Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

Világpolitika sorokban A kambodzsai hatóságok — mint a Khmer sajtóügynökség kégli — ezentúl nem adnak beutazási engedélyt angolszász újságíróknak. A burmai kormány tovább) lépéseket tesz annak érdeké­ben, hogy az ország gazdasá­gában felszámolják a magán- tőkés szektort. Közlemény je­lent meg arról, hogy a kor­mány államosította az egész exportkereskedelmet. Adzsuben, az Izvesztyija főszerkesztője és felesége a Francia-Szovjet Baráti Társa­ság meghívására eltöltött két­hetes franciaországi látogatás után hétfőn repülőgépen el­utazott Párizsból. Adzsubej, az Izvesztyija • Newsweek című hetilap munkatársát az indonéz ható­ságok hétfőn szabadlábra he­lyezték. McCabe Indonézia bel­ső rendjét súlyosan sértő értesüléseket küldött külföld­re, s vasárnap emiatt őrizetbe vették. A haladó osztrák közvéle­mény hétfőn emlékezett meg Becs felszabadításának évfor­dulójáról. 19 évvel ezelőtt ezen a napon űzték el a szovjet csapatok — az osztrák ellen­állási mozgalom harcosainak támogatásával — az utolsó náci csapatokat Ausztria fő­városából. Az évforduló alkal­mából hétfőn megkoszorúzták a Bécs felszabadításáért elesett szovjet katonák sírjait. Sukarno indonéz elnök hét­főn Djakartában egy tömeg­gyűlésen kijelentette, hogy In­donéziának semmiféle terjesz­kedési szándéka nincs Észak- Borneó, illetve Malaysiához tartozó más területek irányá­ban. Ismét kijelentjük, — han­goztatta az elnök — hogy ké­ri vagyunk előzetes feltéte­lektől mentes tárgyalásokat kezdeni Malaysia békés rendezéséről. baditott országok szabadsá­gáért. Ezeknek az országok­nak képviselői szenvedelyes hangon fejezték ki eltökélt­ségüket a gyarmati iga lerá­zására. A tanácsülés nagy rokonszenvvel és helyesléssel 1'ogadLa a portugál gyarma­tok — Angola, Mocambique, Portugál-Guinea — képvise­lőinek bejelentését, hogy ké­szek fegyverrel vívni kí sza­badságukat, és harcukat mindaddig folytatják, amíg a gyarmatosítók le nem mon­danak elnyomó törekvéseik­ről. Nagy lelkesedés fogadta H kopgói nemzeti felszaba­dítás i mozgalom megalakulá­sának bejelentését, valamint azt, hogy a mozg:üom pu­mámba szellemében kíván küzdeni az ország leljes fel­szabadításáért. Az ellenállás, illetőleg a fegyveres harc máris több tartományúén megkezdődött. — Hasonlóképpen nagy tetszéssel fogadták a dél-af­rikai nemzeti Kongresszus küldöttsége vezetőjének, Ro­bert Reshanak Deszéclct. amelyben megbélyegezte a fajüldöző dél-afrikai kormány elnyomó politikáját. — A tanácskozás részve­vői megelégedéssel és nagy tetszéssel fogadták a Szovjetunió képviselőjé­nek, Gafurovnak beszédét, aki a szabadságukért küz­di népek határozott meg­segítését sürgette és egész sor konkrét javaslatot tett, többek között - gyar­matosító és a faji meg­különböztetésen alapuló rendszerek felszámolására. Javasolta, hogy az afrikai és ázsiai államok támogassák a Amerikai ködSsítési kísérletek a NATO sokoldalú atomhadereje körül M. Sxagatyeljan. a TAÍ5ZSZ hírmagyarázója a NATO sok­oldalú atomhadereje körül ki­alakult újabb fejleményeikkel foglalkozik. Megállapítja, hogy az Egyesült Államok kül­politikájának irányítói nyilatkozataikban igyekez­nek elködösiteni, hogy erőteljes előkészületeket folytatnak az erre vonatkozó szerződés tető alá hozásá­ról, Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter például kije­lentette, hogy a NATO sokol­dalú nukleáris hadereje „egyáltalán nem jelentené a nukleáris fegyverek elterjesz­tését, inkább védelmet jelen­tene azEal szemben, hogy a nukleáris fegyverek újabb országok kezébe kerülve még jobban elterjedjenek”. Egyáltalán nem értünk egyet a fenti állításokkal — jelenti ki Szagatyeljan — sőt egyenesen megmondjuk, hogy a „sokoldalú nukleáris haderő megteremtése a NATO kebelében, az Egye­sült Államok tevékeny részvételével éppen azért van folyamatban, hogy Bonn számára hozzáférhe­tővé tegye a nukleáris fegyverzetet. Az amerikai külügyminisz­ter továbbra is úgy tesz, mintha a NATO nukleáris haderejének megteremtése egyáltalán nem függne ögsze a nukleáris fegyverek elter­jedésének kérdésével mu­tat rá a továbbiakban Szaga­tyeljan, majd befejezésül ezt írja: — A két kérdés igenis a legközvetlenebbül összefügg egymással. Minden olyan in­tézkedés, amely megnyitja a bonni revansisták előtt a nuk­leáris fegyvertárak kapuját, rendkívül veszélyes és ko­moly bonyodalmakat rejt magában a jelenlegi nemzet­közi légkörben. vitás, határkérdések néké$ megoldását; segítsék a del- amerikai népek harcát. Sür­gette a Kuba-ellenes gazda­sági blokád felszámolását, stb. — A kínai küldöttség saj­nálatos módon az értekezle­tet szovjet-ellenes propagan­dájára akarta felhasználni. A kínaiak kirohanásai megdöbbenést keltettek a tanácskozás részvevőinek körében, de nem tudták meggyengíteni az értekez­let egységes állásfoglalá­sát a bet világrész népeit érdeklő fő kérdésekben, — Kiviláglott ez a konfe­rencia határozataiból is. Ösz- szesen 3ß határozatul felad­tak el. Többek között állást foglaltak a népek közötti megértés és a békés egymás mellett élés, a különböző rendszerű államok együttmű­ködése, a leszerelés, a nuk­leáris kísérletek betiltása mellett. Elítélték és lépéseket sürgetnek a dél-afrikai faj ül­dözés ellen. — Kudarcot vallott a kí­naiaknak az a törekvése is, hogy kettészakítsák az afro- ázsiai szolidaritási mozgal­mat. Sőt éppen az algériai küldött javaslata alapján vár­ható, hogy a mozgalmat La- tin-Amerikára is kiterjesztik és a legközelebbi tanácsülést már mint az afro-ázsiai, la­tin-amerikai népek szolidari­tási tanácsának ülését hívják össze. — Az arab országok kép­viselői következetesen ál­lást foglaltak a gyarmato­sítás és a neokoíonializ- mus elleni egységes harc kérdésében. Minden támo­gatást megígértek a sza­badságukért küzdő népek­nek. Ugyanakkor külön aláhúzták az arab népek egységének szükségességet. — Az algériai sajtó még Sekou Touré guinaoi elnök látogatása mellett is jelentő? helyet szentelt a konferencia tanácskozásainak. A lapok minden egyes küldött hozzá­szólását részletesen ismertet­ték és elemezték, ezenkívül szinte minden alkalmat meg­ragadták, hogy aláhúzzak az afrikai és ázsiai népek ösz- szefogásának jelentőségét. Nincs helye a széthúzásnak — állapította meg ismétel­ten — mert a szabadságukat elnyert, vagy érte harcoló népiek csak együttes erűvel tudják szabadságukat, fejlő­désüket biztosítani­­...-= 091*6 János: AMIRE NINCS TÖRVÉNY 27. így maradtak mozdulatla­nul egy ideig- A beszélgetés is abbamaradt, csak szagga­tott lélegzésük hallatszott. Az ablak előtt .szekér ha­ladt ed. A kocsis fütyörészett és ostorát pattogtatta. A lo­vak megugrottak, a zörgés egyre távolodott. Árpád! — suttogta a lány alig hallhatóan. A pillanat mámora őt is ha­talmába kerítette. Megfordult éh egyetlen mozdulattal ma­gához rántotta a lányt. Bó­dultán szorította, majd erő­szakosan a combjába mar­kolt. Piroska ijedten kiszakította magát az ölelésből.. — Árpád, nem szabad! Be­látnak, kedves — tiltakozott cseppet sem szemrehányóan, inkább hálás hangon. Gyors mozdulatokkal szoknyáját igazgatta és az ablakhoz sie­tett, hogy meggyőződjön, nem volt-e fölösleges harmadik vé­letlenül. Bujdosó szótlanul nézte. Még mindig érezte tes­tének forróságát. hajának iz­gató illatát. A köd azonban, amely hirtelen elbontotta az agyát, lassan tisztulni kez­dett. Nem tett szemrehányást ma­gának, csak elszomorodott és nem értette, miért, a torkát va­lami nehéz keserűség fojtogat­ta. — Árpád, kedves, nem sza­bad — mondta újra Piroska. — A csacsiságot nem szeretem. — Elhallgatott. Közelebb lépett és megsimogatta a haját. Bujdosónak újra melege lett, de már nem a lány kezének érintésétől. Nem simogatta vissza, hanem felállt és ciga­rettára gyújtott. Nem vagyok én kötözni való bolond? — nézett a lány csil­logó szemébe. Már az első nap elhatároztam, nem kezdek ki vele és most itt van. Szépen állunk, mondhatom. Olyan sze­relmes belém, mint egy másod­éves gimnazista. En meg még biztatom, ahelyett, hogy--- bár nem sok biztatásra van szüksé­ge. Isten bizony nem sokra. Miért is nem használom ki az alkalmat? Miért kell nekem úgy élni, mint egy szerzetes­nek? Egyik kerül, mégis azután sóhajtozom, a másik meg itt lenne, csak egy kis fáradságba, kedvességbe kerülne, és én ügy megrettenek, mint egy gyerek. Pedig az embernek fizikai szükségletei is vannak. Hiába, ilyen ronda teremtmények va­gyunk. Ezt még szerelem nél­kül is megtesszük. , Maga is meglepődött, hogy ilyen nyersen és durván fogal­mazta gondolatait. Amikor új­ra belenézett a lány szerelme­sen csillogó szemébe, restelke- dés fogta el. Érezte, hogy meg kellene mondani az igazat, ki kellene ábrándítani, de nem volt hozzá se kedve, se bátor­sága. Piroska a hallgatásból éppen ellenkező következtetést vont le. „Felkavarta a lelkét a ked­vesemnek is ez a csodálatosan szép érzés... Milyen izmos kar­ja van, azt hittem, agyonszo­rít” — gondolta elragadtatás­sal­Mintha az irodához közele­dett volna valaki. Gyorsan le­ült asztala mellé és igyekezett közömbös arcot vágni. A következő pillanatban ak­tatáskával a hóna alatt Szilasi robogott be az irodába. Arca feldúlt volt, szeme karikás, mint aki egész éjjel nem aludt. A táskát fáradt mozdulattal le­dobta az asztalra, és egyszerre kitört belőle a panasz: — Micsoda napom volt! Sze­rencséd, hogy nem hívtak be téged is. A járás elnökei előtt úgy szidtak, hogy azt hittem, nem bírom tovább, kirofcianok a teremből. — Remélem, nem maradtál adósuk? Mert ha látják, hogy megijedsz, annál jobban ne­ked rontanak — mondta Buj­dosó csendesen. Szilasi, mint aki nem érti jól, csodálkozva meredt rá: — Hol élsz te? Azt hiszed, én egyedül felvehetem velük a harcot? Tudod mit Ígértek? Fa­zekas elvtárs, a járási párttit­kár személyesen vizsgálja ki az ügyünket. Van neked fogal­mad, mit jelent ez? — Hála Istennek! Erre vár­tam már hetek óta — bóloga­tott az agronómus. — Sokszor az az érzésem, nem tudod, mit beszélsz — he­begett Szilasi. — Képzeld el, mekkora port vert fe a mód­szered! • Bujdosó a magába roskadt el­nököt figyelte. Mintha öt esz­tendőt öregedett volna az alatt a pár hónap giatt. Még a kgze is reszketett, ahogy a cigarettá­ját gyújtja. — Latom, nagyon megviselt az értekezlet — mondta együtt­érzéssel. Sziláéi nem vette észre a szavaiból kicsengő jóindulatot. Ingerülten felelt: — Majd másképp beszélsz te is, ha a prémiumért előszed­nek. Mert azok nem úgy be­szélnek ám veled, mint én szoktam. Tűzharc Bél- Vietnamban Saigon (Reuter. AP AFP) A nyugati hírügynökségek erős tűzharcot .lelemoltek a Mekong folyó deltájánál. A dél-vietnami hazafias erők — körülbelül két zászlóalj — szombaton Kién Long, az azonos nevű kerület székhelye ellen in­téz'luk erőteljes támad-ist. A két századnyi ‘ionná ny­erő súlyos veszteségek után alul maradt a küzdelem­ben. A dél-vietnami haza­fiak csak vasárnap reggel a kormánycsapatok erősíté­sére küldött mintegy négv. százötven főnyi ejtőernyős megérkezése után vonul­tak vissza. A kormányerők vesztesé­ge; 44 halott. 30 sebesült és 20 eltűnt. A szabadság- harcosok veszteségeiről pontos adatok nincsenek. Háremraillíé ol;isz mezőgazdasági muiiőás sziráj*el Róma, (MTI): Egész Olaszországban min­tegy hárommillió olasz me­zőgazdasági munkás hétfőn általános sztrájkba, iépect. A mozgalomban a felesbéiTők, a napszámosok és a telepesek vesznek részt. A mezőgazdasági dolgozók követelik a kormánytól a helyzet általános rendezését, mezőgazdasági reformokat, sürgetik a mezőgazdasági szerződésekről szóló törvény módosítását, továbbá azt, hogy az úgynevezett mező- gazdaság fejlesztési hatóságo­kat hatalmazzák fel a föl­dek kisajátításéra. Számos helységben a kis­birtokos parasztok is csatla­koztak a mozgalomhoz. E&eniénifek sorokban Telstar közvetítés Japán» bél Európába A francia postaügyj éj táv­közlési minisztérium bejelen­tette, hogy április 16-án bo­nyolítják le az első közvetlen televízióközvetítést Japánból Európába a Telstar segítségé­vel. A 24 perces japán műsor az olimpiai játékok előkészületei­ről számol be. Chaplin befejezte emlék­iratait Charlie Chaplin Írországban, Walterville falucskában befe­jezte emlékiratainak megírá­sát. Az 570 oldalas vastag kötet októberben vagy novem­berben jelenik meg London­ban. Könyvéről a világhírű művész kijelentette, hogy „igyekeztem nagyon őszintén írni. Mindent elmondtam ma­gamról, és azokról, akikkel életemben találkoziam. Nem titkolok el semmit”. Chaplin feleségévé; és négy gyermekével nap m ni nap hosszú sétákat tesz és kitűnő egészségben készül megünne­pelni április 16-án 75. születés­napját. ' Rendkívüli intézkedések a béig» orvossztrájk letöré­sére Közel 14 órás szakadatlan tárgyalás után aem született megállapodás a belga kor­mány ég a társadalombiztosí­tási rendszer miatt április ele­je óta sztrájkoló orvosok kö­zött, A kormány, a tárgyalások kudarca után vasárnap reggel rendkívüli Ülésre ült össze, hogy' meghozza a halaszthatat­lan intézkedéseket a betegellá­tás biztosítására. Az ülésen kettős határozatot hoztak: Börtönbüntetés terhe mel­let .kötelezik az állami, vagy magánkórházaknál működő orvosokat, hogy haladéktala­nul foglalják el helyüket. Ti&SZS2-k©zl©mémr a „Poljot—2" felbocsátásáról Moszkva, (TASZSZ); A. világűr meghódításának programja szerint a Szovjet­unió vasárnap felbocsátottá a második irányítható ás ma­nőverező kozmikus repülő testet, — a „Paljot^-2”-t. A kozmikus kísérletnek az a célja, hogy tovább lökélpíe- sílsék a minden irányba nagymérvű manőverezésre képes kozmikus repülő tes­teket és kidolgozzák a koz­mikus berendezések aözelho­zásénak és találkozásának feladatával kapcsolatos kér­déseket. A kozmikus manőverezések és az űrrepülés stabilizálása céljából a „Poljot—2’’-t külön­leges vezérlő ' berendezéssel és hajtómű rendszerrel sze­relék fel. A kozmikus repü- lőtesten tudományos kutató- késtzüléket, rádiótelemelrikus rendszert és egy adót helyez­tek el, amely 19 8D5 msgahercz frekvencián dolgozik. Az agronómus cseppet sem ijedt meg. Sőt így válaszolt: — Pedig nekem most is len­ne egy javaslatom. — Mindnyájunkat mentsen meg a teremtő a te javaslataid­tól!. Bujdosó meghökkenve nézett rá, de azután folytatta: — A gyümölcsös, ahol a ker­tészek dinnyét vetettek már tavaly is, nagyon szép volt. Hát- szik raja, hogy gondozva volt a föld. Ellenben a másik fele, a túlsó ötven hold, úgy elgazo­sodott, mjntha nem is szántot­tuk volna le. Kár parlagon hagyni. _— Meg kell kapáltatni! — vágott közbe erélyesen az el­nök. — Nekem más tervem van. Még nincs későn, köztesként adjuk ki répafödnek. Felesben. Be sem fejezte a mondatot, Szilasi valósággal íelüvöltött: — Felesben? Miért nem min. diben? Azután oszlassuk fel a szövetkezetei! . Bujdosó arca elkomorult. Idegesen végigsimította haját, ezután lassan, megfontoltan kérdezte: — Tehát kapáltassuk meg? Munkaegységre? — Ügy van'. — Számíts legalább kétszeri kapálást, akkor már száz hold­ról van szó. Tudod, hány mun­kaegységet jelent ez? — Párszáz munkaegységet még kibír a szövetkezet! — Hogyne! — felelt gúnyo­san Bujdosó. — Akár ezret is. Mennyit teremhet köztesként ez a föld? Fele a közös alapra, fele a tagnak. A művelés meg lenne oldva ingyen, ráadásul gazdagodna a szövetkezet. Vi­lágos, nem? Piroska csendesen közbe­szólt: — Ésszerű javaslat. — Én meg tartsam a hátam? — fakadt ki az elnök., — Mindnyájan tartjuk! —- felelt dühösen Bujdosó. — Egyébként néha nekem is az az érzésem, hogy nem tudod, miért állítottak ide. Ha jól sej­tem, az a feladatunk, hogy minden talpalatnyi földön ter­meljünk. Adjunk a városnak élelmet és juttassunk a tag­jainknak is bőségesen. Hogy ne úgy induljanak a télnek, mint tavaly. Könnyű dobálózni a munkaegységgel! Ide ötszázat, amoda megint mit tudom én mennyit. De még előleget i* alig birsz rá fizetni. Előbb meg kell teremteni a munkaegység becsületét. A te kilencforintos munkaegységedre fütyülnek a tagok. Kérdezd csak meg, haj­landók-e néhány munkaegysé­gért megkepáini neked négy­öt holdat? Azt hiszem, sejted a választ. De ígérj be nekik húsz mázsa krumplit, még a nyugdíjasok is mind kapát fog. nak. És engem ez érdekel, nem az. hogy mit szólhozzá néhány „okos” ember, akitől te bére­zel lel. (Folytatjuk) Fokozódik a harc a gyarmatosítás ellen Egyre porosabbá tátik a* afrikai népek egysége Magyar megfigyelő a« afro-ázsiai szolidaritási tanács ülésén Nemrégiben tartották az afro-ázsiai szolidaritási ta­nács 6. ülését Algéria tóvá- rosában. Kollai Ferencné, a nemzeti függetlenségükért küzdő népek megsegítésére alakult magyar szolidaritási bizottság titkára, aki megfi­gyelőként részt vett a konfe­rencián, a következőkben tá­jékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát a tanács­kozás ' tapasztalatairól. — Az afro-ázsiai szolidari­tási tanács kétévenként úlA sezik — mondta. Mostani VI. ülése irápt rendkívül nagy volt az érdeklődés. 70 ország képviseltette magái az ötnapos tanácskozáson. A tanácsülésen az afrikai, ille­tőleg az ázsiai országok kép­viselőin, valamint a szocia­lista országok néhány meg­figyelőin kívül a vendéglátó algériai kormány meghívásá­ra Magyarország is megfi­gyelővel képviseltette magat. La tin-Ámen kából, Kuba és Brit-Guyana megfigyelői vol­tak jelen. — A vendéglátó Algéria népe nagy érdeklődéssel ügyelte a tanácskozást. Ben Bella elnök is részt vett a megnyitón és be­| szedet is mondott. Beszé­dének alapgondolata, hogy az afrikai egység és a felszabadító mozgalmak egyik legnagyobb ellensé­ge a nemzeti önzés, szinte szállóigévé vált, a tanács­kozás későbbi szakaszában is gyakran visszatértek rá a küldöttek. — Teljes volt. az egység abban, hogy az afrikai és ázsiai országoknak össze kell fogniok a még fel nem sza-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom