Kelet-Magyarország, 1964. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-22 / 93. szám

KIS JEGYZETEK Gyümölcsfa-múzeum E napokban nyitotta meg ka­puit Magyarország leggaz­dagabb gyümölcsfarnúzeurna Üjíehéi'tón. A kísérleti gaz­daság tágas parcelláján 566 féle almafajta virul. Mind­azok a szerény és büszke almafák, amelyeket sikerrel honosítottak meg orszá­gunkban, láthatók itt. Ott pompázik a kenézi piros, a beregi, a sóvári és viruló társaikkal egyetemben azok is amelyek más földná- szekről érkeztek hozzánk, gyökeret vertek itt, és ter- mik ízes gyümölcsüket. Gondos szakemberek nyes­tek itt a koronákat, páro- sitgatták a legéletrevalóbb egyedeket, s az óriások kö­zött szeretettel dédelgetik a „törpéket” is. Gyümölcsfaj- múzeum! Költőien szép a gondolat és — tanulságait illetően: gazdaságos. Népművészeti alkotások Mindig tevékenykedtek e hazában olyan tudó« és lel­kes amatőr szakértő, akik vitathatatlan tehetségüket és áldozatkészségüket nép- művészeti kincseink felku­tatására és megmentésére összpontosították. Régebben a hivatalos körök nem tá­mogatták őket, vagy csak immel-ámmal — felőlük a népi művészet akár el is sorvadhatott volna. Ámde az önkéntes kuta­tók áldozatos munkája cso­dákat művelt. Nekik kö­szönhető, hogy mindaz, ami a nép művészetében örök — közkinccsé vált, s a népi iparművészetben folytatja színes, gazdag életét. Sőt, az ö munkájuk nyomán vált szükségessé tíz évvel ezelőtt az iparművészeti ta­nács megszervezése is. Az­óta a hagyományok ápolása és a fiatalok érdeklődésének ébrentartása, szervezett ke­retek között folyik — itt megyénkben is. amire jó példa a paszabi szőttes, a beregi keresztszemes sikere. Sokan érdemelték ki a népművészet mestere cí­met. A népművészeti for­mák és motívumok a köz- használatú tárgyak díszei, sőt, a divat kellékei lettek. Orszfágunkban 28 szövetke­zet készít népi iparművésze­ti termékeket évi 100 millió iarint értékben. Ebben az évben 40 Iriil- földi kiállításon szerepelnek a magyar népi iparművé­szeti alkotások. Világsiker ez, jogos büszkeség... 330 milliót ruháznak he idén a szabolcsi tsz létesítményekbe-c A megyei ts »-beruházási irodán elkészült tervek és do­kumentációk alapján ez év­ben csaknem 330 millió fo­rint értékben kerülnek új lé­tesítmények megyénk tsa-ei- be. 400 dohánypajta közül legtöbbet — 70-et—70-et — a nyíregyházi és a nagykállói járás közös gazdaságai kap­nak. Az új pajták építési ha­tárideje a termés jelentkezié- sének idejével függ össze, vagyis: július 31. Az eredményesebb korai burgonya és a sikeresebb gyü­mölcstermelést szolgálja majd a készülő 13 burgonya-elöcsi- ráztató, valamint a 30 gyü- mölcsérlelö és a 25 osztályo­zó. Előbbiből a kisvárdai já­rásiban 6 készül, utóbbiakkal — 9 érlelővel és 6 osz.tálvo- zóval — a nyíregyházi járás tsz-ei gyarapodnak leginkább. Szerepel a tervben többek között 23 magtár. 10 baromfi­tojóház, gyümölcsösökben 44 kút létesítése. 53 tsz tanya- központot villamosítanak, 8 helyen pedig agronómu-si la­kás készül. Önkéntes véradó Sok ember köszönhet! visszanyert egészségét a véradók­nak. Képünk az új nyíregyházi vérellátó állomáson készült Foto: Hammel József Az üzemek, gazdaságok segítségét kérik Elmozdulni az utolsó helyről lobi) kollégium, iskola kell Beszélgetés Horváth Miklóssal, a megyei tauáes vb művelődésügyi osztálya vezetőjével Folynak a beiskolázások megyénkben. Országosan az általános iskolákból kikerü­lőknek felét veszik fel kö­zépiskolákba, ipari tanuló is­kolába, s vannak olyan he­lyek, ahol a gyermekek 70 százaléka is tovább tanul. Ismeretes, hogy megyénk gyermekiét száma országosan a legnagyobb és viszonylag nálunk a legkevesebb a ta­nításra rendelkezésre álló épillet. Ezért a beiskolázás viszonylag nálunk a legala­csonyabb. Horváth Miklóssal, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjével be­szélgetett munkatársunk. — Mit tehetne me­gyénk, hogy minél több általános iskolás tanul­hasson tovább? Horváth elvtárs bevezető­ben hivatkozott arra a tö­rekvésre, az általános isko­lákat követő továbbképző is­kolákat szakosítani kellene, hogy ezzel a szakmunkáskép­zést emeljék. A változások­hoz azonban új épületek kel­lenek. — Mint említettük, kevés az iskolaépület. Ezenkívül akadály, a kollégiumok hiá­nya. Ez nemcsak a középis­kolák, hanem az általános is­kolák jobb működésének is akadálya. Gondolok itt a ta­nyai általános iskolák kör­zetesítésére. Üjíehértón, Tyúkodon már működik ilyen, Kállósemjénbcn és talán Nyírszöllősön is ősszel indul. Ezek a körzeti általá­nos iskolai kollégiumok te­remtik meg a lehetőségét, hogy a tanyákon szétszórt kis iskolák felsőosziályosai központi helyen, jobb felté­telek mellett tanuljanak. Ilyen kollégiumok kellenének még a nyíregyházi, nagykál­lói, fehérgyarmati járásban, azokon a helyeken, ahol ta­nyavilág van. A középisko­lák szempontjából nagyon fontos lenne már most kollé­giumot létesíteni Csenget ben, Fehérgyarmaton, Vásárosna- ményban, a közeljövőben pe­dig Baktalórántházán és má­sutt is. A legelszomorítóbb Nyíregyháza Város helyzete. Itt elkészült egy 220 férőhe­lyes kollégium építési terve, beruházási keret azonban nincs. A tanulók 34 százalé­ka bajáró ideje jó részét vo­naton tölti. A jövő a nagy iskoláké, ahol minden tárgyi és személyi feltétel jobban segíti az ifjúság oktatását, nevelését. A kollégiumoknak tehát kulcsponti szerepük van az oktatásban. — Az adott lehető­ségeken belül mit te­hetnek az egyes közsé- gek, járások? — A községfejlesztést elég­gé kihasználják községeink, hiszen nemcsak oktatási prob­lémákat kell megoldaniuk. Célhitel az idén nagyon ke­vés áll rendelkezésre. Me­gyénk állami segítséggel a többi megyékhez viszonyítva kiemelt mértékben épít. Mindez azonban kevés. Van mégis lehetőség! Példákat mondok: Csengerben most szabadul fel egy Középület, helyes volna. ha a község ebben -az épületben kollégiu­mot létesítene, addig is, amíg ez távlatban új épülettel fel nem cserélhető. A Petneházi Állami Gazdaság megalakulá­sakor átvett az államtól egy kastélyt. Időközben az álla­mi gazdaság, mivel ez nem felelt meg, új központot épít­tetett magának, most haj­landó átadni ezt a kastélyt a községnek, de csak akkor, ha a község ezt az épületet, jelentős összegért megvásá­rolja. Furcsa dolog egy in­gyen kapott épületet pénzért adni vissza a közösségnek! — Tenni kellene az ilyen esetek ellen... — Ezekből a példákból ki­indulva, világos a leheíöseg, megyénkben igen sok olvan épületben helyezkednek el még ma is termelőszövetke­zetek, gazdaságok, esetleg üzemek, amelyek Korábban nem az ő számukra épültek. Ezeknek a gazdasági egyse­geknek pénzük és tehetősé­gük van arra. hogy maguk­nak irodaházai, imdasagi központot, vagy más szukze- ges épületeket emeljenek tt ezeket az állami köéépliléte­ket visszaadnák a községek­nek, illetve járásoknak. Ha ezt egy megyei bizottság megvizsgálná és a különbö­ző társadalmi szervei;, s itt elsősorban a Hazafias Nép­frontra gondolok — mozga­lommá tennék ezeknek az épületeknek oktatási célra való átadását, igen nagy le­hetőség nyílna a továbbtanu­lás fokozásának és az okta­tás. nevelés minőségi javu­lásának. Mindenesetre el tudnánk mozdulni az orszá­gos utolsó helyről. S. B. A megye kisipari szövetke- 1 zetei az elmúlt évben mintegy 1 félszáz helyen nyitottak új j részleget. Az új — elsősorban , javító-szolgáltató jelleggel lé- | tesített — műhelyek zömmel j a központoktól távolesö fal- - vakban, településeken biztosit, ják a lakosság jobb ellátását Terv szerint ez évben is jelen­tős előrehaladást akarnak el­érni; több mint negyven he­lyen létesítenek szolgáltató részleget a megyében. Idén akarják megvalósítani, hogy minden járási székhely ren­delkezzék olyan általános mű­szerész műhellyel, ahol tar­tós fogyasztási cikkeket; ház­tartási kisgépeket is javíta­nak majd. Bérfűré fizetés, műstop p részleg Nagy gondot fordítanak a személyi szolgáltatás jobb el­látására. A megye területén összesen 18 helyen vezetnek be fodrász, illetve kozmetikai szolgáltatást. A lábbelijavitás fokozására és meggyorsítására kilenc cipöjavító részleget nyitnak. Nyíregyházán a TEMPO önjáró fűrészgéppel szerelje fel a részleget és már­is vállal tűzifa bérfűrészelést. Ilyen szolgáltatás veszi kezde­1964. április 22. Héjgarázs, önjáró szerelőállvány, camping-áru Élénk hazai és külföldi érdeklődés megyénk ktsz*einck új gyártmányai iránt A megyében a vas- és fém­ipari szakmában a Kisvárdai Vas- és Fémipari KTSz az első, amely már ebben az év­ben termékeket készít ex­portra. A Csehszlovákia vé­szára készített vasbetonalgyá- ri berendezésekhez gyárt gép­egységeket. A Budapesti Acél­ipari KTSz alvállalkozójaként a CROVA-kulcs szerszámkész­lethez gyárt alkatrészeket. A szövetkezet ez évj tervében szerepe] még egy újfajta, S alakú, nagy magasságú rako­dásokhoz is használható szál­lítószalag prototípusának az elkészítése. Ezt a berendezést gabona, burgonya és más me­zőgazdasági termények vagon­ba való berakásához is elő­nyösen felhasználhatják. A ktsz már korábban is készí­tett öntödei homoklazító be­rendezéseket. Most kísérletek folynak a homoklazító mágne­ses kivitelének elkészítésére is Fürdőszoba mérleg, neon reklám, jégholticipö A Rakamazi Vegyes KTS* fürdőszoba személymérleg ké­szítésére kapott megrendelést. A mérleg prototípusa már el­készült, jelenleg a minőségi vizsgálata folyik. Ha a próbát kiállja, a belkereskedelm több ezer darabot is átvesz belőle, és később exportra U gyárthatnak belőle. A Nagykállói Vas- és Fém­ipari KTSz már tavaly meg­kezdte a műanyagbevonatú dróttömegcikkek gyártását. Legújabb készítményük a camping berendezési tárgyalt; székek, asztalok. A polietylén bevonatú, könnyen tisztán tartható, rozsdamentes készitr menyek iránt már küliöldön is érdeklődnek. A Nyíregyházi Vegyes Szerelő KTSz ebben az évben már helyben készíti el a neon reklámfelíratok üvegbetűit. Ehhez építenek új üzemrészt. A Nagykállói Ci­pész KTSz új terméke a női, férfi jéghoki cipő. Ezekre már a tőkés államokból is érkezett megrendelés. T. 4. tét rövidesen Űjfehérlón, as év folyamán még összesei' négy-öt helyen. Tex'vben sze­repel még a műstopp részleg megnyitása Nyírbátorban, Fe­hérgyarmaton és Kisvárdán Ezek a részlegek műanyaguk javítását is vállalják majd. „S“ alakú szállítószalag A szövetkezetek árutermelt részlegei is több új cikk gyár­tását kezdték, illetve kezdik meg ebben az évben. A Nyír­egyházi Vas- és Fémipar KTSz-nél több jelentős termét gyártásának kísérletei foly­nak. Most dolgozzák ki a gép­kocsi szerelőáilvány expón változatát. Kidolgozzák a ha­zai szükségletre már gyártoti transzformátorházak készíté­sét külföldi cégeknek. Haza felhasználásra ez évben kezdi! meg a fém és műanyag kom­binációjával készített, szét­szedhető, hordozható héjga­rázs előállítását. Kidolgozás alatt van egy kerekekre sze­relt, motorral ellátott, önjáró építőipari szerelőáilvány ter­ve is. A csővázas könnyű szerelőáilvány különböző ma­gasságúra állítható, és külö­nösen tatarozásnál kiválóar alkalmazható. Kézikönyv — kezdők részére réti vacsorák, népünnepélyek, koktélpartik és fogadások, A tények egyrészt állhat­nak (nem ülhetnek!), vagy nem állhatnak. („Ez és ez a tény nem áll, elvtársak,.’') E szavakon kívül a ■ kezdő vezetőnek — el kell sajátíta­nia a bizonyos kifejezéseket: kapcsolódnia (a vitához), sza­kaszban (előkészületi), átcso­portosítani (póthiteleket), for­gótőke, stb... Az a szó, amellyel a kez­dő legtöbbször találkozik, minden bizonnyal a „Problé­ma." A problémákat lehet meg­vizsgálni, azok lehetnek je­len, lehetnek objektívak, vagy szubjektivek, stb. Van sok más szó is, de azokkal a kezdő könnyebben megbirkózik, ha magáévá te­szi a fentieket. Milcnko Maticki Külön figyelmet kell szen­telnie a ma divatos szavak­nak. Például: meglátás. (Egyesek nem látták meg idejében, egyeseknek még meg kell lát- niok, egyeseknek meglátásaik vannak, mások pedig csupán — néznek!) A fontossági sorrend sze­rinti második szó úz állás­pont. (Nem mehetünk olyan álláspontokra, amelyek ke­resztezik az irányelvekben le­fektetett álláspontokat^ stb.) Az álláspontokat azután le­het koordinálni, összhangba hozni. De lehet rámutatni — je­lenségekre és tényekre is. A jelenségek közönségesek (tarhálás), vagy sso’catlanck (egymillión felüli sikkasztá­sok.) A jelenségek lehetnek tipi­kusak is. (Sületlen kenyér:) Társadalmi jelenségek: ba­Vegyünk egy kezdő veze­tőt. Ha minden felkészülés nél­kül beeresztenénk a konfe­renciákra, ülésekre, találko­zásokra és gyűlésekre — bi­zony pórul járna. Vagy megfulladna, vagy felhígulna. Még csak azt sem tudná előrebocsátani, hogy rövid lesz. Miután egyszerűen megér­tést kérne — érthetetlenné válna. Ezért nyomban he keil avatni a vitatkozás titkaiba. Hogyan is nézne ki egy vezetőknek, kezdő vezetőknek szánt kézikönyv vázlata? A dologról persze lehet vitat­kozni, de imq, egy javaslat. Először is minden ilyen kezdőnek meg kellene is­merkednie azokkal a sza­vakkal, amelyek nélkül ma lehetetlen — vitatkozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom