nők részéről a nőknek a vezetésbe kerülésé­vel szemben, ugyanakkor a tsz- vezetőségekben lévő nők mun­kájával — kevés kivételtől el­tekintve — elégedettek. A ti- szavasvári Petőfi Tsz-ben, vagy a tiszadadai Vörös Csil­lagban legtöbben a nő vezető­ségi tag határozottságának tud­ják be a zöldségtermesztés, az öntözés bővítését. Kis iróniával bár, de mindenütt elismerik: ahol nő van a vezetőségben, ott a határozatok megismertetése a tagokkal többszörös gyorsa­sággal történik, mint ott, ahol csak férfiak vannak. Ahol tehát a nők méltó he­lyet kaptak a közösség életé­ben, annak irányításában, ott meg is van ennek az eredmé­nye. De sokkal bátrabban kell előre jutni. Szabó Mihály, a járási pártbizottság titkára így fogalmazta meg: „A fér­fiak ne csak akkor tiszteljék egyenrangú emberként a nő­ket, amikor szükség van a munkájukra. A nők pedig ma­guk is szorgalmazzák, hogy megszerezzék és megtartsák méltó helyüket az új falusi közösségben.” Samu András Az első, szinte mindenki előtt ismert: a férfiak régi stilúsú szemlélete, a fakanál-elmélet. Ez a tsz-ek közvetlen irányítói­nál már majdnem teljesen a múlté, azonban még erősen érezteti hatását az egyszerű ta­gok körében. Az idei vezetőség — újjáválasztásánál — kiegészí­tésénél több helyen, így a ü- szaesziári Petőfi Tsz-ben is az történt, hogy a tsz-tag nő kö­zösségi érdemeinek, rátermett­ségének mérlegelése nélkül már a jelölő bizottság figyel­men kívül hagyta a vezetőség­be javasolt nő személyét. Nem kisebb ennél a másik ok: a nők vonakodása a tiszt­ségviseléstől. A falusi asszo­nyoknak is megvan a kettős- hármas műszakjuk. Irányító munkakörben tevékenységük jelentős része arra a szabad időre jut, amit a gverek, a háztartás ellátására, a házkö­rüli munkára kellene fordítani. És ez bizony esetenként akkora terhet jelent, hogy ha nem is meggyőződéssel, de beletörő­désből tudomásul veszik: ne­kik a fakanál mellett a helyük. Az egyik asszony mondotta: el sem lehet, ma még azt képzel­ni, hogy férjeik kézbe vegyék a mosogató ruhát, segítsenek a mosásnál és ehhez hasonló munkáknál. A nők munkájának a köny- nyítése igen fontos. Több ter­melőszövetkezet biztosított már a szociális alapból közös ház­tartási gépet, segít a földmű­vesszövetkezet is kölcsöngépek- kel. Azonban mindez kevés. Ennél sokkal nagyobb jelentő­sége van a termelés korszerű­sítésének. Itt szoros összefüg­gésbe kerül a nők művelődésé­nek a fokozása, az irányítás­ban való részvételük, több sza­bad idejük a termelés mind nagyobb fokú gépesítésével, a kemizálással. a kapásnövények vegyszeres gyomirtásával. A tanulási vágy a nőkben A nők a munkában való részvételükért, helytállásukért minden dicséretet megérdemel­nek. Szinte kivétel nélkül így foglalta össze ezt a tiszalöki járási pártbizottság titkára, a tiszavasvári községi tanács, a tiszaeszlári Petőfi Tsz elnöke, s mindenki, akivel a tiszalöki járás termelőszövetkezeteiben a nők szerepéről, munkájáról beszélgettünk. Az egységes véleménynyilvánításban nincs, nem lehet semmi különös. Be­kötött szemmel kell annak jár­nia, aki nem veszi észre: ta- vasznyilástól késő őszig a nők, az asszonyok munkája uralja a határt. A munka elismerése tehát egységes. Hogy munkát és nem munkásnőket írtunk, emögött igen nagy, lényegbevágó kü­lönbség van. Éspedig az, hogy a megbecsülés csak a termelő munkánál jelentkezik, de már ugyancsak botladozik, amikor arról van szó, hogy a nőknek, a közösségi terhekből vállalt arányban kijut-e a szövetkezet irányításából. A járás 23 tsz- ében 258 a vezetőségi tag, s közülük mindössze 28 a nő. El­lenőrző bizottságban egy, a fe­gyelmi bizottságban viszont már egy nő sem kapott helyet. Egyedül a szociális és kulturá­lis bizottság az, ahol fele-fele az arány. A járás termelőszövetkezetei­ben a tagok — a ténylegesen dolgozók — fele, helyenként 60—70 százaléka nő. A fenti tisztségekben a nők aránya a 15 százalékot sem, éri el! Egyébként nem jobb a helyzet a termelés közvetlen irányítá­sában sem. Például Tiszavasvá­ri kilenc termelőszövetkezeté­ben egyetlen brigádvezetö nő sincs, de nincsenek más helye­ken sem. Munkacsapatvezető már inkább megkerül. Mi az oka az egyébként ál­talános megyei jelenségnek. fcEnőtt faun! a nyíregyházi iskolákban A kulturális munka tudatformáló szerepéről tárgyalt a Nvíresvliási Városi Tanács Vésrehaitó Bizottsága emellett valamennyi dolgozót egyhetes tanfolyamon készítik fel a termelő munkára. Az Építőipari Vállalatnál 110 dolgozó művezetői tanfolya­mon sajátítja el a szükséges ismereteket és több mint 100 ipari tanulót képeznek. Az igényeket azonban még így sem tudják kielégíteni. A városban 14 ipari aka­démia működött, s a 13— 16 előadásból álló soroza­tokat 500 dolgozó hallgatta rendszeresen. Különösen jól szolgálta a dol­gozók szakmai képzését a Vá­rosgazdálkodási Vállalatnál szervezett akadémia, ame'yen a közvetlen munkával kapcso­latos útépítési és kezelési el­járásokat, a korszerű építő­anyagok és burkolatok techni­káját sajátították el. Hason­lóan jól működött a Közúti Üzemi Vállalat, a KISZÖV, az Építő- és Szerelő Vállalat, a MÁV, a posta és a Tejipari Vállalat dolgozóinak részére szervezett akadémia is. Né­hány 'izemben azonban a ve­zetők még mindig nem adják meg a szükséges segítséget es támogatást a dolgozók általá­nos és szakmai továbbképzé­séhez. A város termelőszövetke­zetei ösztöndíjak létesíté­sével támogatják a to­vábbtanuló fiatalokat. Az idén hét mezőgazdaság! tanfolyam működött. Ezeken 120-an tettek sikeres vizsgát. 26-an szerezlek traktorvezetői jogosítványt, s elérték. hogy az erőgépeket két műszakban üzemeltethetik. A tanyai la­kosság részére, főként a mű­velődési autók működés évei, 30 mezőgazdasági jellegű elő­adást tartottak. . Fontos feladatként Jelöltök meg, hogy a termelőszövetke­zetekben anyagilag is érde­kelt kultúrfelelősöket állít­sanak be, akik megfelelően segítik a dolgozók általános és szakmai továbbképzését, * szaktanfolyamok szervezését, a jó módszerek elterjesztését Törekednek arra, hogy a fű­tési problémák megoldásával a művelődési termeket a’kal- massá tegyék téli mezőgazda- sági tanfolyamok tartására. A kulturális munka tudat- formáló szerepéről tárgyalt keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az idei népművelési terv egyik célkitűzése volt a dolgozók általános és szakmai műveltségének emelése, a fel­nőttek iskolarendszerű okta­tásának szélesítése, ami köz­vetve vagy közvetlenül a ter­melést is elősegíti. A dolgo­zók általános iskoláinak esti- és levelező tagozatán több mint 500, a középiskolákban és kü­lönböző technikumokban 8000 felnőtt tanul. Vannak olyan üzemek, mint a MÁV Fűtőház, ahol két üze­mi nyolcadik osztály működik, ezenkívül 17 dolgozó középis­kolába jár. A ruhagyárban 20-an vég­zik az általános iskolát, s az üzemvezetői a műszakok vál­tásával segítik tanulásukat. A Tejipari Vállalatnál több mint 30-an szereznek magasabb képesítést közép- és felsőfokú technikumokban, illetve egye­temeken. A konzervgyárban 140 szakmunkást képeznek, s Segélykérő levelek CSÖKKENTETT NYERESÉGRÉSZESEDÉS CSAK TÁJÉKOZATLANSÁG? — AKI FELESLEGESEN LEVELEZ Hruska esetében mást is ész­revették a vizsgálat során; Többek között azt, hogy a nye­reségrészesedés elosztását né­hány fizikai dolgozó is kifogá­solta, írásban emelt panaszt a gépállomás egyeztető bizottsá­gához, de a leveleket 15—20 nap után még csak nem is ik­tatták..; Tanulságos kálváriát bizonyít Dankó György aktája is. Hoz­zájárulással vált meg 1963. no­vember 6-án a Nyírteleki Gép­állomástól, s helyezkedett el a nyíregyházi baromiibegyüj tőnél Rendezni akarta évi' szabad­ságát. Nyírteleken azt mondták: majd az új munkahelyen ki­veheti. Az új munkahely pedig a gépállomásra ápellált. Dankó végül is felsőbb szervhez for­dult, s csak az SZMT közbelé­pésére váltotta meg a gépál­lomás egykori dolgozója sza­badságát — pénzzel. Takács Lajos joggal méltatlankodik: „Elemi dolog, hogy a vállalat, gépállomási vezetők tisztában legyenek az MT V. 102. §. 2. be­kezdésével, amely kimondja, hogy ha a munkaviszony év közben szűnik meg, a ki nem vett szabadságot ki kell fizet­ni!” Früstök idő, munkaruha Ebben az évben, már több, mint hatvan segélykérő levél érkezett az SZMT-hez, Akad­nak közöttük persze olyanok »s, amelyeknél nincs igazuk a pa- naszkodóknak. Sz. József vásá- rosnaményi dolgozó például szót emelt művezetője ellen, aki a .früstökldőt” nem számítja be a napi nyolc órai munká­ba. Igaza volt a művezetőnek, hiszen nem különleges munka­helyről van szó, s így a mun­kaközi szünet nem mehet a 8 órás műszak rovására. Bartha Sándor, a betonútépítő vállalat dolgozója pedig feleslegesen ka­pott tollat. Hiába egyezett meg építésvezetőjével a munkaru­ha ügyben, mégis szót emelt ellene a szakszervezetnél. Egy szóváltás következménye — Annál időszerűbb problé­mát vetett fel egy Szabolcsbá- káról jött levél. A Bűzakalász Tsz kollektives, munkaegység­re dolgozó tagjai kérdezték: rá­juk vonatkozik-e a Munkatör­vénykönyv? Nekik ugyanis a munkaidejük reggel 7-től este 6-ig tart, egy órás ebédidővel, de ha ezt meg akarják tartani, szemet szűr a vezetőségnek, Felvettük a kapcsolatot a tsz- tanáccsal, mielőbb intézkedje­nek az ügyben­_Hatvan levél közül 35 kerü­lővel, felsőbb párt és állami szervek közvetítésével „kötött ki” az SZMT-nél az idén. Nem­csak a vencsellőihez hasonló hanyag ügyintézés miatt van ez a bizalmatlanság a vállalat ve­zetői iránt. Közrejátszik a fe­lületesség is. Fodor Sándornak, a kisvárdai vulkán dolgozójá­nak például egyszer — takarí­tás miatt — szóváltás keletke­zett a művezetővel. Az éles összecsapás már-már felért a vezető lejáratásáig. Fegyelmi tárgyalás következett, s Fodor megkapta büntetését. A vétség súlya nem indokolta a nyere­ségrészesedésből való kizárását, de ő ezt is feltételezte: írt a szakszervezethez, ahonnan Ki­szálltak vizsgálatra, végül könnyen rendeződött a dolog, — Mi mindenkor szívesen fo­gadjuk a dolgozók leveleit, mégis elmondjuk: gyakran fe­lesleges levelezgetésre derül fény — közli Takács Lajos. — A hivatali út megkerülése idő­veszteséggel jár. De nincs is erre szükség, hiszen a panaszok többsége jogos, megalapozott, ritka már a névtelen vádasko­dás. Igaz viszont, hogy a szélró­zsa minden irányába történő levélmenesztést elsősorban a vállalatok közvetlen vezetői szüntethetik meg azáltal, hog-l a legapróbb ügyet sem fektetik el napokig, hetekig, hanem gyorsan és megnyugtatóan in­tézkednek benne. De ott teszik a legjobban, ahol menet köz­ben szakítanak időt a súrlódá­sok, a sérelmek kiigazítására., Angyal Sándoi „Sérelmesnek tartom azt az iljárást, amelyben engemet a /encsellői Gépállomás vezetői •észesítettek. 1963. november 5-ig főkönyvelő helyettes vol- ;am itt, munkám ellen kifo­gást egyszer sem emeltek. A nelybeli tsz kért ki a gépállo­másról, hozzájárulással át is mentem gépesítési üzemegy- iégvezető-helyettesnek. Átlag- keresetem 1860 forint volt a gépállomáson, s tíz és félhavi munkám után a legutóbbi nye­reségosztáskor csupán 900 fo­rintot kapnék. Ugyanakkor a többi adminisztratív dolgozó át­lag hatheti keresetnek megfe­lelő részesedést vett fel. Sze­rintem ez igazságtalan. Kérem a segítségüket...” Nagyjából ez a lényege an­nak a levélnek, amelyet Hrus­ka Mihály küldött a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsához. Tétlenség, kálvária Sajnos, nem egyetlen hason­ló esettel találkozni — mondja Takács Lajos, az SZMT mun­katársa, miközben fellapozzuk a munkáslevelek könyvét. Elég gyakran hoz a postás olyan lz- velet, amelyből az csendül ki, hogy egyes gazdasági vezetők felületesen vagy szubjektiven ítélnek meg embereket, esete­ket. Kimutatható az is, hogy nem ismerik kellően a rende­leteket s ezért törvénybe ütkö­ző intézkedések születnek. nai-szófiai útra lehet jelent­kezni. A cseh-Tátrába június kö­zepén két autóbusszal 82-en utaznak el, lehet jelentkezni még egy cseh körútra és a Karlovy Varyba indítandó társasutazásra. Az IBUSZ ezenkívül szívesen szervez vállalati és üzemi kirándulá­sokat is Csehszlovákiába. A legtöbb csoportot az IBUSZ a Szovjetunióba in­dítja. Májustól októberig 9 harminc fős csoport üdül a Szovjetunió különböző vidékein. Október­re korlátlan számban lehet jelentkezni kárpát-ukrajnai társasutazásra. (ratkó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom