Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-17 / 89. szám

üdvözöljük a Magyar Vöröskereszt kongresszusát Harminc szabolcsi ember indul együtt pénteken dél­után Nyíregyházáról a fő­városba. Különböző foglal­kozásúak, életkornak. Van közöttük termelőszövetkeze­ti tag, orvos, tanitó, házi­asszony és diák. Budapesten együtt emelnek szót, ha­zánk sok-sok küldöttjénél, szociálpolitikánk, közegész­ségügyünk érdekében. A Vöröskereszt félmilliós magyar táborának tagjai ök, akik falvakban üze­mekben, islcolákhan dol­goznak egészségügyi kút tú­ránk fejlesztéséért. Mert ma már nem a háború ál­dozatainak segélyezése a Magyar Vöröskereszt fel­adata. hanem az egészség- ügyi felvilágosító' tevé­kenység, a véradó mozga­lom szervezése, a tbc., az alkohol elleni küzdelem és a családvédelem. Ezekről a feladatokról fognak beszélni április 1S- án és 19-én a Magyar Vö­röskereszt II. országos kongresszusán A 15 őzei tagol képviselő szabolcsi küldötteknek sok mondani­valójuk lesz a kongresszu­son. Az első kongresszus óta 5 év telt el. Azóta sokat változott Szabolcs. Paraszt­ságunk nagyüzemi módon gazdálkodik. Uj intézmé­nyek, Vállalatok, isko'ák épültek. Ezeken a helyeken nagyon nagy szükség van a Vöröskereszt felvilágosító, betegséget megelőző mun­kájára. A lanyavilíg, a cigánylakosság és a még mindig me 4*vő analfabé­tizmus sok munkát ad. De a Vöröskereszt tagjai — akik a legkisebb anyagi dotáció nélkül, önzetlenül dolgoznak — nem sajnál­ják a fáradtságot, Ezt bizo­nyítja az utolsó negyedév statisztikája is. 459 előadás 36 ezer látogató, 35 véradó- nap, két és fél ezer véradó. Es hány családot, iskolát, üzemet sorolhatnánk fel, ahová ellátogattak taná­csaikkal a Vöröskereszt tagjai. Háziasszonyok, diá­kok, pedagógusok, orvosok: 15 ezer ember. Egyet akar­nak: fejlődjék minél job­ban Szabolcsban is az egészségügyi kultúra. Köszöntjük a Magyar Vöröskereszt 11. kongresz- szusát és eredményes mun­kát kívánunk megyénk küldötteinek. Miért csak a törvénw?! Javítani kell a munkásvédelmet a csempeüzemben űz adott lehetőségeken oeiül nem töprengenek a Korszerű­sítésen, nem tőrödnek eléggé sí emberekkel — az ig.izgu- tó visszautasította. Ellenérv- ként bizonyítékok helyett csak szavakat kaptunk. Fogadjuk e) azt a tételt, hogy az anyagot csak kézzel lehet formálni De /Hiúban elkerülhetetlen-e, hogy a he- héz fizikai munkát Kévésbe bíró nők naponta több má­zsát emelgessenek? Csak a deszka, amelyre a nyers csempét rakják. 4 és tál kilo­gramm, erre kerül a 18—20 kilogramm súlyú félkész ter­mék, ezt rakosgatják más­fél-két méter magasba, a felső polcig négy lépcsőt megmászva. A tiszti'ó rész­legnél egy dolgozó három- eaar kilogrammot mozgat még egy műszak során. Sza­bad-e magyarázatként elfo­gadni, hogy azelőtt még rosz- szab’o volt? Vajon milliós beruházás kell-e ahhoz, hogy a dolgozónak ne kelljen na­ponta hóromszázszor lehajol­nia az anyagért? És szüksé­ges-e bármilyen felsőbb szervnek is a jóváhagyású ahhoz, hogy az anyagmozga­tást eatós férfiak végezzék, vagy éppen gépesítsék, hogy a sajtoló ne olyan legyen, mint kétszáz esztendeje. NEMCSAK QBIEKTIV AKADÁLYOK! Furcsán hatottak a lá­tottak, hiszen nálunk nem ez a jellemző. A muii­kaegészségügyi intézetbe»- orvosok, szakemberek ;u :v— iák, milyen módon leh , ás emberi erőt kímélni, ;> dol­gozók egészségéi megőrizni. Kényelmes ülésé székeket terveznek, a színek hatásút kísérletezik. tudományosan foglalkoznak a „fáradság-, zet jelentkezésével annak esők* kentósével. s tápaBztála'.e.ikat aí. országban már . iónéban? helyen hasznosítják. föm\> ilyek biztosítják a rmmbásvk logait. az egészségre ártal­mas üzemekben a csökkentett munkaidőt, a védőételt. a rendszeres orvosi ellenőrzést. Ez itt is megvan. Az oisza­gos érvényű rendelkezések itt is érvényesülnek, de ami a helyi vezetéstől várható, megkövetelhető, a dolgozók közvetlen védelme, munká­juk könnyítése, az már ke­vésbé. illetve alig. Nem becsüljük le az igaz­gató, a főmérnök sokrétű gondjait, nem kételkedünk jóhiszeműségükben, a terv teljesítéséért való odaadásuk­ban. Valóban a semmi oől varázsoltak deficitmontes termelő üzemet, minden tény­kedésük a népgazdaság erdő­kében történik. Tavaly csak­nem 1 millióval túlteljesítet­ték a tervet. De a vezetők­nek a rájuk bízott, a velük együtt dolgozó emberek egészségére, erejére legalább úgy kell vigyázni, mint a terv teljesítés re. Arató Erzsébet Olvasónk frjas Irodalmi est a lámán kaplak, védőálarcot azonban senkin sem láttunk, noha az üzem levegője szénmonoxid- dal telített volt. A függönyt nyár leszedték. de az ajtó még nem készült el, ez ege- tö térből szabadon árad be a gázos levegő a formatóba Egyszóval, vajmi keveset ja­vult a helyzet­— Lehetetlen körülmények között dolgozunk — mondja Bakai Ferenc, az igazgató — nincs helyünk' Mégegyszer ennyi szárítótér kellene. Mi Is tudjuk, hogy a Kemence­részleget hermetikusan kelle­ne megépíteni, erre azonban sem hely, sem mód, te pénz nincs. Mi eddig is sokat (et­tünk és akarunk is lenni. A 2—3 évvel ezelőtti viszonyok­hoz képest . óriási a haladás. A semmiből hoztuk létre ezt az üzemet, dshát... tanácsi vállalat vagyunk —, teszi hezzá rezignállan — és ez rá­nyomja bélyegét mindenre. A megállapításokkal nem­igen lehet vitázni. Tény, hogy Saabolcs-Szatmárban nem irigylésre méltó sok vállalat­vezető helyzete. Szorítja őket és termelési lehetőségeikét á mostoha körülmény, az elemi szükségletek hiánya. Egy-két kivétellel szinte valamennyi ilt működő gyár, üzem, nagy. üzemi termelésre alkalmatlan toldozol t-foldozotit műhelyek­ben termel. Terjeszkedni, fej­lődni sokszor a beépített te­rület miatt, még többször pénz hiányában nem rúdnak Ezek a gondok kivetítődnek a szociális létesítményekre is. Jogos tehát Bakai Ferenc panasza. A megyei tanács vb ipari osztálya szorgalmasab­ban interpellálhatna a ter- \ezett új csempegyár jóvá-- hamvasáért. A csempére or­szágosan nagy az 'gén/. Má­don van elegendő agyág és munkaerőben sincs hiány, té­liét az úgynevezett, ma még objektív akadályok — ha jo kezekre bízzák — elhárítha­tok. A SZEMLÉLET IS ROSSZ Vannak azonban más ter­mészetű bajok is a kályha­csempe üzemben. amelyek megszüntetése nem igényel milliós népgazdaság beruhá­zást, csupán az eddigitől el­térő szemléletet. 86 embernek ad kenyeret, megélhetést ez az üzem. Í400— 180Ó forintot is megkeresnek a nők, mert itt zömében avo.k dolgoznak. De milyen körül­mények között? A munkafo­lyamatokat az elejétől a vé­géig manuális módon végzik. Megjegyzésünket. hogy itt nem keresik eléggé a muníce- folyamatok könnyítését és A nyírbátori járási könyv- Váci Mihály, Beds Anna* tár keretében néhány hete Csepeli Szabó Béla, Kónya irodalombaráti kör alakult. Lajos és más költők életét és Első önálló irodalmi estjüket müveit. vasárnap tartották meg a A bevezető után a nyírgél- Költészet napja alkalmából a sei általános iskola felső tago- Nyírgelséhez tartozó Szalmád- zatos növendékei fiatal költők pusztán. verseit szavalták. A 150 főnyi közönség előtt A nagy érdeklődéssel kísért Lázár Miklós gimnáziumi ta- irodalmi est befejező részében nár beszélt a Költészet napja Kovács Endre és Terdik Lász- jelentöségérői, megemlékezett ló a nyírbátori irodalomked- József Attila születésének év- velők baráti körének tagjai fordulójáról, azt követően a olvasták fel saját verseiket, ma élő fiatal költők' szerepé­vel és irodalmi munkássága- Veres János val foglalkozott; ismertette könyvtárvezető ,A KISZ első kongresszusa. 1960 decemberben határozta el az Ifjúság a szocializmus­ért mozgalom elindítását. Idő­szerűségét a második ötéves terv kezdete jelentette, s azó­ta negyedik esztendejébe ér­kezett. Erről beszélgettünk Kállai Sándor elvtárssal. a KISZ mátészalkai járási bi­zottságának titkárával. — Milyen szervezeti fejlődést hozott á moz­galom a járásban? _ A mozgalom a munka a tanulás, a kultúra és a sport területén szólítja cselekvésre az ifjúságot. Ez egyben hoz­zájárulás a szervezeti élet fejlesztéséhez, tartalmi szín­vonalának növeléséhez. 1961- ben 2081 tagja volt járásunk­ban a KISZ-nek, ma eléri a 3 ezret. Ezenkívül mintegy 270 tagfelvételi kérelemre adjuk ki rövidesen a tagkönyvet. — Növekedtek a gaz­dasági eredmények is? — Négy évé még csak 14 szervezett ifjúsági munkacsa­patunk dolgozott tsz-einkben, tavaly már 36. Különösen szép eredményt értek el Nagyecse- den. ahol 45 tagú ifjúsági munkacsapat 88 hold terüle­ten vállalt munkát és kuko­ricából. burgonyából jóval túlszárnyalta a tsz átlagtermé­sét. Hasonlóan jő eredmény­nyel dolgoztak a géberjéni, hodészi, mérki, paposi és fül- pösdaróci munkacsaptok is. Az őszi betakarításban 7 ezer KISZ-es és úttörő vett részt járásunkban, és összesen 28 ezer munkanapot dolgoztak. — Az utóbbi években sok fiatal vándorolt vá­rosba. Jelenleg mi a helyzet? — Nagyméretű elvándorlás már nem tapasztalható. Ipari tanulónak, közép- és főisko­lákba elmennek, de munkavál­lalás cél iából egyre keveseb­ben. A tsz ek erősödésével Éjszaka a 30—24-nél Fiaíal tiú érkezik — Macs taxi a betegnek ,v Receplirás éjjel Alig szenderedik el vas­ágyán, máris éles telefon­csengés riasztja fel első ál­mából az ügyeletes orvost. — Jöjjenek gyorsan, * férjem beteg... asztmás — szűrődik ki a telefonból egy izgatott asszony hangja. A nővér feljegyai a címet, az orvos félti észül, magához veszi a táskáját, benne gyógy­szerekkel, fecskendővel é® minden szükséges felszerelés­sel. A gépkocsivezető, a ..szol­gálat'’ harmadik tagja bein­dítja a Warszavát, s a kocsi pillanatokon belül elindul a megadott címre. Egy éjszaka tízszer-tizenötszőr-hússzor... Fél tízig négy eset Ma dr. Valent Mihály kör­zeti orvos. Éber Bertalanná asszisztensnő és Szmolár Mi­hály gépkocsivezető az ügye­letes. Forgalmas, nehéz az éj­szakájuk. Pihenni alig van idejük, s a két kiszállás köz­ti időt beszélgetéssel, szomo- rúbb-vidámabb télmények fel­idézésével töltik. Mindhárman régóta dolgoznak a „szakmá­ban”, nem először vannak ügyeletben, gondjaik — a munkával kapcsolatban — közösek. — Még csak fél tíz, de már négy betegnél voltunk — mondja az ügyeletes orvos. — Két lázas, egy tüdőgyulla­dásos betegünk volt és most jöttünk vissza egy idős aszt­más bácsitól. Nyílik az .ügyeleti saoba ajtaja: máris újabb beteg ér­kezik. Tizenöt „éves fiú, a nagy­bátyjával. — Mi a panasz? —- hangzik az orVos • ismert kérdése, s a fiú válaszából,: meg a vizs­gálatból megszületik a diag­nózis: — Vakbélgyulladás. Be kell mennie a kórházba. A beteg és kísérője kérdőn tekint az orvosra, aki még mielőtt bármit is mondaná­nak, megérti a ki nem mon­dott kérdést: mivel? — Taxit lehetetlen kapni, ha sürgős — mérgelődik az orvos. Nem találni a beteget Az ügyelet gépkocsija is­mét felberreg az udvaron, s a beteg fiút percek alatt a kórházba szállítja. — Valamelyik éjszaka külö­nös eset történt — mondja Ebemé. — Telefonon hívták az orvost és rossz címet adtak meg. A telefonáló izigalmában egy ismerősük utcáját és a saját házszámukát mondta, s az orvos nem találta meg a beteget. Szerencsére, mint később kiderült, nem volt súlyos a beteg állapota. — A címekkel sok bajunk van — veszi át a szét az időközben visszaérkezett gép­kocsivezető. — Több helyen, de különösen a tanyai tele­püléseken nincs feltüntetve a házszám, gyakran még az utcatábla is hiányzik. Az ügyeletes orvos minden hívásra azonnal t elindul a be­teghez, anélkül, hogy tudná; sürgős, vagy ráér-e a segítség­re. Gyakran előfordul, hogy a segítség még napokig ráérne, mégis kihívják az orvost éj­szaka. Cvitamin hajnalban? ..— Nemrég — mondja a gépkocsivezető — sürgős hí­vást kapott az ügyelet. Az orvossal elindultunk a meg­adott címre, csak ott derült ki, hogy a beteg lábizzadás- ban „szenved” — ezért kér­tek segítséget. — Ezalatt új telefonhívás érkezett — folytatja a nővér — súlyos, késlekedést nem tűrő beteghez hívták a tá­vol lévő orvost. Sokan éjszaka jönnek az ügyeletre receptet Íratni — pedig napközben is ráérné­nek. A napokban ’valaki haj­nali háromkor kért receptet C vitamin tablettára. — Előfordult az is — mo­solyog dr. Valent Mihály —, hogy olyan beteg jött az ügyeletre, aki napközben már volt orvosnál a betegsé­gével, de eljött ide is, mond­ván, ami biztos az biztos. Csak akkor lepődött még, amikoir éjszaka is ugyanazt az orvost találta a rendelőben, akinél délelőtt volt. A nappali munkában roha­nó percek ilyenkor óráknak tűnnek. Bekopog a beteg, cseng a telefon, kigördül a kocsi az udvarról, majd újra visszaérkezik, s az éjszaka három ügyeletese készenlét­ben áll, hogy bármely pilla­natban segíthessen, esetleg életet menthessen. Méltán kérik: csak sűrgűs estben keressék őket —« ép­pen a betegek érdekében. Sí, S» A KÖJÁL orvosa, egész­ségügyi ellenőre gyanúéi lá­togatója a nyíregyházi Épí­tőanyagipari Vállalat kályha­csempe részlegének. Szüksé­ges is a gyakori látogatás, mert a gyár tásíolyamatok ter­mészetéből adódóan a dolgo­zók ólommérgezéstől és szi­likózis veszélytől ‘él Ihatok. Legutóbb 1963 decemberé­ben megállapították, nogy az üzemben a levegő ólomoxid, valamint széndioxid tartalma többszöröse a megengedett­nek. A kötelező negyedovi szűréskor az ólom és porfi­rin vizsgálat eredménye tíz dolgozónál pozitív volt, mérge­zési nyomokat találtak szerve­zetükben. A legszükségesebb óvintézkedéseket a KÖJÁL meghatározta, mint például a szellőző berendezés átkötését a dolgozók gumik ötéiuiyel, kesztyűvel való ellátását, a kemencénél dolgozóknak friss levegős légzőkészüléket, a textilfüggöny helyett, jól zá- .ródó ajtó elhelyezése!. A VÁLASZ: NINCS HELY... i Az intézkedések végrehaj­tását ellenőrizte nemrég dr. Ignácz. Mihály, a KÖJÁL mun­kahigiénikus orvosa és Kiss András egészségügyi ellenőr. Velük tartottunk. A szellőző berendezés elkészült, a dolgo­zók fogmosó poharat, kefét Kevesebb a vándorló fiatal 40 if júsági munkacsapat a mezőgazdaságban — Beszélgetés Kállai Sándorral, a mátészalkai járás KISZ-titkárával munkában való helytállás és a tanulás, A tavalyi 30 tsz ifjúsági munkacsapat mellé további 4 munkacsapatot szervezünk, s a létszámot 514-ről 1000 főre emeljük. Ezek a fiatalok 2300 hold művelését vállalják. Fo­kozott figyelmet fordítunk a mezőgazdasági szakmunkás- képzésre: 80 fiatal szerződte­tésénél működünk közre, akik tanulmányi idejükre ösztön­díjat kapnak. A nyári építőtá­borokba ugyancsak 80 közép- iskolás diák megy járásunk­ból. Ebben az évben az Ifjúság a szocializmusért mozgalom­ba 4500—4700 fiatalt kívá­nunk bevonni, míg a Kilián sportmozgalomban 3000 fia­talunk vesz részt — fejezte be Kállai Sándor elvlárs. Asztalos Bálint párhuzamosan mind több fia­tal marad a szülőfaluban, sőt, a korábban elmentek kö­zül is visszatérnek. De köze van ehhez "szervezeteink tar­talmasabb életének, a külön­böző, fiatalokat érdeklő okta­tási formáknak, a kulturális és sportlehetőségek bővülésé­nek. Leginkább azonban an­nak, hogy falun is mind job­ban biztosítottnak látjuk a jö­vőt. — Milyen fontosabb tervek, elképzelések fog­lalkoztatják a járási KlSZ-bizotlságot? — Ez év decemberében lesz második országos kongresszu­sunk, amelyre újabb munka­sikerekkel készülünk. Prog­ramunk alapja továbbra is a szervezeti élet fejlesztése, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom