Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-23 / 94. szám
JEGYZET Helytállás és szaktudás A mögöttünk hag'yott télen újra sokszor találkoztunk a hóval, hideggel birkózó emberekkel, néha egészen rendkívüli tettekről adhattunk hírt. Többször írtunk arról milyen áldozatos munkával gyűjtötték össze a tejet a falvakból a tejipari vállalat szállító munkásai. Éjszakákat töltöttek 20—25 fokos hidegben az országutakon, hogy másnapra tej legyen az élelmiszerboltokban. Ezekből az írásokból —, ha ki is maradtak az állattenyésztők, — mindenki tudja, mennyi munka kelleti, amig a tej szállításra készen állt a falvakban és ezt az állattenyésztők végezték el. Alig három éve beszélhetünk általánosan a nagyüzemi gazdálkodásról. Ez igen rövid idő ahhoz, hogy valamennyi szövetkezetben vízvezetékes, önitatós, villannyal, takarmánykonyhával ellátott istállók épüljenek. Az állattenyésztés ma még a ruhát, lábbelit legjobban piszkoló, nyüvő — nem patikaszagú — munkahely. Nagyon kevés szövetkezetben oldották meg a rendszeres, heti szabadnapos váltást. Soli állatgondozó 365 napot dolgozik egy esztendőben. Nehezítette az állattenyésztők munkáját az elmúlt három aszályos nyár és az egymást követő két kemény tél is. Egyre kevesebb helyen, de a tagság sem becsüli megfelelően az állattenyésztők munkáját, sőt elvétve még vezetőség is akad ilyen nézettel. Az ilkj Dózsa Termelőszövetkezetben a vezetőség ahhoz sem adott fogatot, hogy a burgonyafőzéshez a fát hazaszállítsák a határból. A sertéstenyésztők a hátukon cipelték a tüzelőt a moslék főzéséhez. Ez kirívó példa, de számtalan hely van, ahol 100—150 méterről karon hordják a vizet. Ez nyáron is nehéz, de hűszfokos hidegben még inkább az. Elmondhatjuk a körülményekhez képest az állat- tenyésztők jól végezték munkájukat. Ahol rossz az állatok kondíciója, gyenge a termelékenység, ez a legkevesebb esetben az ő hibájuk. Az egész tagság munkája és az állami támogatás mellett oroszlánrészük van abban az állattenyésztőknek, hogy 1961 óta 3—4 hónappal rövidült a sertéshizlalási idő. Három évvel ezelőtt 100 darab tehertől 71 borjú született, a múlt évben már 77 darabot neveltek fel. Egészen rövid idő alatt megteremtették a nagyüzemi baromfitenyésztést. Egyes szövetkezetekben, mint a kisvárdai Rákóczi, vagy a nyírbátori Kossuth, olyan tenyészser- téseket nevelnek, amiie az állami gazdaságok is büszkék lehetnének. Raka- mazon, Nyírcsaholyban példát mutatnak a szarvasmarha-tenyésztésben a termelőszövetkezetek. A nem almatermelő szövetkezetekben a bevételek egyharma- dát, de sok helyen a felet az állattenyésztés szolgáltatja. A mostani tél vizsgáztatta az állattenyésztőket, talán szelektálta is. A dicséretes helytállás, a fizikai fáradságot nem ismerő odaadás mellett — a továbblépés érdekében — most sürgősen szükség van a szaktudás gyarapítására. Az igények gyorsan növekszenek. A megyei pártbizottság határozata előírjál hogy ebben az évben el kell érni egy kiló sertéshús előállítását 4,5 kg, egy kiló baromfihúst pedig 3,6 kg abrakkal. Javítani kell a tenyésztési munkát, növelni a tejhozamot és a minimumra csökkenteni az elhullást. Az állattenyésztés legalább olyan bonyolult munka, mint a traktorral való szántás. Képzett szakmám kások ezrei kellenek az áh lattenyésztésbe is. A nehéz, tisztának nem mondható 365 napos munkát a fiatalok nem szívesen vállalják. Érthetetlen, hogy miért húzódoznak a szövetkezetek vezetői a fejőgépek vásárlásától. A baráti államok és a kapitalista országok nagyüzemeiben a gépi fej és az általános. Géppel szívesebben dolgoznának a fiatalok és a nők, mert könnyeob és tisztább. Az eredményesebb nevelés, hizlalás érdekében a természetes takarmányok etetéséről egyre inkább át kell térni az előkészített, kevert, pácolt takarmányok etetésére. Az ilyen takarmányozás megkívánja az egyes takarmányok béltartalmának, az arányoknak, százalékoknak pontos ismeretét. Az elhullás megakadályozása aa alapvető egészségügyi ismeretek elsajátítása nélkül szintén nem oldható meg. Most, hogy a tél elvonult és néhány hét múlva zöldre kapnak az állatok, a szövetkezetek vezetői nem tudhatják le az állattenyésztést egy ilyen féle felsóhajtással: csakhogy ezt a telet is megúsztuk, ha minden jól megy, őszig nincs gondunk. A téli szállásról, a takarmányról már most kell gondoskodni. És nem utolsó sorban gondoskodni kell — egyszer el kell kezdeni — a fiatal állattenyésztési szakmunkások képzését is. Csikós Balázs Nyíregyháza, Szamuely tér. Színes kockaházak fogadják a városba érkezőt. Foto: Komán Dénes Hajnaltól későig ÉJIEL IS DOLGOZNAK AZ ÉPÍTŐK — fÓ INDULÁS A BAKTALÓRÁNTHÁZI GIMNÁZIUM ÉPÍTÉSÉNÉL Oss/eíöfíyés Nemrég Senyén' jártam Ott egy fiatal pedagógus nő második éve oktatja gyerekeket, Mint mondta: a tanítási, a szép, a jó hirdetését nem valamiféle állásnak — teljes szívéből hivatásnak tekinti A* a vágya, hogy tanítványa zal- lemi, erkölcsi gyarapodással teljes emberekké váljanak. Beszéltem több helyi vezetővel is Hosszan sorolták mi mindenben gazdagodott többet a község a legutóbbi világháború óta eltelt nem egeszen kél évtized alatt, mint azelőtt akár egy teljes évszázadig. A egységes, közös határ látása pedig többet mondott a puszta szónál: férfiak, nők, gépek, fogatok szorgalma* nyüzsgése; hosszú volt a tél, drága a tavasz minden perce... De vajon hány ilyen község van ma a megyében az országban?! ...És olvassuk az újságokból, halljuk a rádióból a minden idők legborzalmasabb fegyvere készítésének újabb megzaAz útról még nem sóik a látnivaló. A kíváncsi tekintetek elől földhányások takarják el az épülő baktaióránt- házj nyolctantermes gimnáziumot. Csak néhány félig kész íal árulkodik, hogy a homofk- hegyek mögött építőmunkások dolgoznak... Csak anyag legyen A hatalmas alapgödör mélyén szaporán rakják egymásra a piros téglákat a kőművesek. —- Ez lesz a kazánház — magyarázza Danog Miklós építésvezető, — itt még lassan haladnak az emberek, de ha kiérnék a felszínre, már gyorsabban megy a munka. Igyékeznj kell, mert a kemény tél félmillió forint értékű munkakiesést okozott — Nem lesz itt semmi baj — szól közbe VáczS József brigádvezető — csak anyag legyen és jó idő. A kőművesbrigád tagjai — mintha csak igazolni akarnák vezetőjük ígéretét — megállás nélkül húzzák a falat. A brigád tudja, miről van szó: az Ígéret is köti őket, behozzák az elmaradást, hogy a gimnáziumban már az idén ősszel megkezdődhessen a tanítás. Klenóczkiék hajnali núgyaor kezdenek, Vargáék déli egykor váltják őket és este tíz óráig dolgoznak. Kellek torléuy ben — Milyen a világítás? — kérdi a művezetőket az építésvezető, miközben int a munkahely fölé felszerelt égőkre és reflektorokra. — Már kipróbáltuk — válasz»! elégedetten Varga Árpád, a második műszak vezetője — olyan, mintha nappal lenne... Az építésvezető mégsem nyugodt. — Kevés még az emberünk —• magyarázza. — Több segédmunkás kellene, mert most a kőművesek is gyakran segédmunkásként kénytelenek dolgozni. Igaz, hogy még csak most kezdtünk és a tanács is ígérte a segítséget. Remélem valóra is váltják, hiszen nekik is érdekük, hogy idejére elkészüljön az a gimnázium., S, hogy addig is gyorsabb legyen a kiszolgálás, Bakti Károly és Becsei István kubikos brigádjai nyújtott műszakban dolgoznak. Gyorsabb tervezést Az alapgödör közepe táján még üresen tátong a kazánház kéményének helye. Az építésvezető emlékeztet: — Nemrégiben megírta az újság, hogy a Vásárosnaményban épített gimnáziumot nem tudták fűteni, mert szűkre méreteztük a kéményeket. Ez az építkezés ugyanannak a típustervnek az* alapján készül. A tervezők már módosították a kémények alapjait, de a tervét még mindig nem küldték de. Most kihagytuk a helyét, de ez máris hátráltatja a munkát. Miközben a probléma a jegyzetfüzetbe íródik, az építésvezető mosolyog. majd csendesen megjegyzi: — Reméljük, lesz foganatja... Mi mindent megteszünk. Négy hónap van még hátra, s a tető nélküli épületben — az építőiparban még újdonság — már folyik a vízvezeték szerelése. Tóth Árpád bolézásáról tudósító híreket: „...az atomfegyverek előállításához szolgáló hasadóanyagok gyártásának csökkenéséről szóló párhuzamos szovjet—amerikai bejelentés nagy helyeslésre talált a józan gondolkodású emberek részéről világszerte“. A hírre} kapcsolatban ösz- szefüggést keresek a sényői fiatal pedagógus nő vágya, a gyerekek tanulása, a községi vezetők józansága és a se- rénységtől izzó határ kiSÖit Mert közük van egymáshoz e jelenségeknek... A B. Négy gimnázium építését kezdik meg 1964-ben Jelentős költséggel korszerűsítik a vidéki középiskolákat Megyénk középiskolai hálózatának bővítésére évről évre több millió forintot költ államunk. Tavaly adták át a nyolctantermes csengeri és a vásárosnaményi gimnáziumot. Az idén — bár új szervezésű gimnázium nem nyílik — közel ÍZ millió forintót költenek új gimnáziumok építésére, tervezésére. 5 millió 787 ezer forintot fordítanak a baktalórántházi új, nyolctantermes gimnázium befejezésére. Három községben — Üjfehértón, Ibrányban és Nagykállóban — 8—8 tantermes középiskola építését kezdik meg ebben az évben. Erre 4 millió 100 ezer forint áll rendelkezésre. Ugyancsak ebben az évben kezdik meg a nagyecsedi 12 tanA költő mosógépe Egy lírai költő különösebb befektetés nélkül elnyeri egy kapzsi nő szerelmét Somogyi Pál: Részlei az író mosl megjelent Pesti dekameron című kötetéből. Lágymányoson, ebben a gyorsan fejlődő városnegyedben van egy közismert zenés eszpresszó, melynek mindennapos esti törzsvendége volt egy Gabriella nevet viselő, platinaszőke fiatalasszony, ki férjét idő előtt a sírba tette, ám ezzel egyidőben tüstént szórakozni vágyott, és naponta megjelent az eszpresszó belső termében, Ott. pedig számos ismeretséget kötöd, és fáradhatatlan kac érsága folytán hamarosan a leg- kedveltebb vendége lelt a helyiségnek, mert senki nála jobban nem tudta a mambóra hányni-vetni a végtagjait, a keringűnél pedig oly finoman tudott viselkedni, hogy egészen elragadtatta az eszpresszó férfiközönségét. Volt pedig a törzsvendégek között egy rokonszenves viselkedésű lírai költő, kinek annyira megtetszett a platinaszőke Gabriella, hogy költeményeinek java honoráriumát az asszony megvendégelésére fordította és minden módon a. kedvébe járt, hogy magához édesítse őt. Miután pedig meggyőződött arról, hogy az , asszony barátságos természete a zárórán túl is kiterjed, nem tétovázott sokáig, hanem az első alkalommal, midőn gyenge forgalom volt az eszpresszóban, és Gabriellát ő kísérhette haza, az úton rátért ama szándékára, hogy szívesen felmernie hozzá. Az asszony ekkor, hogy ezeket hallotta, válasz helyett panaszkodni kezdett erről-arról, hogy nem köny- nyü ellátnia magát csekély fizetéséből, s egy férfi sem gondol arra, hogy a nylon fehérnemű és a különféle piperecikk, melyeket pedig a férfiak mindennél inkább megkívánnak, milyen költséget jelentenek a magafajta asszony számára. Ilyen és efféle célzásokból megértette a férfi, hogy mihez köti az asszony a mélyebb barátságot, de mert igen vágyakozott Gabriella után, megígérte neki, hogy nem fog megfeledkezni róla. Ám az asszony erre így felelt neki: — Ismerem én már az ígéreteket, hogy előre fittfát ígérgettek, azután pedig megfeledkeztek róla. Ezért hát lássam előbb az ajándékot. A lírai költő e szavakra igen megbotránkozott, áe eszébe jutott egy jó gondolat és így szólt a szőke törzsvendéghez: — Vajcn megfelel-e ha egy mosógéppel járulok hozzá a háztartásod megkönnyítéséhez? Gabriella, furgy ezt meghallotta, igen megor bénáéit magában, mert ilyen nagyértékű ajándékra nem is számított. Ezért egy csó- l<ot adott a mosógépre előlegül, és biztosítva a költőt, hogy nem fog visszautasításra találni, maga eltávozott a tálcásába. A férfi pedig, alig várva a reggelt, a körúti Kölcsönző Vállalathoz sietett, hol egy mosógépet béreit huszonnégy órára, majd egy boyjal a gépet Gabriella lakására küldte, lelkire kötve a küldöncnek, hogy az asszonynak csupán any- nyit mondjon, hogy a mosógépet egy lírai költő küldi. És izgatottan várta az estét, hogy megjeienik-é az asszony az eszpresszóban. Az pedig a szokásos időben meg is érkezett és mindjárt rámosolygo: t és értésére adta, hogy a dolog a maga részéről rendben van. És az egész estét együtt töltötték, záróra után pedig felmentek Gabriella lakására, ahonnan a költő csak a reggeli órákban távozott el. Nemsokára pedig ezután, hogy Gabriella is felkelt, és hozzálátott a takarításhoz, csengettek és az előszoba ajtajában a kölcsönző vállalat szállítómunkása jelent meg, és így szólt: — A tegnap ideszállilolt mosógépért jöttem. Mivelhogy a gépet huszonnégy órára bérelték ki, és előre kifizették a visszaszállítás díját is. Az asszony megértvén, hogy milyen . furfangosan jártak túl az eszén, majd megfulladt a méregtől, és kénytelen-kelletlen átadta a mosógépet. Hanem, szégyenében és elkeseredésében az eszpresszóba sem óhajtott belépni többé, és egy másik zenés szórakozóhelyre tette át a székhelyét, hogy új és kevésbé csalafinta ismerősök után nézzen. termes gimnázium építési munkálatait, 1,5 millió forintból. A demecseri és tiszavasvári 8 tantermes, illetve a nyíregyházi 16 tantermes középiskola tervezését is az ez évi költségvetésből fedezik. Ezeknek az építése — előreláthatólag — 1965-ben veszi kezdetét. A régi gimnáziumok, középiskolák felújítására hárommillió forintot költenek, ebből 2 050 000 forint építési felújítás. A megyei fanács művelődési osztálya a jövő tanévben új szakközépiskolai tagozatot indít hároril gimnáziumban. A nyíregyházi Zrínyi Ilona gimnáziumban árufelvásárlói, Üjfehértón gyümölcstermesztői, Kisvárdán női szabó tagozaton ismerkedhetnek meg a tanulók az egyes szakmákkal. Javítják a megye régi gimnáziumainak személyi és tárgyi feltételeit is.
