Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-23 / 94. szám

JEGYZET Helytállás és szaktudás A mögöttünk hag'yott té­len újra sokszor találkoz­tunk a hóval, hideggel bir­kózó emberekkel, néha egé­szen rendkívüli tettekről adhattunk hírt. Többször írtunk arról milyen áldo­zatos munkával gyűjtötték össze a tejet a falvakból a tejipari vállalat szállító munkásai. Éjszakákat töl­töttek 20—25 fokos hideg­ben az országutakon, hogy másnapra tej legyen az élelmiszerboltokban. Ezek­ből az írásokból —, ha ki is maradtak az állattenyész­tők, — mindenki tudja, mennyi munka kelleti, amig a tej szállításra ké­szen állt a falvakban és ezt az állattenyésztők vé­gezték el. Alig három éve beszél­hetünk általánosan a nagy­üzemi gazdálkodásról. Ez igen rövid idő ahhoz, hogy valamennyi szövetkezetben vízvezetékes, önitatós, vil­lannyal, takarmánykonyhá­val ellátott istállók épülje­nek. Az állattenyésztés ma még a ruhát, lábbelit leg­jobban piszkoló, nyüvő — nem patikaszagú — mun­kahely. Nagyon kevés szö­vetkezetben oldották meg a rendszeres, heti szabad­napos váltást. Soli állatgon­dozó 365 napot dolgozik egy esztendőben. Nehezítet­te az állattenyésztők mun­káját az elmúlt három aszályos nyár és az egy­mást követő két kemény tél is. Egyre kevesebb he­lyen, de a tagság sem be­csüli megfelelően az állat­tenyésztők munkáját, sőt elvétve még vezetőség is akad ilyen nézettel. Az ilkj Dózsa Termelő­szövetkezetben a vezetőség ahhoz sem adott fogatot, hogy a burgonyafőzéshez a fát hazaszállítsák a határ­ból. A sertéstenyésztők a hátukon cipelték a tüzelőt a moslék főzéséhez. Ez ki­rívó példa, de számtalan hely van, ahol 100—150 méterről karon hordják a vizet. Ez nyáron is nehéz, de hűszfokos hidegben még inkább az. Elmondhatjuk a körül­ményekhez képest az állat- tenyésztők jól végezték munkájukat. Ahol rossz az állatok kondíciója, gyenge a termelékenység, ez a leg­kevesebb esetben az ő hi­bájuk. Az egész tagság munká­ja és az állami támogatás mellett oroszlánrészük van abban az állattenyésztőknek, hogy 1961 óta 3—4 hónap­pal rövidült a sertéshizla­lási idő. Három évvel ez­előtt 100 darab tehertől 71 borjú született, a múlt év­ben már 77 darabot nevel­tek fel. Egészen rövid idő alatt megteremtették a nagyüzemi baromfitenyész­tést. Egyes szövetkezetek­ben, mint a kisvárdai Rá­kóczi, vagy a nyírbátori Kossuth, olyan tenyészser- téseket nevelnek, amiie az állami gazdaságok is büszkék lehetnének. Raka- mazon, Nyírcsaholyban pél­dát mutatnak a szarvasmar­ha-tenyésztésben a terme­lőszövetkezetek. A nem al­matermelő szövetkezetek­ben a bevételek egyharma- dát, de sok helyen a felet az állattenyésztés szolgál­tatja. A mostani tél vizsgáztatta az állattenyésztőket, talán szelektálta is. A dicséretes helytállás, a fizikai fárad­ságot nem ismerő odaadás mellett — a továbblépés érdekében — most sürgősen szükség van a szaktudás gyarapítására. Az igények gyorsan növekszenek. A megyei pártbizottság hatá­rozata előírjál hogy ebben az évben el kell érni egy ki­ló sertéshús előállítását 4,5 kg, egy kiló baromfihúst pedig 3,6 kg abrakkal. Ja­vítani kell a tenyésztési munkát, növelni a tejhoza­mot és a minimumra csök­kenteni az elhullást. Az állattenyésztés leg­alább olyan bonyolult mun­ka, mint a traktorral való szántás. Képzett szakmám kások ezrei kellenek az áh lattenyésztésbe is. A nehéz, tisztának nem mondható 365 napos munkát a fiata­lok nem szívesen vállalják. Érthetetlen, hogy miért hú­zódoznak a szövetkezetek vezetői a fejőgépek vásárlá­sától. A baráti államok és a kapitalista országok nagy­üzemeiben a gépi fej és az általános. Géppel szíveseb­ben dolgoznának a fiatalok és a nők, mert könnyeob és tisztább. Az eredménye­sebb nevelés, hizlalás ér­dekében a természetes ta­karmányok etetéséről egy­re inkább át kell térni az előkészített, kevert, pácolt takarmányok etetésére. Az ilyen takarmányozás meg­kívánja az egyes takarmá­nyok béltartalmának, az arányoknak, százalékoknak pontos ismeretét. Az elhul­lás megakadályozása aa alapvető egészségügyi is­meretek elsajátítása nélkül szintén nem oldható meg. Most, hogy a tél elvonult és néhány hét múlva zöld­re kapnak az állatok, a szövetkezetek vezetői nem tudhatják le az állattenyész­tést egy ilyen féle felsó­hajtással: csakhogy ezt a telet is megúsztuk, ha minden jól megy, őszig nincs gondunk. A téli szál­lásról, a takarmányról már most kell gondoskod­ni. És nem utolsó sorban gondoskodni kell — egyszer el kell kezdeni — a fiatal állattenyésztési szakmunká­sok képzését is. Csikós Balázs Nyíregyháza, Szamuely tér. Színes kockaházak fogadják a városba érkezőt. Foto: Komán Dénes Hajnaltól későig ÉJIEL IS DOLGOZNAK AZ ÉPÍTŐK — fÓ INDULÁS A BAKTALÓRÁNTHÁZI GIMNÁZIUM ÉPÍTÉSÉNÉL Oss/eíöfíyés Nemrég Senyén' jártam Ott egy fiatal pedagógus nő máso­dik éve oktatja gyerekeket, Mint mondta: a tanítási, a szép, a jó hirdetését nem va­lamiféle állásnak — teljes szí­véből hivatásnak tekinti A* a vágya, hogy tanítványa zal- lemi, erkölcsi gyarapodással teljes emberekké váljanak. Beszéltem több helyi veze­tővel is Hosszan sorolták mi mindenben gazdagodott többet a község a legutóbbi világhá­ború óta eltelt nem egeszen kél évtized alatt, mint aze­lőtt akár egy teljes évszáza­dig. A egységes, közös határ lá­tása pedig többet mondott a puszta szónál: férfiak, nők, gépek, fogatok szorgalma* nyüzsgése; hosszú volt a tél, drága a tavasz minden per­ce... De vajon hány ilyen község van ma a megyében az or­szágban?! ...És olvassuk az újságokból, halljuk a rádióból a minden idők legborzalmasabb fegyve­re készítésének újabb megza­Az útról még nem sóik a látnivaló. A kíváncsi tekinte­tek elől földhányások takar­ják el az épülő baktaióránt- házj nyolctantermes gimnázi­umot. Csak néhány félig kész íal árulkodik, hogy a homofk- hegyek mögött építőmunkások dolgoznak... Csak anyag legyen A hatalmas alapgödör mé­lyén szaporán rakják egymás­ra a piros téglákat a kőmű­vesek. —- Ez lesz a kazánház — magyarázza Danog Miklós építésvezető, — itt még las­san haladnak az emberek, de ha kiérnék a felszínre, már gyorsabban megy a munka. Igyékeznj kell, mert a ke­mény tél félmillió forint érté­kű munkakiesést okozott — Nem lesz itt semmi baj — szól közbe VáczS József brigádvezető — csak anyag legyen és jó idő. A kőművesbrigád tagjai — mintha csak igazolni akar­nák vezetőjük ígéretét — megállás nélkül húzzák a fa­lat. A brigád tudja, miről van szó: az Ígéret is köti őket, behozzák az elmaradást, hogy a gimnáziumban már az idén ősszel megkezdődhessen a ta­nítás. Klenóczkiék hajnali núgyaor kezdenek, Vargáék déli egykor váltják őket és este tíz óráig dolgoznak. Kellek torléuy ben — Milyen a világítás? — kérdi a művezetőket az épí­tésvezető, miközben int a munkahely fölé felszerelt égőkre és reflektorokra. — Már kipróbáltuk — vá­lasz»! elégedetten Varga Ár­pád, a második műszak veze­tője — olyan, mintha nappal lenne... Az építésvezető mégsem nyugodt. — Kevés még az emberünk —• magyarázza. — Több se­gédmunkás kellene, mert most a kőművesek is gyak­ran segédmunkásként kény­telenek dolgozni. Igaz, hogy még csak most kezdtünk és a tanács is ígérte a segítséget. Remélem valóra is váltják, hiszen nekik is érdekük, hogy idejére elkészüljön az a gim­názium., S, hogy addig is gyorsabb legyen a kiszolgálás, Bakti Károly és Becsei István ku­bikos brigádjai nyújtott mű­szakban dolgoznak. Gyorsabb tervezést Az alapgödör közepe táján még üresen tátong a kazán­ház kéményének helye. Az építésvezető emlékeztet: — Nemrégiben megírta az újság, hogy a Vásárosnamény­ban épített gimnáziumot nem tudták fűteni, mert szűkre méreteztük a kéményeket. Ez az építkezés ugyanannak a típustervnek az* alapján ké­szül. A tervezők már módo­sították a kémények alapjait, de a tervét még mindig nem küldték de. Most kihagytuk a helyét, de ez máris hát­ráltatja a munkát. Miközben a probléma a jegyzetfüzetbe íródik, az épí­tésvezető mosolyog. majd csendesen megjegyzi: — Reméljük, lesz foganat­ja... Mi mindent megteszünk. Négy hónap van még hát­ra, s a tető nélküli épületben — az építőiparban még új­donság — már folyik a víz­vezeték szerelése. Tóth Árpád bolézásáról tudósító híreket: „...az atomfegyverek előállítá­sához szolgáló hasadóanyagok gyártásának csökkenéséről szó­ló párhuzamos szovjet—ame­rikai bejelentés nagy helyes­lésre talált a józan gondolko­dású emberek részéről világ­szerte“. A hírre} kapcsolatban ösz- szefüggést keresek a sényői fiatal pedagógus nő vágya, a gyerekek tanulása, a községi vezetők józansága és a se- rénységtől izzó határ kiSÖit Mert közük van egymáshoz e jelenségeknek... A B. Négy gimnázium építését kezdik meg 1964-ben Jelentős költséggel korszerűsítik a vidéki középiskolákat Megyénk középiskolai háló­zatának bővítésére évről évre több millió forintot költ álla­munk. Tavaly adták át a nyolctantermes csengeri és a vásárosnaményi gimnáziumot. Az idén — bár új szervezésű gimnázium nem nyílik — közel ÍZ millió forintót költenek új gimnáziumok építésére, tervezésére. 5 millió 787 ezer forintot for­dítanak a baktalórántházi új, nyolctantermes gimnázium be­fejezésére. Három községben — Üjfehértón, Ibrányban és Nagykállóban — 8—8 tanter­mes középiskola építését kez­dik meg ebben az évben. Er­re 4 millió 100 ezer forint áll rendelkezésre. Ugyancsak ebben az évben kezdik meg a nagyecsedi 12 tan­A költő mosógépe Egy lírai költő különösebb befektetés nélkül elnyeri egy kapzsi nő szerelmét Somogyi Pál: Részlei az író mosl megjelent Pesti dekameron című köteté­ből. Lágymányoson, ebben a gyorsan fejlődő városne­gyedben van egy közismert zenés eszpresszó, melynek mindennapos esti törzsven­dége volt egy Gabriella ne­vet viselő, platinaszőke fiatalasszony, ki férjét idő előtt a sírba tette, ám ez­zel egyidőben tüstént szó­rakozni vágyott, és napon­ta megjelent az eszpresszó belső termében, Ott. pedig számos ismeretséget kötöd, és fáradhatatlan kac érsága folytán hamarosan a leg- kedveltebb vendége lelt a helyiségnek, mert senki nála jobban nem tudta a mambóra hányni-vetni a végtagjait, a keringűnél pe­dig oly finoman tudott vi­selkedni, hogy egészen el­ragadtatta az eszpresszó férfiközönségét. Volt pedig a törzsvendé­gek között egy rokonszen­ves viselkedésű lírai költő, kinek annyira megtetszett a platinaszőke Gabriella, hogy költeményeinek java honoráriumát az asszony megvendégelésére fordította és minden módon a. kedvé­be járt, hogy magához édesítse őt. Miután pedig meggyőződött arról, hogy az , asszony barátságos ter­mészete a zárórán túl is kiterjed, nem tétovázott so­káig, hanem az első alka­lommal, midőn gyenge for­galom volt az eszpresszó­ban, és Gabriellát ő kísér­hette haza, az úton rátért ama szándékára, hogy szí­vesen felmernie hozzá. Az asszony ekkor, hogy ezeket hallotta, válasz he­lyett panaszkodni kezdett erről-arról, hogy nem köny- nyü ellátnia magát csekély fizetéséből, s egy férfi sem gondol arra, hogy a nylon fehérnemű és a különféle piperecikk, melyeket pedig a férfiak mindennél inkább megkívánnak, milyen költ­séget jelentenek a maga­fajta asszony számára. Ilyen és efféle célzásokból megértette a férfi, hogy mihez köti az asszony a mélyebb barátságot, de mert igen vágyakozott Gab­riella után, megígérte neki, hogy nem fog megfeled­kezni róla. Ám az asszony erre így felelt neki: — Ismerem én már az ígéreteket, hogy előre fitt­fát ígérgettek, azután pe­dig megfeledkeztek róla. Ezért hát lássam előbb az ajándékot. A lírai költő e szavakra igen megbotránkozott, áe eszébe jutott egy jó gondo­lat és így szólt a szőke törzsvendéghez: — Vajcn megfelel-e ha egy mosógép­pel járulok hozzá a háztar­tásod megkönnyítéséhez? Gabriella, furgy ezt meg­hallotta, igen megor bén­áéit magában, mert ilyen nagyértékű ajándékra nem is számított. Ezért egy csó- l<ot adott a mosógépre elő­legül, és biztosítva a köl­tőt, hogy nem fog vissza­utasításra találni, maga el­távozott a tálcásába. A férfi pedig, alig várva a reggelt, a körúti Kölcsön­ző Vállalathoz sietett, hol egy mosógépet béreit hu­szonnégy órára, majd egy boyjal a gépet Gabriella lakására küldte, lelkire kötve a küldöncnek, hogy az asszonynak csupán any- nyit mondjon, hogy a mo­sógépet egy lírai költő küldi. És izgatottan várta az estét, hogy megjeienik-é az asszony az eszpresszó­ban. Az pedig a szokásos időben meg is érkezett és mindjárt rámosolygo: t és értésére adta, hogy a dolog a maga részéről rendben van. És az egész estét együtt töltötték, záróra után pedig felmentek Gabriella lakására, ahonnan a költő csak a reggeli órákban tá­vozott el. Nemsokára pedig ezután, hogy Gabriella is felkelt, és hozzálátott a takarítás­hoz, csengettek és az elő­szoba ajtajában a kölcsönző vállalat szállítómunkása je­lent meg, és így szólt: — A tegnap ideszállilolt mosógépért jöttem. Mivel­hogy a gépet huszonnégy órára bérelték ki, és előre kifizették a visszaszállítás díját is. Az asszony megértvén, hogy milyen . furfangosan jártak túl az eszén, majd megfulladt a méregtől, és kénytelen-kelletlen átadta a mosógépet. Hanem, szégye­nében és elkeseredésében az eszpresszóba sem óhaj­tott belépni többé, és egy másik zenés szórakozóhely­re tette át a székhelyét, hogy új és kevésbé csala­finta ismerősök után néz­zen. termes gimnázium építési munkálatait, 1,5 millió fo­rintból. A demecseri és tiszavasvári 8 tantermes, illetve a nyíregy­házi 16 tantermes középisko­la tervezését is az ez évi költségvetésből fedezik. Ezek­nek az építése — előrelátha­tólag — 1965-ben veszi kez­detét. A régi gimnáziumok, közép­iskolák felújítására három­millió forintot költenek, eb­ből 2 050 000 forint építési felújítás. A megyei fanács művelő­dési osztálya a jövő tan­évben új szakközépiskolai tagozatot indít hároril gimnáziumban. A nyíregyházi Zrínyi Ilona gimnáziumban árufelvásárlói, Üjfehértón gyümölcstermesz­tői, Kisvárdán női szabó tago­zaton ismerkedhetnek meg a tanulók az egyes szakmákkal. Javítják a megye régi gimná­ziumainak személyi és tárgyi feltételeit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom