Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-24 / 95. szám

JEGYZET A lakosság javára... Évről évre szélesedik fal- vainkban az ipari szolgálta­tó tevékenység. Mégis joggal türelmetlenkedünk azért, hogy ez a fejlődés még min­dig elmarad az igények mö­gött. Visszatérő a vállalatok, a kisipari termelőszövetkezetek érvelése: nincs helyiség. Ez a helyiség-gond jónéhány fa­lut ütött már el eddig is at­tól, hogy a cipőjavítást, a hajvágást, ruhakészítést helyben oldják meg a lakók. A községi, de még a járási tanácsok illetékes vezetői is azt vallják, hogy a válla­latok és a ktsz-ek építsenek maguknak helyiségeket s úgy oldják meg az iparpolitikai terv rájuk jutó részét. Kétségtelen: a hálózatfej­lesztésnek ez lenne a legké­zenfekvőbb megoldási módja. Aki viszont tisztában van az ipari tevékenységet foly­tató üzemek anyagi erejé­vel, nyomban felteszi a kér­dést' miért nem támogatják a helyi tanácsok maguk- is a szolgáltató hálózat fejleszté­sét’ Csakis közös erőfeszítés árán lehet meggyorsítani a javító-szolgáltató hálózat fej­lesztését. Nem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy ez az igyekezet a legnagyobb haszonnal mégiscsak a hely­ben lakó embereket szolgál­ja. A. S. Hová tűnt több száz hold szántó ? Idén ötven község határát vizsgálják leiül A földek védelméről szóló ! kormányhatározat új fejada- j tokát ró a megyei és járási tanácsok vb-inek mezőgazda­sági osztályára. Megkérdez­tük dr. Vityi Nándort, a megyei tanács vb mezőgazda- I sági osztályának csoportveze­tőjét: mik a tapasztalatok a törvény végrehajtása során? — Az 1961 évi törvény megszigorította a mezőgazdasá­gi rendeltetésű földek műve­lési ágának megváltoztatását, de erre nagy szükség is volt, mert a szántóföldek egy ré­szét gyümölcsössel, vagy sző­lővel telepítették be. Más ré­szén ipari beruházásokat lé-, tesítettek. — olyan, földeken is, amelyek szántóföldi ter­melésre alkalmasak voltak. Az utóbbi területe meghalad­ja az ezer holdat. Azóta az engedély iránti kérelmek megalapozottságát minden te­kintetben megvizsgáljuk. 1962-ben és 1983-ban 81 esetben kellett elutasítani kérelmet, összesen 2336 hold szántóra vonatkozóan, mert a törvény rendelkezése szerint csupán azoknak a mezőgazda­sági rendeltetésű földeknek lehel változtatni a művelési ágán, amelyek termelésre al­kalmatlanok, vagy gyenge minőségűek. Több visszaélés történt az engedélyekkel. Például a Má- tészalkai Állami Gazdaság 50, a napkori Kossuth Tsz pe. dig 70 hold gyümölcsöst tele­pített más helyre, mint aho­vá az engedélye szólt. Enge­dély nélkül épített körgátat és bővített csatornát a Víz­ügyi Igazgatóság Mátészal­kán. Néhány héttel ezelőtt a kor­mányszervek tanácskozást szerveztek a kormányhatáro­zat végrehatásának biztosí­tása érdekében. Megyénk­ben idén 50 községben vizs­gáljuk az utóbbi két évben eszközölt erdő-, szőlő, ős gyü­mölcstelepítések törvényessé­gét. A községekben szerve­zett bizottságok — amelyek az engedély iránti kérelmek törvényességét és megalapo­zottságát vizsgálták ■— meg­felelő javaslatokat tesznek a járási tanácsok mezőgazdasá­gi osztályainak és a határoza­tokat e javaslatok alapján hozzák. K. L Rendeletmagycirágqt Feloldották a tsz nyugdíjasok jövedelmének korlátozását 180 kiló műtrágya jut 1 hold fö A TSZ ÉK TÁROLJANAK — KÉRI A MÜNŐSZER V Uj könyv „Tud Ön kísérletezni?" A termelőszövetkezetben — egy-cgy növény kipróbálása, egy-egy új növényfajta kísér­leti úton való bevezetése nem mindig megbízható módsze­rekkel történik. Emiatt gya­koribbak a kudarcok és az ezzel járó elkedvetlenedés. Ebben elsősorban nem is az illető gazdaság vezetői a hi­básak. Ez ideig nem volt semmiféle segédkönyv, amely eligazíthatta volna az illető üzem vezetőit abban, hogy is kell, milyen módszerekkel lehetséges egy új növényfaj­tát kis, vagy nagyparcellás kisérletsorozatban tudományos módszerességgel és alaposság­gal kipróbálni. Ezen a hiá- ■ nyon segít most az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ kia­dásában megjelent .,A szántó­földi kísérletezés jelentősége és módszerei a nagyüzemek­ben” című munka. A könyv megismerteti az olvasóval a kísérletezés alapfogalmait és módszereit, ábrákkal illuszt­rálja a kísérletek lebonyolítá­sának rendszereit. Aki végigol­vassa ezt a szakember számára mindvégig tanulságos művet, elmondhatja a kérdésre vá­laszolva: „Igen, tudok kísér­letezni...” Mezőgazdaságunkban ma már elengedhetetlenül szüksé­gesek a különböző vegyi anyagok: műtrágyák és nö­vényvédőszerek. Megyénk tsz- ei évről évre több műtrágyát ég különféle növényvédő, gyomirtószereket használnak fel. A tervek szerint egy ka- tasztrális hold területre 180 kilogramm vegyes műtrágyát tudnak biztosítani az idén — tájékoztatta munkatársunkat a Műtrágya és Növényvédő­szer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat nyíregyházi kiren-, deltsége. Eddig 35 ezer tonna műtrágyát szállítottak ki a tsz- eknek. Ebből 4? százalék nit­rogén, 35 százalék foszfor és 20 százalék kálium. Az év végéig még 75 ezer tonnányi műtrágyát juttatnák el az igénylőknek. A gyárak folyamatosan ter­melik a műtrágyát, ezért a MÜNOSZER Vállalat tá­rolni nem tudja. A tárolást a tsz-eknek kell megoldaniuk. Tehát már most el kell szál­lítaniuk a tsz-eknek az ősz­szel szükséges mennyiséget is. De a tsz-ek sok esetben nem vállalják ezt. A növény véd őszerek ellátá­sában sem volt eddig problé­ma. Kénkészítményekből 3000, Novendából 1200 és gyümölcs­faolajból 2000 mázsát adtak át eddig a tsz-eknek. A per- metezöszer készlet a megye gyümölcsös területének há­romszori permetezésére elegen­dő. A gabona vegyszeres gyomirtására eddig Dikonirt- l-.öi 620 mázsát értékesítettek. Ez a mennyiség 50 000 ka- tasztrális hold gabona gyom­irtásához elegendő. Jelenleg még 80 mázsa van raktáron. Az eddig eladott 350 mázsa Hungazin közel 7000 holdnyi kukorica vegyszeres gyomir­tásához elég. r. J. A nyugdíjas és járadékos termelőszövetkezeti tagok ré­szére fontos változásokat lép­tetett életbe a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak legújabb rendelete. Az új rendelet — tájékoztatta la­punkat Kada László, az SZTK alközpontja nyugdíj osztályá­nak vezetője — azokat a kor­látozásokat oldotta fel, melyek a nyugdíjas és járadékos termelőszövetkezeti tagok nyugdíját, illetve járadékát meghatározott kereseti hatá­ron túl korlátozta. A jöve­delmi korlátozások nem egy termelőszövetkezetben akadá­lyozták a munkák határidőn belüli elvégzését, gátolták, hogy á nyugdíjasok és jára­dékosok erdejükhöz mérten ve­hessék ki részüket a közös munkából. Az eddig érvényben lévő rendelkezések szerint ugyanis, ha egy nyugdíjazott termelő­szövetkezeti tag egy évben 269 munkaegységnél többet szerzett, akkor a nyugdíjinté­zet egy ideig szüneteltette a nyugdíj folyósítását. Az új rendelkezés azokra a nyugdíjasokra és járadékosok­ra terjed ki, akik a rendelet hatályba lépésének napján — 1964 március 14-én — már termelőszövetkezeti tagok vol­tak. A rendelet ugyanígy vo­natkozik az Ipari nyugdíjban, vagy különböző más címen folyósított ellátásban részesü­lő termelőszövetkezeti nyug­díjasokra. tsz-tagokra. A 260 forintos öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék­ban részesülők nem csak maguk mentesülnek, hanem házastársuk is mentes a jö­vedelmi korlátozás alól Ki­terjed a mentesség a rok­kantsági. vagy egyéb ellátás­ban részesülő tagokra is. Nem terjed k! az új rende­let hatálya azokra a tagokra, akik 1964 március 14-e után léptek, vagy lépnek be a ter­melőszövetkezetbe Rájuk to­vábbra is érvényes, hogy a nyugdíjat csak 269. a jára­dékot pedig 200 munkaegy­ség alatt kaphatják meg koi^ látozás nélkül. Beváltak a csők utak a csengeti járásban A csengeri járási szervek minden lehetőséget felkutat­nak, hogy növelhessék az öntözött területeket. — Tavaly f020 holdon léte­sítettünk csökutus öntöző- J rendszert és előreláthatólag i ilyen nagyságú területen lesz j az idén is — mondja Papp i Miklós, a járási pártbizott- I ság mezőgazdásági oszfályá- I nak vezetője, — Az öníöző- ! rendszerek majdnem minde- i nütt beváltak, így például ! Kishódoson és Garbolcon per­cenként 1800 liter vizet adó kutat tudunk létesíteni. Sokkal gyorsabb ütemben tudnának előrehaladni a csen­ged járás tsz-ei is, ha nem hátráltatná munkájukat, t csövek hiánya, de az AGRO- KER-től egyelőre nem kaptat még Ígéretet sem. A járásban igen hasznos lenne — a pártbizottság véle­ménye szerint — néhány víz­tárolót építeni Ezek megolda nák több ezer hold öntözésé' és amellett viszonylag kis be­ruházást igényelnének. 1965-ben megkezdhetik i munkát a szamosi öntözőfür­tök építésén. Elkészült az Ecsadi-lón err« a vidékre eső részének táv­lati rendezési terve is. A láp­talaj javítását és a vízrende­zést a vízgazdálkodási társu­lásra bízták. RADIO, TELEVÍZIÓ egyéb híradástechnikai készülékek (lemezjátszó, magnó stb.) és háztartási gépek (mosógép, centrifuga, porszívó stb.) GARANCIÁLIS ÉS GARANCIA IDŐN TÚLI SZERVIZEK: Kisvárda, Malinovszkij út 16. Telefon: 126. Mátészalka, Bajcsy-Zsiljnsz ky u. 30. Telefon: 239. Nyíregyháza, Zrínyi llpna utca 2. Telefon: 13—18. Tiszaszederkény, II. tel cp K. 10. barakk. JAVÍTÁSA ORSZÁGOS SZERVÍZHÁLÓZAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom