Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-10 / 83. szám

Hruscsov elvtárs beszéde a budapesti nagygyűlésen Az imperialisták most elége­detten dörzsölgethetik a kezü­ket, hiszen azt látják, hogy a szocializmus rágalmazásának funkcióját azok a kínai sza- badárok vállalták magukra, akik kommunistáknak, mar­xistáknak—leninistáknak neve­zik magukat. Lehet-e ennél al­jasabb módon elárulni nagy forradalmi ügyünket? A kínai vezetők lényegében letérnek a forradalmi osztály­álláspontról, a világ proletárjai és elnyomott népei egyesítésé­(FolytaKa a 3. oldalról nek marxista-leninista elvét azzal a hibás és reakciós té­zissel cserélik fel, amely a bőr színe, a fajok és a világrészek elve alapján akar egyesíteni. A kínai vezetők rossz szándéikúan elválasztják a népek nemzeti felszabadító harcát, a munkás- osztálynak, — a dolgozók él­csapatának — forradalmi har­cától. Látnunk kell, hogy az afféle álláspont a forradalmi erők megosztásához vezet, ami­ből viszont csupán osztályel­lenségeink — az. imperialisták és a gyarmatosítók — húznak hasznot. Milyen megin gathatatlao­nak látszott a II. világhábo­rú után az imperialista ha­talmak szövetsége, amelyben beleszólást nem tűrve diri­gált az Egyesült Államok. Most pedig már a kapitalista világ vezetői is siránkoznak azoknak a repedéseknek, hasadékok- nak és szakadékoknak a láttán, amelyek a nyugati szövetségesek között táton­A kommunista világmozgalom leküzdi a nehézségeket o A kínai vezetőik kalan- ttorpolitikaja különöskép­pen szembetűnő korunk oly létfontosságú kérdésé­ben, mint a háború és béke kérdése, A kínai vezetők, akik felelőt­lenül játszanak az embermilli­ók sorsával, igyekeznek meg­akadályozni a népeknek a ter­monukleáris világháború ve­szélye ellen vívott harcát. De­magóg állításaival, amelyek szerint „az atombomba papír­tigris” és „az imperialisták pa­pírtigrisek”, a kínai propagan­da káros illúziók magvát hinti el, és tompítja a népek ébersé­gét abban a harcban, amelyet oly álnok és veszélyes ellen­séggel folytatnak, mint a je­lenkori imperializmus. A Kínai Kommunista Párt vezetői elszántan védelmez­nek olyan — a marxizmus— > nrnizmus szellemétől idegen — jelenségeket, mint Szitá­in személyi kultusza és iga­zolni próbálják a személyi kultusz légkörében született dúrva önkényt és a hatalom­mal való visszaélést Ebben a kérdésben is nyíl­tan szembeszegültek a nemzetközi kommunista mozgalommal, amely hatá­rozottan elítélte a szemé­lyi kultuszt és harcra hí­vott minden kommunistát annak káros következmé­nyei ellen. Meg kell mondanunk elv­társiak, hogy a marxista—le­ninista pártok maximális : őreimet és önfegyelmet ta­núsítottak a Kínai Kommu­nista Párt vezetősége iránt. A testvérpártok számos al­kalommal fejtették ki a kí­nai vezetőknek jelenlegi ál­láspontjuk elhibázottságát és szélyes jellegét, sok alka- nmal javasolták a nyílt vi­ta beszüntetését és az egy­ség megszilárdítására irányu­ló konkrét intézkedések meghozatalát. Annak ellené­re, hogy a kínai sajtó és dió fékevesztett rágalom­hadjáratot folytatott a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a többi marxista—leninis­ta párt ellen, mi hosszú időn keresztül tartózkodtunk attól, hogy nyilvános választ adjunk a szakadároknak, mert abban reménykedtünk, hogy hallgatnak a nemzet­közi kommunista mozgalomra és visszatérnek a helyes út­ra. Ez sajnos nem következett be. A kínai vezetők az utóbbi időben még inkább fokozták szakadár aknamunkájukat. A Kínai Kommunista Párt ve­zetői, amikor így jártak el, szemmel láthatóan különle­ges célokat követnek: rá akarják kényszeríteni a testvérpártokra antile- ninista, kalandor irányvo­nalukat. létre akarják hoz­ni saját hegemóniájukat a nemzetközi kommunista mozgalomban. Mit mondhatunk az ilyen abszurd igények láttán? Csu­pán egyet: a kínai vezetőknek azok a görcsös erőfeszítés??, amelyekkel alá akarják ren­delni maguknak a kommu­nista mozgalmat, szégyentel­jes kudarccal végződnek. A kommunista világmozga­lom, amely hű a marxizmus —leninizmus elveihez, leküz­di az előállott nehézségeket és még erősebben, edzettebben kerül ki a szakadárokkal ví­vott harcból. Marx, Engels, Lenin magasztos zászlaja alatt a nemzetközi kommunista mozgalom elvezeti a világ munkásosztályát, dolgozóit a békéért, a demokráciá­ért. a nemzeti felszabadu­lásért és a szocializmusért vívott harc új történelmi győzelmeihez! A szocialista világrendszer meg hatalmasabb és erősebb lesz. Meggyőződésünk azon alapszik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Ma­gyar Szocia'ista Munkáspárt és a többi szocialista ország mar > ista—leninista pártja eddig is megtett és a jövő­ben is megtesz mindent a kommunista eszmények dia­dalra juttatásáért! Gyökeres a világ átalakulása Elvtársak! Nagyszerű kor­ban élünk, — olyan mélyen szántó forradalmi változások mennek végbe, amelyek gyö­keresen átalakítják az egész föld arculatát. A kapitaliz­mus a végét járja. Leomla­nak a népek gyarmati bör­tönének maradványai. Az új társadalmi rend évről évre mind szilárdabban és na­gyobb területen veti meg lá­bát bolygónkon, mind több ország és nép sorakozik fel a szocializmus zászlaja alatt. Nincsen olyan erő a földön, amely megállíthatná a szocia­lizmus felé feltartóztathatat­lanul haladó népeket. Elég egyetlen pillantást vetnünk a világ politikai tér­képére, hogy szemünkbe tűn­jenek a földön végbement óriási társadalmi átalakulá­sok, mélyen szántó változá­sok. Ott, ahol azelőtt egész földrészeket három-négy gyarmatbirodalom színe jel­zett, ma több tucatnyi szuve­rén államot jelző szint talál­hatunk. Bővül a szocialista rend­szer, amely ma az embe­riség egyharmadát fogja át. Szűkül az imperialista elnyomás és uralom szfé­rája. Eles, kibékíthetetlen ellentr mondások mardossák a kapi­talista világot A tőkés or­szágokban manapság sokkal inkább, mint bármikor más­kor, növekszik a kapitaliz­mus megmentését célzó, be­tegségének gyógyítását és az imperilaista ellentmondások kibékítését szolgáló receptek és tervezetek száma. Azon­ban a kapitalista ideológusok­nak mindezek a próbálkozá­sai hiábavalók. Hiszen az imperializmus a bögrébe esett; pókokra emlékeztet. Bárhogyan is igyekezzenek ezek a pókok megállapodni egymással, bármiféle egyez­ségre is jussanak, nem sike­rül kiküszobölniök a viszályt ás a testvérharcot Kanak. Az imperialisták egymás­közti ellentmondásai aláássák az agresszív tömbök — a NATO, a SEATO és a CENTO szilárdságát. Mind nagyobb és nagyobb tömegek szállnak sík­ra a militarizmus és a fegy­verkezési hajsza, az agresszív katonai tömbök ellen. A szo­cialista világrendszer növekvő ereje, a munkásosztály harca a tőkés országokban, a nem­zeti felszabadító mozgalom fel­lendülése, elmélyíti az impe­rialista tábor belső ellentmon­dásait, és oda vezet, hogy az erőviszonyok a nemzet­közi porondon még tovább tolódnak el a forradalmi munkásosztály, a béke és a szocializmus javára. Minden energiánkat a jobb élet építésére Elvtársak! örömmel hangsú­lyozzuk ismét, hogy a Szovjet­unió és Magyarország korunk­nak, a békéért és a társadal­mi haladásért vívott harcnak valamennyi nagyfontosságú kérdésében közösen veszi fel a küzdelmet a nemzetközi po­rondon. Népeink nagy sikere­ket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. A szocializmus sikerei pe­dig döntő tényezőt jelen­tenek a világ forradalmi átalakításában, annak az új igazságos társadalmi rendnek a létrehozásában, amely megállíthatatlanul terjed egész bolygónkon. Ez új energiát kölcsönöz ne­künk az emberiség boldog jö­vőjéért vívott harcunkban. A továbbiakban Hruscsov elvtárs hangsúlyozta: — „Mi kommunisták büsz­kék vagyunk arra, hogy min­den energiánkat, tudásunkat és munkánkat a szocializmus győzelméért az emberek jobb életéért vívott harcnak szen­teljük. Mi azért küzdünk, hogy min­den dolgozó ember lehetőséget kapjon arra, hogy tevékenyen dolgozhasson, sokoldalúan fej­leszthesse képességeit, részt vehessen a társadalmi életSen, és alkotó lehessen a szó legtel­jesebb értelmében. Mi azért küzdünk, hogy minden nép elfoglalhassa mél­tó helyét az emberiség nagy családjában, gazdagíthassa az emberi civilizáció kincsestárát és élhessen annak javaival. Mi azért küzdünk, hogy a világ békéje, a barátság és a testvériség, az igazi nemzetkö­ziség, a kölcsönös bizalom és tisztelet az emberek és népek közötti kapcsolatok megingat­hatatlan elvévé váljék. Mi azért küzdünk, hogy a kommunizmus, amely megtes­tesíti az emberiség legszebb álmait és reményeit, osztatlan győzelmet arasson a földön. Ezek a mi kommunista esz­ményeink, elvtársak! És bizo­nyosak vagyunk abban, hogy győzedelmeskednek. — Fejezte be beszédét Hruscsov elvtárs. A viharos, nagy tapssal fo­gadott beszéd után Gáspár Sándor mondott zárszót. A forróhangulatú nagygyűlés az Intemacionalé hangjaival ért véget. Aláírták a magyar—szovjet közös nyilatkozatot A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége között a test­véri barátság, a teljes egyetér­tés szellemében lefolyt tárgya­lások eredményeképpen csü­törtök délután az Országház Munkácsy-termében magyar— szovjet közös nyilatkozatot ír­tak alá. A közös nyilatkozatot ma­gyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun. kás-paraszt kormány elnöke, szovjet részről N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke írta alá. Az ünnepélyes aláírásnál je­len volt Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke; Apró Antal, Disz­ku Béla, Fehér Lajos, Focis Je­nő, Gáspár Sándor, Kállai Gyu­la, Komócsin Zoltán, dr. Mün- nich Ferenc, Nemes Dezső. Rónai Sándor, Somogyi Mik­lós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai valamint a Politikai Bizottsá; póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a magyar és a szovjet párt- és kormánykül­döttség tagjai és szekértői. Fogadás a szovjet nagykövetségen G. A. Gyenyiszov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség magyarorszá­gi látogatása alkalmából csü­törtök este fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Do­bi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, és felesége, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke és felesége, Apró An­tal, Biszku Béla, Fehér La­jos, Fock Jenő, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor. Somogyi Miklós. Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, továbbá az MSZMP Központi Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más veze­tő személyisége. Részt vett a fogadáson N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, a szovjet párt­ós kormányküldöttség vezető­je és felesége, valamint a de­legáció tagjai: P. J. Seíeszt, az SZKP Központi Bizottsá­ga elnökségének póttagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, A. A. Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, P. A. Szatyukov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Pravda főszerkesztője, P. N. Fedoszejev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke, R. F. Gyemen tyeva, az SZKP Központi Bi­zottsága Revíziós Bizottságá­nak tagja, az SZKP Moszkva városi bizottságának titkára. Jelent volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képvi­seletek sok vezetője és tag­ja. A meleg, baráti légkörben lezajlott fogadáson G. A. Gyenyiszov nagykövet kö­szöntötte a megjelenteket. A fogadáson N. Sz. Hrus­csov és Kádár János pohár- köszöntőt mondott. í jahli állásfoglalások a szocialista tábor egysegéért folyó küzdelemben Beirut As An Ida, a Libanoni Kommunista Párt lapja, cik­ket közöl, amelyben megálla­pítja, hogy „a kínai vezetők kalandor akciói nagy kárt okoznak a népek nemzeti fel­szabadító mozgalmának és a függetlenségért vívott közös harcának, ártalmasak a tár­sadalmi haladás és a demok­rácia szempontjából” majd így ír: teljes mértékben tá­mogatjuk az SZKP XX, kong­resszusának és az 1957., illet­ve 1960. évi moszkvai tanács­kozásoknak a békére és az ál­lamok békés együttélésére vonatkozó határozatait — ír­ja a lap — Elítéljük a kínai vezetőket, támogatjuk az SZKP-t és Hruscsov vezette Központi Bizottságát. A kí­nai vezetők provokációira tel­jes kudarc vár.” hogy a Kínai Kommunista Párt vezetősége „nyílt harcot indított, amelynek célja a szocialista közösség és a kom­munista világmozgalom bom- lasztása. Az SZKP és más marxista—‘leninista pártok;, köztük a Francia Kommunista Párt elleni kínai támadások egyre durvábbá és álnokabbá válnak.” A cikkíró megállapítja, hogy a kínai vezetők „rend­szeres aknamunkát kezdtek és képmutatóan ideológiai vitát színlelve szakadást próbálnak előidézni a kommunista vi- lágmozgalomban.” Baku Az Azerbajdzsáni Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága plénumán vitatta meg a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának erősítéséért folytatott harc kérdéseit. Az előadói beszé­det Anasztasz Mikojan, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja mondta. A plénum részt vevői hangsúlyozták, hogy követke­zetesen le kell leplezni a kí­nai vezetők ideológiai elhaj­lását, határozottan vissza kell verni a kínai vezetők bom­laszd» akcióit. Többen felhá­borodva ítélték el, hogy a kínai vezetők rágalmazzák az SZKP-t, a szovjet népet, a Szovjetuniót, az októberi forradalom hazáját A vita után egyhangúlag elfogadott határozat hangsú­lyozza, hogy a plénum tel­jes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottságá­nak, elnökségének és Hrus- csovnak, a Központi Bizott­ság első titkárának politiká­ját és gyakorlati tevékenysé­gé. Varsó Lengyel párt- és kormány küldöttség utazik Moszkvába Malinovszkij Berlinben A csütörtöki Trybuna Ludu „A kommunista mozgalom és a szocialista tábor egységé­ről” .címmel négyhasábos szer­kesztőségi cikkben tiltakozik a KKP vezetőinek szakadár lépései ellen. A cikk mara­déktalanul támogatja az SZKP és a többi testvérpárt e kérdésben hozott határo­zatait és állásfoglalásait. A Trybuna Ludu cikke élesen tiltakozik a Kínai Kommunista Párt frakciós, a nemzetközi kommunista moz­galom egységét szétbomlasz­tani akaró politikája ellen és kijelenti. hogy a LEMF együtt az SZKP-vel, s a többi kommunista- és mun­káspárttal — töretlenül foly­tatja harcát a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok egységé­nek, összefogásának politiká­jáért. Párizs A France Nouvelle, a Francia Kommunista Párt he­ti folyóirata legújabb számá­ban Charles Aroche, a lap főszerkesztője rámutat arra, Berlin (TASZSZ) Az NDK-ban tartózkodó Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter és a ve­zetése alatt álló katonai kül­döttség szerdán a Német— Szovjet Baráti Társaság ber­lini székházában találkozott a társaság központi vezetőségé­nek tagjaival. Johannes Dieckmann a tár­saság elnöke, az NDK népi kamarája elnökségének elnö­ke átnyújtotta Malinovsakij marsallnak a társaság arany­érmét. Viszonzásul Malin óvsz- kij marsall a „Kovácsoljunk ekevasat a kardokból” szobrot adta át Dieckmann profesz- szomak, hangsúlyozva, hogj a műalkotás a szovjet néf béketörekvéseit jelképezi. 1964. április 19. 4 A küldöttség vezetői: Wladis- lav Gomulka, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP és a szovjet kor­mány meghívására a napok­ban lengyel párt- és kor­mányküldöttség utazik hiva­talos baráti látogatásra a Szovjetunióba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom